Feltehetőleg az idén már nem fejezik be a Magyar Honvédség két szállító helikopterének korszerűsítését, pedig eredetileg az év végére a NATO-ban is jól alkalmazható kutató-mentő képességgel látták volna el a gépeket. A forgószárnyasokat közel egymilliárd forintért egy olyan társaság korszerűsítteti, amelynek ügyvezetője korábban egy cégben tevékenykedett Gyurcsány Ferenc kormányfő rokonával.
Elhúzódik a Magyar Honvédség két Mi–17-es helikopterének felújítása, pedig a korszerűsítés határideje 2007 vége lett volna a honvédelmi tárca szándékai szerint. A minisztérium állítja: a felújítás azért nem kezdődhetett el a tervezett időpontban, mert arra nem adta ki az oroszországi adminisztráció a szükséges engedélyt. Az orosz védelmi miniszterrel többek között erről is tárgyalt volna Szekeres Imre Moszkvában, de Anatolij Szergyukov nem fogadta magyar kollégáját. Szekeres azonban meghívta Budapestre az orosz kormánytagot, és a két fél tárgyalásain megállapodás született az engedély kiadásáról.
Lapunk úgy tudja, a felújítást az is késleltette, hogy a hazánkban kiírt tendert elnyerő közvetítő cég és a munkákat elvégző gyártó, a Roszoboronexport nevű orosz nagyvállalat között vita alakult ki a korszerűsítés áráról. Az oroszok ugyanis nem voltak hajlandók a közvetítő által ajánlott összegért elvállalni a munkát. Mivel határidőre a fejlesztés nem valósulhat meg, kérdésessé válhat az erre előirányzott források felhasználása. Mint arról beszámoltunk, a katonai helikopterek felújításáról szóló, csaknem 914 millió forintos megbízást a Solar Kft. nyerte el a Honvédelmi Minisztériumtól (HM). A cég ügyvezetője, Dési János kiterjedt politikai ismeretséggel rendelkezik, 1995 és 1998 között igazgatósági tagja volt a Regainvest Rt.-nek is, ahol ezekben az időkben ifjabb Apró Antal, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök anyósának testvére kapott helyet a felügyelőbizottságban...
Fél százalékponttal marad el a KSH által előzetesen kalkulált harmadik negyedéves GDP-adat az elemzői konszenzustól: az 1,1 százalékos növekedés a versenytársakéhoz már nem is mérhető. A korábban konzervatívnak vélt becslés, a konvergenciaprogramban szereplő 2,2 százalékos szám irreálissá vált. Intézményi és adóreform nélkül nem lesz kitörés, az MNB-nek főhet a feje, hogyan dönt két hét múlva a kamatról.
1,1 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben a tavalyi év hasonló időszakához képest a magyar gazdaság – tette közzé előzetes adatként a KSH. A hivatal jelzi: a gyorsbecslés korlátozott információs bázisra épül, így megbízhatóságának hibahatára ą 0,2 százalékpont. Mindenesetre aligha jó előjel, hogy az augusztusi, szintén minden várakozást alulmúló második negyedéves, 1,4 százalékos gyorsbecslés után a végleges adat 1,2 százalék lett.
Ha most esetleg felfelé lehet is korrigálni, a maximálisan elérhető 1,3 százalékos szám is bőven elmarad az elemzői várakozásoktól: az utolsó konszenzus 1,6 százalék volt.
A Fidesz szerint elképesztő méretekben folyt hamisítás-csalás-korrupció a kőbányai MSZP-frakció irányításával. Révész Máriusz, a nagyobbik ellenzéki párt országgyűlési képviselője állítja, ráadásul úgy zajlottak ezek a "gazemberségek", hogy a szocialisták legfelsőbb vezetősége is tudott róluk.
A jobboldali politikus úgy véli, az, hogy a bíróság első fokon két év letöltendő szabadságvesztésre és négy év közügyektől való eltiltásra ítélte Kaszab Csaba volt MSZP-s kőbányai alpolgármestert, csak jelzésértékű, hiszen százával fognak a közeljövőben kiderülni olyan esetek, amelyek az ő nevéhez is kötődnek. Példaként említette, hogy a X. kerületben a 2006-os választások előtt 125 millió forintért szándékoztak felújíttatni egy utat, amely műveletet sikerült megakadályozni, s a voksolás után (amikor Kaszab már nem lett alpolgármester) ugyanezt a munkát 73 millióért tudták elvégeztetni. Előbbi variáció azért történhetett volna meg, mert az azelőtt általánosan elfogadott 20 százalékos haszonkulcs helyett Kaszabék 40 alatt nem voltak hajlandóak pályázatot elfogadni. De Révész szerint az azt megelőző évek is hemzsegtek a botrányoktól (Kulcsár-ügy, 500 milliós károkozás a Kőbányai Vagyonkezelőnél, satöbbi), ráadásul a kerületben munkát kapó vállalkozóknak a dolgozóikat papíron be kellett léptetni az MSZP megfelelő alapszervezetébe, ahol aztán Kaszab és társai elvárásai alapján voltak kénytelenek szavazni.
Révész, állításának igazolására bemutatott néhány dokumentumot (ezeket "a közéletért valóban tenni akaró helyi szocialista képviselőktől" kapták), amelyek arról tanúskodnak, a kétes ügyekről pártjuk legfelsőbb vezetésében is mindent tudtak, mégsem tettek semmit ellenük. 2004 októberében például Lamperth Mónika, akkori önkormányzati minisztert keresték meg levélben 12 kőbányai alapszervezet nevében (olyan személyek, akik a fiktív tagszervezés miatt körön kívülre kerültek), ám Lamperth csak annyit válaszolt: "bízom abban, hogy a kongresszus következő ülésszakáig sikerül megnyugtató megoldást találni a tagfelvétel körül keletkezett probléma alapszabályi rendezésére". Hiller István akkori pártelnökkel is több ízben konzultáltak szóban (!) a tarthatatlan helyzetről, rajta kívül pedig további befolyásos képviselőktől (Simon Gábor, az MSZP országos választmányának elnökétől és Arató Gergely államtitkártól) is kértek segítséget - mindhiába. Ezért a kerületiek egy csoportja, amely tagjai időközben megalakították a "sikeres, tiszta baloldalért Kőbányán" frakciót, jogorvoslatért az ügyészséghez fordultak, ott azonban azzal az indokkal utasították el feljelentésüket, hogy egy párt belügyeiben nem jogosultak vizsgálatot folytatni.
Az utóbbi napok nyilatkozataiból pedig az is kiderült, az említettek 2005 márciusában, majd azt követően többször megkeresték Gyurcsány Ferencet is, aki először így válaszolt: "azt gondolom, hiba lenne, ha a miniszterelnök az ilyen ügyekben bárkinek az oldalán megpróbálna állást foglalni, esetleg beavatkozni". Révész Máriusz szerint mindez azért is elszomorító, mert az a kormányfő nem tett semmit a kőbányai közélet érdekében, aki a Parlamentben órás előadásokat szokott tartani a közélet tisztaságáról és a korrupció elleni zéró toleranciáról. Felveti: talán azért sem akart cselekedni, mert Kaszabék annak idején őt támogatták Kiss Péterrel szemben. Leszögezi egyúttal: a szóban forgó kőbányai botrány már másfél hete kirobbant, és Gyurcsány még mindig nem lépett közbe, Kaszab lemondásával pedig korántsem oldódnak meg a gondok. Hiszen maradtak a fiktív tagok, a skandallumokat előidéző önkormányzati képviselők.
Végül hozzáfűzte: szerdán kezd vitázni az Országgyűlés a közélet tisztaságával kapcsolatos indítványokról. Ezek után azonban mennyire lehet vajon komolyan venni a kormányfő ezirányú javaslatait?
Megkezdődött október 15-én a szerencsi szalmatüzelésű hőerőmű építése, mely a borászok, környezetvédők és lokálpatrióták szerint veszélyezteti a világörökségi rangú hegyaljai kultúrtájat. Amint arról a Heti Válasz is beszámolt, a tokaji borvidéket három erőmű-építési terv is fenyegeti, melyek közül kettő Hujber Ottóhoz, az MSZP vállalkozói tagozatának volt elnökéhez köthető. Hujber az orosz államadósság lebontása során szerezte vagyonát a 90-es évek közepén, neve gyakran szerepelt az olajgate-botrány körüli vitákban. A Zempléni-hegység szívét ipari tájjá változtató, bős-nagymarosi léptékű szivattyús energiatározó építési engedélyét egyelőre megtagadták a hatóságok, ám a világörökség kapujában épülő szerencsi hőerőmű minden szükséges engedélyt megkapott HÚSZEZER KAMION
A szerencsi erőmű látszólag környezetbarát beruházás: szalma elégetésével tiszta, "zöld" energiát termel. A tiltakozók sem vonják kétségbe, hogy az ehhez hasonló biomassza alapú erőművekre nagy szükség van, ha Magyarország valóban növelni akarja a megújuló energiaforrások arányát az áramtermelésében. Csakhogy a Hegyalján minimális mennyiségű szalma keletkezik, mivel a térségre nem jellemző a nagyüzemi gabonatermelés.
A fűtőanyagot ezért az Alföldről kell Szerencsre szállítani, jórészt közúton. Jelentős mennyiségű szalma érkezik majd a Nyírség felől, amelyet a csak a Tokaj központján átvezető 38-as úton lehet Szerencsre eljuttatni. Tokaj belvárosa évek óta fuldoklik a már ma is jelentős teherforgalom miatt, és a Tiszahíd is túlterhelt. A forgalom különösen azóta ugrott meg, hogy Románia és Bulgária belépett az Európai Unióba. Amennyiben a szerencsi erőmű Szlovákiából is vásárol szalmát, azt csak a Hegyalján áthaladó 37-es úton lehet Szerencsre szállítani. A tiltakozók ezért érthetetlennek tartják, hogy miért nem az Alföldön épül fel az erőmű, mondjuk a nehéz gazdasági helyzetben lévő Békés megyében, ahol sokkal nagyobb szükség lenne ilyen beruházásokra. A borászok számításai szerint az erőmű miatt évente húszezerrel több kamion fog keresztülmenni a védett kultúrtájon.
KORMOS ASZÚ
A forgalom jelentős környezetszennyezést okoz, és a kibocsátott káros anyagok miatt veszélybe kerülhet a tokaji bor minősége. Az aszú készítéséhez a borászok szerint különleges mikroklíma szükséges. Nem lehet tudni, hogy ennek a mikroklímának a törékeny egyensúlyára a károsanyag-kibocsátás milyen hatással lesz. "Energiát termelni szinte mindenütt lehet, tokaji aszút készíteni csak itt, a Hegyalján tudunk" - mondják. A közvetett károk legalább ilyen jelentősek: az idegenforgalom és a borturizmus fejlesztéséhez csendes, tiszta, békés környezetre volna szükség. Az erőmű a tájképet is rombolja, mivel hatalmas, 35 méter magas kéménye meghatározó látványelemként fog megjelenni a világörökségi területen. Bár a beruházó vállalta, hogy mesterséges dombokkal veszi körül az ipari létesítményt, és a kazánházakat 6,5 méteres mélységbe süllyeszti, a Mád és Tállya feletti szőlőhegyekről az óriáskémény ennek ellenére látható lesz.
ROSSZ SÁFÁROK
Mészáros László borász, a Tokaj Reneszánsz Egyesület elnöke szerint az erőmű építési engedélyét jogszerűtlenül adták ki. A szocialista vezetésű Szerencs képviselő-testülete olyan helyi építési szabályzatot fogadott el, ami lehetővé teszi az erőmű felépítését a város határában fekvő ipari park területén. Ám nem vette figyelembe azt a tényt, hogy az országos településrendezési tervben az adott terület más besorolást kapott. A törvény értelmében a telek vegyes felhasználású (erdő- és mezőgazdasági) terület, mely az országos ökológiai hálózat része, ezért nem lehet beépíteni. A helyi szabályozás elvileg nem lehet ellentétes az országos területrendezési tervvel. Mészáros László ezért törvényességi óvást kért az építési engedély ellen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főügyészségtől. A tiltakozók megkeresték az UNESCO Világörökségi Központját is, hogy lépjen fel a tokaji kultúrtáj védelmében. A borvidék 2002-ben kapott világörökségi címet. Az UNESCO semmilyen szankciót nem alkalmazhat Magyarországgal szemben, ha az nem kezeli megfelelő módon a saját értékeit, viszont évről évre kiadja a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listáját, végső esetben pedig megvonhatja a titulust. Az utóbbira eddig egyetlen alkalommal került sor, 2007 nyarán, amikor az Ománi Szultánság olajtermelést indított be egy veszélyeztetett gazellafaj rezervátumában, mire a gazellák többsége kipusztult. Civilizált módon viselkedő országok esetében a veszélyeztetettség puszta tényének kimondása megfelelő visszatartó erőt szokott jelenteni.
Francesco Bandarin, az UNESCO Világörökségi Központjának elnöke október 23-án kelt levelében felkérte a magyar hatóságokat, hogy készítsenek részletes beszámolót a tokaji világörökségi terület helyzetéről, és adjanak tájékoztatást az erőmű tervéről. Állítólag hamarosan egy kiküldött UNESCO-szakértő is ellátogat Tokajba. (Az UNESCO jelenleg egy másik magyar üggyel is foglalkozik: november 5-én jön Budapestre Michel Polge urbanista, hogy a világörökségi védőzónába tartozó zsidónegyed lebontása ügyében tájékozódjék.)
ÍROTT MALASZT
A kultúrtáj megőrzését mindenki fontosnak tartja - legalábbis papíron. A világörökségi terület kezelési terve, melyet az UNESCO előírásainak megfelelően Magyarország elkészített, világosan fogalmaz: "A tájképet nem szabad elcsúfítani műszaki létesítményekkel. (...) Korlátozni kell a beépítést, különösen a zöldmezős beruházásokat és a területpazarlást." Az építéshatósági eljárásokban azonban egyetlen engedélyező szerv sem képviseli kötelező érvénnyel a világörökségi szempontokat.
Mészáros László szerint az erőműépítési tervek azt mutatják, hogy elhibázott fejlődési pályára állt a borvidék. "A szőlőtermelés és borászat már ma is több ezer embernek ad munkát. Ha sikerül a tokaji bor egykori rangját helyreállítani, akkor a kapcsolódó tevékenységek révén a helyi lakosság előtt új lehetőségek nyílnak meg. Megint szükség lesz olyan kisiparosokra, akik tudnak jó minőségű hordót készíteni, kőművesekre, akik helyreállítják a vidékre jellemző kőből rakott teraszokat, még több kitűnő étteremre, szállodára. Amikor a világörökség határait kijelölték, Szerencs város is ragaszkodott hozzá, hogy része legyen a védett területnek. Tény, hogy Szerencsen régóta jelen van a nagyipar, de ez nem ok arra, hogy az egész Hegyalján szabad teret kapjanak az ipari jellegű létesítmények."
MEDGYESSY BESZÁLL?
Október 27-én a helyi civilszervezetek tüntetést rendeztek az erőmű ellen. A tiltakozás azonban hiábavalónak tűnik, hiszen a földmunkák már megkezdődtek. A Környezetvédelmi Minisztérium egyelőre nem volt hajlandó a borászok mellé állni, az UNESCO pedig lassan mozduló szervezet, hónapokba telhet, mire egyáltalán foglalkozni kezd az üggyel. Amennyiben az erőmű megépül, az egyetlen lehetőség a károk enyhítésére a hegyaljai településeket elkerülő, régóta tervezett út megépítése lehet. Aggasztó jel, hogy a zempléni energiatermelési lehetőségek iránt nemcsak Hujber Ottó mutat érdeklődést, hanem Medgyessy Péter volt miniszterelnök is. Augusztus 27-én Medgyessy három másik üzletemberrel együtt megalapította a Zempléni Villamosenergia Termelő Zrt.-t, melynek 100 millió forint a jegyzett tőkéje, és Mádot jegyezték be székhelyeként. Medgyessy konkrét terveiről egyelőre semmit sem lehet tudni, de Mád közel esik mind Szerencshez, mind Abaújaranyoshoz, a tervezett szivatytyús energiatározó helyszínéhez.
Feketemunkások is építették Kóka miniszter és pártelnök villáját 2007. november 11. 13:27
MNO Rendőrök vittek el egy feketemunkást Kóka János épülő villájából szombaton, miután a munkaügyi ellenőrzés során kiderült, hogy a férfi drogterjesztés miatt körözés alatt áll. Az ellenőrök más be ne jelentett alkalmazottat is találtak, és több román állampolgárságú munkásról is kiderült, hogy szerződés nélkül dolgoztak a Normafa utcában. Kóka helyett az SZDSZ közölte: elnökük semmiben nem felelős. Közben a fővállalkozó bejelentette, hétfőn felbontják a szerződést a feketén dolgoztató alvállalkozóval.
Rendőrök vittek el egy feketemunkást Kóka János gazdasági miniszter, SZDSZ-pártelnök épülő villájából, miután a munkaügyi ellenőrzés során kiderült, hogy a férfi drogterjesztés miatt körözés alatt áll – írta az Index. A munkaügyi ellenőrök találtak egy be nem jelentett alkalmazotat, és három román állampolgárságú munkásról is kiderült, hogy szerződés nélkül dolgoztak a Normafa utcában.
Szerződésbontás a feketén foglalkoztatóval
A közlekedési miniszter villáját építtető fővállalkozó hétfőn felbontja a szerződést az alvállalkozójával, akinél szombaton több feketén foglalkoztatott munkást találtak - tájékoztatott közleményében a kivitelezést végző Market Kontroll Kft.
A két cég között a szerződés még idén május elején jött létre, a dokumentumban pedig szerepelt, hogy a munkát csak az érvényes építési szabványoknak és előírásoknak megfelelően lehet elvégezni - csak az előre leadott névsorban szereplő dolgozókkal.
Rossz szomszédság...
Az Index szerint a feljelentést a szomszédok tették, akikkel a gazdasági miniszter a szennyvízcsatorna építése miatt szeptember óta csatázik, mert a miniszter a szennyvízcsatornát nem akarta költséges technológiával hegynek felfele vezetni, így az alsó szomszédok belterületi bekötőútját felásva tudja csak rákötni a közművezetékre.
SZDSZ: Kóka nem felelős
Az MTI szombaton telefon többször is kereste Kóka Jánost, akit nem tudott elérni, helyette az SZDSZ sajtóosztálya reagált: szerintük Kóka János nem felelős, ha a kivitelező alvállalkozói szabálytalanságokat követtek el.
-Örülünk, hogy a munkaügyi hatóságok végezték a dolgukat, és ha szabálytalanságot találtak, akkor a hatályban lévő jogszabályok szerint jártak el. A kivitelezést megrendelő cég a lehető legkörültekintőbben járt el, és a szokásosnál is több jogi garanciát követelt meg a szerződésben, hogy a kivitelező csak bejelentett munkaerővel és a munkajogi szabályoknak megfelelően dolgozik az épületen – tették hozzá. Véleményük szerint amiatt, hogy a kivitelező ezt hogyan tudta érvényesíteni, semmilyen közvetett vagy közvetlen felelősség sem terheli a megrendelőt, sem a pártelnököt.
Budai Bernadett kormányszóvivő kijelentette: senki nem vállalhat felelősséget azért, hogy az általa megbízott vállalkozó, vagy alvállalkozó a szerződésben rögzítettel ellentétben kiket foglalkoztat.
Miként lehet hatezer négyzetméteres, beépíthető, saját strandszakasszal rendelkező telekhez jutni Budapesttől 45 percnyi autóútra, miközben az ingatlanirodák kínálatából hiányzik az efféle üdülőövezeti földdarab? Hogyan lehet a 2008-ra számított piaci ár harmadáért megszerezni e balatonkenesei (-akarattyai) területet? Miként lehet 150 millió forintért árulni a tavaly 92,5 millióért vett ingatlan kétharmadát (s közben a maradék kétezer négyzetmétert családi célokra "félretenni")?
E kérdésekre a - tenger istene után - Poszeidonnak nevezett kft. tulajdonosai találták meg a válaszokat. Akik persze nem akárkik - hanem Kóka János szűk stábjának tagjai. Zimonyi Eszter nyár végéig a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kabinetfőnöki titkárságát vezette, a Kóka-cégvilágot is megjárt Túri Péter pedig a tavalyi választásokig szolgált miniszteri biztosként a tárca kötelékében. Ők ketten ma is az állam alkalmazottai, nem úgy a harmadik Poszeidon-tulajdonos, Kornis Gábor, aki "csak" alkalmi sporttárs az SZDSZ elnökét is felvonultató balatonkenesei vitorlásegyletben (lásd keretes írásunkat).
VIHAROS ÉRTÉKNÖVEKEDÉS
A tavaly áprilisban alapított Poszeidon Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft. egy éve vásárolta meg a balatonkenesei MÁV gyermeküdülő tőszomszédságában lévő ősfás területet (ami három darab kétezer négyzetméteres és egy 267 négyzetméteres telekrészből áll). A Kóka-közeli társaság ezzel a gazdasági miniszter sógorához (mentorához) is közel került, hiszen a birtok erős kőhajításnyira fekszik a Lepp Gyula érdekeltségeként jegyzett Kenese Marina-Port vitorláskikötőtől, illetve szállodakomplexumtól. (Az Elender nevű Kóka-Lepp-cég négy éve e műintézményben adott randevút a Sulinet-Közháló program előkészítésében részt vevő oktatási minisztériumi köztisztviselőknek.)
Van azonban egy tényező, ami a Lepp-közelségnél is figyelemreméltóbb: a vételár. A Poszeidon a hatezer négyzetméterért nettó 92,5 millió forintot fizetett a telket eladó Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárnak - derül ki a katonai, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi alkalmazottak befizetéseit kezelő szervezet 2006. évi üzleti jelentéséből. Ám Poszeidonék itt nem álltak meg: Zimonyi Eszter anonim telefonhívásunkra megerősíti az ingatlan.com internetes hirdetési újságban közölt adatsort, vagyis hogy cége 75-75 millió forintért árulja a birtok két, egyenként kétezer négyzetméteres darabját, a harmadikat viszont meg kívánja tartani. Hozzáteszi: amennyiben a kenesei önkormányzat és a partnerhatóságok hozzájárulnak, hogy a jelenlegi 10 százalékos beépíthetőségi arány 25 százalékosra növekedjék, egy-egy telekrész ára akár a 100 millió felé is elmozdulhat, "úgyhogy inkább a villaparképítésben gondolkodó vevőjelöltek érdeklődésére számítunk". Bár Magyarországon az ingatlanfejlesztés szóval írják körül, ha egy telek értéke másfél év alatt - értéknövelő beruházások nélkül - a háromszorosára növekszik, jelen esetben inkább bennfentes kereskedésről illene beszélni. Az alábbiakból kiderül: a Poszeidon telekügyletére nagyon is illik a bennfentes jelző, hiszen a "fejlesztés" extrahaszna úgy kerül a kft.-hez, hogy az olcsón megszerzett ingatlan értéknövekedéséhez szükséges döntéseket az állam vagy az érintett önkormányzat hozta/hozza meg. A Kóka-stáb érdeme tehát csupán annyi, hogy jókor volt jó helyen, illetve hogy talált egy ésszerűtlen üzleti megoldást választó partnert - a Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárt, melynek vezető testületeiben egymást érik a honvédelmi tárca tisztviselői (az igazgatóság elnöke például Havril András vezérkari főnök).
A pénztár 2000-ben vette meg - bevallottan befektetési céllal - a balatonkenesei teleksort. A honvédszerv egyik vezetője két éve még majdnem tökéletesen felmondta az ingatlankereskedői egyszeregyet a HVG-nek: a vízparti rész "majd csak akkor adható el jó áron, ha a Balaton-törvényt véglegesítik". Ha egészen pontos akart volna lenni, úgy fogalmaz: akkor érdemes értékesíteni a területet, ha az úgynevezett vízpart-rehabilitációs tanulmányterv kormányzati elfogadása után már építési engedély is kiadható - az addig változtatási tilalom alatt álló - kenesei telkekre. Nos, a pénztár végül megsértette az ésszerűség törvényét, és a változtatási tilalom feloldása előtt három héttel, 2006 szeptemberében továbbszármaztatta a Poszeidonnak a maga hatezer négyzetméternyi területét. A 92,5 millió plusz áfás eladási ár meghökkentette a környék ingatlanosait, hiszen a telek 2008-ban - a 25 százalékos beépíthetőségi arány önkormányzati-hatósági jóváhagyása után - akár 300 millió forintot is megérhetett volna egy vízpartbarát befektetőnek.
BŰNPÁRTOLÓ ÜGYVÉD?
A Heti Válasz megkeresésére a honvédpénztár illetékesei cáfolják, hogy a kenesei jachtlobbi (értsd: Kóka János vagy Lepp Gyula) közbenjárt volna a Poszeidon-projekt sikeréért, sőt annak sem tulajdonítanak jelentőséget, hogy a Kókaközeli cég egyik tulajdonosaként bemutatott Túri Péter édesapja, Túri Mihály - a patinás balatonkenesei honvédüdülő vezetőjeként - egyaránt otthonosan mozog a tóparton és a katonai felvilágban. A hivatalos pénztári indoklás szerint azért kellett megválni idő előtt a magyar tengerre nyíló telkektől, hogy a "holt tőke mielőbb működő tőkévé váljon, ezzel is szolgálva tagjaink érdekeit".
Egy biztos: a részben állami fizetésből élő Poszeidon-tulajdonosok megtalálták a módját, hogy életre keltsék a százmilliós holt tőkét. Közben azonban elfelejtettek adni a látszatra, hiszen azt a Vigh Szabolcsot kérték fel társaságuk képviseletére a cégbírósági eljárásokban, akit az ügyészség jelenleg - a Kulcsár Attila nevével fémjelzett brókerbotrány szereplőjeként - magánokirat-hamisítással és bűnpártolással vádol.
Lemondott a korrupció miatt elítélt szocialista Index - ugyelet@mail.index..hu | 2007. 10. 31., 08:05 | Frissítve: 30 perce Miután kiderült, hogy Kaszab Csaba volt kőbányai alpolgármestert vesztegetésért elmarasztalta a bíróság, előbb szocialista frakcióvezetői posztjáról, kedden pedig önkormányzati mandátumáról is lemondott.
Vezető beosztású hivatalos személy által folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében bűnösnek mondta ki Kaszab Csaba vádlottat a Fővárosi Bíróság első fokon. A szocialista Kaszab a korábbi önkormányzati ciklusban a X. kerületi önkormányzat alpolgármestere volt. A politikust még szeptember 20-án, elsőfokú, nem jogerős döntésében mondta ki bűnösnek az FB.
A testület két év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, és egyben 4,43 millió forint vagyoni előny megfizetésére kötelezte, írta az ítélet érdemi részéről elsőként beszámo9ló MTI hétfőn.
Kaszab az ítélet meghozatala után lemondott helyi frakcióvezetői posztjáról, az ügy nyilvánosságra kerülése után pedig önkormányzati mandátumától is megvált. Csicsay Claudis Iván a a kőbányai MSZP frakcióvezetője Magyar Nemzet szerdai cikke szerint a kőbányai önkormányzat keddi, rendkívüli közgyűlésén jelentette be, hogy Kaszab Csaba leköszönt mandátumáról, a politikus ugyanakkor azt hangoztattam, hogy a szocialisták továbbra is az ártatlanság vélelmét hangoztatják az ügy kapcsán.
Az ügy előzménye, hogy két éve, szeptember végén tartottak házkutatást a kőbányai polgármesteri hivatalban, akkor a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal iratokat foglalt le. Az ügy hátterében fiktív épületfelújítások álltak, és az el nem végzett munkák után számlákat fizettek ki.
Batthyány-Strattman László-díjat adott az egészségügyi miniszter Molnár Márk Péternek, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) gyógyszerügyi főosztályvezetőjének. A szaktárca internetes oldalán azt olvashattuk, hogy ez a pénzdíjjal járó kitüntetés a több évtizeden keresztül végzett, kimagasló szakmai munkásság elismeréseként jár. Molnár Márk Péter azonban csak 28 éves, s tizenegy hónapja nevezték ki az egészségbiztosító főosztályvezetőjének. Miután arról érdeklődtünk a tárcánál, hogy miként lehet valakit 28 évesen több évtizedes szakmai munkáért kitüntetni, megváltozott a minisztérium internetes oldala, s a díjnál már csak annyi szerepelt, hogy kimagasló szakmai munkásságának eredményeként adható.
A lapunk által tegnap déli 12 órakor elmentett változat azonban tanúskodik arról, hogy nem ez volt az eredeti szöveg.
Lőfegyverrel való visszaélés miatt vádat emelt az ügyészség Vadász János volt szocialista politikus ellen. A volt kormánymegbízott a vádirat szerint júliusban egy engedély nélkül tartott 4 mm-es flóbert pisztollyal fenyegetett meg egy biciklist a Kodály Köröndnél, akivel előzőleg nézeteltérése támadt.
A volt szocialista politikus mindvégig azt állította, hogy ugyan van éles fegyvere, de akkor egy játékpisztoly volt nála. A megismételt fegyverszakértői vélemény ugyanakkor bebizonyította, Vadász nem mondott igazat.
A kerékpáros futár ellen rongálás miatt indult eljárás, mert kisebb kárt tett Vadász autójában.
Családi utazás Afganisztánba Horváth Ágnes férjével repült a honvédelmi tárca gépén és költségén 2007. november 6. 06:00
Magyar Nemzet A férje is elkísérte afganisztáni hivatalos látogatására Horváth Ágnes egészségügyi minisztert. Az útitárs nem fizetett a külföldi látogatásért, igaz, a szervezők azt állítják: kinntartózkodása nem is jelentett többletköltséget
Gyurcsány megzsarolta tulajdonostársait hogyha nem adják el neki a névérték töredékének megfelelően vételáron az üzletrészüket, akkor megszünteti a cégüket, és megszűnik az ott dolgozók MUNKAHELYE is!! Így aztán a megfélemlített alkalmazottak kiszolgáltatott helyzetbe kerülve, 1993 júniusában aláírták a kikényszerített adásvételi szerződést. Így jutott Gyurcsány a Szenzor Kft. 100%-os tulajdoni hányadához, így aztán kizárólagos tulajdonosa lett a társaságnak. A tulajdonos Nomentana Kft. megváltoztatta 1993 június 15.-én a Szenzor Kft nevét Aldo Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Tanácsadó Kft-re. Aldo Kft. volt az amely gyanús körülmények között 1994-ben lizingszerződést kötött a balatonöszödi kormányüdülőre!
2003. december 26-án egy hatvan négyzetméteres, nyolcadik emeleti újpalotai panellakásban ötszáz ember részvételével folyt konferencia az uniós tanulási lehetőségekről. A minisztériumban legalábbis készségesen elhitték ezt, és kilencszázezer forinttal támogatták a szervező alapítványt.
Kabai Károly és Veres János nyírbogáti fémfelvásárló cége 1991 és 1994 között is hamis számlák alapján igényelt vissza áfát - olvasható ki bírósági iratokból, ám az ügy szálai akkor még elvarratlanok maradtak.
Vagy a Király, vagy a Császár, vagy mindkét személy lejöttek hozzám, én magamhoz vettem a számlatömböt és a bélyegzőmet, és elmentem velük a 4-es úton várakozó teherautóhoz, és azzal mentem el velük. Majd miután a számlázás megtörtént, és a pénzt felvettem, azt átadtam ennek a két személynek. (...) Ők adtak nekem vissza 15-30 ezer forintot - vallotta a Nyírbátori Városi Bíróságon a nyolc vádlott egyike 2001. április 19-én annak a büntetőügynek a tárgyalásán, amelyben Kabai Károly cégeinek, a Bogát-Ferr Kft.-nek és a Bogát-Metál Kft.-nek 1992 és 1994 között hamis számlát adó, nincstelen és tanulatlan "fémgyűjtőket" ítéltek felfüggesztett börtönbüntetésre. Az ítélet még aznap jogerőssé vált. Nem úgy, mint Kabai ügyében, amelyben a per csak 2007 szeptemberében zárult le, és csupán az 1997 és 1999 közötti időszakban elkövetett adócsalásokat vizsgálták. Ennek végén Kabait jogerősen három év hat hónapi szabadságvesztésre ítélték (HVG, 2007. szeptember 29.).
Veres János neve egyetlenegyszer sem bukkan fel a nyomozati és periratokban, annak ellenére, hogy a számlagyárosok manipulációinak éveiben ötvenszázalékos tulajdonosa, 1993 decemberéig pedig ügyvezetője volt a Bogát-Ferr Kft.-nek. Tanúként sem kellett megjelennie sem a rendőrségen, sem a bíróságon; a cégeket minden esetben Kabai képviselte, rajta kívül csak alkalmazottakat hallgattak ki. Holott a mérlegképes könyvelői oklevéllel is rendelkező, 1983-tól 1989-ig a nyírbátori termelőszövetkezet főkönyvelőjeként dolgozó Veres bizonyára jártasabb volt számlaügyekben, mint a nyolcvanas években nyírbátori kultúrfelelősként szocializálódott, végzettsége szerint kovács Kabai Károly. Az Országgyűlés honlapján szereplő életrajza szerint Veres 1990-ben adó-tanácsadói szakképesítést is szerzett.
A HVG írásban kérdezte a pénzügyminisztert az 1992 és 1994 között történtekről, a levélre Veres János a pénzügyi tárca kommunikációs osztályán keresztül juttatta el válaszait.
HVG: A cégiratok szerint a Bogát-Ferr Kft. 1991. december 17-én történt alapításától 1993. december 1-jéig ön volt a cég ügyvezetője. Egészen pontosan miben állt az ön tevékenysége a kft élén?
Veres János: A cég egyik ügyvezetője voltam, tevékenységem egész pontosan abban állt, hogy a társaság bővülő finanszírozási igényeihez megteremtsem a bankhitel-alapokat.
HVG: Tudott-e arról, hogy a Bogát-Metálnak és a Bogát-Ferrnek számlázó nyolc fémgyűjtő kisiparos ellen adócsalás és okirat-hamisítás miatt büntetőeljárás indult?
V. J.: Nem.
HVG: Tudott-e arról, hogy a Bogát-Ferr Kft. 1992 és 1994 között 54 846 011 forint áfát hamis számlák alapján igényelt viszsza?
V. J.: Nem.
HVG: Indított-e eljárást az APEH a hamis számlák alapján visszaigényelt áfa ügyében a Bogát-Ferr Kft. ellen? Vissza kellett-e fizetnie a Bogát-Ferrnek az 54 846 011 forintot?
Az első féléves adatok szerint idén hét százalékkal többen halnak meg a mentőkben, mint tavaly. Az OMSZ szóvivője szerint ez a mentések idejének és
távolságának növekedésével magyarázható.
Hét százalékkal többen haltak meg mentőben az első félévben idén, mint tavaly. Ez
ötszáz emberéletet jelent. Az Országos Mentőszolgálat szóvivője a Heti Válasznak azt mondta, az adat nem a mentőmunkát minősíti, hanem az egy mentésre jutó idő és távolság növekedésével magyarázható. A kórházi struktúra átalakítása miatt ugyanis messzebbre kell szállítani a betegeket.
Az alacsony finanszírozás és a szakemberhiány miatt ráadásul sokszor mentőorvos, vagy diplomás mentőápoló nélküli rohamkocsi megy a beteghez, ami szintén veszélyezteti az
ellátás biztonságát. Jövőre tetézheti a gondokat az is, hogy a kormány az ideinél is
kevesebb pénzt adna a mentőszolgálatnak, miközben az idei éven is csak a 2 milliárd forintos gyorssegéllyel tudják biztosítani a működőképességüket.
Apró Antal lánya születése óta különleges közegben él, a hatalom centrumában, ahova bejáratosak titkosszolgálati főnökök, miniszterek és nagy állami cégek vezetői. Ma is igaz, hogy sokszor elég valamiről elmondania a véleményét ahhoz, hogy jelentős döntéseket és fontos pozícióban lévő embereket befolyásoljon. Általában nem kér vagy utasít, hanem csak megjegyzést tesz, de elejtett szavainak súlyuk van. Apró Piroska beleszületett a hatalomba, és most is közelről figyelheti és informálisan befolyásolhatja a döntéseket.
Sosem lesz a címlapon "Amikor újságírók keresték, mindig mondtuk, hogy átadjuk az üzenetet, de ne reménykedjenek. Piroska soha senkinek sem nyilatkozott" - mondta az Altus egyik volt munkatársa. (Apró Piroska 1997-2002 között volt Gyurcsány Ferenc cégénél az igazgatótanács elnöke.)
"Egyetlen egyszer fordult meg a fejében, kiáll a nyilvánosság elé, amikor a férjéről cikkeztek. Az eset nagyon felháborította, de aztán inkább akkor sem állt ki" - mondta egy forrásunk, a Gigastorage-ügyre célozva, amikor Dobrev Pétert a HVG összefüggésbe hozta a bolgár titkosszolgálattal és egy francia-bolgár szélhámossal. Apró Piroska helyett akkor a jogászai léptek, és a hetilap helyreigazításra kényszerült.
Apró Piroska ehhez a portréhoz sem akart nyilatkozni, megkeresésünket határozottan elutasította. Sok közeli ismerőse, barátja arra hivatkozva nem vállalta még a névtelen nyilatkozatot sem, hogy "Piroska nem szereti a nyilvánosságot, ezt tiszteletben kell tartani". Akik mégis beszéltek róla, mindannyian azt kérték, hogy se a nevüket se a tisztségüket ne írjuk meg. Azok is, akik ma már távol dolgoznak Aprótól vagy családjától, úgy vélik, hogy hátrány érheti őket, ha beszélnek Piroskáról.
Apró Piroska aurája akkor is félelmetes, ha a legtöbben kifejezetten kedves és konfliktuskerülő embernek írták le. Szinte minden forrásunk szerint ereje jóval nagyobb, mint amekkorának látszik. Ha Apró Piroska nem is akkora hatalmú ember, mint sokan vélik, annyit sikerült elhitetnie magáról, hogy jobb nem rosszban lenni vele.
Szovjet internátus Apró Piroska kemény időkben született, apja a korszak egy fontos politikusa. A család akkori életéről nem sikerült sokat megtudnunk, egy történet azért árulkodó. Egy pedagógus szakember mesélte: "Moszkvában jártunk, talán 1960-ban, és találkoztunk egy főváros környéki iskola igazgatójával. Egy olyan intézményt vezetett, ami Makarenko elvei szerint működött, és az ottani módszerekről beszélgettünk. Egyszer csak azt mondta, hogy az »önök egyik vezetőjének a lánya is hozzánk jár. Otthon nem bírtak vele, és ide küldték. Apró Antal lányáról van szó«."
Piroska akkoriban 15 éves lehetett. Más forrásból azt hallottuk, hogy fiatal korában sok problémája volt lázadó természete miatt, és ezért küldték - apja közbenjárására - bulgáriai külszolgálatra.
Titkos emberek között Apró Piroska lényegében beleszületett a titkokba. Kilencéves volt 1956-ban, amikor édesapja máig tisztázatlan körülmények között egyik aláírója lett a Kádár János vezette új kormány kiáltványának. Apró Antal összesen 31 évig volt a különböző néven működő kommunista párt politikai bizottságának tagja, 1945-1989 között parlamenti képviselő. Ő beszélt a párt nevében Rajk László újratemetésén arról, hogy koncepciós per Magyarországon soha többé nem fordulhat elő, és ő jelentette be az Országgyűlésben Nagy Imre kivégzését is. Nem számított a legbefolyásosabb politikusok közé, inkább csak sodródott az eseményekkel. Viszont évtizedekig minden, az ország életét alapvetően meghatározó döntésnél ott volt.
Piroska testvére, ifjabb Apró Antal - több kommunista vezető gyerekéhez hasonlóan - a titkosszolgálatnál dolgozott, a Medgyessy Pétert is beszervező III/II-es főcsoportfőnökségnél. Fontosságát jellemzi, hogy az első szabadon választott Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt a titkosszolgálatokért felelős miniszter, Boross Péter név szerint megemlítette.
Boross arról beszélt, hogy a III/III-asokon kívül szakértelmük miatt szinte mindenkit megtartottak a nemzetbiztonságiak közül a demokráciában is, kivéve az olyan kommunista nagykutyákat, mint például ifj. Apró Antal. Ezt a tizenhét évvel ezelőtti ülés egyik résztvevője mondta.
Ifjabb Apró cége a ferihegyi repülőtér biztonságán is őrködött A rendszerváltás után ifj. Apró Antal magánnyomozói vállalkozásokba fogott, elsőnek az S-Komplex nevűt alapította meg. Az S-Komplex többek között a ferihegyi repülőtér biztonságán is őrködött. A cég felügyelő bizottságának három évig Apró Piroska is tagja volt. Információink szerint ifj. Apró Antal nemzetbiztonsági szakértőként egyes ügyekben dolgozott a Horn-kormánynak is.
Az S-Komplexnél volt társtulajdonos néhai Nagy Lajos, aki 1990-ben a Nemzetbiztonsági Hivatalt (NBH) vezette. Nagy a család közeli barátjának számított. A III/I-es csoportfőnökség kötelékében Saigonban, illetve a 80-as években New York-ban szolgált. Amerikában a magyar kémelhárítás második embere volt. A 2006-ban elhunyt férfi fiatal özvegye, Nagyné Svoboda Petra 2002 óta Apró Piroska mellett dolgozik, a titkárnője.
Apró Piroska unokatestvére, Vajda József is magas rangú titkosszolgálati vezető volt, 1994-ben az NBH második emberévé nevezték ki. Ifj. Apró Antal gyermekei - Piroska unokahúga és unokaöccse - magánnyomozó-irodákat vezetnek.
Közkedvelt vélekedés a jobboldalon és publicisztikák visszatérő fordulata, hogy idősebb Apró Antal maga is titkosszolgálati ember volt, jobbos toposz, hogy a KGB őt bízta meg Kádár János megfigyelésével. Erre azonban semmilyen bizonyíték sincs, és az általunk megkérdezett tekintélyes történész szakértő szerint ez egyáltalán nem valószínű.
Mata Hari a Gyurcsány nagyi? Sokat emlegetett pletyka, hogy Apró Piroska maga is ügynök volt a gazdasági hírszerzésnél. Apró Piroska a rendszerváltás előtt külkereskedelmi területen dolgozott. 1970-74 között a bulgáriai magyar kereskedelmi kirendeltség titkára volt, majd 1980-ban visszatért Szófiába, akkor már a kirendeltség helyettes vezetőjeként. Egy év múlva a Külkereskedelmi Minisztériumhoz került, ahol 1988-ban miniszter-helyettessé nevezték ki.
A szófiai kiküldetések - mint akkoriban szinte minden állami kiküldetés - nagy eséllyel együtt járhatott jelentési kötelezettséggel. Második kint tartózkodása alatt, a kirendeltség második embere lévén, szinte bizonyos, hogy komolyabb jelentéseket is írattak vele.
Kenedi János kutatásai szerint a magyar és a bolgár titkosszolgálatok élen jártak a nyugati technológiák vasfüggöny mögé csempészésében. A Videoton az egyik legfontosabb keleti üzem volt, amelyik elég sikeresen másolt a COCOM-listás (tehát a kommunista rezsimek előtt titkolt technológiának számító) termékeket. Apró Piroska a két bolgár kiküldetés között a Videotonnál dolgozott, különböző vezető pozíciókban.
Apró Piroska a Videotonnál számítástechnikai igazgató-helyetességig vitte, és a Videoton elsősorban számítástechnikai termékeket koppintott. Ezt a cég lapunknak dolgozó egykori mérnöke is megerősítette, azt azonban nem tudta, hogy Apró Piroskának volt-e köze a kémkedéshez: "Piroska Budapesten dolgozott, a központi irodában, nem a fehérvári gyárnál. Külkereskedelmi területen mozgott, főleg a bolgárokkal tárgyalt."
Szerelem vagy utasított nász? Apró Prisoka férjéről, Dobrev Péterről is kering a pletyka, hogy a bolgár titkosszolgálat embere lehetett. Ezt a hazai jobboldali publicisták hajlamosak kész tényként kezelni, bizonyíték azonban erre sincs. Piroska első szófiai tartózkodása alatt ismerkedett meg Péterrel, aki később bolgár cégek magyarországi képviseletén dolgozott Budapesten. Ezek többek véleménye szerint a bolgár titkosszolgálat fedőcégei voltak, de ezek az állítások sincsenek bizonyítva.
Hogy a feltételezéseken alapuló találgatásokkal óvatosan kell bánni, jól mutatja a Google találati listája: Dobrev Péterre keresve több tucat írást olvashatunk arról, hogy a pápa elleni 1981-es merényletet is biztosan ő szervezte. Ezt azonban csupán arra hivatkozva állítják a többségükben anonim szerzők, hogy "hiszen a támadás mögött bolgár titkosszolgálat állt".
A korabeli viszonyokat jól ismerő egyik forrásunk szerint tipikusak voltak a pártelitben a felülről irányított, dinasztikus, internacionalista házasságok, és ebbe a képbe beleférhetett a Dobrev–Apró-nász is. Közeli ismerőseik nem kételkednek abban, hogy tényleg szerették egymást. A család egyik barátja úgy látta, hogy kifejezetten meghitt volt a viszonyuk, szabad idejükben sokat utaztak, idősebb korukban is kedvelték a kalandosabb kirándulásokat, például sivatagi túrát tettek a 90-es évek végén. Dobrev Péter 2002-ben hunyt el.
Kutattak a beosztott után Tény, hogy Apró Piroska körül sokan foglalkoztak titkosszolgálati tevékenységgel. Tartózkodó és diplomatikus modorára nyilván hatott, hogy titkokkal teli emberek között nőtt fel. Több vele kapcsolatba került ember is úgy érezte, hogy különleges, titokzatos légkör lengi körül.
A már említett családi barát és volt NBH-főnök, Nagy Lajos állítólag magánnyomozói megbízásokat kapott a 2000-es évek elején Apró Piroskától, akinek üzleti ügyei intézéséhez kellettek bizalmas információk. Forrásunk ezt nem tudta bizonyítani, de személyes élményei alapján meg volt győződve igazáról.
Más forrásból azt hallottuk, hogy ifj. Apró Antal is rendszeresen szállít híreket a családnak. Informátorunk szerint évek óta azt terjeszti magáról, hogy a Gyurcsány-kormány megalakulása óta összeveszett Piroskával és családjával is. "Így akar az elégedetlenkedők közelébe férkőzni, és ha Feri ellen készülnek valamire, azt időben kiszagolni. Persze hülye, aki hisz a Tóninak, nem is tudom, hogy van-e még ilyen" - mondta a baloldali elitet jól ismerő forrásunk. Máshonnan úgy értesültünk, hogy az Apró testvérek viszonya kifejezetten jó, Antal rendszeresen látogatja Piroskát a Szalay utcai irodában.
"Piroska titkárnőjének le kell adni, hogy ki és mikor megy be Klára alapítványához" Van olyan volt altusos, aki meg van győződve róla, hogy kutattak a múltjában. "Olyan dolgokat tudtak a családomról meg az iskoláimról, amiket én biztos, hogy sohasem mondtam a cégnél senkinek." A Szalay utcai iroda úgy tűnik, mintha konspiratívan működne: "Piroska és Klára vendégeit ügyesen kell irányítani, ha nem akarják, hogy találkozzanak egymással. Máskor viszont kívánatos, hogy aki Klárához megy, az beugorjon Piroskához is, vagy fordítva."
Már akkor is hamis számlák alapján igényelt vissza áfát a nemrég börtönbüntetésre ítélt szocialista vállalkozó, Kabai Károly cége, amikor még Veres János pénzügyminiszter is tulajdonosa volt a fémvásárló társaságoknak.
A HVG szerint 2001-ben ítélte el a nyírbátori városi bíróság azokat a fémgyűjtőket, akik 1992 és 94 között hamis számlákat adtak Kabai cégeinek, a Bogát-Ferr és a Bogát-Metál Kft-nek. A szocialista vállalkozó pere csak idén szeptemberben zárult, ő 3 év börtönt kapott. Az 1997 előtti ügyeit azonban nem vizsgálták.
A Bogát-Ferr Kft.-t Veres János pénzügyminiszterrel közösen alapította Kabai, 1991 végén. A tárcavezető 95 májusáig volt tulajdonostárs a cégben. Kilépésekor már folyt az APEH-eljárás a valószínűsíthető áfacsalás ügyében. A nyomozást Kanta Tünde, a VPOP őrnagya állította le 1995-ben, éppen azon a napon, amikor az APEH megerősítette, hogy fiktív számlák alapján igényeltek vissza áfát.
Az akkori VPOP őrnagy bűncselekmény alapos gyanújának hiányára hivatkozott. A HVG megjegyzi: Kanta Tünde jelenleg a VPOP bűnügyi igazgatója. Az adócsalási ügyek 5 év után évülnek el. Veres János pénzügyminiszter a hetilapnak azt mondta: nem tudott arról, hogy korábbi cégei ellen adócsalásért büntetőeljárás indult volna, és nincs tudomása arról sem, hogy hamis számlák alapján igényeltek volna vissza áfát.
Vajon tényleg nem volt?
"Kabai rendszeresen szervezte a pénzügyminiszter kampányait és személyesen is ambicionált politikai vezető szerepet, amikor ringbe szállt a nyírbogáti polgármesteri posztért. Már javában folyt a pere, amikor az ugyancsak szabolcsi származású Juhász Ferenc által korábban vezetett Honvédelmi Minisztériumtól elnyert egy 292 millió forintos munkát."
"Még a 2006-os választásokon is támogatta a pénzügyminisztert. A szocialisták azzal hálálták meg hűségét, hogy őt indították a nyírbogáti polgármesteri székért, holott akkor már másodfokon tárgyalták az ügyét."
"Nem Kabai az egyetlen Veres támogatói közül, aki súlyos adócsalás gyanújába keredett. "
Rokonok tűzközelben A pénzügyminiszter hozzátartozója a megyétől kapott pénzt, a fiai állami cégektől
Veres János pénzügyminiszter rokona 25 millió forint állami támogatást kapott a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanácstól, valamint a térségi munkaügyi központtól egy használt hűtőgépek hasznosításával foglalkozó üzem létrehozásához. A szerelőüzemből korábban fémet adtak el a szomszédos hulladéktelepre, amely Veres egykori üzlettársa, az adócsalásért három és fél évre elítélt Kabai Károly tulajdonában van. Kabai a rokoni kapcsolatot megemlítette az önkormányzati választási kampányában is, ahol a pénzügyminiszter azért szólalt fel, hogy az adócsaló vállalkozót válasszák meg Nyírbogát polgármesterének.
Ez ugyanaz mint mikor az Aug 20 miatt meneszettek 1 meterológust. Nyílván saját maga eszelte ki, hogy 10 percel az eset után telefonáljon, és azt is tudta hova kell. :D
A főügyeletes bukott bele Garamhegyi gyorshajtásába
Kóka János azonnali hatállyal felmentette a tárca főügyeletesét, miután vizsgálat zajlott Garamhegyi Ábel gyorshajtása kapcsán. Az ügyeletes elismerte, hogy az államtitkár gyorshajtási ügyében hatáskörét túllépve - kérés és felhatalmazás nélkül - kívánt eljárni a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságnál - áll a GKM közleményében.
A kommüniké emlékeztet arra, hogy Garamhegyit hétfőn este gyorshajtáson értek rendőrök. Az államtitkár - mivel hivatali gépkocsiját vezette - a történteket jelezte a GKM főügyeletén, de semmilyen utasítást nem adott arra, hogy ügyében a főügyeletes járjon el a rendőrségnél - olvasható a közleményben.
Ez némileg ellentmondásban áll azzal, amit az államtitkár nyilatkozott a Független Hírügynökségnek szerda reggel. Garamhegyi Ábel korábban azt mondta: az ügy bejelentése után annyit kért, hogy a rendőri szervek még aznap kezdjék el az eljárást és szabják ki a megfelelő bírságot. Cáfolta viszont azt, hogy az ügy elsimítása érdekében telefonáltak volna rendőrségre.
A GKM kommunikációs főosztályán - a közlemény kibocsátása után - szóban már ezzel megegyezően arról tájékoztatták a Független Hírügynökséget: semmi olyat nem kért az államtitkár, hogy a rendőrség térjen el az ilyenkor szokásos eljárási ügymenettől.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon megerősítették az államtitkár gyorshajtását és az ezt követő telefonhívást is. Bényi Mónika sajtóreferens azt mondta: nem tudni, hogy ki telefonált, de a hívást rögzítették. A további eljárást az Ügyészségi Nyomozóhivatal folytatja, ám folyamatban lévő ügyről nem adhatnak tájékoztatást.
A Magyar Nemzet szerdai számában az jelent meg, megpróbálták befolyásolni a rendőrséget Garamhegyi Ábel szabálysértési ügyében: miután a rendőrök intézkedtek Garamhegyivel szemben, valaki betelefonált a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságra és tudatta az ügyeletes tiszttel, hogy jó volna ha "leszállnának az ügyről". A lap szerint a telefonáló rendőr ezredesként mutatkozott be.
A történtek után azonnali vizsgálatot követelt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Kóka Jánostól. Arra utasította a minisztert, hogy haladéktalanul indítson vizsgálatot az ügyben és az érintett munkatársat függessze fel.
A gazdasági tárca államtitkára hétfőn túllépte a sebességhatárt, egyes információk szerint az ügyet egy minisztériumi alkalmazott próbálta elsimítani, mindez akár az állásába kerülhet
Azonnali vizsgálatot követel a kormányfő Kóka Jánostól, a gazdasági tárca államtitkárának gyorshajtási ügyében. Nyilvánosságra került ugyanis egy hír, hogy miután Garamhegyi Ábelt hétfőn gyorshajtáson érték, a minisztériumtól valaki a rendőrségre telefonált és az ügy elsimításást kérte. Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök arra utasította Kóka János, gazdasági és közlekedési minisztert, hogy haladéktalanul indítson vizsgálatot az ügyben és az érintett munkatársát függessze fel - mondta el a Független Hírügynökségnek szerdán Daróczi Dávid, kormányszóvivő.
