Aha, szóval te is csak ötleteket tudsz adni, ahhoz viszont már túl rest vagy, hogy cselekedj is. Én nemsokára elutazom (kábé 2 óra múlva), és ezennel felajánlom, hogy amikor hazajöttem, szépen beszkennelek ide egy képeslapot. Na, milyen?
Hát nem is tudom... Szerintem ezt azért mégis csak a topicnyitónak kellene megvalósítani, igazából elsősorban neki akartam ötletet adni...
Bár szerintem már rég el is felejtette, hogy nyitott valamikor egy ilyen témát.
Ja... Várjá'! Hogy a bedos a topicnyitó neve? Hát mért nem szóltál? Aszongya, hogy valami operációs rendszer neve... Nahát! Mér nem lehet normálisan elmondani, hogy mi van? Az ember agya elszáll! Jössz nekem itt ilyen izével, hogy SirFrancis, meg mittudomén...
Woodriegh minden szaktekintélyt durván megtámadott, és igaztalan vádakkal illetett. Nem kell hát meglepődni azon, hogy Sir Francisszel is voltak nézeteltéréseik, hiszen Sir Francis máig az egyik legnagyobb név az ősi szavak és kifejezések területén. Woodrigh természetesen későbbi gyűlölködő munkáiban azt állította, hogy csupa elfogult ember ítélkezett felette, a valóság viszont az, hogy egyszerűen nem lehetett volna olyan szaktekintélyeket találni, akiket nem igyekezett volna igaztalanul lejáratni a '30-as, '40-es években megjelent könyveiben.
Alföldi J. Gábor már hivatkozott cikkáből azt is megtudhatjuk, hogy Woodriegh egy alkalommal végigcsinálta a Szondi-tesztet, amit a mester 1938 áprilisában ki is elemzett. Az elemzésből kiderül, hogy Woodriegh egy kóros hazudozó, aki abban leli örömét, hogy a környezetét hergeli. Nem kétséges, hogy hihetetlen kötekedő kedve vitte bele Woodrighet, hogy az elemi szakmai szabályokat is felrúgva támadjon rá szakterületének többi művelőjére.
Sir Francis írásaiban többször is megpróbálta az Istár kultusz szertartásainak szerves részeként beállítani a "bedos" szót. Nyilván szúrta a szemét, hogy Woodriegh szótárának bevezetőjében oly frappánsan nevetségessé tette, és -teljesen jogosan- tudománytalannak bélyegezte az ilyen irányú feltevéseket, ezzel megkérdőjelezve Sir Francis egész munkásságának hitelességét. És ő volt a szóbanforgó bizottság társelnöke? Hm.
Ami azon bizonyos házzasságtörő viszony James Nickentyre számára való állítólagos érdektelenségét illeti, hadd idézzek Jonathan Marguire önéletrajzi regényéből, aki "A klitorális orgazmus mítosza" című könyvével hetekig vezette a Manhatteni bestseller listát:
"...ami pedig Nickentyre professzort illeti, ő sem volt egy mindennapi figura. Egyszer, mikor a kommunikációslaboratóriumban Jameson tanár úr legújabb szerzeményét, egy szalagtekercses magnetofont mutatott be, ami oda- és visszafele is le tudta játszani a felvett hangokat, előkerült egy felvétel, ami Jameson tanár úr egy beszélgetését rögzítette Woodriegh professzorral. Woodriegh persze nem tudott róla, hogy magnóra veszik a beszélgetést. ... Arról volt róla szó, hogy viszonya van Nickentyre feleségével, és hogy azt miért nem zavarja ez, és hogy "persze, hogy nem zavarja, hiszen buzi", meg ilyenek, dőltünk a nevetéstől mindnyájan, mondanom se kell... Délutánra persze már mindenki erről beszélt. Nickentyre három hétig ki sem jött az irodájából, és állítólag soha többet nem volt hajlandó szóba állni se Woodrieghvel, se Jamesonnal."
Az általad említett további bizottsági tagok pedig akkor már öregemberek voltak. Szenilek, és befolyásolhatók.
Ha már ilyen intim területre keveredtünk, azért azt sem szabad elhallgatnunk, hogy James Nickentyre, aki a Cambridge Egyetem által felállított interdiszciplináris elemző bizottság vezetője volt, soha nem szeretette a feleségét, mi több, egyetlen alkalommal sem létesített vele szexuális viszonyt. James Nickentyre ugyanis homoszexuális volt. Az Alföldi J. Gábor által a 2000 10. évfolyamának 7-8. összevont nyári számában közölt kitűnő portréból az is kiderül, hogy Nickentyre csak azért vette feleségül Margaret Fishbaumot, mert a ’30-as években sokféle pletyka keringett a szexuális vonzódásairól, és ezek már a katedráját fenyegették.
Annak a bizottságnak, amely végül fellibbentette a fátylat Woodriegh ördögi mesterkedéseiről, Sir Francis volt a társelnöke, a kiváló, széles körben elismert sumerológus. A bizottság tagjai voltak még:
Saskia Hunting (1902-1965), neves ókorkutató, 361 publikáció, 26 könyv (ezek közül 9 társszerzőkkel kiadott, 17 önálló) szerzője, a Svéd, a Sri lankai, a Norvég, a Nicaraguai és a Belga Tudományos Akadémia rendes, további tucatnyi akadémia tiszteletbeli tagja, számos neves díj birtokosa, akinek leghíresebb munkájában, az Eszkimók dala című könyvében sikerült bebizonyítania, hogy az északi fény valójában a legrégebbi emberi kommunikációs eszköz és csatorna, amelyet a grönlandi eszkimók már 10.000 éve használnak fel az üzeneteik közvetítésére.
Alex McCullan (1880-1966), Arrows-díjas nyelvész, a Princeton Egyetem tanszékvezető professzora, 501 publikáció és 32 könyv szerzője, a longobár-effektus néven elhíresült elmélet megalkotója.
Rabrintaharagata Mahabhira (1921-), fizikai Nobel-díjas tudós, az ősi mítoszokban rejlő mögöttes asztrológiai tartalom által közvetített asztronómiai tudás feltárója, a Brit, az Ír, az Észak-ír, az Indiai Tudományos Akadémia rendes tagja, 231 publikáció és 9 könyv szerzője, a Bombayi Egyetem professzora.
Ebből a tekintélyes listából, valamint az előtte elmondottakból is látszik, hogy személyes bosszúról, amit sugallni igyekeztél, szó sem lehet.
Nem ellentmondani akarok neked, csak szeretném felhívni a figyelmedet néhány kevésbé "közismert" adalékra:
Woodriegh '43 és '45 között több tanulmányában igen szókimondóan kritizálta Hugh Nicolowsky könyvsorozatát az arab nyelv jelenkori nyelvváltozatainak szókincsbeli különbözőségeire "alapozott" azóta is sokatt vitatott "Arab Fúziós-Szintetikus Elméletéről". Ugyanez a Hugh Nicolowsky indította azt a bizonyos hisztériaszerű boszorkányüldözést Woodreigh ellen az 1945 februárjában az egyik egyetemi tudományos folyóiratban megjelent "Tanszék a tanszékben" című cikkével.
Továbbá a Massachusettsi Állami Levéltár archívumából -mint ahogy azt az Ancient Linguistics Monthly egyik 1997-es vagy 98-as számában, egy angol nyelvész cikkében többször említésre kerül - kiderül, hogy Woodriegh éveken keresztül folytatott intim viszonyt ezen a gyalázatos "eretneküldözés" másik akkori fő támogatója, James Nickentyre feleségével. Ugyanez a James Nickentyre volt az, aki később az általad "egyértelmű megállapításnak" beállítani próbált vizsgálat forráselemző bizottságának vezetői posztját töltötte be.
Közismert tény, hogy Woodrieghet 1945 után megfosztotta doktori címétől az alma mater, mert olyan eretnek és védhetetlen nézeteket hangoztatott, amelyek teljesen kirekesztették a tudományos közéletből. Későbbi kutatások egyértelműen megállapították, hogy az általad említett munka, a 17 kötetes Ősi szavak és kifejezések összesített szótára, mely azt a 789.435 ősi szót és kifejezést sorolja fel, melyek a fent nevezett kontár szerint soha nem léteztek, nem is Woodriegh keze munkája, hanem Sir Francis Az ókori kelet szent kifejezéseinek szótára című műből átvett 156.121 szócikkre, valamint további 633.314, számítógépes véletlen-generátorral előálított műszóra épülő hamisítvány.
Na, ezt most beszoptad, mert történetesen Én is tüzetesebben foglalkoztam a archeolingvisztikával, és azt hiszem nem kell bemutatni Dr Anthony Woodriegh professzort, aki 1923 és 1959 között az Arkhami egyetem nyelvészeti fakultánsának tanszékvezetőjeként elévülhetetlen érdemeket szerzett az ősi kisázsiai és délamerikai népek nyelvhasználatának kutatása terén, és ő az egyik leghíresebb, és mára klasszikussá vált alapművében, a "Ősi szavak és kifejezések összesített szótára" című tizenhétkötetes könyvében, a bevezetőben azt írja idézem: Olyan szó pedig, hogy bedos, nem létezik, és egészen bizonyosan állíthatom, hogy soha sehol nem is létezett.
A bedos ősi drahida kifejezés, és 5000 évvel ezelőtt a Föld összes fejlett civilizációja (úgy, mint a sumér és az mohendzso daroi) használta. Jelentése körül megoszlanak a vélemények. Sir Francis, híres sumerológus szerint az Istár kultusz szertatásainak képezte szerves részét, Antoin de Beaumarchais, neves francia szármaású mohendzso daro szakértő szerint viszont a fürdőisten megidézésekor ismételgették ezt a szót. Abban viszont mindenki egyetért, hogy szent szóról van szó, és, hogy jelentése mai szavainkkal talán így írható le a legjobban: kabbe!
Mi az, hogy bedos?! Ilyen szó nem létezik. Nincs ilyen! Én még nem láttam, nem is hallottam róla. Nem létezik. Badarságokat írsz. Mondd meg nekem, hogy szerinted mi az a bedos, ha szerinted létezik ilyen egyáltalán!
Kiszámoltam.
Ha ilyen tempóban fejlődik, akkor száz év múlva még akkor sem lesz ez a legnagyobb, ha addig a többi topichoz senki nem szól hozzá.
Lehet, hogy át kéne tenni a vallás fórumba, mert ehhez már csoda kell.
Még mindig erőlködtök? Teljesen felesleges. Kutyából nem lesz szalonna. És egyébként is, ha én egyszer azt mondom, hogy ez a téma elsüllyed, akkor el fog süllyedni, és kész!
