Az első ismert, magyar szerzőtől származó matematikai munka az 1499-ben Hollandiában megjelent Arithmetice summa tripartita Magistri georgij de hungaria (Magyarországi György mester aritmetikájának három részbõl álló foglalata) című 20 oldalas latin nyelvű könyvecske. Egészen a 19. század végéig ismeretlen volt a hazai tudományos világ számára, így felfedezéséig az 1577-benmegjelent Debreceni Aritmetika volt a legkorábbról ismert, magyar szerzõtõl származó matematikai tartalmú mű. Magyarországi György mester számtankönyvére Hellebrandt Árpád, az Akadémia egyik könyvtárosa talált rá a hamburgi könyvtárban, amint az Irodalomtörténeti Bizottság megbízásából a magyar íróktól külföldön megjelent, nem magyar nyelven kiadott művekről készített feljegyzéseket Németországban.
Ez mondjuk Prágát ír :), de mondom nem ez az erőssége, hanem a családi kapcsolatok részletezettsége, és a használat könnyedsége (persze attól még akár Prága is lehet:) Bár nővérének Annának is Prágát ír, miközben egy másik családfa, melyen Anna is rajta van - Budát (kényszeres mosoly :)
Ludvík Jagellonský (1. července 1506 Budín 29. srpna 1526 Moháč) byl král český, uherský a chorvatský (jako Ludvík II.). Jeho otcem byl český a uherský král Vladislav II. Jagellonský, matkou francouzská lechtična Anna de Foix a Candale, která porod touebně očekávaného muského dědice zaplatila ivotem.
Annának még a nyughelyét is ismerjük, a Zsigmond által a XV. sz. első negyedében palotájával szemközt emeltetett, Szt. Zsigmondról elnevezett prépostságban temették el (a mai Szent György tér közepén álló Honvédelmi Minisztérium épületromjától délre, illetve a mai Várszínház és a volt József főherceg palotája közötti részen)
Egyébként valószínűbb, hogy Budán született, mert anyja, Anne de Foix 1506. júliusban (26. v. 27.) halt meg Budán. Nem valószínű, hogy 1-2 hetes gyermekével Prága és Buda között utaztatták volna. Bár ki tudja:)
A Wikipedia azért, lásd be, nem a legautentikusabb hírforrás :)
Egyelőre úgy tűnik az Életrajzi Lexikon adatából és Fraknói alapján, hogy Budán született, valamikor 1506. júliusának első és második napja közt (vö. Petőfi)
Egyébként ezért mondtam, hogy hasznos lenne egy II. Ulászló itinerárium, mert az alapján talán könnyen azonosítható. Erősen kétlem, hogy nem lett volna ott fia születésénél... :o)
Fraknói azt írja, hogy Lajos 1506. júl. 2-án látta meg a napvilágot. Azt nem közli, hogy hol. (Szilágyi-féle millenniumi magyar történet, IV. kötet, Athenaeum, Bp., 1896, 381. o.)
Ritoókné Szalay Ágnes
Kulcsár Péter
II. Lajos portréja
Bernhard Striegel portréja a gyermek II. Lajosról