A zászlórúd témát áthozom ide, mert nem egészen adós téma. Nem is nyelvtani, mert inkább tartalmi problémai vannak. Meg hadd éledjen fel ez is.
A jogszabályt azért nem találtam, mert július végére állítottam az időgépet.
További problámám, hogy hivatkozik az Njt 5/A paragrafusra, ami az én programomban nincs meg. Ezt is módosították volna?
A piros szinű zászlórudakra vonatkozóan találtam átmeneti rendelkezést, miszerint még használhatóak, ha azelött is megvoltak.
Érdekes a rendeletben a "szemmel láthatóan" kifejezés. Vajon módosították a közterület felügyelők alkalmassági feltételeit is. Ezentúl nem lehetnek szintévesztőek?
További érdekes téma lehetne a méretek kérdése. Emlékszem a rendszerváltás idején készült riportra. Abban egy rendőrtiszt nyilatkozott arról, hogy ha valaki letépte a vörös zászlót és lebukott, akkor megmérték a zászló méreteit. Ha nem az előírt méret volt, akkor az nem zászló, hanem propaganda anyag, és akkor már nem számított a "zászló meggyalázásának". Persze csak akkor, ha el akatták tussolni az ügyet. Én mérnök vagyok eredetileg és a rajzokon meg kellett adni a megengedhető eltéréseket. Itt ilyent nem találtam. Még farmeros koromból emlékszem, hogy a textiliák néha összemennek. Főleg ha eseik. Meg süt a nap.
Nem kötözködni akarok, de nem illetlenkedtem. A 64-es hozzászólásomban idézett joganyag ben benne van az év.
"...adó a tárgyéven belül legalább ketto egymást követo..."
Kedves ResetGomb! (88)
A tanmese készül, csak nem Tigris volt a gyanusított, hanem a sógora. :))
Kedves Dakota!
Nem illik menet közben a feltételeket megváltoztatni. Eddig az év nem volt feltétel. Január igenes december után jön, és ha így megyünk vissza, eljutunk februárig.
Kis Ádám
Abban azért tévedsz, hogy vesszôparipám lenne a kijelentô módú parancs, de az igaz, hogy utálom, embertelennek tartom. Nagyon rá is éreztél ennek okára: mert az általános értelemben vett "jogkövetést", azaz a föltétlen engedelmességet annyira magától értetôdônek, alternatíva nélkülinek veszi, hogy az már vérlázító a számomra.
E véleményemet e rovat konkrét témájának esetére is fenntartom. Igaz, hogy a törvény erejénél fogva a halandónak nincs más választása, mint az (önkéntes) törvénykövetés, de ezt nem muszáj ôrmesteri nívón közölni vele. S ha belegondolunk, hogy a törvény voltaképpen mi vagyunk (azaz a nevében MI szólunk), akkor úgy is fogalmazhatunk, hogy e nyelvi-stiláris szint öngól.
Ami az efféle diktatórikus kommunikációs elemeket használó néniket illeti, hát tudod... én nem nevezném ôket tanítóknak. Az ilyen megnyilvánulások mindenképpen mérgezik a gyerek lelkét, mert megalázóak rá nézve. S hogy az állatot tartók, idomítók, háziasítók e nyelvi fordulatot a tanítónéniktôl lesték volna el, hmmm... érdekes elmélet.
Ami egy Windows-ablakbeli gomb szövegét illeti: szemlélet kérdése, hogy puszta feliratnak (közlésnek) vagy felszólításnak tekintsük-e. ("Ha megnyomod e gombot, az ablak bezárul." / "Zárd be az ablakot!") Számomra azért természetesebb e második értelmezés, mert e megszövegezési, azaz szemléletbeli különbség nemcsak itt fordul elô, hanem elsôdlegesen a menükbôl kiadható utasítások, vagyis a menüparancsok körében. Ezek ugyebár PARANCSOK; a Mac mindenesetre "menu commands" néven emlegeti ôket, s gondolom, a Winben sincs ez másképp. A File menü Save parancsa pontosan uaz, mint az eszköztárban lévô (s a MS-hagyományban kislemezt ábrázoló) kis ikongomb. Így hát jogos – és még egyértelműbb is – e második működtetését szintén parancsként felfognom. – Végsô soron én annak a megközelítésnek vagyok a híve, hogy bizonyos műveleteket elvégezTETünk a géppel, azaz parancsokat osztogatunk neki. Már az elôzô bekezdésben láthattad, hogy én jutasi születésű vagyok! :-)
-off-
Nos, úgy látom nem csak én szeretek kötözködni. :-) Ez nem baj, mert ha mindenben egyetértenénk, abból egy baromi unalmas topic kerekedne. Hogy szerinted phls kartács a bolhából elefántot csinál, -persze velem együtt- az nem kizárt, de gondolj csak bele: a bolhához képest mennyivel nehezebb egy elefántot etetni? :-)
-on-
Elorebocsátom, hogy a törvényekkel, az adózással nincs különösebb gondom. Szükségesnek tartom, ezek nélkül elképzelhetetlen emberi társadalom létezése. Ellenben:
Amíg a jogi nyelvezet az emberek (polgárok,jogalanyok) egymás közti viszonyát szabályozza, ott megengedhetonek, -helyenként kívánatosnak is- tartom az egyszeru, könnyen értheto megfogalmazásokat. Elfogadhatónak tartom a köznyelvi értelmben vett szavak, kifejezések alkalmazását.
Viszont abban a pillanatban amikor a jog az állam és polgárai közötti viszony szabályozza, rigorózusan figyelek a fogalmi definíciókra. (Ezt nevezhetjük akár kötözködésnek is.) Az állam a saját apparátusával, lehetoségeivel összehasonlíthatalunl erosebb az mezei polgárnál.
Különösen akkor hegyezem a fülem, ha a különféle közterhekrol esik szó, mert az én zsebembol vesznek ki pénzt, ami egyébként természetes. Hogy mennyit? No itt jövök én. Elolvasom a szabályokat, majd azokat maradéktalanul betartva, a leheto legkevesebbet fizetem. Az állam nyilván ellenérdekelt, és a leheto legtöbbet próbálja belolem kicsikarni, kipréselni.
És itt már a slendriánság, pontatlanság megengedhetetlen, köznapi értelmben vett kifejezés már nem elégséges. Tehát szvsz pontosan az adójogszabályok alkotóinak kellene a létezo legpontosabban fogalmazni, értelmezni az egyes szavak szemantikai/etimológiai jelentéstartalmát.
Hogy mennyire így van, azt éppen ResetGomb kartács példája bizonyítja azzal, hogy a jogászi érvkészlet egyik alapeleme az egyes szavak jelentése.
Én egy másik példát hozok fel: egy bács-kiskun megyei vállalkozót két (2) milliárd forint adócsalással gyanusítottak meg. Néhány szakérto kézbe vette az ügyet és mára mindössze három és fél (3,5) milló forintra olvadt az elkövetési érték. Hogy miért?
Nekiálltak szavanként értelmezni a vonatkozó joganyagot, és egy közigazgatási perben a bíróság a VPOP-t új államigazgatási eljárásra kötelezte. Egyébként a felperes vállalkozó a helyszíni szemle, és a mintavétel szabálytalanságaira alapította a pert. Sajnálatos módon kissé pongyolán fogalmazták meg a jogalkotók ezeket a szabályokat. (Ha érdekel valakit a konkrét eset leírom.)
És ez a szörnyu az egészben, hogy értelmezheto a jogszabály úgyis, hogy megáll a milliárdos ügy is, és megáll a néhány milliós is. Itt azért már nagyságrendekkel arrébb vannak egymáshoz képest az elkövetési értékek. Nem?
Kedves phls!
Neked vesszőparipád a felszólításra használt kijelentő mód, ismerem a kutya példádat is. (Egyébként a tanítónénik is gyakran mondják a gyerekeknek, sőt, szvsz, innen ment át a kutyákkal való kommunikációba ez a foma.)
Igenám: de a Windows Bezár szava korántsem felszólító mód, hanem kijelentő. Egy gomb, melyyel bezárhatom az ablakot, vagy akármit. Pontosan ugyanaz az alak, mint a Megnyit, a Ment és így tovább.
Ugyancsak kijelentő mód, ha "az adós ennyit meg ennyit fizet, ha..."). Azon el lehetne vitatkozni, hogy nem jobb-e "az adós ennyit meg ennyit fizessen, ha...". Szerintem ez a fogalmazás azzal függ össze, hogy a törvény feltételezi az önkéntes jogkövetést, és akkor a kijelentő mód a természetes.
Kedves követők!
Az még senkinek nem jutott eszébe, hogy mivel az idő körbejár, nemcsak a február követi a januárt, hanem a január is a februárt. Csak később.
Kis Ádám
1. (62)-ben nem állítottam, hanem kérdeztem az "egymás" szóról: "Tud vki olyat, hogy ebbôl származott volna jogi galiba?"
2. (75)-ben összefoglaltam az "egymás" szó jelentéseit (lehet, hogy van még). Rögtön utána megjegyeztem, hogy a mindennapi gyakorlatban e különbözôségek nem okoznak félreértést; a jogi szövegben lehet, hogy igen; ekkor pontosítani kell a jelentésüket.
Namost, kedves 3x kolléga, mondd meg nekem azzal a a szép paraszti eszeddel, hol itt az okvetetlenkedés! Azonkívül ha fölsorolnád azokat az oldalakat, melyeken "keresztül" az "egymást követô" kifejezést téptem-marcangoltam!
Biztonsági öv:
Amikor megszigorították a KRESZ-t, ennek okát magyarázva a HVG is hozta példának a leírt esetet.
Bekapcsolni vagy nem bekapcsolni, mindegy a bíróság minden esetben a jogalkotó, illetve szerződéses vita esetén a szerződő felek szándékát veszi figyelembe, úgyhogy a fenti példa dajkamese. Megjegyzem, ha rendőr lettem volna, nem bírságolom meg, csak jól pofán törlöm, hogy neki se legyen annyira jó:-))
"Egy jogot tanuló egyetemista bekapcsolta a biztonsági övet és azután ült rá. Megállította a rendőr és meg akarta bírságolni.Erre az illető gúnyosan mutatott a biztonsági övre, mondván, hogy
be van kapcsolva. A rendőr nagyot nézett és elengedte Őket."
A történetet magam nem hiszem, lehet hogy csak házifeladat volt a jogi egyetemen. Tanulságos viszont abból a szempontból, hogy a jogászi
taktikának részévé vált az a felfogás, hogyha már a tényálláson nem lehet vitatkozni, akkor kapaszkodjunk bele a szavak értelmébe.
Függetlenül a konkrét jogszabálytól szerintetek egyértelmű-e a "bekapcsolni" kifejezés. Ha ezt én egy eszközzel, berendezéssel együtt hallom, akkor arra gondolok, hogy "rendeltetésszerűen üzembe helyezni" ?
Tisztelettel
ResetGomb
PS: A jogszabály egyébként nem így van fogalmazva, ezért azt ne rójátok fel nekem.
DP: "Tudom, sok hibám van, de azt még az ellenségeim is elismerik, hogy viszonylag értelmes vagyok, és már több alkalommal is sikerült bonyolult dolgokat felfognom."
Akkor kedves DP neked talán az egyszerű dolgokkal van problémád, van ilyen.
Phls kolléga pedig tőlem matematikai logikai disszertációt is írhat, de bolhából csinál elefántot, esetleg ágyúval lő verébre, amikor ezt az egyszerű kifejezést, hogy "egymást követő" oldalakon keresztül tépi-marcangolja, ahelyett, hogy belátná: ott kötekedik, ahol nem kéne.
De azért megpróbálom elmagyarázni a magam természetes/paraszti nyelvérzékével (nagyon ráérek):
egymást követő azt jelenti, hogy egyik követi a másikat, következésképpen nincs közöttük még 1,2 vagy N
Éppen azért van ott az "egymást", hogy a szoros kapcsolatot jelölje.
Csak a ti kedvetekért egyébként az időben/térben "egymást követő" formailag nonszensz, mivel csak az egyik követheti a másikat, miközben az "egymás" szigorúan véve azt jelenti (idézem a MÉK-et):
"egyik és a másik kölcsönösen"
A nyelv azonban tele van logikátlanságokkal és pontosan ezért hivatkozom a természetes nyelvérzékre, mivel az utcán nem Hal 9000 típusú gépek sétálnak és megértik azt is, hogy aszongya:
félszemű nem azt jelenti, hogy 0,5000 szeme van
félkarúnak nem 0,5000 karja van.
és még sorolhatnám napestig (mi az, hogy napestig???)
Az adójogszabályok alkotóit nem akarom védeni, de nem feladatuk minden egyes szó és kifejezés szemantikai/etimológiai magyarázata, főleg nem a hétköznapi kifejezéseké, amelyeket az emberek 99%-a elsőre megért (ti nem akartok oda tartozni, megértem, még lázadó korban vagytok).
(Offtopik: Épp most néztem utána, honnan ered a "felkopik az álla" kifejezés, ha érdekel, szívesen elmondom.)
3x:
1. Elütés volt? Akkor bocs.
2. Azért írtam, hogy ha nagyon kellene, akkor mehetne úgy (vagy "részére").
3. Valóban megegyezés kérdése. S a köz már meg is egyezett abban, hogy a kijelentô mód jelenthet felszólítást is. Méghozzá a legdurvább formáját. Éppen ezért tiltakoztam ellene.
Egymás:
E szóval egy kis vihart kavartam. (62)-ben csak arra mutattam rá, hogy e szót a magyar nem mindig uabban az értelemben használja. Ebbôl azonban nem következik, hogy egy kivételével a többi értelmében való szerepeltetése hibás. A szövegkörnyezet dönti el:
1) Ha N ember egymást látja, akkor (N alatt a 2) = N*(N-1)/2 vizuális kontaktus épül fel.
2) Ha N csapat egymást körbeveri, akkor N meccset játszanak. (A "körbeverés" elnevezés rímel DP autóversenyes példájára.)
3) Ha térben vagy idôben N dolog követi egymást "libasorban", akkor köztük N-1 db. elôrébb-hátrébb reláció figyelhetô meg; e reláció tranzitív.
4) Ha N, egymással szomszédos országot nézünk, akkor a szomszédságok száma (N-1) és (N alatt a 2) közé esik, a két határt is beleértve.
A köznyelvben e jelentések jól megvannak egymással; a jogi szövegben valóban pontosítani illik azt a használatot, amelyre – több-kevesebb erôlködéssel – ráhúzható egy, a szándékolttól eltérô jelentés.
Ugyanez áll a szóba került "követô" szóra is, hiszen az a fenti 3. esethez tartozik. A tranzitivitás miatt (ha A követi B-t, B meg C-t, akkor A is követi C-t) nem egyértelmű, hogy 'a sorban vhol hátrébb áll' vagy 'a sorban közvetlenül utána áll' a jelentése. Az utóbbit kifejezhetjük a "rákövetkezik" szóval is, és akkor már szépen, tömören, magyarul beszéltünk.
Nem tudom láttál-e már valamilyen adóbevallási nyomtatvány hátulján található kitöltés-ellenorzo képleteket?
Ott meglehetosen tömény logikai rendszerbe vannak szedve az egyes rovatok közötti számszaki és logikai összefüggések: <,=,>,és, vagy, és/vagy operátorokkal.
A felsoroltak közül nem tudom eldönteni, melyik a természetes nyelvi érzéket kifejezo szimbólum. Még Ruzsa Imre: Logikai szintaxis és szemantika (Akadémiai Kiadó, Budapest 1988) címu könyvében sem akadtam rá.
Azonkívul, mint jogalany kikérem magamnak, hogy olyan megfoghatatlan és definiálhatatlan fogalmakat alkossanak, mint:
1.) a törvény szelleme,
2.) a jogalkotói szándék,
3.) természetes nyelvérzék, és a többi.
Ezen fogalmak értelmezése kapcsán mi jogalanyok vadul fizetünk az államnak. Nem is keveset. Akkor viszont elvárom, hogy pontosan, egyértelmuen határozzák meg a kötelezettségeimet és jogaimat, nem pedig ilyen-olyan rendu és rangú hivatalnokok mondják meg nekem azt, hogy mit és hogyan kell értenem. (Lásd: iránymutatások, kommentárok, stb.)
Tudom, sok hibám van, de azt még az ellenségeim is elismerik, hogy viszonylag értelmes vagyok, és már több alkalommal is sikerült bonyolult dolgokat felfognom. Szvsz a jelenlegi jogi nyelv kifejezetten a polgárok szivatására épül. Ezért kell értelmezni, elemezni, és a nyelvezetébol kiindulva, valamilyen logikai rendszerbe szedni.
Alapvetoen ez a célja ennek a topicnak, és ismét megköszönök minden hozzászólást, mert rengeteget okultam belolük.
Más. A hónapok összeségét a Te egyenlosegdre (február=május) kapcsán említettem. Az "egymást" pedig –nyelvérzék ide, nyelvérzék oda- sehova nem tenném ebben a szövegkörnyezetben.
Ad imperativus:
Elütések kritizálása a gyengék fegyvere. Ebből a hibából már rég kinőttem, neked se ártana.
Az ember nem "valaki számára" fizet, legalábbis a magyar nyelvben.
Csak azt akartam mondani, hogy megegyezés kérdése, hogy a kijelentő mód felszólító módot jelent-e, vagy sem. Egyébként egyszerű a helyzet: próbáld meg a törvényt sima kijelentésként értelmezni és nem befizetni az adót (ezen az alapon):-))
A gyakorlatban tényleg imígyen használjuk, ahogy leírtad, de azt is csak azért, mert az APEH másképp nem fogadja el.
A kettonél több hónap ügyében igazad van. Nem gyozöm eleget hangsúlyozni: az ÁFA levonása és -adott esetben- visszaigénylése az jog és nem kötelesség. Az elévülési határidon belül bármikor gyakorolható ez a jog.
Ami a jogalkotói szándékot illeti: Azt szeretném elkerülni, hogy az ügyfeleim jogász, könyvvizsgáló, adószakérto és könyvelo alkalmazása után, még parafenomént –gondolatolvasót- is alkalmazzon, hogy kitalálja a jogalkotói szándékot. :)
Ezért tépem a billentyuzetemet, hogy a törvényalkotók vegyék már észre mekkora marhaságokat képesek leírni. Arról nem beszélve, hogy itt a topicban kiderül, hogy mennyire nem tudunk –legalábbis én biztosan- mit kezdeni ezekkel a szörnyszülött mondatokkal.
Nos a kötekedés az nekem régi rossz szokásom, mondhatni jellemhibám. :)
Valóban a nyelvrol beszélünk, ezért csak halkan jegyzem meg, hogy a jogalkotásról szóló törvény 18.§ (1) bekezdésében mintha megemlítené, hogy a tudomány eredményeire támaszkodva kell jogalkotni. (28-as hozzászólás)
Ha januárt követo hónapok összességét vizsgálom, akkor a február is meg a május is a januárt követi ebbol a szempontból azonosnak tekinthetoek.
A természetes nyelvérzékkel nem igazán tudok mit kezdeni, azt nem tudom logikai relációként, vagy összefüggésként kezelni.
A deketívek meg csak ne nagyon kövessék a Dakotát, mert esetleg föl lesznek rúgva! :)
Annyiban azért picit hibádzik a levezetés, hogy a deketívek a csak a Dakotát követik, és a Dakota nem követ senkit.
3x:
A "való" sokkal jobb oda, mint a "történô", de ebbe most ne menjünk bele. Az imperitívusz helyett meg az imperatívusz a jó.
A stílustanulmányodban szereplô
A vállalkozónak 20% adót kell fizetnie (az adóhatóságnak) az osztalékalapnak azon része után... példád eléggé bravúros: csak azért, hogy a bántó ragismétlôdést megmutathasd, egyrészt belecsempészted a szükségtelen (s ezért az eredeti szövegbôl is hiányzó) "adóhatóságnak" szót (ha nagyon kellene, beérnénk ezzel is: az adóhatóság számára), másrészt fölöslegesen tetted a birtokos jelzô ragját az osztalékalap szóra. De az igaz, a végén csak kijött egy fület bántó mondat. Mely mondatnak egyszerűbb alakja emez:
A vállalkozónak 20% adót kell fizetnie az osztalékalap azon része után... Ami egyébként tartalmában, bonyolultságában és nagyjából stílusértékben is azonos ezzel:
A vállalkozó 20% adót köteles fizetni az osztalékalap azon része után...
Bonyolultabb esetekben jól megtenné ez a forma is:
A vállalkozó az alábbi adókat köteles fizetni (az adóhatóságnak):
- 20%-ot az izé azon része után, ...
- 35%-ot a hogyishívják után,
...
Egyébként íme, a siker titka: az alábbi paragrafusról már nagyon sokat beszéltünk, s ennek csak az egyik oka, hogy tárgya a szívünknek oly kedves SZJA:
66.§ ... "(7) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó 20 százalék adót fizet a vállalkozói osztalékalap azon része után, amely nem haladja meg a vállalkozói jövedelem kiszámításánál költségként elszámolt vállalkozói kivétnek az adóévet követô év elsô napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével számított összegét. A másik oka nyilván a bájos, gyermekien egyszerű megfogalmazás, mely egy szemernyi kétséget sem hagy a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóban mint adóalanyban a törvény által világosan kideríthetô mértékű azon adórész mennyiségérôl illetve fizetésének módjáról és idejérôl, melyet a vállalkozó tulajdonában lévô vállalkozói osztalékalapból a jegybanki alapkamat kettôszörösével súlyosbított összeg alapul vételével kell kiszámolni a vállalkozói jövedelem kiszámításánál költségként elszámolt vállalkozói kivét kivonása és, ha és amennyiben a vállalkozói osztaléktöke az adóévet követô év folyamán nô, a vállalkozói biztonsági betét hozzáadása útján.
És amely adókból aztán fizetik ezeket a filológusokat.
Szokásos felületességemmel elolvasva a szöveget, én a következő jogalkotói szándéket fedezném fel:
Jelölje a visszaigénylendő adót a negativ szám. Az adó a következőképpen alakul:
1999. december -185
2000. január -200
2000. február +100
2000. március -143
2000. április +234
2000. május -132
2000. junius -111
2000. julius +256
2000. augusztus -100
2000. szeptember-100
2000. október -100
2000.november +300
februárban nem kérhetem vissza sem a decemberi sem a januári pénzt, mert nem azonos tárgyév.
Márciusra és januárra vonatkozóan nem kérhetem vissza, mert nem egymást közvetlenül követő hónapról van szó.
Juliusban visszakérhetem a májusi és juniusi adót.
Októberben szintén kérhetem az augusztusi és a szeptemberi pénzt. Az egy érdekes kérdés, hogy kérhetem-e novemberben az októberi pénzt, azaz, a visszaigénylés újraindítja-e a 2 hónap számlálását. Szerintem kérhetem, mivel a szöveg legalább két hónapot ír elő.
phls írja, hogy az "egymást követő" el is maradhatott volna. Ekkor azonban jogos lenne áprilisban visszakérni a januári és márciusi pénzt, illetve a márciusi egyenleget. Nyilvánvalóan ezt akarták kizárni.
Szerintem nem az "egymást követő" kifejezésről, hanem az "egymást követő időszak" kifejezésről kell beszélni. Két egymást nem átfedő időszak ugyanis természetes módon követi egymást, ezt nem kell külön kiemelni. Időszak esetén az "egymást követés" azt jelenti, hogy a két időszak között nincsen "hézag".
3x-hez hasonlóan az adott szövegrészt nem érzem problémásnak.
"Egymást követo idopontok (idoszakok) a fizika jelenlegi állása szerint nem lehetségesek, az ido egyirányú fogalom."
De ugye most a nyelvről beszélünk és nem a fizikáról ?
"Ezen az alapon ha januárban és mondjuk májusban adó-visszaigénylési jogosultságom van, akkor kérhetem az adóvisszatérítést, mert a május a januárt követi."
Kedves dakota barátom, ott kötekedj, ahol jogos, mert ha szerinted a "május a januárt követi" mondat egyenértékű a
"február a januárt követi" mondattal, akkor a hiba a te készülékedben van.
"Megjegyzés: Az "egymást követo" kifejezés 473 joganyagban szerepel, ebbol 70 a törvény. "
Na mit gondolsz, miért ? Éppen azért, mert a "természetes" nyelvérzék szerint az egymást követő azt jelenti, hogy egymást közvetlenül követő (konszekutív).
Vegyük a szó szerinti értelmet. Ha mondjuk Magnum detektív követi Dakotát, az nem azt jelenti, hogy Magnum detektív követi Columbo hadnagyot, aki követi Derrick főfelügyelőt, aki követi Dakotát.
Nem igaz ?
Még valami: Jól néznénk, ki, ha a konszekutív tolmácsolásnál mindig a négy mondattal korábban elhangzottat tolmácsolnák a Te általad követelt alapon (január-május) :-)))
Offtopik
Ha a magasról leszarás neked "való" nélkül bántó, akkor megjegyzem, hogy inkább "történő":-))
Ontopik
Az hogy a törvényekben a kijelentő mód "fizet" kategorikus imperítívusz, hagyomány, egyébként pedig nyomdafesték (ma már inkább winchester-kapacitás) megspórólására is jó.
A szerződésekben is teljesen bevett és (gondolom) senki nem támadott még meg szerződést emiatt.
Saját praxisomból tudom, hogy ezenkívül a sima kijelentő mód nagyban segíti az amúgy is bonyolult mondatszerkezet kialakítását.
Példa (kitaláció): A vállalkozó 20 % adót fizet (az adóhatóságnak) az osztalékalapnak azon része után, ...
A vállalkozónak 20% adót kell fizetnie (az adóhatóságnak) az osztalékalapnak azon része után, ...
Itt sok lesz a nak-nek rag.
Ezenkívül lehet még a
A vállalkozó 20% adót köteles fizetni (az adóhatóságnak) az osztalékalapnak azon része után, ...
a "köteles ...-ni" viszont meglehetősen fárasztóvá tenné (ha még lehet:-) a szöveg olvasását.
A "kell hogy fizessen", sőt "kell fizessen" (erdélyi hatásra elterjedt formula) pedig nem igazán stílusos törvényekben, szerződésekben.
2.
ad két-kettő
A kettő helytelen használatát magam FIDESZ-magyarnak nevezem, Orbán és Deutsch uraktól hallom minduntalan, lásd még az "év-esztendő" párost.
Természetesen a jelzett példában helytelen, "de legyen szabad hozzátennem" (copyright by Dr. Torgyán), hogy szerződésekben, jogi szövegekben a két-hét elütés miatt, főleg a régi kézírásban, kopott "gépírt" szövegekben azért indokolt volt. Az angolok általában a "két (2)" formulát használják, de ezt szerintem érdemes lenne "majmolni".
Igen, s ebbôl következik, hogy az "egymást követô" szavakat akár el is hagyhatták volna. S a kettô helyett szebb lett volna ezt írniuk: két – de ez már más. Aminthogy szintén csak felületesen tartozik ide, hogy a DP által az (53)-ban idézett Szja 66.§. (7) stílusában igencsak embertelen:
"A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó 20 százalék adót fizet a vállalkozói osztalékalap azon része után, ..." Figyelitek? A vállalkozó fizet. Nem fizetnie kell, hanem fizet. Mint a tôszavas parancs: leül! (kutyához) és a Windowsban: Bezár. A vendéghez persze sohasem így szólnak!
Áfa törvény 48.§
"(4) Az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet akkor teljesíti, ha ...
b) a havi bevallásra kötelezett adóalany esetén az a) pontban foglalt feltételek teljesítésén túl az elszámolandó adó a tárgyéven belül legalább ketto egymást követo adómegállapítási idoszakban negatív; kivéve azt az adóalanyt, aki (amely) az adózás rendjérol szóló törvény alapján gyakorított általános forgalmi adó megállapításra jogosult;"
Szvsz egymást követni csak térben (vagy síkban) önmagába záródó útvonalon lehetséges. Legegyszerubb példa erre egy Forma-1 autóverseny, ahol a lekörözés elott az elozni kívánó versenyzo követi a megelozni szándékozott versenyzot. Természetesen idoben ez már nem igaz.
Egymást követo idopontok (idoszakok) a fizika jelenlegi állása szerint nem lehetségesek, az ido egyirányú fogalom.
De maradjunk a példánál: Ha tolem megkérdezik azt, hogy melyik hónap követi a januárt, én teljes lelki nyugalommal azt válaszolom: mindegyik. Ha úgy teszik fel a kérdést, hogy közvetlenül melyik hónap követi a januárt, akkor mondom csak azt, hogy a február.
Tehát nem elég az, hogy pancser a megfogalmazás, de még pontatlan is. Nincs benne a közvetlenül szó.
Ezen az alapon ha januárban és mondjuk májusban adó-visszaigénylési jogosultságom van, akkor kérhetem az adóvisszatérítést, mert a május a januárt követi. Ezzel a törvényben foglalt feltételnek megfelelek.
Megjegyzés: Az "egymást követo" kifejezés 473 joganyagban szerepel, ebbol 70 a törvény.
"Rabok legyünk, vagy szabadok?" – írtam errôl is, sokkal kevésbé költôi példával: "túlélem vagy belehalok". Vagyis: ha logikailag ellentétes (vagy legalábbis egymást kizáró) kijelentéseket állítunk szembe egymással, akkor a "vagy" nem "alanyi jogon" kizáró értelmű, hanem a tartalmi ellentét veti rá e színezetet. S mellesleg ilyenkor mindegy, hogy milyen értelmű, az eredmény ugyanaz.
Egyre inkább érzem, hogy milyen igaz, amit írtál: "Az, hogy egy mondat kizáró vagy megengedô viszonyt fejez ki, nem a vagy vélt jelentéstöbbletétôl, hanem éppen a feltételek egymáshoz való viszonyától függ." Viszont azért én megkülönböztetném a vagy SZÓ "jelentését" (az idézôjel oka: már ha van neki) az ôt tartalmazó MONDAT jelentésétôl. Egyetértve az utóbbiról mondottadakkal (??!!), szerintem a "vagy" simán megengedô értelmű (vagy annak kellene akár egy törvénnyel definiálni), mert ha az operanduszai egymást kizáróak, akkor amúgy is tök mindegy, hogy milyen. A kizáró pedig a vagy-vagy, s akkor nincs sem vita, sem nyelvrombolás mindenféle gyanús szerkezetekkel.
picit OFF
Egyébként az összeadás a+b+c = (a+b)+c [vagy ami matematikailag uaz, a+(b+c) ] miatt bizony tekinthetô kéttényezôs műveletnek. Sôt, ha a szgép HW-ét nézzük, akkor csakis annak. Még sôtebb, hogy a rusnya gépben bizonyos esetekben (a+b)+c nem egyenlô a+(b+c) -vel.
picit ON
Kedves 3x!
XOR-ról, AND-ról és egyebekrôl már más is írt itt, nemcsak én. Nem OR-roltam meg rád, pedig (51)-ben a "leszarása" elôl igen bántóan kihagytál egy "való" szót.
Szerintem egy idegen formula alkalmazása mindig átvétel; majmolásnak a szükségteleneket nevezném.
DP (52)-je is mutatja, hogy mekkora marhaság az és/vagy. (DP: megjegyzem, hogy az egyik elôfordulását még nem is emelted ki félkövérrel.)
ResetGomb, gratulálok a munkádhoz!
Kedves mindenki!
A "vagy"-nál kétesebb szerepű szó az "egymás". Hálás kis feladvány társaságokban: mondjatok 7, egymással szomszédos olyan országot, melyek fôvárosa azonos betűvel kezdôdik! (Brüsszel-Bern-Bonn-Bécs [ennyi csalás belefér]-Bp.-Belgrád, régebben +Berlin, újabban +Bratislava). Itt az "egymás"-nak tk. nincs önálló jelentése; az "egymással szomszédos" kifejezésnek van inkább, mégpedig az, hogy 'összességükben egybefüggô [alakzatot alkotó]'. Abban a kijelentésben, hogy "mi mind ismerjük egymást", viszont ominózus szavunk az eredeti jelentésében áll: mindenki mindenkit ismer. Más, egyszerűbb példa: "látják egymást" – egyértelmű, valóban egymást. "Egymás után mennek" – csak a 2. megy az 1. után; az 1. a 2. ELÔTT megy, nem utána. Tud vki olyat, hogy ebbôl származott volna jogi galiba? (Libagiga jó.)
