"benczebeno válasz erre | adatok | e-mail 2002.05.24 10:46 (22)
a mostani 4 het felulmulhatatlan...
es elotte volt 4 ev..
mennyi is a 94-98 kozti lopas? le tudod ide irni?
mi az a fuuudenagy lopas ehhez kepest? hatha hulye es tudatlan vagyok."
Itt van egy lista, 56 pontban a balos ügyekrol.
Persze csupa valótlan rágalom mind.
1.A 168 óra című lap a Magyar Rádió pénzén indult, a Rádió
infrastruktúráját használták fel a felfuttatásához. Aztán
ez a közpénzből "megcsinált" lap pénzt fialt, Mester Ákos
saját zsebébe - ugyanis a lap, hogy, hogy nem,
magántulajdon lett. Annak lett nyilvánítva.
Csak úgy. Ez a lap immár jónéhány napja nem tudja, hogy ki
az a Kaya Ibrahim. Mi fantomokkal nem törődünk, viszont azt
nem tudjuk még mindig, hogy miért egy közpénzből működő
intézmény vagyonából gründolt magának lapot a Magyar
Narancs által simlis privatizátornak nevezett Mester Ákos.
2.A Magyar Televízió 1994 után rengeteg "külső munkatársat"
foglalkoztatott, óriási összegekről szóló szerződéseket
kötöttek, amik mögött sok esetben nem is állt valós
teljesítmény. De a megfizetettek mind brancsbeliek voltak.
A Magyar Televízió közpénzből működik!!!
3.Amikor Bokros Lajos megbukott, a végkielégítését egy
alapítványnak adta. Csakhogy ennek az alapítványnak az
elnöskégében ott ült Bokros Lajosné őnagysága...
4.Érdekesség: Békesi László jóbarátja a Kanadában elítélt
szaknévsoros Bodnárnak. Mellesleg ő is a fotexesek körébe
tartozik.
5.Az olajügyekben elhíresült Energol Kft. és Conti-Car Kft.
vezetői ismertek MSZP-s körökben, így például a Csikós
József nevű alak, aki MSZP-s képviselő is volt. Az
olajügyekben érintett szermélyek jórészt az MSZP
holdudvarához tartoznak.
6.Kuncze Gábor belügyminiszterként több alkalommal is együtt
reggelizett a kazettahamisító VICO-s Fenyővel, és egy bálon
olyan fénykép készült róla, amin kedélyesen barátkozik az
azóta szerencsésen meggyilkolt Prisztás Józseffel.
7.Fenyőnek
egyébként jóbarátja volt Pető Iván is, akivel gyakran
megbeszélte a dolgait.
8.Gál Zoltán, az Országgyűlés 1994-1998 közti proli elnöke (a
Házelnök csengője helyett a ragacsos kiskanalával
kocogtatta a koszos kávéscsészéjét) 1988-ban
belügyminiszter-helyettes volt. Ebbéli minőségében adott
utasítást 1988. október 23-án, hogy a motoros rendőrök a
tüntetők közé hajtsanak. Ma "modern európai
szociáldemokrata."
9.Sándor László MSZOSZ-elnök annak idején az Országos
Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke volt. Ebben a
minőségében 271 millióért adott el egy 645 milliós Budapest
Bank-részvénycsomagot a Medicor Holding Rt.-nek. Később
több, mint 1 milliárd forintot dobott ki a közpénzből
működő OEÖ pénzéből értéktelen Medicor-részvényekre. A
Medicor személyi állományában, érdekes módon, MSZP-s
emberek vannak.
10.Máté László egykori MSZP-alelnök: Az ország legjobb malmát,
a nyolcmilliárd forintot érő Budai Hengermalmot Máté László
félmilliárdért vette meg, oly módon, hogy az ÁPV Rt.-ben
üldögélő barátai segítettek neki ebben, és a Postabanktól
hitelt vett fel, amit azonban nem nagyon fizetett vissza. A
malom nem működik, pedig hatalmas kapacitása és korszerű
technológiája van.
Viszont a köztartozásokat fölhalmozták. Máté László
köszöni, jól van...
11.A tv2-t működtető MTM-SBS cég (amelyben résztulajdonos
Edgar Bronfman, a Zsidó Világkongresszus főtitkára)
1998-ban tőkeemelést hajtott végre, nagyrészt az EBRD (itt
volt ebédjegyosztogató és szabadság-beosztó személyzeti
igazgató Németh Spontánprivatizátor Miklós) segítségével.
Ehhez jelzálogba adta a frekvenciát, amit pedig a
médiatörvény tételesen is
tilt. Az ORTT akkori elnöke, Révész T. Mihály (Horn embere)
természetesen szemet hunyt efölött, pedig azonnal fel
kellett volna bontani a céggel a szerződést.
12.tv2 ismét: a frekvenciákra pályázni lehet az ORTT-nél. A
tv2 vezetésének egyik hölgyalkalmazottjának apja az ORTT
pályázatokat elbíráló kuratóriumának tagja volt, amikor a
tv2 nyert... A tv2 egyébként azzal kapta meg a frekvenciát,
hogy kevesebb reklámidőt ígért, mint a többi pályázó - ezt
persze azóta sem tartják be, de senkit nem vontak ezért
(sem) felelősségre.
Hozzátartozik a dologhoz, hogy a tv2 a sugárzott reklámok
után kap pénzt, de csak a pályázatban foglalt reklámidő
után fizet adót...
13.Kereskedelmi adók: az RTL Klub és a tv2 többmilliárdos
áfatartozása mindeddig nem szúrt szemet senkinek, és úgy
látszik, hogy ezek az adók nyugodtan működhetnek így
is...holott ez azt jelenti, hogy ezek a gagyiadók az
adófizetőkön élősködnek.
14.Kommunisták a tömegtájékoztatásban: az MTI vezérigazgatója
a borzalmas múltú Dorogi Sándor. A másik nagy hírügynökség,
a Ferenczy Europress szintén a bolsevisták gyűjtőhelye: a
névadó, Ferenczy József (Josef von Ferenczy), aki mellesleg
Magyarország utazó nagykövete (!), 1945 után a hírhedett
Katonapolitikai Osztály D-osztályát (elhárítás)
irányította.
Egy müncheni bíróság adócsalásért nemrég jogerősen
felfüggesztett börtönre ítélte. Hírügynökségét olyan nevek
fémjelzik, mint Pálos Tamás, az MTI egykori rettegett
kommunista vezérigazgatója; Csák Elemér, a moszkvai
ösztöndíjas egykori New York-i tudósító, a kommunisták
megbízható embere; Bajnok Zsolt, a rosszemlékű
Tájékoztatási Hivatal egykori vezetője, a Magyar Hírlap (a
kommunista kormányok lapja) volt főszerkesztője. A Ferenczy
Europress a német Axel Springer konszerntől kapja a pénzét;
ez a konszern a megyei lapok nagy többségét olcsón megvette
1990-ben, cserébe a régi kommunista gárda a helyén
maradhatott. A bolsevisták információs terrorja töretlen.
15.A hírhedt Tocsik-ügy: az ÁPV Rt. tartozik különböző
önkormányzatoknak a privatizált ingatlanok miatt. Az ÁPV
nem fizet.
Alkudoznak. Az ÁPV megbízza Tocsik Mártát, hogy minél
többet takarítson meg neki. A megbízás alapjául szolgáló
dokumentum hamis.
Tocsik mellesleg eredményes, 800 millió forint sikerdíjat
kap. Ezt aztán elosztja saját maga és az MSZP, illetve az
SZDSZ pénztárnokai között. Így lesz közpénzből (ÁPV.Rt.)
magánpénz, majd pártpénz.
16.Szekeres Imre szállodaügye: Szekeres és neje egy
Postabank-céggel lízingeltet egy szállodát, barátaik ötlete
alapján.
Szekeresék az ötletadó és a szállodát működtető barátaiknak
hosszú távú bérleti szerződést ajánlanak. Ám kiderül, hogy
ez jó üzlet, így csak egy éves bérleti szerzédés születik.
A barátok szószegés miatt nem fizetnek. Az illetékes
önkormányzat gyorsan kiteszi őket a szállodából, az üzletet
pedig Szekeresnének az épületbe korábban, titokban
bejelentett cége veszi át.
Amikor a Postabank az ilyen jellegű hitelek miatt
öszeomlik, akkor a költségvetésből megtámogatják. Tehát: a
közpénz először magánpénzzé, esetleg pártpénzzé válik, majd
a hiányt ismét közpénzből pótolják, és kezdődhet elölről a
dolog.
Szocialista módon.
17.Horn-villa: Horn Gyula villáját a Postabank Rt. cége, a DOM
Rt. építette meg, úgy, hogy Hornnak és családjának az első
kapavágástól az utolsó simításig az egész nem került többe
tizenkétmillió forintnál. A II. kerületi villanegyedben,
egy akkora telken.
Csak a telek többet ér...
A Postabanknak ezen az volt a haszna, hogy Horn ezzel a cég
lekötelezettjévé vált.
18.A szovjet államadósság ügye: az államadósság
értékesítésében rejlő ülzeti lehetőségeket egy bizottság
szétosztja a kedvezményezettek között. Kedvezményezett az,
aki a szovjet adósság jogutódjában, Oroszországban talál
olyan árut, amit más piacokon lehet értékesíteni. Ekkor
Oroszország kifizeti az áru vételárát, a lebonyolító pedig
befizeti a magyar államnak
a megfelelő öszeget. A bonyolítónak pályázni kell erre a
lehetőségre, és a befizetési arányra javaslatot kell
tennie. Ez az adat szükségszerűen titkos. Ám a szocialista
kormány az egész ügyletet titkosította. Az állam
képviselői, a kedvezményezettek és a döntéshozók ugyanannak
a politikai körnek a tagjai! (Pál, Dunai, Kapolyi, Máté,
Hujber.)
19. Olajban is ment az adósságtörlesztés. Ugyanez a
kör - miniszteri jogon - közbeiktatjaa New Yorkban
bejegyzett HFT nevű cégét, majd MOL-elnökként fogadják a
saját cégük beiktatásával és hasznával érkező
olajszállítmányt, mintha állam küldené államnak.
20.Vodka Zsurkon: A széphajú Baja Ferenc (akinek
hajviseletéről, akárcsak oly sok baloldali politikus belső
romlottságot tükröző külső ziláltságáról, bármely
pszichiáter tanulmányt írhatna) környezetvédelmi
miniszterként alaposan megtámogatta a saját érdekeltségébe
tartozó zsurki vodkagyárat - közpénzből.
21.Gigastorage-ügy: egy Bisszer Dimitrov nevű bolgár
ex-titkosügynök Franciaországban egy számítógépes
keménylemez-gyártó üzemet vásárolt. Ehhez jelentős hitelt
vett fel, a francia állam is támogatta több tízmillió
frankkal. Hitelezett neki a HFT (résztulajdonos: az OTP) és
a bécsi CW-bank (az MNB leánybankja.) A pénzt a bolgár egy
amerikai számlára utalta.
A franciák, miután Dimitrov nem tartotta be a szerződésben
foglaltakat, letartóztatták, de a pénz nem került meg.
22.Dimitrov egyik munkatársa, Peter Dobrev a Kereskedelmi Bank
exelnökének, Horn kabinetfőnökének, Apró Piroskának a
férje. (Apró Piroska Apró Antal, a hírhedett bolsevik
lánya.) A pénzeket kölcsönző bankokban tulajdonosként,
igazgatósági tagként Apró Piroska baráti köre ült. A
bolgárnak hitelezett pénzek tehát a magyar költségvetésből
is származtak, és benne volt a szocialista kör megint.
23.TB-ügy: Kelet-Magyarországon egy magáncég, a Zefirus BT.
olcsón felvásárolja az egykori SZTK, ma TB ottani
ingatlanait. A Zefirus csóró cég, így a Villamos Művek
egyik főosztályvezetője - törvénytelenül - a vállalat
pénzéből átutal a Zefirusnak több százmillió forintot. Az
ingatlanokat eladó TB- döntéshozók, a pénz átutalója és a
Zefirus tulajdonosai ugyanannak a szocialista
klientúrának a tagjai. Az ügyben Baja Széphajú Zsurkivodkás
Ferenc is érintett volt. A lényeg itt is: a döntési pozíció
felhasználása közpénzek magánvagyonná alakítására.
24.TB ismét: az Egészségbiztosítási Önkormányzat
százhatvanmilliós fizetési kezességet vállalt a Postabank
érdekében (a Postaban ezzel élt is.) A Nyugdíjbiztosítási
Önkormányzattal együtt egymilliárdos tőkeemelést csináltak
a Postabanknál. Az ügyek mozgatója az EÖ elnöke, EGYBEN a
Postabank felügyelőbizottsági tagja, Sándor László volt,
aki egyébként érintett volt a VIP-hitelek ügyében is. A
közpénzből élő EÖ pedig bukott egy nagyot.
25.TB még mindig: a közpénzek herdálására jó példa:
százötvenmillió ment el a nem létező CM-klinika
"működésének" támogatására, járulékelengedések elvtársi
cégeknek, a sosem működött vényellenőrzési rendszerre
kifizetett milliárdok...A haveri, elvtársi cégek megint jól
jártak, a közpénzből élő TB pedig ismét bukott...
26.Pilótajáték: Tribuszerné ügye váltotta ki a legnagyobb
botrányt. Róla tudni kell, hogy a kádári titkosszolgálat
egykori alezredese, később MSZP-s képviselő Lusztig Péter
élettársa.
Lusztig gyaníthatóan rejtőzködésében is segítette a nőt,
mégsem vonták felelősségre bűnpártolásért...
27.Pártingatlanok: több helyütt, például Pécsett példa van rá,
hogy az MSZP az ingyen használt állami tulajdonú
ingatlanokat jó pénzért kiadja vállalkozóknak, cégeknek.
vagyis a közvagyonból ismét pártpénz lesz.
28.Xénia Láz-ügy: Czégé Zsuzsa cége, a Félixfilm Stúdió az MTV
számára döbbenetesen hátrányos szerződés által az éppen
csőd szélén álló MTV költségvetéséből több százmillió
forintot vett fel a Xénia Láz c. sorozatért. A Xénia Láz
Mozgalom később egyesült az úttörőmozgalommal. (!!!) A
Xénia Láz Mozgalom vezetője Schmuck Andor MSZP-s képviselő
volt, aki a Xénia-klubtag gyerekeknek családjuk anyagi
helyzetét, fogyasztási szokásait és szellemi
beállítottságát (!!!) tudakoló
kérdőívet küldetett szét. A sorozat egyébként Máté László
MSZP-s vállalkozó egyik cégének, a WÉS Rt.-nek a termékét,
egy "energiaitalt" is reklámozta, amiből a Magyar
Televíziónak viszont nem volt haszna.
Tehát: aránytalanul nagy összegű magánvagyon lett
közpénzből (az MTV pénzéből), és törvényellenes
árureklámozás, valamint törvényellenes információgyűjtés is
tarkította ezt az MSZP-s érdekeltségű történetet.
29.Hozzátartozik még, hogy Czégé Zsuzsa tulajdonostársa volt a
meggyilkolt Prisztás József. Czégé Zsuzsa klubjában
Prisztáson kívül gyakran megfordult Horn Gyula, valamint a
Kordax-ügyben is érintett Csintalan Sándor is.
30.Technomark-ügy: a főváros közművállalatainak több
százmilliónyi pénzét az SZDSZ-es és Hit Gyülzekezet-tag
Székely Gábor (persze ő sem székely...) alpolgármester
segítségével kölcsönadják magas kamatra a Technomark nevű
befektetési társaságnak. A Technomark az első esedékes
kamatot kifizeti (magából a kölcsönből) Később saját
értéktelen papírjaival fizet.
Közben a pénz a bécsi sógornő cégén keresztül a karibi
térség felé mozog. A Technomark fizetésképtelenné válik,
felszámolják.
A befektetői oldalon (a fővárosnál), ugyebár, bűncselekmény
nincs (jóhiszemű befektetés volt...), tehát büntetés sincs.
Ám: pénz sincs. Az ügyben szereplő nevek később
felbukkannak más ügyletekben is: művészeti kuratóriumok,
fővárosi vagyonbizottság elnöki tisztsége (!!!), stb.
31.Nádor '95-ügy: a magyar titkosszolgálatok a számukra
nélkülözhetetlen mobiltelefon-lehallgató készülékeket a
Nádor '95 Rt.-re és más magáncégekre bízták. A Nádor az
1998-ig kifizetett 3,4 milliárd forintért csak 2,4 milliárd
forint értékben szállított árut.
Ráadásul ezeket az eszközöket az állam csak bérli,
tulajdonosuk a magáncég. (!) Érdekes, hogy a Horn-kormány
egy részben külföldi magánszemélyek által jegyzett céget
bevont egy ilyen, a titkosszolgálatokat érontő ügybe... E
mögött a költségvetésből finanszírozott ügy mögött az MSZP-
klientúrához tartozó személyek állnak...
32.Agrobank-ügy: a költségvetés által finanszírozott
egzisztencia-hiteleket (E-hitel) az Agrobank úgy adta meg,
hogy a szerződésbe belefoglalták: a hitelfelvevő az
E-hitellel privatizálandó vállalat részvényeinek 25 plusz 1
százalékát átadja az Agrobank egyik vezetője, Kovács Mihály
által direkt ebből a célból alapított cégek valamelyikének.
Így tehát: a Kovács érdekeltségébe tartozó cég
tulajdosznszerzése lehetővé teszi a hitelezett döntéseinek
ismeretét, így, úgymond, kisebb a hitelkockázat. És: a
közpénzből nyújtott E-hitel egy részével, teljesítmény
nélkül, a magánvállalkozás tulajdont szerez. Vagyis:
közpénzből ismét magánvagyon lesz.
Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az
Agrobank-vezérek (Kovács Mihály és a Dreyfusként kezelt
Kunos Péter) aranyügylete kapcsán kirobbant botrány idején
támogatta az Agrobankos alakokat. Surányi tehát bűnpártoló.
33.Pillér-ügy: a kárpótlásijegy-tulajdonosok jó hozam
reményében jegyeiket a Pillér I. és a Pillér II.
ingatlanalap befektetési jegyeire cserélték. Az
ingatlanalapot kezelő Prudent Invest Rt. az alapokban lévő
ingatlanok eladásával, bérbe adásával és újabbak
vásárlásával igyekezett nyereséget termelni. Az ügyletekbe
azonban beiktatták az Immober Rt.-t, melyet a szerződések
szerint a vételár 2 és fél százaléka illetett meg, azonban
mindenfajta tényleges tevélkenység nélkül. A Prudent Invest
vezetői (késő kádári gazdasági csapat) és az Immober
vezetői között régi, elvtársi kapcsolat volt. Megint jól
jártak az élősködők. Viszont 60 millió forint értékű
kárpótlási jegy eltűnt...
34.Mátrai Erőmű: a Horn-kormány olcsón eladta a német RWE-EVS
cégnek a Mátrai Erőművet, olyan titkos garanciával,
miszerint a cég Bükkábrányban új erőművi blokkokat építhet,
és azokat - bár az átlagosnál sokkal drágábban termelnek
áramot - közvetlenül a paksi Atomerőmű után kapcsolják rá a
hálózatra, így garantálva a bevételt.
Az ÁPV vezére, Kocsis István nem sokkal az ügylet után az
RWE alkalmazottja lett havi 18 ezer márkás fizetésért.
Ehhez miniszteri engedély kellett, amit Csiha Judit
privatizációs miniszter (aki ekkoriban vett fel 8 millió
forint értékű VIP-hitelt) meg is adott. Egyebek között ez
az olcsón privatizált erőmű hozta be a költségvetésbe azt a
pénzt, amivel a csőd szélén álló Postabankot meg lehetett
támogatni, és így VIP-hiteleket és egyéb segítségeket
igénybe venni. Közvagyonból magánvagyon.
Megint.
35.Bizományi-ügy: 1998-ban a választási kampány idején a BÁV
Rt. 15 millió forintért (!) kibérelt egy 150 négyzetméteres
raktárhelyiséget az MSZP Köztársaság téri székházának
pncéjében. A BÁV a környéken megszokott bérleti díjaknak
(kb. 800 Ft/négyzetméter) kb. tízszeresét fizette be az
MSZP számlájára. Kell-e mondani, hogy a BÁV Rt.
vezetőségében is régi kommunisták üldögéltek?
A BÁV Rt. hasonló üzletet kötött az MSZOSZ-szel is,
amelytől festményeket vett. Könyv szerint a festmények
értéke 200 ezer forint volt, a BÁV azonban 20, 3 millió
forintot, fizetett az MSZOSZ-nek. Ez a valós érték több,
mint 100-szorosa!!!
A BÁV Rt. Az ÁPV Rt. tulajdona volt, majd 1998 elején a
szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési bank
tulajdonába került. Vagyis, ismét közpénz vált pártpénzzé.
36.Co-Nexus-ügy: a Co-Nexus Rt. olyan szerződést kötött az
ÁVÜ-vel (még 1991-ben), hogy az ÁVÜ a Co-Nexusnak átad egy
négymilliárd forint értékű vállalatcsomagot. László András,
a Co-Nexus vezetője nem tudott elszámolni a szerződésben
szereplő fizetési határidőre a pénzzel, a kiürült
vállalatok értéke pedig ekkorra már meg sem közelítette a 4
milliárdot. László András cége
jó kapcsolatokat ápolt MSZP-s és Postabankos körökkel.
37.Globex-ügy: A Globex Rt. a bankhitelekből,
részvényportfóliókból (köztük vidéki és fővárosi
önkormányzatok jelentős részvényvagyonából), valamint az
ezekkel kapcsolatos kötelezettségeik elmulasztásából
származó vagyont a vállalat vezetői kivonták, és Münchenben
alapított vállalataikba helyezték át. Az ügyben érintett
volt a Keleti-féle honcédelmi minisztérium, a Postabank és
az izraeli Leumi Bank is.
38.Kordax-ügy: a Kordax Rt. olajban utazott, vám- és
áfacsalással növelte a vagyonát. Szlovákiába szállított
feldolgoásra nyersolajat,és azt benzin és gázolaj
formájában hozta vissza. Ezek után nem kellett vámot
fizetni. Azonban olyan készterméket is behozott a Kordax,
amit nem az általa kivitt nyersanyagból készítettek. A
Kordax végül 10 milliárdos köztartozást halmozott fel. A
cég tulajdonosa, Kelemen Iván a cég pénzéből az MSZP és az
SZDSZ kampányát is támogatta, együtt vacsorázott
Budai Lászlóval, a Tocsik-ügyben elhíresült SZDSZ-es
vállalkozóval és Pető Ivánnal. Kelemen Iván egyik
munkatársa Csintalan Sándor.
Ok-Tat-ügy: Az Ok-Tat tankönyvkiadó kft. a Kulturális
Minisztérium támogatásában részesült. A miniszter Magyar
Bálint volt, a cég egyik vezetője Magyar Bálintné. Vagyis
közpénzből lett ismét magánvagyon, és a cég így szerzett
előnyt a többivel szemben.
39.Zsinagóga-felújítás: hová tűnt a magyar állam által a
Dohány utcai zsinagóga felújítására adott kb. 300 millió
forint?
Zsinagóga: Fenyő János, Zemplényi György, Szemjon
Mogiljevics és Tasnádi Péter helye a Dohány utcai
zsinagógában ki névtáblával van biztosítva. Az ex.-munkásőr
Zoltay persze tudja, mit csinál...
40.Szocialista etika: Paszternák László, a dagadt
bányásszakszervezeti vezér teli szájjal habzik a
Fidesz-kormány ellen, követelve a bányászok
életkörülményeinek javítását, ám az ő cége külföldről,
drágán hozat be szenet. Vagyis nem a magyar bányászok
munkalehetőségeit igyekszik bővíteni...
41.Szocialista etika megint: Horn Gyula, aki 1956-ban önként
lépett be a hazaáruló Kádár karhatalmistái közé,
természetszerűleg érintett az ügynöktörvényben is, hiszen a
kádári elit tagjaként ő is kapta és olvasta a jelentéseket.
Horn válasza: "Na és?"
42.Szocialista etika még mindig: a Nagy Imre kivégzését
megszavazó Nyers Rezső még mindig a "modern európai
szociáldemokrata" MSZP egyik tisztelt tagja.
43.Baloldali etika újra: Farkasházy Tivadar, a Soros
Alapítvány kitartottja, a Magyar Rádió belső szabályzatát
megsértve, rendszeresen szerepel az RTL KLub nevezetű
kereskedelmi csatorna (találó kifejezés a csatorna...)
egyik igénytelen, a legalacsonyabb szellemi szinten álló,
félhülye proletárréteg szórakoztatására szolgáló műsorában,
a Heti hetesben.
Dupla gázsi, a szabályok és rendelkezések meg, ugyebár, rá
nem érvényesek...
44.Ugyanez érvényes Bolgár Györgyre, akinek a Kossuth Rádióban
Beszéljük meg! címmel állandó műsora van (ez a műsor
irányított és manipulált, és természetesen szintén a
legalacsonyabb szellemi szinten álló plebs ízléséhez
igazodik). Bolgár rendszeresen ír a Metro újságba. Dupla
gázsi ismét. A rendelkezések Bolgárra sem vonatkoznak
(valószínűleg azért, mert ő sem bolgár...) A törvények
értelmében közszolgálati médium alkalmazottja nem dolgozhat
kereskedelmi adónál.
45.Bolsevik díszpolgár Pécsett: 2000. augusztusában a Toller
László (MSZP) polgármester irányította pécsi önkormányzat a
város díszpolgárává avatta dr. Tigyi Józsefet, aki 1956-ban
fegyverrel harcolt a nemzeti felkelés és szabadságharc
ellen, később pedig a Munkásőrség aktív tagja volt.
46.Még néhány eset 1990-től napjainkig: hordóügy, Hanákné-ügy,
Kőbányán "megkéselt" (mint később kiderült, nem létező)
zsidó kislány, az SZDSZ szellemiségét közvetítő Tilos Rádió
kiszólásai ("Jézus meleg volt", "a homoszexualitás magasabb
rendű életfroma, mint a heteroszexuális"), maszturbáló
angyalok a magyar címer köré rajzolva, SZDSZ-es írók,
költők tendenciózusan magyar -és keresztényellenes művei
("Hogyan gondozd a magyarodat?", "Zakatol a Szentcsalád,
Isten tömi Máriát", stb.), Landeszmann rabbi mocskolódása a
bőgatyával és a fütyülős barackkal, közpénzből is
támogatott, aberrált Nitsch-kiállítás egy egykori
rendházban, buzifesztivál a katolikus találkozó és a
református világtalálkozó idején, a hormonzavaros,
tehetségtelen Pa-Dö-Dő-duó fellépése a Danubius Rádió
szervezésében az MSZP támogatásával a Bánk bán elnyomására,
és még lehetne sorolni a példákat, de minek? (Mindeközben a
magyar állam 350 millió forinttal támogatja a
holokausztmúzeum
létrehozását.)
47. Surányi György, a nemzetellenes pénzpolitika garanciája:
mennyi kárt kell még okozni Surányinak és bandájának, hogy
bíróság elé kerüljenek? A CW Bank 260 milliárdját is az
adófizetők pénzéből tapsolták el, és Surányi köszöni, jól
van; ő megmagyaráz, rámutat és előrejelez.
48.Postabank: a magyar nemzetet hihetetlen összeggel
megkárosító Princz Gábor Bécsből üzenget haza. És néha haza
is jön! 2001 januárjában a Hajógyári szigeten, rendőri
biztosítással (!!!) mulatozott, szórta a pénzt. A rendőrség
pedig őrizte a mulatságot, ahelyett, hogy letartóztaták
volna.
Budapest Bank: a magyar államnak 8000, azaz nyolcezer
forint haszna volt a bank privatizációján, mert az
adósságot nem a vevő vállalta magára, hanem a költségvetés.
Azaz, az adófizetők pénzéből törlesztettek az új tulajdonos
helyett öt éven keresztül évi tízmilliárd forintot.
49.Magyarország kifosztása: az elvtársak húszezermilliárd
forintot (6 év magyar költségvetését) lopták el tőlünk 1988
óta. Kezdődött a dolog az 1988. évi VI. törvénnyel, amely a
spontán privatizációt törvényesítette. (Emlékezzünk Grósz
Károly unokaöccsére, Németh Miklósra, akinek ez történelmi
bűne!!!) Nincs már magyar növényolajipar (a Feruzzi-csoport
vette meg; Feruzzit később
Olaszországban lelőtték a rivális maffiózók.), ami azt
jelenti, hogy a korszerű magyar növényolajipart
leszerelték, a gépeket olcsóbb munkaerőt adó országokba
vitték, és nálunk sokkal drágábban lehet venni az étolajat,
a margarint és a napraforgó-alapanyagú mosószert. A
cukoriparunkat szintén áron alul kótyavetyélték el, nincs
már magyar cukoripar!!!
A magyar fogyasztó pedig sokszorosát fizeti annak, amibe
kerülne akkor, ha az eladáskor igenis korszerű
technológiával, korszerű gépparkkal rendelkező gyárak -
munkalehetőséget teremtve! - itthon gyártanák a cukrot.
Mellesleg: a napraforgó és a cukorrépa vetésterülete
jelentősen visszaszorult, ezáltal rengeteg termelő ment
tönkre. Mindez nem volt szükségszerű, ezt azok csinálták,
akik a Magyarországot vadászterületnek nézőket
kiszolgálták. A magyar szeszipar is idegen kézben van. A
magyar cementipar is a végét járja: már csak Hejőcsaba van
magyar kézben, de ezt a gyárat fojtogatják a bankok. Nem
mellékes szempont, hogy amennyiben a Magyarországon
nyereségesen, magyar munkaerővel megtermelt cement helyett
külföldről, sokszoros áron kell venni a cementet, abban az
esetben a lakásépítések is sokkal többe kerülnek, int
egyébként. Stratégiai kérdés? Az.
Tehát a cementiparunkat áron alul, ok nélkül elvesztegető
kommunisták ismét csak hazaárulást követtek el!
50.Energiaszektor: a Horn-féle csatlóskormány az
energiaszektort is külföldi kézre adta (ráadásul egy
francia ÁLLAMI cégnek, ami egyben törvényellenes is volt.)
Ezt az ágazatot összesen 400 milliárd forintért adták el.
Ugyanebben az időben a britek egy hasonló nagyságrendű
energiaszektort egy brit magáncégnek 11-szer ekkora áron
adtak el...
Az energiaszektor is stratégiai ágazat!!!! Ki védi meg a
magyar fogyasztókat a nyugat-európai áraktól?!? Semmi nem
indokolta az elkótyavetyélést!
Hol a kommunisták vagyona? Mikor számol el az MSZP az
egykori MSZMP-vagyonnal? Hol a KISZ vagyona? Hogy lehet,
hogy az egykori KISZ- vezér Nagy Imre 1, azaz egy forintért
jutott a Caola vállalatbirodalomhoz? (A Nagy Imre által
vállalt köztartozások aztán eltűntek a bankkonszolidációk
között...)
51.A feledés fátyla
Nem tétlenkedett a baloldali kormánypárt
Nem kaphatják meg a helyi önkormányzatok az oket illeto
pénzt - döntött a baloldali kormány még 1994-ben. Azokért a
belterületi földekért, amelyeken az állami vagyonkezelo
által eladott gázközmü áll, megfelelö összeget kellett
volna fizetnie az állami vagyonkezelonek. A Horn-kormány
azonban megpróbálta lejjebb srófolni az önkormányzatok
igényét. Az cPV Rt. és a helyi vezetoségek közé beiktatott
alkusz Tocsik Márta volt, s az ügyvédként eljáró
üzletasszony irreálisan magas sikerdíjat markolt föl az
állam javára lealkudott összeg után: 804 millió forintot.
Erre az üzletre Szokai László, akkori cPV-elnök adott
lehet?séget, így sokan Szokai-ügynek nevezik a
Tocsik-ügyként gyakrabban
emlegetett botrányt. Az alkufolyamatban a bíróság els?fokú
ítélete szerint Boldvai László MSZP-s képvisel? befolyással
üzérkedett, s ezért a testület börtönbüntetéssel sújtotta -
miközben Tocsikot fölmentette. ´gy inkább
Szokai-Boldvai-ügy lenne a helyesebb elnevezés - de ki
emlékszik már a részletekre?...
"Az egy Tocsik-ügyön kívül tud-e valami nagyobb botrányt
említeni a Horn-kormány idejéb?l?" - kérdezte Kovács László
szocialista pártelnök nemrég a Magyar Televízió riporterét.
A politikus épp azzal élhetett vissza, hogy a köztudatban
mára javarészt maguk az ügyek is feledésbe merültek. ´gy
történhet, hogy Boldvai továbbra is a szocialista párt
parlamenti frakciójában ül. S már azt is kevesen tudják
felidézni, hogy az ügyben napvilágra került az SZDSZ
érintettsége is, ennek következtében Pet? Iván pártelnök
kénytelen volt lemondani, de "feledékenyen" azóta már a
polgári kormány
"korrupciós ügyeit" emlegeti.
A társadalom amnéziája a baloldali politizálás alapja -
mondhatnánk, emlékezve arra, kik milyen el?élettel nyertek
választást 1994-ben. Ezúttal borítsa a feledés fátyla a
pártállamban elkövetett b?nöket. cm idéz?djön föl néhány az
1994 és 1998 között, immár demokratikus körülmények között
napvilágra került vétkek közül.
52.A szocialista párt egykori sztárja, Bokros Lajos nem csak
csomagjáról ismert: els?ként 16 milliós végkielégítését
emlegette a sajtó 1995 tavaszán, azért mégpedig, mert
állami bankból a miniszteri székbe távozva ilyen összeget
tett zsebre. Megdolgozott érte - mondhatnánk. Elérte
ugyanis, hogy a privatizáció el?tt álló Budapest Bank az
adófizet?k pénzéb?l 12 milliárd forint támogatást kapjon.
Ezután a bankot már pénzügyminiszterként adta el egy
amerikai óriáscégnek - épp 12 milliárd forintért. ´gy az
ellenérték csak a korábbi állami támogatás "visszavétele"
volt. És a 12 milliárd
forintos privatizációs bevételt is teljesen felemésztette a
Bokros Lajos miniszter által a vev?nek adott állami
garancia: az amerikai cég - amely a bank ingatlanjaihoz
ingyen jutott - a garanciákat teljesen beváltotta kés?bb...
53.A klientúraprivatizáció fájó példájaként került külföldi
tulajdonba a Mol Rt.
A reményteljes magyar cég vagyonát aránytalanul
alulértékelte a Mol megbízásából eljáró francia tanácsadó,
mivel az cV Rt.-nek, vagyis a magyar államnak nem volt
külön tanácsadója. A geológusok nyilvántartása szerint
1994. január 1-jén a megkutatott koolaj és földgáz értéke
653 milliárd forint volt. Ez a 2000. évi importáron több
mint 3000 milliárd forint lett volna. Az óriási érték nem
került be a Mol "vagyoni érték? jogai" közé, így nem
fizettek érte a vevok. A Mol Rt. vezére akkoriban a korábbi
gazdasági miniszter, a szocialista Pál László lett, de
el?tte a szabályozást Medgyessy Péter, a
Bokros utáni pénzügyminiszter segédletével alakítgatták.
54.Vidéken sem tétlenkedett a baloldali kormánypárt.
Nyíregyházán, 1996. november 7-én kelt az a belbiztonsági
jelentés, amely leírja, hogy Baja Ferenc környezetvédelmi
és területfejlesztési miniszter, az MSZP választmányának
elnöke ingatlanügyletekben vett részt. A nyíregyházi
Zefirusz Kft. pár év alatt hatalmas ingatlanbirodalmat
kebelezett be, nagyrészt a volt pártállami szervezetek
épületeit szerezte meg potom áron. Az err?l szóló jelentés
részletezi, hogy: "A lízingügyletek egyeztet? tárgyalásai
során a kezdeti id?szakban jelen volt Baja Ferenc mint a
Zefirusz Kft. felügyel?bizottságának tagja." A jelentés
szerint "feltételezhet?", hogy Baja "tudomással bírt arról
is", a szerz?dések "felt?n? értékaránytalanságon
alapultak". Még 1998 májusában Kónya Imre nemzetbiztonsági
bizottsági elnök újságnyilatkozatban próbált nyomást
gyakorolni Kuncze Gábor akkori belügyminiszterre, hogy
tisztázza, hogyan tüntették el Baja nevét a
Zefirusz-perb?l. Az SZDSZ régi-új elnöke azonban, aki
mostanában "Tetthely" elnevezéssel korrupcióellenes
kampányakciókat szervez, akkor hallgatott.
55.Mára sokan elfelejtették az olajgate-ügyet is. Hujber Ottó
és Máté László off-shore cégei tekintélyes profitot nyertek
azáltal, hogy az orosz államadósság leépítésében
részdöntéseket hozó tárcaközi bizottság ezeket a
vállalatokat mind az információk, mind a konkrét döntések
tekintetében el?nybe helyezte más - nem az MSZP érdekkörébe
tartozó - vállalkozásokkal szemben. 1995. december 5-én az
azonnali kérdések órájában az MDF, a Fidesz és a KDNP
egy-egy képvisel?je közös akcióban
zúdított kérdéseket Dunai Imre ipari miniszterre.
56.Ekkor
tudhatta meg a közvélemény, hogy az orosz adósság
leépítésében szerepet osztottak egy Amerikában bejegyzett -
a Külkereskedelmi Bank pénzéb?l alapított - magyar
magáncégnek, a Patkó András vezette HFT-nek. E
magánvállalkozást Pál László korábbi ipari miniszter az
orosz társminiszternek írt hivatalos levelében támogatta,
továbbá e cégnek a moszkvai irodáját Dunai András, Dunai
Imre fia vezette.
Az 1995-ös Bokros-csomag megszavazói milliókat vehettek föl
rendkívül kedvezményes VIP-hitelként a Postabanktól, s a
VIP-listán az el?z? rendszerb?l itt maradt szakszervezeti
vezet?k neve is olvasható. E szakszervezetiek saját
szociális körülményeikr?l gondoskodtak leginkább.
Érzékelteti ezt, hogy az Egészségbiztosítási Önkormányzat a
Postabank érdekében 160 milliós fizetési kötelezettséget
vállalt, ezt a bank kés?bb le is hívta. A
Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az EÖ együtt egymilliárd
forint t?keemelést hajtott végre a bankban. Jó részvényeket
cseréltek eladhatatlan
értékpapírokra. Az ügyek mozgatója az Egészségbiztosítási
Önkormányzat elnöke, MSZP-s országgy?lési képvisel?, Sándor
László volt, aki a Postabankban felügyel?bizottsági tag
volt, de ezt nem tartotta összeférhetetlennek azzal, hogy
többmilliós VIP-hitelt is fölvegyen saját célra.
Emlékezetfrissítésként nem árt néha fölidézni a
Nádor-ügyet, a BcV-ügyet, a F?városi Csatornázási M?vek, a
F?városi Vízm?vek privatizációját, az ezekb?l külföldieknek
járó milliárdos "menedzsmentdíjakat", az energetikai
privatizáció titkos szerz?dését, a Technomark-, a Leumi-, a
Globex-, az Agrobank-, a Pillér-, a Co-Nexus-ügyek és más
skandalumok baloldali összefüggéseit is: ne borulhasson
rájuk a feledés fátyla. Mert ezek káros gazdasági
következményeit máig kénytelen viselni a magyar társadalom.
