“Szerintem a Kossuth rádióban sok kis szintis szignál abból a hangszerből szól a mai napig”
2010 után a kiírt szignál pályázatot Ákos nyerte el az MTVA-nál (máig van hőbörgés miatta a politikai oldalon). Ő pedig főként a Diva virtual analog szoftvert használja Cubase kíséretében…
Visszatekintve szép fejlődés volt. Kis hangszerspecifikus önéletrajz:
78-tól házi IC-s rezgőkörrel, beépített mikrokapcsolókkal egy kibelezett Weltmeister Claviset billentyűzet. Négyszögjel élesen vagy tompán.
82 körül a Weltmeister TO200/5 orgona, majd Hillwood Fullroter lezlieffekt.
85 körül mellé jött egy Korg DW6000, aminek szintén volt némi szintis orgonahangja. A súlya miatt javarészt a Korg volt használatban.
90-ben leváltotta a DW6000-est egy M1, ami azonban hiába tudott már hangmintákat, szekvenszert, a hangját nem szerettem.
91-ben egy Ensoniq SQ1+ -ra cseréltem, ami sokkal muzikálisabb volt. Azt megvette 92-ben tőlem egy rádióbeli zenész aki igazából M1-et keresett, de mondtam neki, hogy ugyanazt tudja, csak szebben, jobban. Meghallgatta, azonnal döntött. (Szerintem a Kossuth rádióban sok kis szintis szignál abból a hangszerből szól a mai napig.)
92-ben eladtam, mert a hasonló SQ2 a 76 billentyűjével nagyon csábító volt és be is vált.
94 körül volt egy lehetőség és megvettem az első igazi lezlimet, ami egyből multi bombázó volt. Allsound LA2700. 2 rotor, álló mélynyomó, 2 forgó, 3 statikus csatorna, sávonként EQ, ráadható zengetés. Az Ensoniq-ot szárazon ebbe küldtem ki ezután.
97 körül Korg O5RW egyéb hangzáshoz,
98-ben SQ2 el, Yamaha kék diszkószinti és EMU Esi32 nagyon Hammondos hangmintákkal is. Ekkor nem túl egyszerűen a lezlibe a volt SQ2 levett hangmintáit küldtem az Esi-ből a Yamaha által vezérelve :-) Aztán az Allsoundot vidéken hagytam egy próbateremben.
00-ben betörtek, elvitték a hangszereket és a kártérítésből megvettem a drawbaros Roland VK7 orgonát. Aminek egyéb hangjai is voltak némiképp. Ezt már szárazon küldtem ki a visszahozott lezlibe, a belső effektjét viszonylag ritkán használtam.
01-ben orgonáláshoz akkor már nem volt elég 1 manuál, vettem rá egy kis Fatar négyoktávosat, ami az "alsó" manuál szerepét játszotta. Meg csináltam a VK7-hez egy kis dobozt és kapcsolókkal, potikkal, a motor lekapcsolást, ring modulátor szabályozást tettem egyből elérhetővé.
03-ban megjött az első igazi Hammondom, az M3-as. Sajnos egyből leértékelte nálam a VK7-est, mert a billentyűzete, a sírós c3 vibrátója az analóg hang mellett számomra túl nagy különbség volt. A szoftveres B4 hangja is élethűbb volt számomra.
03-ban megjött az első A100-asom is és akkor megtudtam mi a mértékadó. Viszont fellépésekhez csakis a VK7 maradt.
04-ben lett az első Leslie147, 351-esem. Méretük és bemenetük miatt csak az igazi Hammondok szóltak rajtuk.
05-ben megpróbáltam a hordozhatóságot B3-masítani, Viscount DB5-öm lett. Meg egy kis leslie 2101. Túl nagy, nehéz, ámbár nagyon szép orgona volt. Hangban sok helyen jobb, néhány helyen kevésbé a VK7-hez képest. És ekkor beugrott, hogy játszottam sampleren az Ensoniq-os szintim mintáival. Ötletet adott. Eladtam a DB5-öt mielőtt megsérülne. A 2101 zenekarba kevés és hiteltelen volt. Követte a Motion Sound KBR-3D ami nagyságrenddel jobban bevált dögös, csöves hangjával.
06-ban megvettem az Esi4000 (Esi32 dupla polifóniával), Roland A33, Fatar SL161 billentyűzeteket. Kialakítottam többévnyi finomítgatás során a Tehtube's B3 hangbankomat amely a fenti előzmények összesített tapasztalata volt. A mai napig megvan.
19-ben a Viscount Legend Live-omig kitűnően szolgált a KBR3D-vel, vagy a Lester K-val. Utána már csak egy orgona, monó szulációs vonaljellel.
13-ban már méretei miatt is lett a Korg Microstation, ami azóta is sok szerepben kitűnően teljesít, orgonája, lezlieffektje is jó egyszerűbb szerepekben.
23-tól meg a Viscount Legend Soul261. Idén ősszel pár alkalommal azonban beugráshoz ismét a Esi4000/LesterK/A33-at vittem. Nagyon tetszett a többieknek!!! Egy Roland VR09-esen játszó zenészt helyettesítettem. Ok, azóta megismerték a szokásos fellőpő cuccot, ami még tett rá pár lapáttal. Hát ennyi, főbb vonalakban.
..."Memory Lane" (utoljára)...az első mech. "Lesliem", mod 16/18 ? -(Aka Vibratone), egyrotoros, passiv, egy 50W 12" Goodmans ült benne, párban az első H-klónommal a WLM orgonával (70 kg - és igazi 9 key-contacttal!) -találtam egy Leslie demot Hammonddal:
https://www.youtube.com/shorts/2B4iFgfEeAA -aztán mikor szóló-zenész lettem: Wersi e-leslie , DIY zacskóban jött, 2napig forrasztgattam, de megérte...de studióba zajos volt, igy jött aztán a Dynacord CLS22/222, jobb akkor nem volt..(index nem veszi be a képet, de gondolom ismert...)-immár Crumar T2 orgonával .
...és szigoruan otthonra az RTL3-hoz a saját hangfalai mellé egy Farfisa 2 rotoros, a tipusra már nem emlékszem....
Szép emlékek ezek az első hangszerek, lezlik. Nekem Hillwood Fullroter FR2 volt. Korrekt japán cucc. A Weltmeister orgonámhoz vettem kb. 1983-ban.
Szerintem phaser effekt lassult, gyorsult benne, vagy véletlenszerű hangzással leállt. Az akkori kor egyrotoros rotary effektje. Az intenzitás gomb volt a bekapcsolója is. Több néven futott.
...pályám első "E-Leslie"-je,? (1974) - Schaller Rotosound, (voltaképp gitár-Phaser, nem volt 2 fix sebessége, viszont fokozatosen lehetett fel-letekerni a speedet --
akkori titok-tipp kispénzü (magyar) orgonisták körében...tavaly megtaláltam majd
50 év után a szekrényben, és könnyelmüen örömmel elkótyavetyéltem... ma százakért kínálják (dollárban)... -V.
IMHO-..nekem azt sugallja, hogy egyrotoros "Vibraton"-jellegű leslit imitál- "akár orgonához is" ?...nekem az első Lesliem ilyesmi volt a WLM orgonával, egy 50W Goobmans-sal,
kövér dobozban - szólt mind az ágyú.. nagy szó volt ez akkor nekem...de nyilván gitárhoz és nem autentikus igényekre va kitalálva...
Jav! kromatikus skálázottságot szerettem volna írni dodekafón helyett persze, nem Schönberg irányzatát vitatva vagy összemosva, elnézést! (S lám az a vonal is milyen újszerű ua. hangkészlettel!)
Bár nyilván ez is elképzelés kérdése, hogy a 12 fokúságot hogyan tekintjük. Elvégre a hangok adottak, a jazzben meg ugyanúgy megszokott a harmóniákból való kilépés, elszakadni a tonalitástól, csak végülis ez egy eszköz, fokozás, hatáskeltés, aminek megfelelő helye van megfelelő arányban. Szóval az a 12 hang / okt. is kellőképp kimeríthetetlen, nekem ez a lényeg.
Poénként elárulom, egy népzenei iskolai koncertet hallgattam végig a nyáron egy szolfézstanár kolléganőmmel. Mondom neki, te hogy bírod ezt ami ennyire hamis? Válasz: ööö… hááát… hmmm… a népzenénél ez úgymond belefér! 😄
Én rövidebb kérdés formájában fogalmaznám meg az álláspontom hitelét.
Vajon (ha elismered ezen ismert művészek munkásságát), Joey DF. vagy Jimmy S. vagy Rhoda S. miért volt kibékülve a dodekafón skálázottságú Hammondokkal egész életében? Miért volt nekik elég?
Az indiai népzenét nyilván itt meg se említsük! De amúgy a blue-note blues hangokkal sem voltak épp híján fentebbi jazzisták, hogy ezért kardjukba dőltek volna bármikor.
Persze ezen túl mindenki abban hisz amiben akar. Le lehet emelni a polcról a Binder-Pozsér skálalexikont is a maga tízezer szám feltérképezett skála lehetőségeivel, mely szintén csak a 12 fokú rendszerre van kimatekozva, permutálva… A zeneirodalom nagy része olybá valóban határozottan korlátozott innen nézve, ezen szempontok alapján csak itt Európában is, mégsem látjuk se végét se hosszát, csak az ismert és ránk maradt művek kimeríthetetlen halmazának sem, megszokott hangszereinkre alkalmazva. Akkor mit hiányoljunk még? Netán a John Cage 2:44 féle őrültségeket esetleg? Na neeeeee! 🙂↔
Konkrét javaslatot kérek a "zsákutcán" túli, rendszeresen, élvezettel hallgatott megfejtésekre.
Az elmúlt 40 évben semmi újjal nem zalálkoztam. Mondjuk speciel tökéletesen elszórakoztat a sok bevált formula, ha az előadó személyisége egyénivé teszi.
,,,,zsákutca?? azoknak biztos, akik bezárkóznak valamilyen elefántcsont- (vagy csak tégle-beton ) toronyba, legyen az a Hammond vagy éppen Liszt, etc. etc-(végnélküli példák)...IMHO:valahol EZ a zsákutca!... - statisztika: a világ többmilliárd lakosságának egy tört része az, ami az európai -modern USA-amerikai történelem és kultúra világát kápviseli-alig néhényszáz éves korszakában csak- akik a 7-majd 12 foku modern (kompromisszumos) hangrendszert és a dramatikus zenei kompoziciós-elvet kitalálták, minden velejáró tényezöjével (pl.a kötelezö 440-Hz, stb, a rock-zene kötelező elektromos-sound autentikája...és még...- mindez persze ma az egész világot "meghódította", de mindörokre elvesztette egykori "EGYEDURALMÁT", és csak kisebb szinfolt a mai világ zenei palettáján! - a többség a tradicionális kinai opráktól az indiai (21 fokú-skálák!!!) a mongol pásztorsíptól, az afrikai arabos vagy dzsungeles-zenétől, a magyar népzenétöl, stb, stb. keresztül játszik v. hallgat,
élőben mindenféle tradicionális hangszereken és hangrendszerekben zenét, és a mai elekto-forradalom korszakában keresi, (és kapja!), használja, fejleszti ezek
e-instrument változatait!!! - mindezt persze lehet otthonról zsákutcának aposztrofálni..
-...ha valaki a Gregorián-korban előhozakodik a 12-fokusággal, (mint hangrendszer) -nyilván lebunkózzák, de ugyanazon a kultúrtalajon mégis bejött és letisztult, lecsiszolódott a kromatika fokozatos elterjedésével...
-(a közhiedelemmel ellentétben nem Schönberg találta ki egy-emberként a későbbiekben, ő csak a hangok "egyenranguságának" hangoztatásával és 1 skálába tömörítésével robbant be, mintegy megkoronázva az elvi lehetőségeket...)
- és kérdem, pl. mi van pl. az egyébbként nálunk is kívánatos "blues-hangokkal"? -egy Hammondból sem lehet kicsikarni, de egy játékszer-keybord is odateszi a
pith-kerékkel... és a háttérben már DX-7 korszakban kezdték kinálgatni a mienkől különbözö "micro-tune" skálákat, a maiak tele vannak pl. arab-skálákkal, stb.
-miért zsákutca ha valaki keresi, hogy lehet ilyen dolgokat praktikusan összehozni egy ergonomikus, speciális keyabordba?- (ha nem válik be, majd a következő hangszer-kovács...és ugyanezt lehetne kérdezni a (kiejthetetlen nevű?) orthophoniummal kapcsolatban is..) -és egyben a zenei világát ilyen iránya bővíteni kivánja?
-akár ha úgytetszik akár ezoterikus irányban?
-a ZENE sokkal alapvetöbb fenomén, minthogy leszükitsük a mindenkori, mindennapi hallható gyakorlatára...
- ..ja és világszerte voltak-vannak és létjogosultak hangszerfajták százai, amik eleve nem alkalmasak virtuóz játékra -vagy a játékos azt nem használja k feltétlenül-
akkor azokat is leírjuk an bloc??
- hogy "kinek éri meg" ?? - szerintem mindenkinek, aki nem zárkózik be a sajátmaga rákényszerített vagy önként vállalt zenei világhorizontjának (tágabban vett) autentikájába... és ezt a lehetöséget esetleg megtekintik... .V.
Nekem láthatóan ilyen effekt jellegű lassú játékra alkalmas az egész. Nem épp Liszt zongoraversenyek virtuozitására alkalmas. Kérdés, kinek és minek éri mg ezzel foglalkozni? A kialakult hangszerek a hegedűtől a Hammondig láthatóan hosszú évtizedek óta nem kiáltanak úttörő reformokért. Magyarán sztem minden efféle bravúroskodás csak zsákutca lehet.
..igen, de vigyázat! itt sokkal többről van szó mint egy normál keyboardon akár hatalmas számú akkordot megtalálni, nem is arra van kialakítva, hanem a normál félhangok közé rengeteg tőredék- (micro-pitch)- hangokat behozni a zenébe - és kezelni a játékban!... -az egész dolog itt mérvadóan kifejtve, ismertetve:
Néztem ennek a hölgynek másik videóját. (a link a videó végén jelenik meg) Simán megkockáztatnám, hogy a fiamnak letöltött 500 akkordot meg lehetne szólaltatni ezen a hangszeren gond nélkül. Pedig az már nem lenne semmi! :-)