Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
A Copilot inen-onnan lopkodja a váaszait, agarancia arra, hogy ténylehgesen igazat is mond, közel sem100%.
Meg többször is mondtam már, hogy kérdezz rá a pécsieknél, de b..tál megkérdezni öket, pedig ugyanannyi energiádba került volna, mint ha a mesterséges uninteligenciát kérdezted volna.
Amit pirossal beírtam a Copilottól származik. Nincs köze ahhoz a leíráshoz. Azért azt linkeltem, mert az volt a legrészletesebb amit találtam, akkor amikor a hsz. született. A fajta több helyen is megjelent a kínálatban szűkebb, de a pirosnak megfelelő leírással. Ahonnan az enyémek származnak, ott még nem volt fajtaazonossági problémám. És joggal feltételezem, hogy a Copilot által megnevezett nemesítőtől származnak. De néhány év múlva megmondom mi lett belőle. Meg szerintem lesznek sokan mások is akik meg tudják mondani.
A Kelenvölgyi leírásokat kritikával kell kezelni. Az utóbbi időben teljesen lementek a térképről. És ez még a kisebbik baj. Fajtaazonosság szőlőoltványban 0%. És nem túlzok.
Ez a része meg volt. (indító hsz. link) Csak ez nem egyezett az ilyen néven most árult fajta leírásokkal. (indító hsz. másik link.) Az volt az eldöntendő kérdés, hogy egy fajtáról írnak különbözőt vagy két fajtára hivatkoznak ugyan azon a néven.
Copilot a most árult fajtának megfelelő tulajdonságokat ír hozzá. Odatettem mellé pirossal azt is.
A szőlőfajta neve:
Karolus Karolus
(Kiválasztási szám) Szinonimák:
Szülők:
Eredet (Szerző):
Magyarország, (Bakohyi Károly) Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet
Cél/típus:
mag nélküli / Vitis Vinifera nem mag nélküli
Érés:
korai, SZ: 2300 - 2400 [°C] szeptember vége- október eleje
Szín:
sárga sötétkék, szinte fekete
Íz:
muskotályos, kemény, enyhén ropogós húsú édes,harmonikus gazdag aromájú
A csemegeszőlők között különleges kategóriát képvisel a magnélküli Carolus mazsolaszőlő- fajta. Bőtermő, harmonikus ízű aszalvány készíthető belőle. Bogyómérete kisebb ugyan, mint a megszokott iráni mazsoláknak, de íze, kellemes aranyló színe fölülmúlhatatlan.
Kösz. Részleteibe belekérdeztem. Még a vitorla milyensége is szóba került. Valami fajtaleírásból vehette az adatait, amit a keresőből nem tudtam kipréselni.
Egyébként meg keresztbe ellenőriztem egy kevésbé ismert fajtával amit ismerek. Elég jó válaszokat adott és eredeti fajtaleírásokból, nem ami itt hozzáférhető.
"A Karolusz szőlő egy magyar nemesítésű fajta, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében hoztak létre. A fajta célja a magas minőségű, ellenálló szőlőfajták kifejlesztése volt, amelyek jól alkalmazkodnak a magyarországi éghajlati és talajviszonyokhoz."
Egyre jobb a Copilot. Megkérdeztem és megerősítette az egyik változatot. (Ezek szerint kettő van.)
Ez a második alkalom, hogy arra válaszolt amit kérdeztem.
Amilyen fajtát a Dr. Kocsis László nem ismer, az egyszerüen nem létezik. Ö volt a kényszerü távoztáig az alfa és az omega Keszthelyen az egyetemen szölöfajták tekintetében.
Sokak szerint felesleges bürokrácia a fajtaminősítés, de azért mégis jó, ha legalább egy tisztességes leírás van a fajtáról, nem csak bemondásra kell elhinni, miközben mindenki azt mond, amit akar.
Mondom, ha bövebb információ kell, annál a két embernél, akit írtam, senki se tud többet róla/róluk, a magnélküliröl egész biztosan, lévén elöbbi részt vett a fajta elöállításában, utóbbi a nemesítö fia.
Viktóriából van kettő. Natáliából két nagyon hasonló. Még egy fajtáná, ami most épp nem jut eszembe, találkoztam ilyennel. De pl. a Zaporozsec nem hivatalos név ott is hivatkoztak kék szőlőre is ezen a néven.
Karolusz, ha két fajta, akkor is információ hiányos. A mag nélküliről külföldi oldalról van a leírás. A másikról szinte csak egy helyről. Közben meg több helyen árulják.
Reménykedtem, hogy esetleg valakinek van bővebb információja. (Külföldi? Melyik országból? Hazai kísérleti? A kettő egyezik, csak marketing?)
Biztos lehetsz benne, hogy nem magyar. Ez egy interspecifikus fajta (a v. labrusca és a v. vinifera génjeit is hordozza a sok keresztezésnek köszönhetöen), ha nem tévedek, az elöállítói anno az összes bolygó nevével csináltak fajtát (közte a jupitert).
Az én szememnek főként az a jellegzetessége, hogy olyan a felülete, mint a pirosribizlié: az ereknél völgyek vannak, közöttük a lemez kidomborodik. A többi szőlőé általában nem ilyen.
Az enyém labruscás, és igen van valami sajátos aromája, amit én ugyan nem hasonlítanék az eperhez, de ugye az ízérzékelés és ízlés személyenként változó.
Viszont nálam nem potyog. Max nagyon-nagyon túlérve. De akkor is inkább rászárad a bogyóhéj a fürtre, miután esetleg a darazsak megcsípik és ott kiszellőzik a leve.
Mondjuk kevéssé támadják.
Jól beérve is úgy kell bogyózni evéshez, vagy feldolgozásnál (annyi van, hogy friss fogyasztás mellett mindig készül belőle pár üveg szőlőlekvár)
A kampós szőrt nem figyeltem meg, dehogy nem éri el a 30 cm-t a levele az tuti.
Inkább ilyen, mint a linkelt képen, persze vannak nagyobbak is.
A fürt is ilyesmi. egyébként ez is elég kerek bogyójú, csak az objektív torzít be.
Az viszont nagyon igaz, hogy a fő és mellékrügyek egyszerre indulnak, és az elején könnyen kitörnek.
Az enyém lengyel kereskedésből van a winnica-eden-ből.
Akkor lehet hogy ilyenem van. Kaptam már othello bort,benne van a jellegzetes íz! Az enyém szőlő íze meg csak nyomokban tartalmazza ezt az ízt! Ránézésre,és állagra nagyon hasonló.És igen, könnyen potyog,ha hozzá érek. Szerencsére abszolút rezisztens! Idén is szépen termett.
A vénusz nem eperízü, viszont kissé labruscás (hasonlít az íze az othellóéhoz), túléretten kifejezetten potyog, méghozzá úgy, hogy a lepottyant bogyónak nem folyik a leve.
A hajtáson apró kampószerü szörök vannak, a levélnyélen is. A levele akár 30X30 cm2-es is lehet, vagy még nagyobb, a vesszöje vöröses, rügyfakadáskor mind a három rügy (förügy és mellékrügyek) egyszerre pattan ki, ezért ha a hajtás kitörik, ott kopasz lesz a töke, mert nincs ami kihajtson a kitört hajtás helyett. A bogyója teljesen kerek, semmi esetre sem tojásdad, mint nálad. Ha a 120 tökéd mind ilyen, mint amit fotóztál, akkor valaki téged jól átvágott, mert az nem vénusz...
Arra tényleg rosszul emlékeztem, hogy nem magyar - van ahol magyarnak árulják - hanem amerikai. A leveleket csak a fotózás miatt vettem föl a szőlő tövéből. Sokszor ettem már Venus szőlőt - vadászkutya legyek, ha ez nem az. Eperhez hasonló finom íz, nem labruszkás, magnélküli és nagyon sokáig a tőkén tartható, de hűtve is eláll sokáig - van vagy 120 tőkém. Ha van más csemegeszőlő, ami : eper ízű, 1-2 hónapi is károsodás nélkül a tőkén tartható, nem reped, nem potyog = akkor szivesen olvasnék róla. Nem valami amatőr szőlőoltvány hamisító neppertől vettem, akik a kínálat 90%át uralják sajnos, hanem egy neves államilag igazolt telepről.
Nemzeti Fajtajegyzék - NÉBIH - 2024. - 
