Tényleg irritáló a faszi, de a lényeget tekintve igaza van. Ugyanezért van a nyomatékkulcs-hitelesítő mérőpadoknál gépi kioldás (a pad bal széle alatt ott a motor).
Korábbi hozzászólásokban találtam egy-két bejegyzést DOFÉM FG-1 egyetemes famegmunkáló gépről (a vastagoló gyalu bolygóműves meghajtásáról ment az értekezés), én is vásároltam egyet nemrég. Szalagférész is van hozzá FGK-1-02 típussal.
Alapvetően működik de rendbe akarom tenni (csapágycsere, szíjcsere, festés, élezések... védőburkolatok, vezetők)
Van rajta lyukmaró hüvely, olvastam hogy csiszolótárcsa is létezett hozzá...
Van-e valakinek tapasztalata erről a gépről, vagy valamilyen leírása, fotója, esetleg gépkönyve?
(csak zárójelben, hogy milyen jó a magyar nyelv, ha teszünk egy vesszőt,akkor is fordítva lesz értendő a mondat: "...hogy 50 éve így csinálja és nem [vessző], a vésők életlensége nem szokta akadályozni a munkában...." )
Amikor időről időre visszatér ez az élezés téma (tudom, hogy most nem egészen abból az aspektusból, mint szokott), akkor mindig eszembe jut az Öreg, akit lehet persze bírálni részben éppen az anakronisztikus módszereiért, de azt nem igazán lehet vitatni, hogy 50 éve így csinálja és nem a vésők életlensége nem szokta akadályozni a munkában.
Persze lehet, hogy a a hátsó sufniban van neki egy Tormek és sose mutatja meg...
Nem arra célzok ezzel, hogy a gép (köszörű) rossz dolog, csak azt, hogy a kézi szerszámok és kézi munka világában nem érdemes ezt túlmisztifikálni. A gépi megmunkálás-forgácsolás szerszámai már egészen más kávéház, de egy kés, véső, kézi gyalu élezéséhez nem kell atomtechnika és három OKJ tanfolyam. (Bár mint tudjuk, a láncfűrész kezeléséhez is kell legalább kettő...)
Igen, itt nem szemben forog a kő, de mielőtt félreértés lenne, szó nincs arról, hogy köszörűgép forgásirányát megfordította volna!!! Magát a gépet fordította meg. (ezért cserélte meg egymással a két burkolatot)
A hőfejlődési folyamat a szembe köszörülés mellett szól. B.sz6juk a sorját, ha kiég belőle az ötvöző (legelemibb esetben a szén). Vizes köszörülés az más, de ha ott is minimális utómunkára (fenés) törekednek, akkor a meghatározóan szembe irány a nyerő. Hosszú vágókéseknél -papír/furnérvágó, gyalukés, stn. - akár átlós szög alatt, pl. síkköszörűn kicsit keresztben felrakva vagy élezőgépen fazékkorong homlokával. Amennyiben a köszörülés durvább jellegű - ugye haladni is szeretünk a művelettel - , a vágóél mindenképp finomítandó, mert a kereszt irányú barázdáltság nem a hosszú éltartam titka.
Csigafúrónál nagyon gyakori, hogy az általános kivitelűt használják mindenre is. Annál is leginkább a fúrandó alapanyag dönti el, hogy mennyire finom kidolgozású vágóélt kíván. Acélba nincs értelme a borotva élesnek, jobbik esetben csak azonnal letompul. Hőre lágyuló műanyagnál viszont már megérheti görcsölni vele, de nagyon finom élkiképzésnek itt már feltétele lehet a köszörült homloklap (forgácshorony) és élszalag is.
Ez itt egy kiragadott részlet a egy folyamatból, úgy hogy ez csak az első lépés*. Itt azt alakítja ki, hogy az él megfelelő helyen legyen és merőleges legyen a vésőre. Magának az élnek a kialakítása illetve megfenése viszont később történik.
*számíthatjuk másodiknak is ha azt tekintjük elsőnek amikor mondjuk magát a vésőt kialakítják, és akkor az a kérdés lesz hogy jó élt ad-e amikor a köszörű keresztben dolgozik az anyagon.... :P
Szerintem ennek max mikroszkóp alatt lehet jelentősége.
Ha valaki látott már késélezős videókat, akkor láthatja, hogy gyakran mindenféle irányba húzogatják, meg körkörösen mozgatják a késeket a kövön.
A végeredmény meg igencsak éles kés, jóval azon túl, amit egy vésőtől el kell várni. Nem is lenne értelme, mivel nem tartaná azt az élt elgendő ideig, az elvékonyodott acél és 20 fokos szögben élezés miatt.
A sorja (teljesen elvélkonyított anyagmaradvány) megjelenése jelzi hogy jöhet a következő, finomabb lépcsős anyageltávolítás. A sorját végül teljesen eltávolítjuk. Erre van a bőrös utolsó fázis.
Természetesen a szembefenéses eljárás is működik, de ez is ugyanolyan jó.
Nálam egy ilyen gép van, és idáig egy hentes se panaszkodott, hogy szarul éleztem.
"A vésőnél(22-40°) és a késeknél(10-30°) a sorjából lesz az vágóél, amit folyamatosan egyre finomabb anyagleválasztással alakítanak ki."
Ebben úgy gondolom kevesen értenek veled egyet. Én biztosan nem. A sorja alapvetően káros, és az él kialakításában nem játszhat szerepet. Pont azért élezünk és fenünk szembe, hogy elkerüljük a képződését. Sorját kivételszerűen használunk csak, a citling esetén.
A vésőnél(22-40°) és a késeknél(10-30°) a sorjából lesz az vágóél, amit folyamatosan egyre finomabb anyagleválasztással alakítanak ki. Legvégén bőrre felvitt pasztával, (régen cigerettahamuval~20000grid)véglegesítenek.
A furatkészítés teljesen más a fúrók forgó mozgásos elve, és a különféle anyagokhoz való kompatibilitás miatt.
Az élkialakításuk sokkal összetetteb, több szög (anyagfüggő) együttes kialakításával érnek el optimális forgácseltávolítást, ami nem igényel elvékonyított vágóélt.
Erre még mondjuk lenne biztonságos gépészeti megoldás, de arra már nem hogy a hülye juzer sok esetben a fordított támasztáshoz tenné oda a munkadarabot....
