"a mindennaposság emberét egyáltalán nem érdekli herodes halála idöpontja."
Ezzel egyet tudok érteni, de én nem ezeknek szánom írásaimat hanem azoknak, akik kutatják ezt a területet. Biztosan kevesen vannak, de ez számomra irreleváns.
"Jézus a hiedelem szerint megváltott minket.nos azota a sors elviselhetőbb lett ? NEM.Akkor a második eljövetele sem lehet különösebben grandiozus."
Igyekszem tiszteletben tartani mások hitét, de persze van saját véleményem ezekről a dolgokról. A két messianisztikus elképzelésnek nem sok köze van egymáshoz már csak azért sem, mert a kínhalált halt Jézusnak semmi köze nincsen a "visszajöveteléhez"...
a mindennaposság emberét egyáltalán nem érdekli herodes halála idöpontja.
2024
Van elég baja mindenkinek.
Jézus a hiedelem szerint megváltott minket.nos azota a sors elviselhetőbb lett ? NEM.Akkor a második eljövetele sem lehet különösebben grandiozus.
A zsidok /a föld népét illusztrálják / "csillaga" a SZATURNUSZ ami a csillagbölcselet szerint ISTEN SZIGORA a büntetés szenvedés rossz sors,jézus kereszthalála is rossz előjele a mostani évezredeknek.
Persze majd jön a revans a neve JUPITER a kellenes ur. csak ki kell várni :)))
Lehangoló, érthetetlen és megmagyarázhatatlan reakciók Josephus Flavius egyértelmű, világos és korrekt kronológiai megadásaira...
Már csak az a kérdés, hogy milyen alapon hivatkozhatnak egyesek úton útfélen Flavius utalásaira, amikor azok konkrétan megjelölt időpontjait következetesen ignorálják?
Állítása szerint Nagy Heródes a 184. olümpia idején lett kinevezve Rómában Augustus császár által Júdea királyává.
Ez nem i. e. 40-ben vagy i. e. 37-ben történt, mint ahogy azt tévesen a kutatók és a Wikipédiák is propagálják, mivelhogy
776 - 732 ≠ 40, vagy 37!!!
Az egyedüli helyes megoldás i. e. 44, ugyanis
776 - (183x4) = 776 - 732 = 44.
Ehhez azt is tudni kell, hogy első olümpiai játékokat i. e. 776-ban tartották, majd ezt követően minden 4. évben, amit még szerencsére a Wikipédia is elismer:
"Az első ókori olümpiai játékokat (görögül: Ολυμπιακοί Αγώνες [olimpiákoj agónész] (segítség·infó)) i. e. 776-ban tartották a görögországi Olümpiában, és egészen i. sz. 393-ig rendezték meg, de ekkor Nagy Theodosius császár a kereszténység végleges megszilárdítása érdekében minden pogány rendezvényt betiltott, így az olümpiai játékokat is beszüntette – közel 11 évszázados fényes múlt után." (forrás: Wikipédia - Olimpiai játékok)
A probléma és a hiba nem Josephus Flavius adataiban rejlik, hanem a kutatók és a Wikipédiák által propagált végkövetkeztetésekben, melyek egy hibásan felépített kronológiára bazíroznak...
Megtrollkodtad a magyar wiki szócikk vita-lapját a saját személyes fixa-ideáddal. Büszke lehetsz magadra!
Bár igazából az ilyen viták valódi helye az ANGOL szócikk vita-oldala. De ott valószínűleg a világ szakértői (már akik követik a Herod the Great szócikk tartalmának változtatását) erősen megkritizálnák a személyes bolondériádat.
Semmi gondom a tudósokkal, de Nagy Heródes királlyá kinevezésének (i.e. 44) és halálának (i.e. 8) időpontjával kapcsolatosan hibát követtek el. Fel se merem tételezni azt, hogy ez nem véletlenül, nem figyelmetlenségből történt volna...
Örülök, hogy hozzájárulhattam az Index Fórum "Tudomány" alfórumának sikeres tevékenységéhez!
"Ha az ember magáról kezd el beszélni, könnyen hasonlatossá válhat ahhoz a libához, aki sül a tepsiben, és időnként beleszagol a levegőbe: – Hogy nekem milyen finom illatom van!"
ITT és "Kronológia" topicban nyilvánosságra hozott felfedezésemmel kapcsolatosan megpróbálom tömören felvázolni ennek szükségszerű következményeit:
1, Korrigálni kell a Nagy Heródes krállyá kinevezésének és halálának elhibázott évszámait (i.e. 37 és i.e. 4.), a Josephus Flavius által megadott i.e. 44-re és i.e. 8-ra.
2, Ennek a korrekciónak, a hibás adatok abjurációjának feltétel nélkül meg kell történnie a tudományos körökben, ellenkező esetben szerintem nem hivatkozhatnak a továbbiakban megalapozottan és jogszerűen Josephus Flaviusnak a Nagy Heródessel kapcsolatos információira:
a, "Heródes az uralkodásának első napján Antonius vendége volt, és így magára öltötte azt az új méltóságot, amelyet a száznyolcvannegyedik olümpián szerzett, C. Domitius Calvinus második és C. Asinius Polliu első konzulsága alatt." (forrás: Die jüdische Alterthümer, Köln, 1853, 256. old. - ford.: K. L. Matefi)
b, "Ezt a Mátyást fosztotta meg Heródes a főpapi méltóságától, a másik Mátyást, aki a zavargást okozta, néhány társával együtt élve elégettette. Azon az éjszakán a Hold elsötétült." (443. old. - ford.: K. L. Matefi)
c, "Antipater kivégzése után öt nappal halt meg, 34 évvel Antigonosz meggyilkolása és 37 évvel a rómaiak által királlyá történt kinevezése után." (447. old. - ford.: K. L. Matefi)
3, A valótlan évszámok arra adtak lehetőséget hosszú évszázadokon keresztül számtalan kutatót megtévesztve, hogy a Dionysius Exiguus keresztény kronológus és szerzetes által helytelenül kikalkulált keresztény időszámítás kezdetét, az "anno Domini"-t, azaz az "Úr évét" képtelenség legyen korrekt módon helyreigazítania, revideálnia bárkinek.
4, Az általam napvilágra hozott helyénvaló adatok (Nagy Heródes királlyá kinevezése: i.e. 44; halála: i.e. 8) azért nagy jelentőségűek, merthogy Heródes halálának időpontja (i.e. 8, pontosabban Peszách ünnepet - i.e. 8.03.25. - megelőzően néhány nappal) után nem születhetett meg a történelmi Jézus... Azt hiszem, hogy ehhez ezután nem férhet kétség!
5, Tudtommal én vagyok a kutatók közül az egyedüli, aki mertem szembehelyezkedni a tudományos körök ezzel kapcsolatos megalapozatlan, általam vélt konszenzusával.
6, Mivel az itt publikált két évszám (Nagy Heródes királlyá kinevezése: i.e. 44; halála: i.e. 8) helyes megállapítása a saját szellemi termékem, ezért a korábbi hamis információk editálásakor elvárom a nevem feltüntetését, ellenkező esetben plagizálásnak fogom tekinteni.
Örülök, hogy hozzájárulhattam az Index Fórum "Tudomány" alfórumának sikeres tevékenységéhez!
Nem azt kérdeztem, hogy "igaz-e, hogy 776-732=44 ?", hanem azt, hogy "igaz-e az, hogy valamelyik "okostojás" gyenge volt logikából, és így a 776-ból 184x4-et, azaz 736-ot vont ki ?". Azaz láttál-e valami forrást erre?
Ha jól tudom, Nagy Heródes létezését illetően konszenzus van.
"Herodes I de Grote (ca. 73 v.Chr. – Jericho, 4 v.Chr.) was van 37 v.Chr. tot 4 v.Chr. een vazalkoning onder de Romeinen over delen van Judea. Hij was heerser ten tijde van de geboorte van Jezus en was de eerste en belangrijkste koning binnen de Herodiaanse dynastie." (Wikipedia: Herodes de Grote)
"Herod Wielki (Herodes Magnus), czasami w literaturze opisywany jako Herod (II) Wielki (ur. w 73 lub 72 roku p.n.e., zm. w 4 roku p.n.e.) – syn Idumejczyka Antypatra i Nabatejki Kypros. Od roku 47 p.n.e. był namiestnikiem Galilei mianowanym przez swojego ojca, a od 46 r. p.n.e. namiestnikiem Celesyrii i Samarii z ręki Oktawiana Augusta. W latach 37–4 p.n.e. król Judei z łaski Rzymu." (Wikipedia: Herod Wielki)
הוֹרְדוֹס (ביוונית: Ἡρῴδης (הֵרוֹדֵ, 72 לפנה"ס – ז' בכסלו, 4 לפנה"ס) היה מלך יהודה משנת 37 לפנה"ס עד מותו, ומייסד שושלת בית הורדוס. מכונה גם "הורדוס הגדול", כדי להבדילו מבניו שנקראו על שמו. (Wikipedia:הורדוס)
"Hirodes (İbranice: הוֹרְדוֹס; Yunanca: ἡρῴdης; d. MÖ 74/MÖ 73 – ö. MÖ 4 Kudüs), aynı zamanda I. Hirodes veya Büyük Hirodes adıyla bilinen ve Roma İmparatorluğu tarafından Yahudiye eyaletine atanan Yahudi Kralı. Hirodes'un Yahudiye'nin tamamını ele geçirmesi MÖ 37 yılına kadar sürdü. 34 yıl saltanat sürdü. Josephus, Hirodes'in kral olmasından 37 yıl, Antigonus'un ölümünden ise 34 yıl sonra öldüğünü söyler. Hirodes'un Yahudiye'nin tamamını ele geçirmesi MÖ 37 yılına kadar sürdü. 34 yıl saltanat sürdü." (Wikipedia: Hirodes)
"И́род I Великий (ивр. הוֹרְדוֹס [hóрдос]; др.-греч. Ἡρῴδης; лат. Herodus [Хе́родус]; в русском языке — И́род от традиционной среднегреческой передачи; ок. 74—73 гг. до н. э. — 4 до н.; по другим данным, 1 до н.) — идумеянин, сын Антипатра, римского наместника Иудеи. Царь Иудеи (40—4 гг. до н. э.), основатель идумейской династии Иродиадов." (Wikipedia: Ирод I Великий)
És hogy milyen nagy a probléma ezzel kapcsolatosan, azt az alábbi néhány idézet a Wikipédiáról is jól szemlélteti:
"Herodes (geboren 73 v. Chr. in Idumäa, wahrscheinlich in Marissa; gestorben im März 4 v. Chr. in Jericho), auch Herodes der Große, war ein jüdischer Klientelkönig Roms." (Wikipedia: Herodes)
"Herod I or Herod the Great (c. 72 BCE – c. 4 BCE) was a Roman Jewish client king of the Herodian Kingdom of Judea. Among these works are the rebuilding of the Second Temple in Jerusalem and the expansion of its base—the Western Wall being part of it. Vital details of his life are recorded in the works of the 1st century CE Roman–Jewish historian Josephus. Reign 37–4 BCE (Schürer) 36–1 BCE (Filmer) According to Josephus, Herod ruled for 37 years, 34 of them after capturing Jerusalem. Herod was granted the title of "King of Judea" by the Roman Senate.[37]" (Wikipedia: Herod the Great)
"Hérode Ier le Grand (en hébreu : הוֹרְדוֹס הַגָּדוֹל Horedos haGadol, grec ancien : Ἡρῴδης ὁ Μέγας Hêrôdês ho Mégas, en latin avec les tria nomina : Caius Iulius Herodes1), fils d'Antipater, fait partie de la dynastie des Hasmonéens. Il est né à Ascalon en 73 av. et mort à Jéricho en 4 av. Il est roi de Judée, État client de Rome, de 37 av. à sa mort en 4 av. Roi de Judée 37 av. – 4 av." (Wikipedia: Hérode Ier le Grand)
"Herodes (en hebreo הוֹרְדוֹס, Hordos; en griego koiné Ἡρῴδης, Hērōdēs), también conocido como Herodes el Grande (en griego antiguo Μέɣας Ήρῴδης; en griego moderno Ηρώδης ο Μέγας; en latín Herodes Magnus) o Herodes I (probablemente en la región de Idumea; 73/74 a. C.-Jericó, región de Judea; 4 a. C.), fue rey de Judea, Galilea, Samaria e Idumea entre los años 37 a. C. y 4 a. C. en calidad de vasallo de Roma." (Wikipedia: Herodes I el Grande)
"Herodes (em hebraico: הוֹרְדוֹס, transl. Hordos; em grego: Ἡρῴδης, Herodes), também conhecido como Herodes I ou Herodes, o Grande (ca. 74/73 a.C. – Jericó, 4 a.C. ou 1 a.C, foi um rei do território da Judéia, como representante (rei cliente) do Império Romano, entre 37 a.C. e 4 a.C." (Wikipedia: Herodes)
"Erode (Ascalona, 73 a.C. circa – Gerico, 4 a.C. circa) detto il Grande o anche Ascalonita (dalla città natìa), fu re della Giudea sotto il protettorato romano dal 37 a.C. alla morte." (Wikipedia: Erode il Grande)
Egy világhírű zsidó történetírót, Josephus Flaviust kérlek ne becsüljed le ennyire... Következőleg akár azzal is előrukkolhatsz ilyen alapon, hogy azért volt akkor sötét, mivel mindenki behúzta Jeruzsálemben a sötétítő függönyét, vagy pedig azért, mert újhold volt... Ne feledd, hogy egy "Tudomány" nevezetű fórumon vagyunk.
Josephus Flaviusra hivatkoznak joggal a szakemberek, a probléma viszont abból adódott, hogy Heródes királlyá való kinevezésének évét nem jól számolták ki. Mivel Flavius azt írta, hogy ez a 184. olümpia alkalmával történ, ezért egyszerűen 184-et beszorozták 4-gyel és ezt kivonták a 776-ból, azaz az első megtartott olümpia évéből. Csakhogy ez így fals...
Ha kételkednél ebben, itt egy, már korábban is említett idézet:
"Heródes a 184. olimpiai játékok évében, Domitius Calvinus konzul és Asinius Pollio idejében, Kr. e. 37-ben, Antonius és Octavianus kíséretében a Capitoliumba lett vezetve és ott egy bálványimádó áldozatbemutatásnál királlyá lett beiktatva." (Johann Jahn professzor: Biblische Archäologie, Band 2, Teil 2, Wien, 1825, S. 4; ford.: K. L. Matefi)
Legfeljebb abban, hogy Flavius annyira precízen írta le a "Hold elsötétülését", hogy te abból biztosan meg tudod mondani, hogy nem felhő volt, hanem teljes holdfogyatkozás.
Még az is lehet, hogy az illető esemény negyven évvel Flavius születése előtt volt, tehát ő maga sem elsődleges forrás.
"Még az sem biztos, hogy a 'Hold elsötétülése' valóban holdfogyatkozás volt (teljes vagy részleges), az is lehet, hogy csak váratlanul beborult az ég. De ha fogyatkozás is volt, az nem elég ritka ahhoz, hogy be lehessen azonosítani az évet."
Ha láttál már részleges és teljes holdfogyatkozást, akkor tudnod kellene, hogy mekkora kükönbség van a kettő között.
De kezdjük az elején.
Josephus Flaviustól értesültünk, hogy Augustus (Octavian) császár Nagy Heródest a görög időszámítás szerint a 184. olümpia évében nevezte ki Rómában Júdea királyává. Köztudott, hogy az első olümpiai játékokat i.e. 776-ban rendezték Zeusz tiszteletére, majd ezt követően minden 4. évben ismét megtartották.
Ha tehát meg szeretnénk tudni Heródes királlyá történt kinevezésének évét, akkor a 776-ból ki kell vonjunk a 183x4-et, azaz 732-t, ami által eljutunk a helyes megoldásig, azaz i.e 44-ig.
Valamelyik "okostojás" gyenge volt logikából, így a 776-ból 184x4-et, azaz 736-ot vont ki, ami értelemszerűen hibás kalkulációhoz vezetett. Ezt pedig megméretés nélkül átvettek a kronológusok, történészek, etc..
Josephus Flaviustól azt is tudjuk, hogy Heródes a királyságának 37. évében halt meg, ami azt jelenti, hogy i.e. 8-ban, mégpedig a Peszách ünnep előtt, ami abban az évben i.e. 8.03.25-ére esett. Ebből adódóan csak az általam megadott, i.e. 9.11.28-án megvalósult teljes holdfogyatkozás jöhet szóba, amiről szintén Flaviustól tudunk.
Bízom benne, hogy sikerült a kételyeidet eloszlatnom.
