70:30 "Nagyon is él és virul a Puch–Simicska-tengely"
2011. augusztus 15., hétfő, 18:18
Simicska Lajos és Puch László "emberei" is felbukkannak egy olyan cégben, amely "kipumpálja a pénzt" a Szerencsejáték Zrt.-ből – közölte az LMP a "magyar WikiLeaks"-re, vagyis az atlatszo.hu oknyomozó hírportál cikkére hivatkozva.
"Az atlatszo.hu portál mai cikkéből kiderül, hogy az alapvetően Fidesz-közeli Hung-Ister Zrt., MSZP-s segédlettel pumpálja ki az adófizetők pénzét a Szerencsejáték Zrt-ből" – közölte az LMP. A párt azt követeli, hogy a szerencsejáték monopólium révén óriási bevételekhez jutó cégre is vonatkozzanak a közbeszerzési szabályok.
Az atlatszo.hu oknyomozó portál szerint a fele részben offshore tulajdonban lévő Hung-Ister felügyelőbizottsága szép tablója az elmúlt évek kétes ügyleteiben részt vevő gazdasági háttérembereknek. Ott van benne többek között Nyerges Zsolt, a Fidesz mindenható gazdasági háttéremberének, Simicska Lajosnak üzlettársa és jobb keze. Ott van Aczél Zoltán, aki korábban a Strabag osztrák építőipari konszern SZDSZ-közeli kijáróembereként tett szert kétes hírnévre. A 2010-es kormányváltás után került be Dávid Gyula, Puch László ügyvédje, az MSZP-s pártalapítvány felügyelőbizottsági tagja.
"A jelek szerint nagyon is él és virul a nagykoalíciós pénzszivattyú igazi motorja, a Puch-Simicska tengely. Ezek után nincs mit csodálkozni, hogy a valóban súlyos korrupciós ügyekben elmarad az elszámoltatás. Fülkeforradalom ide vagy oda, a háttérben továbbra is együttműködőknek a Fidesz és az MSZP gazdasági háttéremberei, legfeljebb a leosztási arányok változhattak meg" - olvasható az LMP közleményében.
Az LMP követeli, hogy a szerencsejáték monopólium révén óriási bevételekhez jutó Szerencsejáték Zrt.-re is vonatkozzanak a közbeszerzési szabályok. "Végre rendet kell tenni a párt- és a kampányfinanszírozás terén, különben továbbra is az oligarchák fogják irányítani a nagy pártokat és rajtuk keresztül az országot" - áll Szél Bernadett és Vágó Gábor, az LMP Országos Választmányának szóvivőinek közleményében.
Nagykoalíciós összeborulás eredményeként az év végi hajrában kinevezték a Nemzetbiztonsági Hivatal és a titkosszolgálatok technikai hátterét adó szakszolgálat főigazgatóját.
A kormányzati kinevezéseket mostanában gyakran támadó Fidesz bizottsági tagjai udvarias „tartózkodással” az áldásukat adták arra, hogy kormánypárti javaslatra az Orbán-éra nemzetbiztonsági hivatali főigazgatója, a Kövér László egykori fideszes titkosszolgálati miniszter bizalmi emberének tartott Dobokay Gábor kerüljön a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat élére. A technikai hátteret biztosító szakszolgálat főigazgatói posztja akkor üresedett meg, amikor a korábbi vezetőt, Balajti Lászlót tavaly megbízottként „átvezényelték” – a számos titkosszolgálati skandalum után lemondott Laborc Sándor helyére – a hivatal főigazgatói székébe. Dobokayt és Balajtit a sikeres parlamenti bizottsági meghallgatás másnapján már ki is nevezte Bajnai Gordon miniszterelnök.
Az egybecsengő MSZP-s és fideszes magyarázat, amely szerint „szakmai” döntés született, falsul cseng, tekintve, hogy a három polgári titkosszolgálat – a Nemzetbiztonsági Hivatal, a szakszolgálat, illetve a külföldön serénykedő Információs Hivatal – élén évek óta gyakorlatilag körbe-körbe járt a három jelenlegi vezető.
Ennyit az ország érdekeiről: nem választ az MSZP és a Fidesz
A parlamenti pártoknak pénteken sem sikerült megegyezniük az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelenleg üresen álló elnöki és alelnöki tisztségeinek betöltéséről. Tállai András, a szervezet vezetőit jelölő eseti bizottság fideszes alelnöke a testület zárt ülését követően elmondta: a Fidesz kizárólag arról a "csomagról" volt hajlandó szavazni, amelyben Kovács Árpádot elnöknek, Sepsey Tamást és Naszvadi Györgyöt pedig alelnököknek javasolták. Kovács Tibor a bizottság szocialista elnöke hangsúlyozta: a Fidesz egy "mondvacsinált" diktátummal érkezett az ülésre, szemben korábbi javaslatával, amelyben csak Kovács Árpád elnöki jelölését szorgalmazta.
Az aszódi önkormányzat járóbeteg-szakrendelőjének működtetésére kiírt pályázatot is megnyerte tavaly szeptemberben az MC az esélyesebbnek tartott Hospinvest előtt, igaz, az önkormányzati döntés előtt a Fidesz egészségpolitikusa, Pesti Imre személyesen tartott eligazítást helyi párttársainak. Aszódon az MC nem egyedül indult, hanem a cégtulajdonos Varga Sándor szűkebb pátriájában, Hosszúpályiban bejegyzett Orvosi Ügyelet Kht.-val - amelyet egyébiránt Varga cégvezetőként is jegyez -, valamint az Oxyteam Nemzeti Sportszövetség Mentőszolgálat Kft.-vel együtt. Az alkalmi együttes - miként az MC és az Oxyteam közös vállalkozásaként az idén létrehozott Régió Ügyeleti Központ Kft. - elsősorban orvosi ügyeletek megszerzésével és megszervezésével foglalkozik. Az év elején átvett aszódi rendelő még nem esett át értékelhető változáson, leszámítva az informatika fejlesztését. Az első aktust jövőre ígérik a működtetők: patikát építenek hozzá, holott a polgármester és a betegek szívesebben látnának például új mellékhelyiségeket, mert a jelenlegiek kriminális állapotúak. Míg azonban a gyógyszertár hozza, az efféle ráfordítások csak viszik a pénzt. "Jövő év második felére ígérnek fűtéskorszerűsítést, komfortjavítást, ám ha nem teljesítenek, a 15 évre szóló megállapodást szigorúan felbontjuk" - keményített be Sztán István polgármester, akinek még az elődje írta alá a céggel a kontraktust.
A város közéleti lapjából, az Aszódi Tükörből tudható, hogy tavaly a pályázatot Kiss Zoltán, az Orvosi Ügyelet Kht. ügyvezetője ismertette az önkormányzattal. Az egészségügyi üzlet világában mozgók egyöntetűen őt tartják a közel egy tucat kisvállalkozásból álló - azonos telephelyük vagy egymást részben átfedő tulajdonosi struktúrájuk okán egymáshoz köthető, az MC-t is magában foglaló - cégháló szövögetőjének. A jól értesültek szerint Kiss kapcsolatai a Fidesz legmagasabb köreiig terjednek, ugyanakkor híresztelések szerint a baloldalon is erősek a cégek mögött álló, az ismeretlenség homályába burkolódzó befektetők. A cégegyüttes szélesebb körben ismert tagja a Medical Invest Hungary Kft., amely 2007-től a fideszes önkormányzatok kórházaiban bukkant fel, hogy azokat átvilágítsa. A Medical Investet küldte a Szabolcs megyei önkormányzat a nyíregyházi kórházba Gönczi Ágnes főigazgató megbuktatására (HVG, 2007. július 21.), és a cég tavaly felbukkant Esztergomban is, ahol éppen a múlt hét végén mondott le a kórház vezetése.
Bármilyen üzleti csoportok álljanak is az MC mögött, annyi biztos, hogy a Borsod megyei kórházban 1,95 milliárd forintos befektetést hajtott végre, miután megnyerte a - még a szocialista többség idején kiírt - közbeszerzést "az onkológiai ellátásban való részvételre, sugárterápiás egység kialakítására és 15 évre szóló üzemeltetésére". A fejlesztés feltehetően hitelből és a sugárterápiás gépeket, lineáris gyorsítókat lízingbe szállító Siemens jóvoltából valósult meg. Másképp nem is igen történhetett, mivel az MC tavalyi mérlegbeszámolója szerint a cég hosszú lejáratú kötelezettsége 1,1 milliárd forintra rúgott, saját tőkéje pedig 53 millióra. Mindössze öt főt foglalkoztatott, őket is alig valamelyest a minimálbér felett megfizetve. "A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva" - áll a kft egyszerűsített éves beszámolóján.
A Borsod megyei kórház kapuin belülre került vállalkozás nem saját alkalmazottaival működteti az onkológiát, hanem különböző kft-ken keresztül fizet meg onkológus szakembereket, így mások mellett Ésik Olga professzort, aki egy személyben az MC alkalmazottja és a kórház hivatalos szakértője is. Úgy látszik, az onkológián kialakult szimbiózis tapasztalatai bátorították a kórházat és a kft-t arra, hogy 2008 februárjában együtt pályázzanak a kazincbarcikai gyógyintézmény működtetésére, ahol a Debreceni Egyetem mögött a második helyen végeztek. Ha az első helyezett mégsem kötne szerződést, nekik áll a zászló. Egyébként Ózdon is azt gondolják, hogy az MC a megyei kórháztól kap majd hathatós szakmai támogatást ahhoz, ne a betegek utazzanak a megyeszékhelyre, hanem a doktorok jöjjenek műteni, rendelni az északi határszélre. A megyei kórház főigazgatója, Csiba Gábor azonban a HVG kérdésére távolságtartóan nyilatkozott, intézménye "csupán tanácsadói feladatok ellátását vállalta az MC mellett, díjazás fejében".
Persze a Borsod megyei kórháznak az is jó, ha a háttérben marad, s kivárja, mi is történik. Az észak-magyarországi régió egészségfejlesztési koncepcióját is tartalmazó, úgynevezett miskolci Csillagpont Kórház terve azzal számol, ez az intézmény lesz az ellátás centrumában, az összes többi - a 20 kilométerre lévő kazincbarcikai, az 50 kilométerre lévő ózdi, a már kizárólag rehabilitációval foglalkozó szikszói, valamint a keleti határszélen lévő, ugyancsak súlyos orvoshiánnyal küzdő sátoraljaújhelyi - csak kiegészítő szerepet fog játszani. Mindenesetre az egri kórházbotrány eddig jól szolgálta a megyei kórház és az MC érdekeit, hiszen lekötötte a konkurens Hospinvest erőit, így a cég távol maradt mind a kazincbarcikai, mind pedig az ózdi pályázattól. Ráadásul egy, a csatákban meggyengült Eger nehezen fogja visszacsábítani Miskolcra átmenekült betegeit.
2008. október 29. 00:00 | Utolsó módosítás:2008. október 29. 17:21
A miskolci megyei kórházat már két éve szoros szálak fűzik a Fidesz-közelinek mondott Medcenter Kft.-hez. A napokban így, édes kettesben nyerték el az ózdi kórház működtetési jogát.
Mondhatni, csont nélkül ment át az ózdi önkormányzaton az az előterjesztés, amely szerint a városi kórház működtetője a Medcenter Kft. (MC) lehet. Az október elején meghozott döntés kivételesen könnyűnek bizonyult, mivel a szóban forgó vállalkozás volt az egyetlen pályázó, ráadásul a szocialista vezetésű város ellenzéki képviselői közül öten csupán tartózkodással, nem pedig ellenszavazatukkal jelezték fenntartásaikat. Ahhoz képest, hogy a szomszédvár Egerben immár fél éve állandósultak az "ördögtől való" magántőkés Hospinvest elleni tiltakozások, azt megakadályozandó, hogy a cég átvegye a kórház működtetését, az ózdiak higgadtan szemlélték az eseményeket. Még népszavazást sem kezdeményeztek, mint a megye másik "kiadó" kórháza, a kazincbarcikai esetében.
Ám Ózd helyzete más okok miatt is különbözik a többi magánbefektetőt kereső intézményétől. A súlyponti státusú, 346 ágyas, 80 ezer ember ellátásáról gondoskodó Almási Balogh Pál Kórház nincs eladósodva, ráadásul infrastrukturális állapota is jobb az átlagosnál. A jövőre 60 éves intézmény az 1990-es évek második felétől három dózisban kapott állami pénzt a rekonstrukcióra. A járóbeteg-szakrendelő 1 milliárd forintot közelítő felújítása éppen most ért a finisbe, uniós pályázati pénzből jutott informatikafejlesztésre és digitális röntgenre, valamint ehhez kapcsolódó lelet-távértékelésre - sorolta a HVG-nek Eszenyi Géza főigazgató. Szerinte az a gond, hogy a kórház még kiemelt bérért sem kap kellő számú orvost, az intézmény évi 2 milliárd forintos egészségbiztosítási bevételének a 80 százaléka a bérekre megy el, szemben a 60 százalék körüli országos átlaggal. "Pontosan ezért nem pénzügyi, hanem szakmai befektetőt kerestünk, akitől azt várjuk, gondoskodjon a gyógyítás színvonalának emeléséről. Ne kelljen Egerbe vagy Miskolcra utazni olyan beavatkozásokért, amelyeknek itt is adottak a tárgyi feltételei" - magyarázta Benedek Mihály, milyen követelményeket fogalmazott meg az önkormányzat. "Egyébként még nem kötöttük meg a szerződést - tette hozzá a polgármester -, igyekszünk minél szigorúbb biztosítékokat kikötni, hogy a teljesítés számon kérhető legyen."
A teljesítés egyszerűbb része az a 170 millió forintos egyszeri vagyonkezelési díj, amit a vállalkozónak az intézmény átvételekor kell megfizetnie, majd a következő négy évben összesen még ugyanennyit, részletekben. Az elvárt szakmai színvonal elérése azonban már sokkal több kérdést felvet. Bár az egészségügyi szakmában számos pletyka kering a kabai székhelyű MC-ről, a vállalkozás mindeddig - a HVG interjúkérésére sem reagálva - a háttérbe húzódott. A négy évvel ezelőtt az úgynevezett irányított betegellátásra - közel kétszáz háziorvos munkája, betegei ellátásának menedzselésére - létrejött kft először 2004 végén került be a hírekbe. Hajdú-Bihar megye akkor még szocialista többségű közgyűlése úgy döntött, hogy egy forintért 18 százalékos részesedést szerez az annak idején 3 millió forintos jegyzett tőkéjű MC-ben, annak fejében, hogy segít a cégnek az irányított betegellátásban való részvételt elnyerni. Máig tisztázatlan körülmények között - minden érintett a másikra mutogatott - ezt a részesedést sosem jegyezték be, pedig az MC 2006 januárjában 50 millió forintra emelte a tőkéjét. Ugyanezen év második felében pedig egyetlen pályázóként megkapta a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház onkológiai fejlesztésére szóló megbízást, 2,5 milliárd forint értékben.
Tizenegy országgyűlési képviselő 14 vállalkozása szerepel azon a "feketelistán", amely az adós cégeket sorolja fel - adta hírül a az MR1 Kossuth Rádió Krónika című műsora pénteken. A Krónika szerint politikusok vállalkozásai is szerepelnek az adóscégek neveit tartalmazó feketeslista.hu weboldalon. A tudósítás szerint a fideszes Horváth István, az MSZP-s Magda Sándor és a független Császár Antal cégeivel szemben végrehajtást kezdeményezett az adóhivatal.
A két hete indult komplex cégnyilvántartó rendszerben 11 képviselő 14 vállalkozása akadt fenn különböző okok miatt, ez 90 százalékban adóvégrehajtást jelent, igaz, az esetek felében már le is zárult az eljárás. A tudósítás szerint az esetek másik részéről nem is tudtak a megkérdezett politikusok.
A hírműsor által megkérdezett képviselők közül egyedül a fideszes Tállai András volt tisztában hátralékaival: a nevén lévő mindhárom cége ellen folyik, folyt végrehajtás. Az egyik tartozását rendezte, egy másikat vitat, egy néhányszázezres nagyságrendűt pedig ígérete szerint hamarosan befizet.
A végrehajtások mellett egy fideszes képviselő vállalkozása versenyfelügyeleti, egy szocialistáé pedig munkaügyi elmarasztalás miatt került fel a feketelistára. A mintegy 400 ezer cég 600 ezer ügyéről a Feketelista tájékoztató honlap március 11-én indult. A weboldal 11 nyilvános állami adatbázist hoz egy platformra, a cégek adószáma alapján. http://hvg.hu/itthon/20090320_feketelista_kepviselok_cegei.aspx
Noha Páva Zsolt számára a baloldal megosztása jó lehetőséget kínálhat a választásnál, egy, a napokban ismét felszínre került botrányos ügy még neki is okozhat kellemetlen perceket. Okirathamisítás gyanúja miatt a Legfőbb Ügyészséghez fordulnak volt pécsi fideszesek. A történet 2006-ra nyúlik vissza, amikor a vádak szerint a párt rendkívüli kongresszusán Hoppál Péter jogtalanul vett részt, magát másnak kiadva szavazott. Hoppál, aki jelenleg a Fidesz pécsi alelnöke, akkor még csak szavazati joggal nem rendelkező pártoló tag volt, Keszthelyi Zsolt - azóta kilépett - Fidesz küldött nevében voksolt. A szavazás egyébként kis híján érvénytelen volt, a megjelent küldöttek szerény létszáma miatt. Páva kategorikusan tagadta, hogy bármi köze lenne a csaláshoz, ami azért is nehezen hihető, mert a "Keszthelyi" feliratú kitűzőt viselő Hoppál Péter mellett ült a kongresszuson.
Forró tavasz
A törvények szerint a polgármester halálának időpontjától (2009. január 27.) számított 30 napon belül a területi választási bizottságnak döntenie kell a voksolás időpontjáról, amelyet a kihirdetéstől számított 72 napon belül meg kell tartani. Ennyi időt szántak a törvényalkotók maximum a kampányra. A fentieket nézve, még ha ennél hamarabb is kerül sor (politikai elemzők szerint valószínűleg áprilisban) a választásra, meglehetősen kemény kampány elé néznek a pécsiek. Arról nem is szólva, hogy felmerült: Gáspár Gabriella helyi fideszes képviselő felhagy a politizálással, illetve, hogy Toller László országgyűlési helyéről is előrehozott választáson szavaznának majd a városban.
Titkos Fidesz-szocialista paktum - botrányos politikai mutyi Pécsett?
2009. február 06.
Ma temették el Tasnádi Pétert, Pécs nemrégiben elhunyt MSZP-s polgármesterét. Kegyeleti okok miatt eddig egyik párt sem adott hivatalosan választ arra, kit indít a megüresedett polgármesteri székért. A STOP helyi forrásokból úgy értesült, hogy mindezek ellenére egy meglepő politikai alku révén esélyes lehet Páva Zsolt, pécsi fideszes politikus, volt polgármester, aki az év elején még úgy nyilatkozott: pesszimistán néz a jövőbe.
Tasnádi Péter Toller László 2006-os tragikus autóbalesete után került a baranyai politikai élet középpontjába. Polgármesteri, megyei MSZP-elnöki és országgyűlési képviselői poszt is megüresedett halálával. A legnagyobb küzdelem vélhetően a városvezetői szék betöltése körül fog kialakulni. Egy politikai alku révén Páva Zsolt, aki fideszes politikusként 1994-98 között már betöltötte egyszer ezt a pozíciót, esélyesebbé válhat a győzelemre.
A történet kulcsfigurája mégsem ő, hanem Juhász István szocialista önkormányzati képviselő, Toller László egykori jobbkeze. Juhász Toller balesete után folyamatosan kiszorult a helyi politikából és mára már teljesen marginalizálódott, noha jelenleg is a helyi MSZP tagja.
Az alku A STOP nevük elhallgatását kérő pécsi forrásoktól úgy értesült, hogy rögtön Tasnádi halála után megállapodott Juhász István és Páva Zsolt egy választási forgatókönyvben. Ez nemcsak azért meglepő, mert egy fideszes és egy szocialista politikus között köttetett, hanem azért is, mert a választási taktikák - eddig legalábbis - arról szóltak, hogy valaki visszalép egy másik, esélyesebb politikai szereplő javára. Most - forrásaink szerint - épp az ellenkezője történhet. Juhász, kilépve az MSZP-ből, függetlenként indul, így a Fidesszel együtt arra számíthat, hogy megosztja, legalábbis részben, a baloldali szavazókat. Így a jobboldal visszakerülhet Pécs élére, amelyet Páva Zsolt még 1998-ban elbukott.
Információink szerint a Fidesz az előrehozott választások után cserébe egy alpolgármesteri széket kínálhat fel Juhásznak, akinek ezért még további két embert is ki kellene "csábítania" az MSZP-frakcióból. Ellenkező esetben Páva, még ha nyerne is, nehéz helyzetbe kerülne, egy baloldali többségű közgyűlés mellett kellene polgármesterként érvényesülnie. Vélhetően ehhez kevéssé fűlik a foga, egyszer ezt már kipróbálta: 1996 és '98 között. Akkor az SZDSZ helyben koalíciót cserélt és baloldali többség jött létre a közgyűlésben. Ez természetesen csak egy a lehetséges verziók közül, a Fidesz Juhász közreműködését másképp is "jutalmazhatja".
Amennyiben ez a forgatókönyv megvalósul, nehéz helyzetbe kerülhet a baranyai MSZP, amelyet egyébként az ország egyik legerősebb szocialista bázisaként tartanak számon. Sajtóértesülések szerint ők ugyanis Szili Katalin jelenlegi országgyűlési elnököt, vagy Tóth Bertalan alpolgármestert indíthatják majd a városvezetői posztért. Szili nyilvánvalóan a szocialisták nagyágyúja, míg Tóth Bertalan helyi szinten ismert politikusa. A pécsi kampányra várhatóan a szokásosnál is nagyobb figyelem irányul majd, hiszen nem sokkal az európai parlamenti választások előtt kerül rá sor. Emiatt akár az is előfordulhat, hogy feltűnik a színen a Jobbik. Noha nincs ismert jelöltjük, de egyfajta "előkampányként" kihasználhatják az országos médiafigyelmet.
"Attól, hogy nem törvénytelen, még lehet gusztustalan" A STOPnak egy szintén a neve elhallgatását kérő helyi forrás elmondta: sokan - és nemcsak szocialista körökből - furcsállják, hogy minden csalódottsága mellett éppen Toller egykori jobbkeze, Juhász István köt alkut a Fidesszel és különösen Páva Zsolttal. Azon felvetésünkre, hogy akár kilépni az MSZP-ből, akár alkut kötni bármilyen más politikai formációval nem törvénytelen, röviden csak így válaszolt: "ez igaz, de attól, hogy nem törvénytelen, még lehet gusztustalan. A politika azonban már csak ilyen."
Juhász István, az MSZP honlapján fellelhető önéletrajza szerint "hisz a szeretet erejében, a békés egymás mellett élésben és életútját az emberi gondok iránti fogékonysága vezérli". Úgy tűnik a politikus ezúttal leginkább saját gondjai iránt fogékony, hiszen helyi szocialista és fideszes források szerint is ez az egyetlen esélye, hogy visszatérjen a baranyai politikai élet központjába.
Elégedetten zárta le a Fidesz és az MSZP az Egymásért-ügyet
* MTI - ugyelet@mail.index..hu
| 2008. január 29., kedd 15:35
Lezárult az Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) közötti kapcsolatot kutató országgyűlési vizsgálóbizottság munkája. Bár a grémium kompromisszumos állásfoglalást hozott, a köz nem lesz okosabb. Ami kiderült az annyi, hogy alapítvány nem volt az NBH fedőszerve, de eseti szívességeket tett az NBH-nak; jól meg kell vizsgálni a vámhivatalok működését; senki nem mondta meg, hogy milyen összegről szól az NBH és az alapítvány közti szerződés.
A különböző országgyűlési vizsgálóbizottságok történetében szinte példátlan módon közös jelentéssel zárult az Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) közötti kapcsolatot kutató grémium munkája. Az összekapaszkodó bizottsági tagok sorából csak Gulyás József lógott ki, ugyanis ő elutasította a nyolcoldalas, kompromisszumokon alapuló dokumentum elfogadását.
Az SZDSZ-s politikus véleményét azzal indokolta, hogy nem kaptak elegendő információt az alapítvány kuratóriumi elnökétől, Földesi-Szabó Lászlótól, így nem sikerült teljes mélységig tisztázni a két szervezet közötti kapcsolatot. Gulyás szerint a főkurátor magatartása gyengítette a jelentés és a vizsgálat erejét, így ismét a bizottság elé kellett volna citálni, ám a grémium ezzel már elkésett, mivel január végén lejár a mandátuma. Földesi-Szabó pedig csak a múlt héten első meghallgatása után kért felmentést titoktartási kötelezettsége alól. Azt, hogy megkapta-e, nem tudni. ... http://index.hu/politika/belfold/egymasert864/
Mutyi? "a vidék a szocialistáké lett, Budapest meg a Fideszé"
2007-10-17 17:31:07
1998-ban állandó bizottsággá vált a társadalmi szervezetek bizottsága, élén MIÉP-es elnökkel. A tszb elvileg civileknek osztotta volna a pénzt, gyakorlatilag azonban politikai mutyizás folyt.– írja a 168 óra. A lap egy fideszes informátora állítja: nem véletlen, hogy a főbizottság MIÉP-es, az albizottság fideszes kézbe került. „Csurkáék mindenáron elnökséget akartak valahol. Kaptak is egy nem jelentőset, a társadalmi szervezetekét, amely csupán pár száz millióról dönt. Az ingatlanjuttatás viszont kövérebb, kétszázmilliárdos tétel volt. S bár a döntések nyolcvan százaléka vállalható, itt nagyobb terepe volt a politikai alkuknak.”
Halász János bizottsági exelnök tagadja, hogy alkudoztak volna, ám Bogár László, az akkori MIÉP-es elnök már érzékelte a nyomást. Ő az ingatlanosztó albizottságnak is tagja volt. „A Kincstári Vagyonigazgatóság által kiírt több mint 1770 helyiségre másfél ezer szervezettől húszezer pályázat érkezett. Nem ismertük, nem is láttuk az ingatlanokat, alaprajzok szerint dolgoztunk. És valóban születtek politikai alkuk. Úgy tudom, a megállapodás szerint a vidék a szocialistáké lett, Budapest meg a Fideszé.”
A bizottság öt albizottságban évről évre mintegy 300-400 milliót osztottak szét a pályázók között – a mutyizás klasszikus szabályai szerint. Legalábbis ezt állítja Béki Gabriella bizottság liberális tagja. „Valamennyi pályázatba belenézhettünk, és már a nevek alapján érzékelni lehetett furcsa összefüggéseket.” Bognár László úgy emlékszik: nyilvánvaló összeférhetetlenséggel is találkoztak. „Előfordult, hogy a pártok képviselői tagjai voltak a pályázó egyesületnek. A parlament ügyrendi bizottságához fordultunk. Azt a választ kaptuk, hogy a helyzet etikailag igen, jogilag nem kifogásolható.
A hajdani bizottsági elnök szerint egyértelmű: a bizottság a 176 egyéni képviselő nyílt lobbiterepe volt „Mindenki a maga kedvencét próbálta meg benyomni. Valósággal ölték egymást a tülekedésben. Ha az albizottságban a frakció képviselője valamit nem tudott elérni, őrá haragudott az egész frakció. Zuschlag és Halász szilárdan kézben tartotta a szavazást, ha ti is, akkor mi is alapon működött minden.” – meséli Béki – „Míg sok esetben visszadobtak anyagokat pusztán azért, mert a postai bélyegző a határidő utáni dátumot mutatta, máskor olyan szervezetek is pénzhez jutottak, amelyeket a bíróságon még be sem jegyeztek.”
Hoppá! Érdekes dolgok a Fidesz volt pártigazgatójáról - Kommunikációs milliók?
Újabb fideszes önkormányzat kommunikációját segíti a Fidesz volt pártigazgatója. A Nógrád megyei közgyűlés után a szintén ellenzéki vezetésű Hódmezővásárhely is több tízmilliós médiaszerződést kötött Várhegyi Attila reklámügynökségével. A politikusból lett üzletember visszautasította, hogy a megbízások révén a Fidesz pártkasszájába forgatná vissza a milliókat - közölte a Magyar Rádió http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=170229&fr=hk
Miről tárgyalt Gyurcsány a börtönbüntetésre ítélt Rácz Péterrel?
... A Magyar Nemzet szerint alapítványt hívott életre az ifjúsági támogatások megszerzésére és az azokhoz kapcsolódó programok végrehajtására a megszűnt Magyar Úttörőszövetség több vezetője - köztük a hűtlen kezelés miatt nem jogerősen másfél évi felfüggesztett börtönre ítélt Rácz Péter és élettársa, Butor Klára, az MSZP pártigazgatója. A szervezet képviselői nemrég Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel is tárgyaltak. ... http://inforadio.hu/hirek/belfold/hir-116940
Amíg nem látok komoly hajlandóságot a jobboldalról atekintetben, hogy elhajtsák Orbánt, addig támogatni is fogom a baloldalt. Nem engedek sunyiskodni senkit sem...amint észreveszem valakinél a valódi célt, visszalövök...
A Fidesz és az MSZP előbb-utóbb meg fog egyezni, mert ehhez vezeti őket a szükség. Bármekkorát hazudott is a démoni Fidesztől való félelmében Gyurcsány, bármit is írt Orbán az egyeduralom szenvedélyéből kigyógyíthatatlan konkurens pártról, a másik érdekeinek figyelembevétele nélkül nem létezhetnek. Amíg ez megtörténik, addig is elszórakoztatják a népet, aminek tanúi lehetünk a köztereken a parlamentben, a városi közgyűlésekben és számos más fórumon Még az önkormányzati választások és Gyurcsány Ferenc elhíresült őszödi beszédének felszínre bukása előtt egy Fideszhez közelálló üzletembertől azt a lemondó panaszt halottam, hogy a túloldalon (értsd a kormánykoalíció oldalán) olyan nagy gazdasági túlsúly alakult ki, hogy az a politikában hosszútávon mindenképpen hatással lesz. Nem volt kétsége, hogy átírják majd a térképet az önkormányzati választásokon, de úgy vélte, a gazdasági erőviszonyokban ez sem okoz lényeges változást. Ennek a diagnózisnak azonban egy hatalomra törő párt esetében (márpedig a Fidesz nagyon ilyen) lépéseket kell kiváltania. Hiszen még három és fél év szocialista kormányzás, és Mikola képviselő szavaival, itt minden hosszú időre eldől. A Fidesznek, ha eséllyel akar elindulni a következő parlamenti választásokon, mindenképpen pénzhez kell jutnia.
Némi fantáziával elképzelhető, hogy a Fidesz vezetői rémülten konstatálták: az EU-ból hét év alatt befolyó 8 ezer milliárd forintot (de legalábbis annak e ciklusra jutó időarányos és lehívható részét) a koalíció fogja javarészt elkölteni. (Ha lett volna e szándékot illető kétség, utóbb Lamperth Mónika azt végleg eloszlatta.) Ez – ha a dolgok az eddigi kerékvágásban maradnának – valószínűsíti a 2010-es választások elveszítését, s a Fidesz jelenlegi vezető garnitúrájának cseréjét is.
Nem véletlen, hogy a választások körüli időszakban elég sok szó esett a pártfinanszírozás szabályainak átalakításáról, ugyanis a jelenlegi körülmények között szinte semmi sem szab határt a győzelem érdekében való mérhetetlen kampányköltekezésnek. A tétek túl magasra kerültek, s a pártok csak jelentős külső anyagi támogatás mellett képesek ezeket tartani vagy überelni. A támogatók azonban nem pusztán politikai szimpátiából vagy elhivatottságból adnak pénzt. Viszontszolgáltatásokat is remélnek. S a jelek szerint kapnak is. Aki azonban ellenzékben van, annak kevesebb a lehetősége. Ha a győztes oldalán négy év elég volt a túlsúly kialakításához, a következő négy év a vesztes szempontjából egyenesen katasztrofális lehet.
Ha ugyanis minden változatlanul marad, mi több, remény sincs a politikai fordulatra, a Fideszt eddig támogató üzleti körök kisebb-nagyobb csoportjai átpártolhatnak a másik oldalra, ami kiválthatja a párton belüli erjedést. Orbán Viktornak és csapatának ezért az önkormányzati választások az utolsó szalmaszálat jelentette olyan helyzet teremtésére, amelyben "rendezhetők az üzleti ügyek". Az őszödi beszéd közzététele, a felhorgadt, indulatok tovább korbácsolása, a választási eredmények tálalása, az ultimátum, a parlamenti kivonulások ebből a szempontból egy üzleti tárgyalás eszközrendszerének tekinthetők. A Fidesznek ugyanis meg kell szereznie a hatalmat és a pénzelosztás lehetőségét, azaz oda kell férkőznie a húsosfazékhoz.
A Magyar Nemzetben múlt szombaton megjelentetett Orbán cikk, ha lehet még magasabbra srófolta a tétet. Már nem a hazug Gyurcsánytól akar megszabadulni, hanem minden baj gyökerétől, az egyeduralomra törő MSZP-től. És kétségtelen, hogy Orbán szempontjából a gazdasági túlsúlyát kihasználó MSZP egyeduralomra tör, legalább is annyiban, hogy a végrehajtó hatalmat hosszú ideig kézben tarthatja. A cikkben a pártelnök azonban mintha a megegyezésre való hajlam csíráit is elszórta volna. A gazdasági bajokra való megoldást ugyanis változatlanul egy szakértői kormányban látja. Mi mást is mondhatna? Hiszen maga vallja be, hogy egy új választást az ország gazdasága jelenleg nem bírna ki. De a szakértői kormány két hét alatt felállítható volna. Sőt olyan üzletemberek is lennének, akik szívesen befektetnének Magyarország jövőjébe, ha nem egy feneketlen zsákba kellene a pénzüket szórniuk.
A szakértői kormány megalakításához azonban le kellene paktálni az ősgonosz MSZP-vel. Hogyha ezt nem tennék, akkor vajon ki támogatna egy ilyen kormányt, és az meddig lenne képese a hatékony működésre? – e kérdésekre a cikk és a fideszes közbeszéd nem válaszol. Talán, mert ezt a javaslatot Orbán mégsem gondolja komolyan? A politológusok pedig egyenesen a választási hév levezetését szolgáló akciókról beszélnek. A realitás ugyanis, hogy a konvergenciaprogramot (bár Orbán szerint nem megszorításokra, hanem befektetésre van szükség) muszáj megvalósítani, mert ezt akarja az EU és ezt akarja az üzleti világ. Sőt a közvélemény jelentős része is tisztában van vele, hogy az elmúlt évek osztogató politikája után most a nadrágszíjhúzás ideje jött el. (Jegyezzük meg, hogy Orbánnal a befektetések szükségességéről senki sem vitatkozik.)
Az MSZP-nek ugyan a béke megér valamennyit, de annyit biztosan nem, hogy Gyurcsányt, az egyetlen igazán potens vezetőjét kiszolgáltassa az ellenzék kedvének. A szocialistáknak több kell, mint a nyugalom. Szociáldemokraták akarnak lenni – amin Gyurcsány Ferenc és pártbeli köre igen sokat munkálkodott eddig is –, s megszabadulni a párt igencsak terhes múltjától. Elegük van belőle, hogy folyamatosan lekomcsizzák őket, hogy a múlt bűneire hivatkozva újra és újra elütik kinyújtott kezüket, hogy született antidemokratának, a diktatúra múltból itt felejtett élő relikviáinak, a nép elleni bűnök gyökerének aposztrofálják őket.
A pártból származó hírek szerint ezért az MSZP elszánta magát egy második egyesülésre a szociáldemokratákkal. Az MSZDP elnöke Kapolyi László ma is ott ül párt parlamenti frakciójában. Az egyesülés után az MSZDP szellemi öröksége élne tovább, s ezzel a mai pártvezetők – legalábbis ezt remélik – az egykori MSZMP-hez húzódó utolsó szálakat is elvághatnák. Az egyesülésre már a most októberi kongresszuson sort keríthettek volna, de az események felborították a forgatókönyvet, s a műsor most elmarad. Az ötletet egész egyszerűen nem lehetett előkészíteni és megvitatni. Gyurcsány pártelnökké emelése és az új párt megszületése így alighanem legalább a tavaszig elcsúszik. (Egyes pártbéli vélemények szerint ennek a kongresszusnak így nem sok értelme maradt, míg mások – például Juhász alelnök – a párt átalakításának megbeszélésére kívánja felhasználni az eseményt.)
Ahhoz azonban, hogy a szocialisták szociáldemokratákká transzformálhassák magukat, szükség van a Fidesz egyetértésére is. Anélkül ugyanis mit sem ér ez a barbatrükk. És a Fidesz ennek megkérheti az árát. Például azzal, hogy jelentős hozzáférést követel az EU-s pénzek elosztásához. Erre ismétlődően adnak is különféle jeleket. Legutóbb Pelczné Gáll Ildikó, alelnök azzal állt elő, hogy a Fidesz 1500 milliárd forint összeget javasol fordítani a második Nemzeti Fejlesztési Terven belül a hazai kis és közepes vállalatok fejlesztésére 7 év alatt. Az összeg kétharmad részéből egy pénzügyi alap felállítását javasolják a kis- és középvállalkozások feltőkésítésére, versenyképességük javítására, míg a maradék egyharmadot új, adózó munkahelyek teremtésének közvetlen segítésére szánnák.
Ez az elképzelés gyakorlatilag két ciklust ível át, így biztonságot jelentene az együttműködésben mind a kormányoldal, mind az ellenzék számára a következő választások után is. A javaslatok egyáltalán nem visszhangtalanok. A kormánykoalíció több vezető politikusa (például Kóka gazdasági miniszter) is jelezte, hogy készek lennének tárgyalni minden stabilizációt segítő ötletről, javaslatról, többek között a reformalapról is. A dolgok ezek szerint úgy állnak, hogy mindkét félnek van valamije, amire a másiknak igen nagy szüksége lenne. Ezért, ha sikerült a portékát beárazni, az üzlet alighanem létre is jön. Bár ebben a pillanatban úgy néz ki, hogy inkább utóbb, mint előbb.
Csak képzeled, hogy majd az áruló jobbikra, vagy Kupára fogok szavazni?
Tagozódjon a fene. Rájuk szavazok. Ennyi. Nem mintha mindenben egyetértenék a fidesszel. De azért jobb mint Gyurcsány-Kovács-Lendvai-Hiller-Szili-( a háttérben pl. Leisztinger) stb.
