Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Baracknál (főleg kajszinál) én minden fámat (mondjuk nem olyan sok van, de 20 db körül)
augusztus elején-közepén metszem meg. (Augusztusi zöldmetszésnek hívom)
Pontosabban gyümölcsérés után, fajtától függően, de nagyon későn érő kajszim nincs.
Szerintem ez a leghelyesebb, ezt sok helyen megerősítik.
Ilyenkor olyanra metszem kb. mint tavasszal tenném, csak kicsit elnagyoltabban.
Ennek a módszernek a kajszinál nagy előnye van:
-a sebek még nagyrészt begyógyulnak télig.
-augusztusban kánikula van, a sebek kevésbé fertőződhetnek meg, mint tavasszal.
-a fa ezután már nem fordít energiát a levágott ágakra, ezt úgy kell érteni, hogy:
kétszer annyi energiát fordít a megmaradt részekre.
Vagyis: erősebb ágak, termőrügyek lesznek, a termőrügyek sokkal jobban beérnek.
Ezek a termőrügyekből fejlődő virágok fagyállóbbak is majd tavasszal, voltak ilyen kísérletek.
És minden betegséggel szemben jobban ellenállnak, mert 2* annyi növényi enzim, védőanyag, tápanyag stb van tavasszal benne, mintha tavasszal metszenél.
Ezekbe az ágakba koncentrálódik a fa teljes ereje.
//Ellentétben a tavaszi metszésnél a fa erejének 1/3-át eldobod, mert a már feléledt
ágakban van a fa növényi enzimjeinek, védőanyagainak, tápálékának egy jó része, amit levágsz
és eldobsz, tavasszal, amikor a legsérülékenyebb a fa.//
Szóval én augusztusban metszem a kajszit, és tavasszal csak kiigazítom.
Ez alól az a fa lehet kivétel egyedül, amiről oltóágat akarok gyüjteni-
nyilván arról február-márciusban levágom a kívánt ágakat (hűtőbe vele, vagy oltani), és tavasszal metszem meg a fát.
A kajszinál meg vagyok győződve róla, hogy ez a leghelyesebb eljárás,
a többi gyümölcsnél nem biztos, de más gyümölcsfáknál sem okozhat kárt.
Más gyümölcsnél azért nem biztos, mert egy nagyon késő ősszel érő (pld téli alma)
érés utáni metszéssel már a szüret után nincs vegetációs időszak, és a sebek
télre nyitottak maradhatnak, még pár hetes, hónapos gyógyulás sincs, ami nem jó.
Tehát a nagyon későn érő gyümölcsökön kívül ez más gyümölcsfánál is jótékony lehet.
Ennyire azért nem kell túlspilázni. A rügyek nagyrésze legyen pirosbimbós, ezen belül mindegy, mondjuk ne -5 fokban álljatok neki. Nem árt minél később, de azért még virágzás előtt, hogy beleférjen a lemosózás, meg a virágokat ne verjétek le. Metszés után jó minél előbb lemosózni, szóval azért nem rossz ha a metszés napjaiban van legalább 5-10 fok. (Pirosbimbós állapot általában 2-3 hét.)
Nagyon szépen köszönöm. Ezt most elmentettem a fenológiás mappámba a PC-n.
A fénykép nemcsak tökéletes, hanem egyértelmű is.
Annyit fűznék hozzá (akár a magam számára is), hogy egy adott fán belül egyszerre fordulhatnak elő visszamaradott és előbbrehaladott állapotok is. Nekünk kell eldöntenünk, hogy mikor csapunk le a metszőollóval (pl. amikor a virágok 5-10%-ánál erőteljesebben kikandikálni kezd a bordó csészelevélből a rózsaszínű szirom(??)).
lehet de a kajszi olyankor a legkényesebb több gombás és vírusos betegségre nem azt mondom máskor nincs esélye rá de télen nagyobb a kajszit max november ha az idő is engedi de ez már vég alakító metszés ilyenkor már nem termel virág rügyet majd február vége ha az idő is olyan de inkább március de akkor is időjárás függő de mint írtam ilyenkor erősebb metszésnél erősebb lesz a hajtás is
a diót nem is szabad tavasszal metszeni ha már nincs nyugalmi időbe mert olyankor nagy a nedv folyása úgy mint a szőlőnél, kajszit meg ki hogy metszi ízlés kérdése kinek hogy van ideje vagy ki hogy szokta meg, én így metszem a kajszit amit a nagy termelőktől tanultam nekem kis területem van de nekem bejött már ha a tavaszi vagy nem szól bele a virágzásba
ez elsősorban a kajszira érvényes július augusztus nagy metszés közben előtte zöld metszés is csinálnak almát körtét télen is metszik egyesek de tavasszal is , őszinél is szokták úgy csinálni mint a kajszinál csak később augusztus szeptember függ milyen fajta mikor érik de sokan tavasszal metszik hogy lássák a virágokat
Anyós párja, aki tanyasi ember volt, azt mondta nekem, hogy minden fát akkor legjobb metszeni, amikor leért a termése. Ha belegondolok, ez a dióra is stimmel, amely tudtommal a legkényesebb a sebzés idejére.
Kajszinál ezek az elhalást okozó kártevők árnyalják a képet. Valahol azt olvastam, hogy a IV - VII hó közti időszakban a legkisebb a fertőződés kockázata.
az érés utáni metszés azért jobb mert ha akkor metszed nem a hajtásokra koncentrál a fa hanem a következő évi virág bimbókra és a betegségeket is nehezebben kapja el igaz nagyobb sebeknél itt is kell a sebkezelés a tavaszi metszésnél inkább a hajtásokra összpontosít a fa főleg ha erőseben metszed erőseben is hajt nem úgy érés után a nagy kajszisok is így metszenek
A kajszi metszése már a pirosbimbós állapotban is elvégezhető. Télen a gutaütés és más gombás betegség miatt nem célszerű a fát metszeni, mert a vágott seb nem szárad be olyan gyorsan és így betegség érzékeny de rügyduzzadástól lehet, sőt az sem baj, ha virágzáskor történik az ápolási munka. A metszés tenyészidőszakban bármikor, egészen szeptemberig történhet.
Én úgy tudom, pirosbimbós állapotban szokás a kajszit metszeni, előtte semmiképp! Aztán metszés után minél előbb menjen a lemosó. Nagyobb sebekre sebkezelő. De akkor sem késtek el, ha virágzás után metszed, csak nehezebb megoldani, hogy ne verd le a virágokat. Úgy nézem, ezt a fát bőven lehetne ritkítani. Ahogy írtad is, lehetőleg tőből egy-egy vesszőt, nem jó a kajszit "csipkedni". Végeken ne nagyon legyenek seprűk, befelé/rosszfelé állókat tőből, "kitisztítani", át tudjon repülni a madár, szokás mondani.
De sok helyen ajánlják az érés utáni metszést (már ha érik persze és nem fagy el, adja a Jóisten). Tavaly én is inkább érés után metszettem jelentősebben, tavasszal minimálisan. Kevesebb betegségre van esély, ha nyár közepe-végefelé metsszel, mintha március körül. Már csak azért is jobb az érés utáni metszés, mert lehet pont ott maradna meg pár gyümölcs az esetleges tavaszi fagyok esetén, amit amúgy levágtál volna márciusban. Nekem tavaly nem sok gyümölcs maradt rajta (kb 90%-os fagyás volt), de sok esetben olyan helyeken maradt meg a gyümölcs, amit amúgy ha komolyabban metszem a fát márciusban, akkor levágtam volna.
Én utóbbit fogom preferálni, nyáron úgy kitakarítottam a fát, hogy most tavasszal nem nagyon lesz vele dolgom.
Ez a kajszi is ház mellett van, de délkeleti fekvésben. Mondjuk 2024 tavaszán ennek is ugyanúgy elfagytak a virágai, mint sok egyéb helyen. Ezért is kerülhetett sor az ifjításra "minden mindegy" alapon.
Amit eddig a metszéséről olvastam, ott inkább virágzás után javasolják. Ezzel ugye az a gond, hogy a tavaszi lemosóval már a metszési sebeket kellene befújni(?). És ennek mond ellent a hidegben nehezen gyógyuló sebek ill. a gutaütés.
Ha nem fagy arrafelé, akkor ok, de ha fagy általában, akkor hagynám egy évig. Kajszi nem szereti a metszést, vagy ha metszik, akkor sokat kell permetezni. Tavaszi fagy és betegség "erősiti egymást"
Egyik fám, ami fal tövében-alig kap napot-- nem birta az ismétlődő tavaszi fagyokat, kb 4-5 év alatt kipusztult. A többi nyilt terepen él, de megfagy minden évben
A mellékelt Ceglédi óriást a lányomék "megifjították" 2024. májusában. Nekem az a gyanúm, hogy a rajta látható vesszőket (esetleg gallyakat?) tavasszal alaposan meg kellene ritkítani, netán visszavágni. Én azt javasoltam neki, hogy a vesszőknek legalább a 70%-át tőből el kellene távolítani (ággyűrűre).
