Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Nemrég írtam egy listát. Ezt tudná pontosítani vagy kiegészíteni valaki? Biztos vannak benne hibák, de hosszas utánaolvasás után ezt sikerült összeállítanom. Ha valakinél megjelentek vírustünetek a Sharka-rzisztensnek mondott fajtáknál, ne tartsa magában!
még csak pár éves nemesítés még más országba is tesztelik amerikába is magyar országba is csak tavaly jött be én is vettem egyet tesztelésre mert még elég drága de ennyit bevállaltam a cseh oldalakon elég jókat írnak róla de még ott sincs sok tapasztalat a fajtáról de az eddigi tapasztalatok elég jók magyar országi tapasztalatokra még egy pár évet várni kell
"Ha Sharka-rezisztens (már ha van ilyen egyáltalán!) kajszit oltok egy vírushordozó alanyra, akkor a vírus a nemes részt is megfertőzi és az egész fa vírusos lesz."
Ezt lehet, hogy rosszul írtam. Ebben az esetben valószínűleg nem sikerül az oltás, mert a rezisztens oltóvessző valószínűleg összeférhetetlen lesz a vírusos alannyal. Feltéve, ha létezik egyáltalán rezisztens kajszi, mert erre egyelőre még nincs megfelelő bizonyíték!
Már csak az oltás/szaporítás miatt sem mindegy, hogy toleráns vagy rezisztens egy kajszi.
Ha toleráns (magyarul nagy valószínűséggel vírushordozó) kajszit oltok egy Sharka-rezisztens alanyra (pl. Jojo, Joganta, Jofela szilva), akkor az alany ledobja az oltóvesszőt.
Ha Sharka-rezisztens (már ha van ilyen egyáltalán!) kajszit oltok egy vírushordozó alanyra, akkor a vírus a nemes részt is megfertőzi és az egész fa vírusos lesz.Szóval nemcsak pénz kérdés, hanem elvesztegetett idő és munka. Ezért kellene biztosat tudni, hogy az ember tudja mire számítson.Több kertészet is vágott már át gyümölcsfákkal. Pl. ott van a Sweet Garden Ez alapvetően egy jó kertészet, többször rendeltem már tőlük és majdnem mindig fajtaazonos növényeket kaptam. Egy kivétel volt, amikor rendeltem 2 tő Napóleoni ropogós citromsárga színű cseresznyét. 3 év múlva termettek először, egy ismeretlen fajtájú piros cseresznyét. Nem nagy tragédia, finom a termése meg minden, de én nem ezt rendeltem. Most rendeltem újra Napóleonit egy másik kertészettől, de 3 év el lett vesztegetve.
Ezt a kombinációt még nem próbáltam. A Ceglédi óriást látom jól eredni magoncokon és rajta meg erőteljesen nő amit rátettem. Most közben oltással próbálkozom.
A faiskolaiak nálam is vegyesen vannak. Vadkajszi, mirabolán, C359 mirabolán. Az alanyra csak most kezdtem figyelni.
Jó a kérdés. Van egy göncim,évek óta csak a csalódás, viszont a kyotó akkor is termett mikor a környéken egy szem barack se volt. Ott tartok hogy tavasszal a kyotót ráoltom a göncire. Az ágak kb 10 cm átmérőjűek, azok csonkjaiba próbálom az oltást. A kérdés, mennyire szeretik, vagy utálják egymást?
Elég egyértelmű. Nem jönnének ki jól belőle. Ettől függetlenül beszerzek néhány Aramisos kajszit, mert jelenleg ezek a legtoleránsabbak a Sharkára. Csak elszomorít, hogy senkiben se lehet bízni, mindenki csak a saját pecsenyéjét sütögeti mások kárára.
Egy ellen példát szeretnék felhozni szilva az elenát vírus rezisztensként kezdték termelésbe vonni anno német viszonyok nem magyar majd kiderült nem rezisztens hány termelő perelte be a nemesítőt mindenfele jogi lépésekkel ügyvédek garmadájával majd busás haszonnal a zsebbe kártérítés gyanánt újra telepítve az ültetvényt .
Sajnos én is faiskolákra vagyok utalva javarészt vadkajszi alanyon vannak v myrabolan igyekszem vadkajszit beszerezni ,mert ezen az alanyon jobban vészelik át a fagyokat állitólag.
Én elhiszek bárkinek bármit, de ezeknek a fáknak a nemesítője (pl. az Aramis csoporté) miért nem tudja feltenni valahova a rezisztenciát 100%-ban bizonyító teszteket, vizsgálatokat? Semmibe se kerülne.
Nekem az sem probléma, ha csak toleránsak, de ha rezisztensnek mondják őket, akkor legyen igazolva.
Az, hogy Magyarországon balkáni állapotok uralkodnak, az egy dolog, de az Aramis csoportot tudtommal Franciaországban nemesítették. Ha a nemesítő feltenné a bizonyítékokat, akkor teljesen irreleváns, hogy a megbízhatatlan hazai kertészetek mit állítanak vagy nem állítanak.
Ha a nemesítő azt állítja, hogy egy fa rezisztens, akkor ezért az állításáért felelősséget kell vállalnia --> termékfelelősség
A viszonteladónak a felelőssége akkor merül fel, ha a gyártótól (nemesítőtől) eltérő állításokat tesz a termékről.
Ebből az derül ki, hogy legjobb minél közelebb jutni információszerzésben a forráshoz.
Egyébként írtam már: ha egy termelő több száz vagy ezer fát vásárol úgy hogy valótlan állítások alapján dönt a kiválasztása miatt, tetemes kártérítést követelhet és ez nem csak a fák beszerzési értéke, hanem a kiirtásuk és újratelepítésük vagy akár az elmaradt haszon miatt őt ért közvetett anyagi kárt is kiperelheti attól, aki megtévesztette.
Magyarországon a termékfelelősség jelentősége még csak most jut el a köztudatba, talán éppen az agrár ágazatban van legjobban lemaradva. Tőlünk nyugatabbra ezt olyan súlyosan veszik, hogy egy nemesítő nem meri megkockáztatni a valótlan állítást.
Nagy kérdés inkább az, hogy a rezisztencia kifejezés mit jelent a tudományos értelmezésében? Ha csak ellenálló képességet, akkor az akár azt is jelentheti, hogy a fertőzött fa nem mutat tüneteket. Ha azt, hogy nem fertőződik meg, nem tudja a fertőzést tovább terjeszteni, akkor egyértelmű!
Igen ám, de ha jól tudom a magyar vonatkozó szabályok szerint (nem találtam forrást) a fertőzött fát, meg kell semmisíteni, mert tovább fertőz. A toleráns fa pedig fertőzött és tovább is fertőz!
Nekem az is bőven elég lenne, ha csak Sharkára lenne rezisztens egy fa. Monília ellen lehet védekezni. Mindenre rezisztens fa pedig úgy sincs. Árpád Lajos véleménye szerint pedig még a Sharka-rezisztencia is erősen kérdéses. Nincs rá tudományos bizonyíték, pedig a technológia (DNS teszt) adott. Feltételezem, hogy nem is lenne megfizethetetlenül drága. De ha a nemesítő tudja, hogy nem rezisztens a fa, csak toleráns, akkor nyilván nem érdeke a teszt elvégzése. Önleleplezés lenne, ami nagy mértékben csökkentené az eladásokat.
És nincs semmi bajom a Sharka-toleráns fákkal, sőt, szuper, hogy vannak ilyenek! De legyenek őszinték és ne nevezzék rezisztensek őket. Vagy ha igen, akkor tegyék közzé a bizonyítékot.
Tehát szerinte nincs egyetlen Sharka-rezisztens kajszifajta se (2022-ig legalábbis), csak kisebb-nagyobb mértékben toleránsak!
DNS vizsgálattal ezt simán lehetne ellenőrizni, de ez se a nemesítőknek, se a faiskoláknak nem érdeke... Sokkal nagyobb üzlet kisebb-nagyobb Sharka-toleranciával rendelkező fajtákat rezisztensként eladni.
Ha ez igaz, akkor a legtöbb, amit tehetünk, az az, hogy nagyobb mértékben toleráns fajtákat ültetünk (Aramis csoport tagjai, Kuresia, Orangered, Goldrich, Harlayne stb.)
"Hát elég zavaros ez az egész vitatkozás. A fő gond, hogy mindenfajta hozzászólás bizonytalan alapból indul ki. Sokszor azt se tudjátok, hogy valóban milyen fajtát adott nektek a faiskola. Persze ez nem a ti hibátok, csak azért említem meg, mert ezekből az anyagokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Ezek a népszerűsítő irodalmak amelyeket magyar nyelven olvasgattok pedig nem mérvadók, nem tudományos kísérleteken alapulnak. Sajnos vannak kutatók is (Magyarországon is) akik úgynevezett szabadföldi ellenállóságról beszélnek. Ez azt jelenti, hogy nem tudományos vizsgálaton alapul a véleményük, hanem szabadföldi megfigyeléseken. Mi a baj ezekkel a szabadföldi megfigyelésekkel? Az, hogy a fák fertőzése a véletlenre van bízva, vagyis nem korrekt kísérletekkel bizonyított. Mi lenne korrekt? Ha az egyes fákat több ismétlésben fertőzést mutató fákról szempajzzsal fertőnék és utána figyelnék meg és jelentenék ki, hogy rezisztes/toleráns az adott fajta. Ilyen hazai vizsgálatról még nem láttam beszámolót.
Ami a rezsztens/toleráns kérdést illeti, a mai módszerekkel (PCR, DNS technikák) már meg lehet állapítani, hogy egy fajta rezisztens vagy toleráns. Azt a fajtát tekintjük rezisztensnek, amelyikben nem szaporodik a vírus, toleráns pedig az, amelyikben kis mértékben ugyan de szaporodik a vírus, Ez a kis mennyigű vírus azonban nem okoz sem szimptókákat sem látható növekedésbeni és terméshozásbani csökkenést. Ilyen vonatkozásban a termesztésben lévő "rezisztensnek" tekintett fajták (Orangered, Goldrich, Bergeval stb.) toleránsak vagyis nagyon kevés vírus van bennük, és így a tudományos értelemben nem tekinthetők rezisztensnek. De gyakorlati szempontból ezekre ráragadt, hogy rezisztensek, ami ha nem akarunk kötekedni, akkor elfogadható. Ami nem elfogadható, hogy egyes nemesítők a szabadföldi megfigyeléseik (nem kísérletek!) alapján rezisztensnek vagy toleránsnak titulálják a fajtáikat, nyílvánvalóan azzal a céllal, hogy eladják azokat. Ez tudománytalan, félrevezető és elítélendő.
A szó szoros, tudományos értelmében teljesen rezisztens kajszi nem létezik, legalábbis ilyenről tudományos közlemény még nem jelent meg. De elégedjünk meg azzal, hogy ma már van egy csomó igazán jó fajta amit a becsületes faiskolások rezisztensnek neveznek, de alapjában véve tudományosan toleránsak.
Ennek értelmében a vitát indító hozzászólónak nyugodt szívvel ajánlható fajták: Goldrich, Orangered, Bergarouge, Bergeval, Kuresia stb. Bár ezek a fajták már elég régiek, de van már számos új is és azok között is érdemes keresgélni, jóllehet azoknál a licencdíjat meg kell fizetni."
Én eddig mindig csak hétköznapi fajtákat ültettem (Magyar kajszi, Bergeron stb.) és bár gyorsan vírusosak lettek, de azért 12-15 évig szokták bírni és némelyiknél a jó gyümölcsminőség is sokáig megmarad. Amelyiknél nem, azt kivágom.
Ami fontos, hogy nem akkor kell új fákat telepíteni pótlásként, amikor több fát is kivág az ember, hanem már évekkel előtte. Így nem veszik el több év, mire az újak teremnek. Ha valakinek nincs elég helye a kertben, a csemetéket simán nevelheti vödörben, dézsában, nagy cserépben 2-3 évig, aztán amint megüresedik egy hely, ki lehet ültetni.
A közelmúltban egy szakmai napon megkérdeztem az előadót aki szerintem napra kész mellesleg külföldre járva elég felkészült minden témában kérdem mi újság a kajszival ppv rezisztenciával kapcsolatosan nincs volt a válasz bár most a kiskert.com oldalát lapozgatva 31 fajtát számoltam össze .
