A nem megfelelo sejttenyesztesi technologia gondja itt jon elo.:) En probaltam pl Krebs ciklus gatlokat (ok Szentgyorgyi Krebs:) es mitokondrium gatlokat is: a sejtvonalak mindkettore ugyanolyan erzekenyek voltak mint a "normal" sejtek MEF, HUVEC de valszeg azert mert ujrapogramoztak magukat hogy a mitokondriumot is hasznaljak. A mit/sejt aranyrol fogalmam sincs.
Pazarlas vagy sem a tumor sejt megis ezt teszi. Gondolom egy reszt nincs ideje mert rohan tovabb osztodni masreszt talan sok lipidre van szuksege es a laktat erre pont jo. Valoban a legtobb tumorban laktacidozis van. Atlagban pH6.5 ig megy le a tumor de R.S. Jain aki reszben ebbol csinalt karriert mert mar pH5.5 is. Nem lehet tudni miert van igy de pl az PI3K Akt vonalon keresztul a sejt meg fokozza is a lipidszintezist mivel aktivalja az ACL-t.
A tumoroknak 99% glikolozist nyomat. Ezt ugy hivjak, hogy Wartburg effect. A mitokondrialis oxidacio minimalis. Dehat ez oriasi pazarlas, a citromsavciklus vagy 10x hatekonyabb a glikolizisnel. Vagy ez a belso tumorsejtekre vonatkozik, ahol nincs eleg oxigen? Es akkor a tumor laktatot termel? Akkor ezek szerint a laktat jo biomarker? Vagy addigra, mire elkezde termelodni mar keso?
Egy fordítóprogram jobb eredményt adott volna, sajnos a hölgy alkotott. Csak pédaként itt egy bekezdés:
A DARPA az 1990-es évek elején kezdte meg működését (helyette: DARPA began dabbling in neuroscience in the early 1990s). Ekkor azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy szilikon áramkörök segítségével agysejteket állítottak elő (helyette: when the agency grew neurons on silicon circuits, épp csak azt nem írta, hogy műmellekből agysejtet csináltak), amelyeket azután az agyban termelődő kémiai anyagok detektálására használtak (and used them to detect chemical nerve agents). A kutatások azonban titkosak voltak egészen 2002 májusáig (helyette: but the agency's neuroscience work didn't attract much public interest until last May), amikoris a New Yorki Egyetem kutatói publikálták a DARPA-val közösen végzett (helyette: using funding from DARPA) kísérletek eredményeit. (No, most ezt innentől csak egyetlen blokkban, mert fogalmam sincsen, a hölgy honnan szedte a mesterséges sejtet, meg a többit, nem fogta föl, hogy 5 patkány mindegyikébe ültettek három-három elektródot, stb.) A kísérletek lényege az volt, hogy patkányok agyába elektródokat ültettek. Az egyik patkánynak az örömérzet központjába ültették a mesterséges neuront, arra a területre, amely jó érzéssel tölti el az állatot mondjuk evés vagy ivás után. Másik négy patkányban pedig a jobb, illetve baloldali bajusztól származó ingerek központját módosították. A központok ingerlésével a patkányokat végig lehetett vezetni a labirintuson, utasítani lehetett őket hogy másszanak, vagy ugorjanak. Ehelyett: Talwar's team implanted electrodes in the brains of five rats: one in the medial forebrain bundle, which is associated with pleasurable reward feelings linked to actions such as eating or drinking, and two others in the parts of the brain that process signals from the rat's left and right whiskers. Using signals to the reward area as an incentive, the researchers were able to train the rat to move left or right in response to signals to the appropriate whisker area. The rats could then be guided through a maze, along ledges and even be instructed to climb and jump.
Nincsen kedvem tovább követni, ajánlom mindenkinek az eredeti cikket, akár fordítóprogrammal, pontosabb lesz.
A hölgy, aki írta valószínűleg nem hogy nem érti, de még fordítani sem tud tisztességgel. Itt az eredeti cikk (amely szintén nem szakcikk, tehát eleve úgy írták, hogy köznapi a köznapi képzetekkel föl lehessen fogni, épp ezért elég veszélyes teljesen átfogalmazni, mert olyan baromságok jönnek ki belőle, mint pl. a "szilícium áramkörök segítségével előállított agysejt"): http://www.nature.com/nature/journal/v423/n6942/full/423796a.html.
solid tumor sejtekrol volt szo. 100%. Ha csak nem hazudott.:)) Oszintenek tunt bar nagy gazember.:) szabadalma van a hTERT re de eloadason adja a nagylelku kutatot.:)
ugyanazon tumor két részéből, vagy két különböző időpontban vett (pl. biopsziás) mintából indulnál ki
Szerintem meglepodnel. Ha sejteket veszel ki a tumor core-bol ahol massziv hypoxia van es acidozis vagy a szeli reszekbol igen nagy kulonbseget talalnal. (ezert szivok a genterapiammal:) A primer tumor es metasztazis kozott is eleg nagy kulonbseg van. OK: Szerintem. A fonokom szerint nem. De ha belegondolsz, hogy a tumorsejtnek elobb EMT kell csinalnia aztan extravasal aztan vandorol tuleli a keringest majd megint kilep majd ujrainditja az osztodasi prograomt alkalmazkodik a kornyezethez stb. Szoval ha ezek utan egy az egyben ugyanaz a genexpresszioja akkor en meg lennek lepodve.
Az eger xenograft nem jo pelda. Ha van egy primer tumorod amibol csinalsz egy sejtkulturat egyet hypoxiaban masikat normoxiaban mi lesz? Mig a normoxias sejtek 0.01% fog tumort csinalni (jobb esetben) addig a hypoxias sejteknek 50%-a (ezt nem en talaltam ki de Jerry Shaynek talan hiszel:) . Mire bizonyitek ez. Hogy a sejtek alkalmazkodnak a muanyaghoz, megvaltoztatjak a genexpresszit aztan nagy nehezen ujra alkalmazkodnak a relative termeszetesebb kornyezethez. ( A xenograftok nagyreszet sejtvonalbol csinaljak szvsz.) Masreszt ez reszben bizonyitek az uj mania a cancer stem cell letezese ellen is.
apropo, J Shay biztosan a tumorsejtek sejtvonallá alakításáról beszélt, és nem arról, amikor normál sejtekből, pl. vérből indítok egy vonalat?
Merthogy utóbbi esetben tényleg nem jó a reprezentáltság; vagy az EBV-transzformációval lököm szét az egész sejtciklust a retinoblastoma fehérjén (és minden partnerén) keresztül, befolyásolva ezzel szinte mindent, vagy ha külső telomerázexpresszióval immortalizálok, akkor meg a TERT-partnerek szabályozásába piszkálok bele, köztük a myc onkogénébe is, ami meg transzkripciós faktorként olyan lavinát indít, hogy tényleg az anyja se ismer rá arra a limfoblasztoid vonalra... (mégis vannak cégek, amelyeknek jól megy a bér-immortalizálási üzlet...)
a "csak részben reprezentálja" nekem OK, az "egyáltalán nem" kifejezésen akadtam meg...
>>A primer tumor es a belole inditott sejtvonal mennyi ideig orzi meg a genexpresszios profiljat? Sosem lattam olyan tanulmanyt ami ezt igazolta volna<<
nem sokáig, az biztos... különösen nem a kromoszómainstabilitást mutató tumoroknál (az a szolid tumorok többségénél)... ami azt is jelenti, hogy a már meglévő mutációk hátperszehogy nem vesznek el, viszont hamar lesznek újabbak, nem is beszélve a kromoszómatörésekről, deléciókról, stb.
>>De a legtobb hasznalt sejtvonal Hela, 293T etc mar passage 100 es koze nincs az eredetihez<<
metabolizmusában? vagy úgy általában? mert azért az azonosításra még mindig elfogadott a törvényszéki személyazonosításban is használt mikro/miniszatellita markersorok jellemző allélnagysága (ezeket jó esetben megadja a bank, és ellenőrizhetem, hogy még mindig tényleg ugyanazzal a vonallal dolgozom-e, amit anno megvettem). A 100 passage tényleg sok - de ezzel kapcsolatos konkrét méréseket-kísérleteket én sem olvastam még; itt az ideje egy közös Index-publikációnak, amúgy becenevekkel... :-))
>>Azt pedig tovabbra is efntartom, hogy a metabolizmusa tumor sejteknek megvaltozik a szovettenyesztes hatasara<<
ezt nem is vitatom...
>>Azt hogy az expresszio is megvaltozik csak hallottam, Jerry Shaytol (o klonozta a hTERT ha jol emlekszem)<<
Jól emlékszel... :-))
Bizonyos expressziók biztosan megváltoznak, de a reprezentáltságot mégiscsak egy profil-kép megőrződésében látom, több száz/ezer génnel jellemezve... azaz nem lesznek nagyobbak a különbségek, mintha ugyanazon tumor két részéből, vagy két különböző időpontban vett (pl. biopsziás) mintából indulnál ki. (Persze tényleg csak viszonylag rövid ideig, a HeLa esetében azonosságot várni talán tényleg dőreség lenne)
(számomra kicsit ahhoz hasonlít a helyzet, ahogy a fenti profil megőrződik akkor is, ha a tumor más szervbe képez áttétet, vagy ha pl. egérbe xenograftolva növesztik)
Tovabbra is fenntartom, hogy csak reszben reprezentalja. A muatciok, amplifikaciok deleciok amik a sejtben letrejottek nyilvan nem fognak megvaltozni.
A primer tumor es a belole inditott sejtvonal mennyi ideig orzi meg a genexpresszios profiljat? Sosem lattam olyan tanulmanyt ami ezt igazolta volna. Azt nem allitom, hogy ha holnap neki allsz es egy primer tumorbol csinalsz egy sejtvonalat akkor nehany passage utan (max 5) meg mindig hasonloak lesznek. De a legtobb hasznalt sejtvonal Hela, 293T etc mar passage 100 es koze nincs az eredetihez. Azt pedig tovabbra is efntartom, hogy a metabolizmusa tumor sejteknek megvaltozik a szovettenyesztes hatasara. Azt hogy az expresszio is megvaltozik csak hallottam, Jerry Shaytol (o klonozta a hTERT ha jol emlekszem)
>>az egesz jelenlegi sejtszaporitasi technika es a belole szarmazo eredmenyek is reszben falsak. Ha kiveszel egy human tumort es probalod normalis oxigenen szaporitani nagyon keves sejt eli tul a szaporitast es ezekbol lettek a ma is hasznalt sejtvonalak. Igy egy olyan populaciot hasznalunk ami egyaltalan nem reprezentalja a valodi tumorsejteket<<
megengedve, hogy a setjvonalazás nem a legreprezentatívabb dolog, az "eygáltalán nem reprezentálja" nem túlzás egy kicsit? Nekem úgy rémlik, hogy összehasonlítva a primer tumor és a belőle indított sejtvonal génexpressziós profilját meglehetősen jó egyezések jönnek ki. Rosszul emlékszem?
A tumor reprezentálása felé szerintem amúgy sem "a jó tumorsejtek kiválasztása" visz, hanem inkább a szövetszerű kultúrába vonás (mátrix, szomszéd sejtek, miegymás, 3D sejttenyésztés...)
bocsi, hogy beledumálok, dehát ez 1 fórum, vagy mifene... :-))
szóval ide kapcsolódik, amit éppen most olvastam:
>>az AcCoA egyik vegtermeke valamilyen lipid alapu hormon vagy belso signalling molecula lehet<<
nem feltétlenül végterméke (persze az is), hanem például az AcCoA anyagcsere egyik enzimének fehérjepartnere... például az AcCoA karboxilázhoz kapcsolódó BRCA1, ami vastagon benne van a genom stabilitásának őrizgetésében, és egy jó kis tumorszuppresszor...
(például PubMed IDs 15333468 és 16326698 - ha kellenek, szívesen küldöm)
Erdekes otlet a belso AcCoA alapu szignal molekula..
A tumoroknak 99% glikolozist nyomat. Ezt ugy hivjak, hogy Wartburg effect. A mitokondrialis oxidacio minimalis. A normal sejtkulturaban megfigyelheto hatas, marmint hogyha gatlod a mitokondriumot akkor gatlod a sejteket egy artefaktum. Oka: az egesz jelenlegi sejtszaporitasi technika es a belole szarmazo eredmenyek is reszben falsak. Ha kiveszel egy human tumort es probalod normalis oxigenen szaporitani nagyon keves sejt eli tul a szaporitast es ezekbol lettek a ma is hasznalt sejtvonalak. Igy egy olyan populaciot hasznalunk ami egyaltalan nem reprezentalja a valodi tumorsejteket. Ha viszont hypoxiaban neveled tovabb a sejteket a tumorbol kiveve 90% a sejteknek tul el es szaporodik. Es az sejtmetabolizmus vizsgalatanal nagyon nem mindegy milyen sejteket hasznalsz.
ha gatlod az ACL-t a sejt nem tud igazan mit kezdeni a laktattal es totalis acidozist csinal amibe a vegen belehal. Its a hint. A redifferencialodasban en azert nem hinnek annyira......
Szvsz az erdekes az benne, hogy a lipid szintezis gatolasaval a sejt elkezd differencialodni. Ez nem magatol ertetodo szvsz. Amugy meg az a velemenyem a kulonfele biztato rakterapiakrol, hogy altalaban mindenutt delivery problemak vannak. Szvsz rengeteg jo otlet van, hogy lehetne megolni a rakos sejteket, de marha nehez eljuttatni belejuk az anyagot. Vagy a szelektivitassal van gond, vagy azzal, hogy a rakos sejt kiloki az anyagot pl. ABC transzporterek felszabalyozasaval. Gondolom RNAi-t nem is nagyon lehet in vivo alkalmazni alapbol. A cikkben is csak a kemiai gatloszert hasznaltak in vivo kezeleskent.
Visszaterve az eredeti problemara, kerdes, hogy az AcCoA utanpotlas szukseges e valamennyi tumor novekedesehez. Pl azert mert extra mennyisegu membranlipdre van szukseg a fokozott osztodashoz. Ha igen, akkor a nem glikolitikus tumorok honnan szerzik az AcCoA-t? Valszeg inkabb arrol lehet szo, hogy az AcCoA egyik vegtermeke valamilyen lipid alapu hormon vagy belso signalling molecula lehet, ami serkenti a sejtek novekedeset. Igy a glikolizis felszabalyozasaval az extra AcCoAbol extra zsiralapu hormonok es egyeb jelzoeszkozok keletkezhetnek, De nyilvan az AcCoA tol lejjebb is fel lehet szabalyozni ezeknek a molekulaknak a termeleset, es akkor az AcCoa kepzodes gatlasa nem segit. Hiszen teljesen nem lehet leallitani, mert akkor meghal az osszes sejt.
Akkor inkabb ne muntasd meg nekik a cikket. Pont telibe talaltam.:)
A rak metabolikus terapiaja az egyik regi-uj elmelet. Es nem tumor tipus specifikus hanem meglehetosen altalanos foleg az attetek szintjen. Legalabbis az en eredmenyeim szerint.:)
Jo JC-t.
CE/MS erdekes de vannak relevans biologiai kerdeseik? gyakran csak mechanikusan csinaljak emberek foleg arrafele tavolkeleten.
A lab fokusza a CE-MS technologia. Az intezet fonoke korabban az Agilentnel dolgozott es van valamilyen szabadalma is. Ezt a technologiat probaljak rahuzni mindenre E-coli kutatastol kezdve rakig. Elsosorban a metabolikus folyamatokat vizsgaljak, mert a CE-MS kicsi, toltott molekulak detektalasara alkalamas. En tobbek kozott a CE-MS data processinggel foglalkozok es a nagy publikus adatbazisok banyaszataval. Ebbol kovetkezoen nem sok gozom van a biologiai temakhoz, legalabbis semmihez nem ertek melyebben, de nagyon erdekel.
Szerintem barmi jo, amit ajanlani tudsz. Hulyebb biztos nem elszek tole. genterapiat, onkologiat, virologiai, sejt ciklus temaju cikkeket olvasok. ezek barmelyike tokeletes. Mi az a Drosha?
Trono, Sabatini az utolso Nature Methodsban ha erdekel. utananezek
Figyusz, nem szeretnek okoskodo lenni de ha nem nature meg science akkor a labor fokusza nelkul eleg nehez donteni mert rengeteg fontos cikk van. En peldaul genterapiat, onkologiat, virologiai, sejt ciklus temaju cikkeket olvasok. Idegtudomanyrol csak akkor olvasok ha bejut a Nature, Science, Cell stb kategoriaba. Hiaba foglalkoztam vele 4 evig nincs idom olvasni ezeket is.
Micro Rnai nagyon erdekes. De ha erdekel nezz utana a Droshanak. Azert is erdekesek mert lehet oket eszkozkent is hasznalni talan egyszer gyogyitasban is de mindenkeppen kutatasban. A regi miRNAk csak reszben mukodnek. Mostmar hosszabb miRNAket hasznalnak. Trono, Sabatini az utolso Nature Methodsban ha erdekel.
Nem rossz, tehat tkp itt az lenne a novum hogy micro RNA-nek van szerepe a programozott oregsegben?
Annyi van meg, hogy Nature - Sciencebol nem igazan szokas felkeszulni a JCbe, mert azt sokan olvassak egyebkent is, hanem inkabb olyanbol, amire kis eselye van masnak, hogy felfigyeljen. De persze jo lesz ez is, elolvasom a referalt cikkeket is sokat lehet tanulni belole.
Bocs de meg tudod mondani mi az, hogy molekularis biologia? Csak azert kerdezem mert kicsit tag a fogalom....:) Idegtudomany? Rakkutatas? Fejlodesbiologia? Manapsag mar szinte mindenhez hasznalnak molekulris biologiai eszkozoket. Akkor az mar molekularis biologia?
A mikro-RNS-ek 21-24 nukleotid hosszú molekulák a sejtmagban. Nem túl rég fedezték fel őket, és az elmúlt néhány évben kezdtek komolyan vizsgálni, miután kiderült, hogy az élővilágban univerzálisan előfordulnak, evolúciósan konzerváltak. A legújabb eredmények szerint a génműködés szabályozásának olyan alapvető eszközei, amik egy teljesen új és általános szabályozási szintet jelentenek a transzkripciós és a transzlációs szabályozás között.
