"A sár, a sárarany halovány, fehéres jellegű. Idáig rendben is lenne, ellenben a sármány, a sárga már nem az."
Kedves Kisharsány!
Melyik szín áll legközelb a fehérhez? És az agyagos sárnak mi is a színe-haloványa?
Az elszáradó szár színe........ (Menj le a nem hűtött hullaházba és látni fogod, hogy először sárgásan halovány, majd némely helyen, ahol bélsárként rothadni kezd már barna) Na persze a barna színt miből keverjük ki? Mélyen elszomorít a nagy cut-egó-ri-kus megnyilvánulás: "Az már nem az" Mégis mondom neked, hogy hasonló.......
A hazai források szerint Sarolt, Thietmar szerint Beleknegini.
Szegfű László:
„Sarolta, az erdélyi Gyula (II.) vezér leánya, Géza fejedelem hitvese, Szent István édesanyja. Török eredetű nevének jelentése – a nyelvtudományok művelőinek egybehangzó véleménye szerint – ’fehér menyét’, ’fehér hölgymenyét’, ’fehér arcú hölgymenyét’. A kortárs merseburgi püspök, a szorb származású Thietmar azonban más néven említi: »Beleknegini, id est pulchra domina slavonice dicta«. E név megítélése már közel sem egységes, felmerült a ’mókus asszony’, ’fehér úrnő’ vagy ’fehér fejedelemnő’ jelentésmagyarázat, de ennek a pulchra domina ellentmond. A szó szerinti fordítás — ’Szépasszony’ — célravezetőbbnek tűnik. Ősi hiedelemvilágunkból ismert ugyanis egy nagyhatalmú női principum, aki a szerelemre, házasságra, gyermekáldásra, közvetve tehát az új élet keletkezésére vagy annak meggátlására van (rontó vagy segítő) hatással. Őneki bizonyos vidékeken (Erdély, Őrség stb.) szinonimája a menyét; azonos hiedelmek, babonák, szokások fűződnek mindkettőhöz (sőt a menyét megszólításában gyakran Menyétasszony, Szépassszony! szerepel). Ugyancsak kortárs szerző írja Saroltáról, hogy »e hölgy vezetésével kezdődött a kereszténység Magyarországon«, tehát minden bizonnyal a keresztségben is kapott új nevet, de ez feledésbe merült, nem lehet azonos a Thietmar által említett névvel. Török eredetű nevét, a Saroltát, (hiedelemvilágbeli) jelentéstartalmát megőrizve fordították tehát »a szlávok« (slavonice dicta) Beleknegininek, azaz ’Szépasszony’-nak (Szegfű, MSH. I, 239–51).”
Lásd még:
Fehér M. Jenő: Beleknegini viking eredete; in: Uő szerk.: Ősmagyarok és vikingek; Buenos Aires, 1973, 135--152. o.
Ha adsz egy mailcímet, küldenék egy listát őstörténeti és egyéb tanulmányokról, amiket át tudok küldeni v. ki tudok írni neked, hátha van közte, ami érdekel... A Moór- és Csőke-féle köteteket pedig ha át tudnád küldeni az ELTE-re, az tényleg nagyon jó lenne, és köszi :)
A 66. fejezet szerint István alapítja az albai bazilikát amelyet "Szent" Benedek pápa kiváltságokkal ruházott fel. Az egyetlen lehetséges szóba jöhető pápa III. Benedek,
(AD 855-858) i.sz. 1045. szept. 29-1048. ápr. 17. között!
Ebben a bazilikában kereszteltette meg István Gyulát, anyai nagybátyját egész családjával együtt. "
III. Benededet IV. Szent Leó előzte meg, hagyományosan Krisztus születésétől számítva AD 847-855 között. Csillagászati időben számítva i.sz. 1037-1045!
"A népvándorlás időszakában az ókeresztény temetőt, sírépítményeket lakóhelyként használták az itt élők. Mára az is bizonyítottá vált, hogy a 9. századi forrásokban szereplő Quinque Basilicae és Quinque Ecclesiae helyneveket nem lehet Pécsre lokalizálni. Az első település Spalato és Knin között feküdt, míg a második helynév egy 11. századi hamis oklevélben szerepel, amelybe az akkor már létező középkori magyar város, latin neve alapján került. ? A püspökség megszervezése I. (Szt.) István királynak a fekete magyarok felett aratott győzelméhez (1008), majd az azt követő misszióhoz kapcsolható. A Szt. Péter apostolfejedelem tiszteletére szentelt egyházmegye alapítólevelét 1009. aug. 23-án állították Győrött, Azo pápai legátus jelenlétében. Az erősen interpolált, határleíró oklevél a somogyi konvent egy 1404-ben kelt átiratában maradt fenn."
Tehát 1404-ből tudjuk, hogy az 1009. év Isván uralkodásának 9. éve...
Horvát István és Fejér György vitája Szt. István királyunk Salamon nevéről a Tudományos Gyűjtemény 1836. évi folyamában