"A botaji kultúra i. e. 3500 körüli (i. e. 37003100 közötti[1]) rézkori kultúra volt az Uraltól keletre eső sztyeppeövezetben a mai Kazahsztán északi részén, amelyben vadlovaké mellett nagy mennyiségben találtak háziasított lovak csontját is."
Amúgy kissé túlzol is (lásd Horse Domestication in the Botai Culture, Eneolithic Kazakhstan):
"A ló háziasításának egyik lehetséges bizonyítéka a lófejés kémiai azonosítása."
Valamint - józan paraszti ész - nem kell sok idő, 2-3 nemzedék bőven elég ahhoz, hogy fejjenek, majd - már ahol - erjesszenek. Hisz minta már rég létezett a fejésre, lásd juh, kecske, szarvasmarha, teve, az erjesztésre pedig azóta, amióta (bármilyen) sajt vagy túró vagy joghurt vagy kefír létezik.
Ezen felül, mikori a legrégebbi - ismert - lovas temetkezés, mikori a legrégebbi - ismert - csatatéri, elesett lovaskatona lelet (fegyver, emberi és ló csontok együtt), mikori a legrégebbi - ismert - lovast ábrázoló szobor vagy rajz, mikori a legrégebbi - ismert - lovagláshoz használatos eszköz (zabla, nyereg, bármi) lelet? Mind tuti jel. Szólj, ha bármelyik is i.e. 5.500 körüli vagy azt megelőző.
a ló háziasításának időpontja egy közvetett bizonyítékra van alapozva.
egy edényben talált kumisz maradékra.
csak annyi van, h nem találtak még régebbi edényt kumiszmaradvánnyal.
ha tudnánk kb. mennyi ilyen kumiszmaradványos lelet létezik évezredenként (mondjuk ie.1000 előttről), meg hányról vizsgálták egyáltalán h kumisz van benne, akkor tudnánk egyáltalán saccolni h mennyire valószínű, h ez a legrégebbi.
feltételezem, h nincs sok. (minél több van, annál megbízhatóbb az adat)
Azért néhány eléggé lényeges esemény az akkori, ősi "3.000" évek alatt is akadt, pl. a bronz felfedezése, a vas használatba vétele. No meg a lóé. :)
Stb.
Lehet, hogy Rahan :) , meg még páran, már előbb is lovagoltak, de lovastörzsek, s nem is egy, életmódszerűen, nem igazán lehettek a lovak domesztikálása előtt.
mivel csak közvetett bizonyíték van, és az is a ló háziasítására (kumisz az edényben)
így fölösleges találgatni mennyi az az év, azt se tudjuk előbb volt háziasítás mint a lovaglás, vagy fordítva.
és azért is hamis az összehasonlításod a későbbi nemzetekkel/államokkal, mert ie.3000 előtt ritkaságszámba mentek, nem igazán léteztek szervezett társadalmak/államok... más ütemben zajlott az emberi történelem
Inkább mintegy kétezer év + epszilon lesz az, ahol epszilon az első domesztikálástól a tömegesen elterjedt használatig - lovastörzsek - eltelő idő. Úgyhogy legyen összesen mondjuk kb. 2.500 év, amit ignorálnál. Igazán csekélység. Olyan, mintha Thermopülai épp négy éve lett volna, s se rómaiak, se hunok, se vándorló germán törzsek, se szlávok, se avarok, se Mohamed és az arabok, se vikingek, se mongol hódítás, se törökök, se Amerika a színpadon, s a japánok helyett az ainuk gyártanák majd a Toyotákat ...
Akkor szólj, ha ló szobor is volt a szekérke mellett. Lévén a szekeret még elég sok állat húzhatta, de még akár - mérettől függően - emberek is. (Gondolom, a gyerekjátékon nem volt rajta a hiteles kicsinyítési arány.) S a hiteden kívül más egyelőre nem bizonyítja, hogy már i.e. 5.500 táján voltak hátaslovak, lovastörzsek, lovasnomád (vagy félnomád) életmód. Az meg azért bizonyítéknak/bizonyosságnak, lássuk be, kevés, semennyire nem elégséges ...
Akkor vincha-tordos kultúrában talált 6 ezer éves gyerekjáték szekeret véletlenül készítették szekér alakúra kerekekkel. Nyilván sosem volt nekik szekerük meg lovuk se. Ahogyan az íjat is 7 ezer találták fel Afrikában, hogy Véretsszőlőön 70 ezer éves íjat találtak az nem számít. El kell olvasni mit összehordanak az akadémikusok erről az az íjról, betegre röhögtem magam.
Khm. Legjobb tudomásom szerint Mongóliában még ma is nagyobb a lovak száma (kb. 4,2 millió) mint az embereké (kb 3.5 millió). Régebben meg még inkább igaz volt ez a nomád állattenyésztő népekre. Úgyhogy erre most nem kapod meg a 2-es osztályzatot sem.
persze, úgy tartották, mint a szamarat, ott volt a kerítésen beül, de nem ültek fel rá.
a húsáért vadászhatták korábban is, és ehették azután is hogy tartották, lovagoltak rajta.
2. soha se volt olyan, h a lovastörzsek teljes népessége lóval rendelkezett volna. az egész történelemben minden egyes civilizációjában általában kevesebb volt a ló mint a törzslétszám.
(már említettem: a legkorábbi kumiszleletet találták meg, ebből vonták le h az az első házasított ló.)
Ha van már ló, akkor még a húsáért, és annak van teje, akkor azt nem öntik ki csak azért, mert a szarvasmarha teje jobb. Lásd, a juh vagy a teve tejét sem öntötték ki.
Aha. Persze, kérdéses. Mint ahogy az is, vajh szimulációban élünk-e, vagy valóságos világban ...
1. Inkább fordítva. Előbb tartották húsáért, s - vélhetőleg - tejéért, lévén megevett nem vadlovakról is vannak leletek.
2. Ha már teljes lovastörzsek léteztek volna, arról sokkal inkább lenne lelet - lévén az sok hely, sok ló -, mint arról, hogy hol és mikor háziasították először. Lévén ez utóbbi helyszínben és lószámosságban is sokkal szűkösebb, korlátozottabb.
Ó, teljesen igazad van, én is azt gondolom, hogy már a Tyrannosaurus Rex idején is voltak már domesztikált lovak és lovas ősszkíták is (hisz valakiknek domesztikálnia kellett őket), csak ezekről a lovakról még nem találtak leleteket. De majd fognak!!!
Ez nem csak attól függ, ki mondja, attól is, sőt, attól sokkalta jobban, hogy mikoriak a legkorábbra datálható (eddigi) e tárgyú leletek (házi lovak csontjai). S eddig az i.e 5.500-nak még csak a közelébe sincsenek ilyenek. Megálmodni azt, hogy akár már a kőbaltás ősemberek között is voltak lovastörzsek, persze lehet, végül is már Rahan is lovagolt a képregényben ...
A mínuszokat nem tőlem kapta, viszont i.e. 5.500 körül még nem igazán lehettünk lovaskultúra, lévén akkor a lovak még nem voltak domesztikálva. (Ha esetleg arra gondolt, hogy már 5.500 éve, az fizikailag már lehetne, de a kettő nem ugyanaz, van köztük ~2.000 év.) S ugyebár "lovas"-t emlegetett a hsz-ében, ami így max. álmodozás szintű lehetőség ...