Pakaszkoggy meg..., én meg majd beléd pakaszkodok..., csak ne dülöngéjj..., hukk, bocsánat..., de ez a pijanév egy régi szláv szóból jön - pálenka - és annyit tesz, hogy "égetett szesz"..., továbbá nemcsak itt Kárpátipijába', hanem még Lyóval távolabb is zugfőzik rendesen ősidők óta..., na, mondjuk azé' a sumérok nem, mer' azok má' 5-6 ezer éve ismerik a Söröt, de azt nem is keverik össze a keménypijával, mer' van nekik eszük, vagyis isznak és nem mindenféle cimkéken veszekesznek... Egészség!
Úgy gondolom, hogy a pálinka nevet nem szabad kisajátitanunk.
El kellene fogadnunk hogy a pálinka megjelölést a kárpát medence teljes területén területén jogosan használják, beleértve Magyarországot,Felvidéket,Erdélyt,Kárpátalját,Bácskát és Horvátország teljes területén.
Az már szerintem is túlzás lenne ha Regátban,Moldvában vagy Kosovóban is használnák a pálinka megjelölést.
Először a nyolcvanas években szembesültem azzal, hogy Erdély ősi dák föld, vagyis a románok izgalmas identifikációs magyarázata szerint sajátjuk – már az ókor óta. Most viszont a romániai szeszipari szövetség elnöke azt közölte, hogy övék a pálinka feltalálási joga is, amit a pofátlan magyarok kizárólagos nemzeti termékként akarnak bejegyeztetni az EU-ban. Sajátos logikájuk szerint be is perlik az Uniót, ha az elfogadja a magyarok kérelmét, hiszen nekik bizonyítékaik vannak arra, hogy a pálinka ősi román termék.
Nos, nem tudom, melyek ezek a jelentős bizonyítékok, de az biztos, hogy kapásból felülírják a Román Akadémia által kiadott értelmező szótárt, amely szerint a regionális használatú román ’palinca’ szó a magyar pálinka szóból származik. Az már csak hab a tortán, hogy mi pedig a szlovákoktól vettük át a szót (meg nyilván a terméket is) – legalábbis a Magyar Nyelv Történeti és Etimológiai Szótára szerint. Viszont kiderülhet, hogy Szlovákia valójában szintén ősi dák föld – de ezt talán Mečiarral kellene megbeszélni.
A lényeg tulajdonképpen az, hogy az etimológusok túl sok pálinkát vedeltek, így nem látták a magyar fától a román erdőt.
Szerdai hír szerint a román képviselőház törvénybe foglalta, hogy a pálinka román italnak számít.
Vajda László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium EU-integrációs főcsoportfőnöke nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a magyar és román illetékesek egyeztessenek az ügyben.
Akkor most hol is tartunk? Még mindig alku tárgya?
A pálinka - amit először Buddha mester készített - kilenc méregből készült mérgező ital. Amikor Buddha először elkészítette, ki akarta próbálni eme ital erejét, és lábnélküli, karnélküli, vak emberekkel itatta meg, aztán figyelt. Azt mondják, hogy a vak ember látni kezdett, a lábnélküli embernek lába lett.
Ez idő után a pálinka nevű valami az embereket oroszlánná átváltoztató félelmetes itallá lett. Mivel kilenc méregből készítik és mérgező ital, ezért nő ki a lábnélküli ember lába, a karnélküli ember karja. Mivel a tevemén tajtékját is beleöntik, a részeg ember így a tevéhez hasonlóan csikorgatja a fogát. Mivel a veszett farkas pupilláját is beleteszik, a részeg ember szeme kivörösödik. Mivel a veszett kutya nyálát is beleöntik, a részeg ember mindig köpködi a nyálát.
Na várjunk csak! Én úgy hallottam, a fenyőpáleszt is cujkának híjják... vagy annak megint más neve van?
(Mikor tavasszal tranzitvonatozást csináltunk Ukrajnán és Románián át egy német-angol csoport megrendelésére, akkor kínáltak minket a vlachok 52 fokos szilvapálinkával, én ugyan nem ittam, mert egyáltalán nem iszok alkoholt, de már szagra is elég durva vót...)
Cserébe oda a gyermelyi. Túl sok tojással készül a magyar száraztészta, ezért az EU csak átmeneti időre járul hozzá a magyar száraztészta-gyártás fenntartásához a jelenlegi technológia szerint.
Hm, a szar, vízben szétázó, Exxx-el színezett, kommersz és ízetlen digó tésztának nem kell a versenytárs.
Én viszont Tarpán ittam a legjobbat (naná, hogy szilvát, 'sz Bereg). Az szerencsére ezen az oldalon maradt. :-)
(Persze Szilágyban /odaát/ sem panaszkodtam)
Elolvastam, tehát a pálinka a szlovákoké? Magyar ember dühütkét iszik! :-)
"A pálinkafélék hazai elterjedése a XIV. századi királyi udvarhoz kötődik. Károly Róbert felesége, Erzsébet királyné köszvényét gyógyították aqua vitae -vel, azaz aqua vitae reginae Hungarie ’magyar királyné életvize’. A tény olasz kapcsolatra utal. Mátyás korában a borszesztől megkülönböztetve crematum, crematura nevekkel nevezték meg a gabonából készült párlatokat. A XVII. századtól használják a szlovákból átvett pálinka szót a gabonaalapú párlatok kifejezésére. Változatai gorolyka, gorelyka, gurulyka, goselka, rabasunka, brabasunka is szláv eredetű [493] változatok. A pálinka, babinka változatban 1572-ben fordul elő Debrecenben. A TESz. 1630-tól jegyzi. A szlovák eredetre utal a tótpálinka megnevezés is. Gyulafehérváron 1698-ban előforduló dühütke, dühöttke szavak nem terjedtek el a nyelvterületen. "
Szerintem a legfinomabb pálinkát Erdélyben, Torockón főzik, ez a település pedig Romániában található. Lehet, hogy etnikai hovatartozáshoz kellene kötni a név használatot - amit magyar kéz gyártott az pálinka, a többi nem - elég furán hangzik, de van hasonlóra precedens: kóser termékek - egy rabbi felügyeli a gyártást és igazolja a kóserságot. Tehát magyarigazolványt a pálinkának! :-)
Románia nem kívánja folytatni Magyarországgal "pálinkaháborút", megelégszik azzal, hogy csak a cujkát ismerjék el román terméknek - írta kedden a román Adevarul című napilap. Az Adevarul szerint a háború végét az mutatja, hogy a román kormány a gyümölcstermelésről készülő törvény tervezetében rögzítette: csak a cujka számít román szeszesitalnak.
(index)
El se hiszem: egyszer nekünk is lehet igazunk?
Románia megelégszik azzal, hogy a cujkát ismerjék el román termékként - írja az Adevarul című román napilap. Ha ez valóban így van, akkor Magyarország nem keveredik Romániával pálinkaháborúba. Korábban Bukarestben felháborodással fogadták, hogy Magyarország a pálinka sajátos magyar termékként való elismerését kérte az Európai Uniótól.
A jelek szerint Románia nem kíván folytatni Magyarországgal "pálinkaháborút", megelégszik azzal, hogy csak a cujkát ismerjék el román terméknek - írta kedden a román Adevarul című napilap. Az Adevarul szerint a háború végét az mutatja, hogy a román kormány a gyümölcstermelésről készülő törvény tervezetében rögzítette: csak a cujka számít román szeszesitalnak.
A cujkát kizárólag szilvából főzhetik és földrajzi származása, valamint alkoholfoka alapján lehet majd besorolni. A jogszabály előírja a forgalmazóknak, hogy milyen vidékeket tüntethetnek fel a címkéken. A más gyümölcsből lepárlással készült szeszesitalokat rakiu néven lehet majd forgalmazni.
Románia tavaly novemberben nagy felháborodással fogadta, hogy Magyarország a pálinka sajátos magyar termékként való elismerését kérte az Európai Uniótól. Adrian Nastase miniszterelnök utasítására minisztériumközi válságstáb alakult, a román szeszgyártók országos szövetsége (GARANT) pedig bejelentette, hogy kész perbe fogni az Európai Uniót a román termelőknek okozott súlyos anyagi veszteség miatt.
A GARANT elnöke a múlt héten azt közölte, hogy Magyarország vereséget szenvedett: az Erdélyben főzött pálinkát továbbra is palinca néven lehet forgalmazni. A GARANT elnöke szerint pálinkát Ausztria egyes területein is lehet készíteni, mivel a pálinka nem magyar, hanem az egykori Osztrák-Magyar Monarchia egyes térségeire jellemző termék.
Magyarországnak egyértelműen az az érdeke, hogy a pálinka márkanév alatt csak magyar termékeket lehessen értékesíteni, de az igaz, hogy az erdélyi területeken - sőt Bánátban is - komoly hagyományai vannak a házi pálinkafőzésnek - nyilatkozta még novemberben Barabás Attila, a Győri Likőrgyár Rt. vezérigazgatója.
Románia tovább vitézkedik a pálinkaháborúban
„A román vállalkozók időben léptek, Magyarország végleges vereséget szenvedett a pálinkaháborúban” - adta hírül a Curentul című román napilap. Az újság a román szeszgyártók országos szövetségének (GARANT) Romulus Dascalu elnökét idézte, aki szerint olyan jelzések érkeztek Bukarestbe az Európai Uniótól: időlegesen leállították Magyarországnak azt a kezdeményezését, hogy az EU a pálinkát magyar terméknek ismerje el. Tájékoztatták az Európai Uniót arról, hogy a pálinka ősi román termék, mivel Erdélyben évszázadok óta főznek pálinkát. Románia jelenleg évi 450 ezer hektoliter pálinkát termel, ebből 350 ezer hektoliternyit palackoznak. A termelés 15 százaléka exportra jut. Romániában már 19 különböző szeszes italt jegyeztek be pálinka néven, míg Magyarországon csak négyet.
Ha az Európai Unió elfogadná Magyarország "minden alapot nélkülöző, elfajzott kérését", akkor a román államot évi 120 millió euró, a román termelőket pedig évi 300 millió euró kár érné, nem szólva Románia óriási tekintélyveszteségéről.
A pálinka ügyében Vasile Puscas, Románia EU főtárgyalója kongatta meg a vészharangokat: november második felében arra figyelmeztetett, hogy ha az EU magyar terméknek ismeri el a pálinkát, akkor a románok vagy megveszik a pálinka receptjét a magyaroktól, vagy csak a saját készítésű, otthon főzött pálinkájukat ihatják majd.
A román sajtó egy része ezt követően arról cikkezett, hogy a magyarok a történelem és a kultúra után most már a pálinkát is el akarják lopni a románoktól.
Romulus Dascalu november végén, a pálinka ügyében tett első nyilatkozatában még arról beszélt, hogy szövetségük adatai szerint Románia évi 450-500 ezer hektoliter tuicát (cujka), rachiu (rákju) nevű pálinkafajtát, illetve gyümölcsből készült "palincát" termel. Akkori közlése szerint ennek a mennyiségnek 75-80 százaléka exportra kerül. Első nyilatkozatával egyidőben a román mezőgazdasági minisztérium közölte, hogy Romániában a palinca néven forgalmazott italok nem szerepelnek az elismert és védett termékek hivatalos listáján. A román szaktárca 2000. februárban állította össze azoknak a borokból, illetve gyümölcsökből lepárlással készített alkoholos italoknak a listáját, amelyeket a Románia és az Európai Unió megállapodása alapján román termékeknek ismernek el és védenek. A román termékek listáján a gyümölcsből lepárlással készült italok között csak a különböző tuicák és rachiuk, a borból párolt italok között különféle rachiuk szerepelnek.
December elején a román mezőgazdasági minisztérium közleményt hozott nyilvánosságra: Romániában évi 20 ezer hektoliter pálinkát állítanak elő ipari módon, illetve 3-3,5 ezer házi szeszfőzdében. Ez a mennyiség a Romániában tuica, illetve rachiu néven gyártott szesznek körülbelül a 10 százaléka. A minisztérium adatai szerint Románia évente közel 3 ezer hektoliter pálinkát exportál. A román pálinkának az Egyesült Államokban, Kanadában és Izraelben van nagy kereslete "a diaszpórában élő románok és magyarok között". A közlemény felsorolt 14 olyan szeszes italt, amely palinca néven kerül forgalomba. Ezek között természetesen szerepel a Dracula pálinka, de van olyan ital, amely egyszerre tuica és palinca, legalábbis elnevezése szerint. A közlemény szerint eddig 13 terméket jegyeztek be palinca néven.
(MTI nyomán)
Kovacs Laszlo kulugyminiszter nehany napja bejelentette valamelyik Tv interjuban:
A palinka nev minket illet, kiemelte azt is, hogy ekezetes "a" betuvel.
Tenykent kozolte es termeszetesen oriasi nemzeti sikernek minositette az eredmenyt!
Ez igaz! Sőt tárgyi bizonyítékai is vannak.
Az aquincumi ásatások során az egyik szarkofágban találtak egy kb fél literes palackot, amire rá volt írva: CUJKA Made in Romania. A leletet a bukaresti Nemzeti Múzeumban őrzik, mint a római korból fennmaradt bizonyítékot. Az összefüggést a cujka és a pálinka között román etimológusok vizsgálják, felhasználva a magyar teremőr szavait: "Vazze, valaki ellopta a pálinkámat!"
A pálinka ősirégi dák ital , Decebal idején kezdték a mai formájában főzni.A római majd a későbbi barbár hóditások során a pálinka-főző céhek (ez is dák szó)a hegyekbe menekitették a tudományukat. Később ázsiai-barbár (magyar) termékhamisitók kezték el gyártani , fokozatosan kiszoritva és kitiltva a licenc tulajdonosokat , amiket elképesztő adókkal és más eszközökkel értek el.A szó eredeti alakja a palincelulescu volt , amit viszont érdekes módon a magyar köznyelv örzött meg , a rendkivül erősen eltorzitott :pálinkás jó reggel formájában.
Egy független amerikai nyelvész-történész szerint (a Román Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja , az egyetlen görög betüs dák szertertáskönyv megtalálója), a nagymennyiségű pálinka valóban okozhat bizonyos kommunikációs zavarokat.
A cujka egy olyan román alkoholtartalmú ital, amelyet kizárólag szilvafajták erjesztése vagy áztatása útján nyernek, mely maggal vagy mag nélkül történhet, s mely után desztilálásnak vetik alá.
Namármost a pálinkát lehet bármilyen gyümölcsből készíteni. Barackcujkáról még nem hallottam.
