Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
A kos nyakának peremén is ott van körben egy összetétel részeként, ami isten olvasatot ad.
Azon a kiterített, domborművekkel díszített arany valamin többször szerepel az életfa.
Egy az olvasata magyar szemmel nézve.
Igaza van V. Gézának és V. Csabának abban, hogy ennyire általánosan elterjedt legyen egész Eurázsiában ez a jelképrendszer amit el is lehetne olvasni, ahhoz sok tízezer évesnek kell lennie.
Nikolsburgi US: Varga Géza vagy Varga Csaba olvasta először "ős"-nek?
Meggyesi József a Titokzatos jelek a magyar ABC-ben című írásában Varga Csaba Jel, jel, jel című könyvének 212. oldaláról idézi az US írásjegy ős olvasatát. Én mindig is azt hittem, hogy ez Varga Géza megfejtése. Ha tényleg, akkor Varga Csaba mért hallgatja ezt el a könyvében?
jav. igaz, abból, h az első betű az M is lelóg, feltételezhető h a tárgy valamivel nagyobb volt, szóval (talán) lehetséges az a feltételezés, h a vonal lekopott-lemaradt.
rúnafeliratként, germán értelemmel van megfejtve. (azaz nem ide való)
és egyetlen hibája, h az F alakú A hangértekű jel felső szára nincs a tárgyon, ahol lennie kéne. (ha oda akarta volna vésni aki rótta, akkor odafért volna, nem kéne fantom-vonalat feltételezni, hiszen a tárgy teljes)
"Nem lehet figyelmen kívül hagyni amit V. Géza nyomatékosan említ, hogy aszongya: Szibériában taparként is nevezték a szabírokat."
Ez rendben van, de itt a jel olvasatáról, kiejtéséről, más szóval hangzósításáról van szó, s nem a jelentéséről, ami nagy különbség!
Magyarul, ettől még V Gézának - a jel tartalmát illetően - igaza lehet, de a hangzósítással baj van, hiszen amennyiben a szabírokat taparok-nak nevezték, épp ellent mond a szabír kiejtésnek... Nem?
Ha istenfa, akkor bárhogyan is ejtették ki a nevét valaha, de legvalószínűbben taparként, de akár tepereként, akkor bizony a szabírok ősatyját tisztelhetjük benne.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni amit V. Géza nyomatékosan említ, hogy aszongya: Szibériában taparként is nevezték a szabírokat.
Ezen a reku szócska mit sem változtat. Az értelme marad szabír ős.
Épp a világ akkori legnagyobb népét ne származtatták volna isteni őstől? Ez elképzelhetetlen!
