" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Köszi. Ára 30-60 ezer ft között van, szóval kettőt venni belőle nem olcsó és a fél kertet elfoglalná a két fa.
Kár, mert az, hogy állítólag nem bántja a cseresznyelégy, az óriási előny, de mondjuk ez simán változhat. Sok olyan fajtát is megtámadott már, amiket korábban nem szokott. Néha még a Szomolyai cseresznyébe is belemegy, ha pár nappal tovább hagyják a fán a kelleténél. Korai tavasz esetén (pl. tavaly) már június elején elkezdenek rajzani, így simán belemehetnek a Szomolyaiba is, hacsak nem szedi le az ember féléretten.
Nekem nincs, de egy időben én is nézegettem a kivágott dió helyett. Azért tettem le róla, mert nemcsak hogy még nagyobb fa akarna lenni, de kettő kell belőle, hogy porozzák egymást. Egyébként a légy nem támadja, és könnyű törni. Ami még érdekes lehet, hogy rövidebb tenyészidejű fajtákat érdemes választani, hogy beérjen.
Egy kis üveg beföttet kaptam a jujubából, elmondásuk szerint a friss gyümölcsöt a bolti befőtt tartósítóval készítették el.
A jujuba egy datolya alakú volt, amiból azóta kaptam oltóágat is. Nálam is terem, az idén a legjobb fajtának bizonyult, mert a nagy fajták a szeptemberi nagy esőzésekben már félzölden kirepedtek és tönkre mentek, ennek a fajtának semmi baja nem lett.
Én nem próbáltam még így tartósítani, mert mindig elfogy nyersen.
Próbáld meg a talaját szerves anyaggal takarni. Ha lehet, alulra 2-3 centi komposztot, vagy érett trágyát, arra 5-6 centi bármilyen más szerves anyagot. Levágott fű, darált ág, széna, szalma, gyaluforgács. Attól biztonságban fogja érezni magát, vastagabb vesszőket nevel, és könnyebben köt termést is.
Kb. 12-15 éve vettem egy elvileg termő gránátalmafát valamelyik kertészetben. Kiültettem a kertbe. Párszor visszafagyott szinte tövig, de mindig kihajtott. Most egy nagyon szép, 2,5 méteres bokor. 3 éve minden évben virágzik, de a virágok lehullanak, termés semmi.
Mi lehet az oka? Bár teljesen egészséges, szép növény, de az ágak nem túl vastagok. Arra gondoltam, hogy a terméseket meg se tudnák tartani, talán ezért nem terem még. Rendszeresen öntözöm, de trágyázni, tápoldatozni nem szoktam. Teljes napon van.
Olyan nincs hogy nemes magonc (leírva ugyan jól hangzik)! Olyan van, hogy nemes (fajtaazonos) növény magonca. Aztán hogy ez mennyire őrzi meg az anyanövény tulajdonságait az kérdéses. A Facebookon állandó vita van arról, hogy melyik jobb, az oltvány (néhány helyen csillagászati összegért), vagy a magonc. Nekem egy kedves ismerősöm azt mondta, hogy neki a nemes nővényről származó magonc majdnem olyan mint az anyanövény, de a magonc magoncának a magonca stb. már nagyon értéktelen tud lenni. Én személy szerint a megbízható helyről származó oltványokban jobban bízom. Vásároltam, ill. kaptam indián banán magoncokat és idén tavasszal átoltottam magamnak. Kellemesen csalódtam benne, mert viszonylag könnyű oltani.
Egy helyen úgy árulják a pawpawot, hogy "Sunflower nemes magonc". Ez mit jelent?
Az oltott/szemzett/dugványozott növényre szokták írni, hogy nemes. A magonc viszont általában nem nemes, habár tudom, hogy ritka esetben az is lehet jó minőségű.
Szóval érdemes Sunflower nemes magoncot venni vagy inkább keressek oltottat, még ha kicsit drágább is?
Egy kertészet oldalán olvastam ezt az indián banánról. Ez igaz?
"Rendszeresen visszatérő panasz, hogy az indián banán növény nem fejlődik megfelelően. Az indián banán igen érzékeny a gyomos, füves területre! Mindenféle gyomot, gyepet, lucernát és egyéb gizgazt (!) távol kell tartani az ültetést követő, legalább 2 évben, a növény 1-2 méter sugarú (vagyis 2-4 méter átmérőjű!) körzetéből, illetve gondoskodni kell a megfelelő öntözésről, ami száraz idő esetén 10-15 liter víz, heti 3 alkalommal! Az alapos öntözés egyik feltétele az ültetéskor megfelelően kialakított tányér! Nálunk gyepbe és kapálógépezett területre is került ültetésre Asimina. A gyepben a növények 50-100 centis magasságot tudtak elérni 10 év alatt (!!!), ezalatt az első két évben kapálógépezett területen évi 50 centi volt az átlagos növekedés, és a harmadik évtől már megjelentek az első virágok is! A fiatal növények az első terméseket még általában eldobják, de 4-5 éves koruktól már szépen teremnek! Szóval megéri a fáradságot!"
Rossz a kiindulási alapod. Egy kertészkedő nem ér rá több órát beszélgetni. Én ha leűlök a diófám alá, 2-5 perc múlva biztos, hogy felugrok, mert meglátok, kgondolok valami tennivalót a kertben.
Ne haragudj a feltételezésért, de azt hiszem téged nem is érdekel a jujuba, (lehet kerted sincs?), hiszen félre viszed a nótát. Ha tévedtem és nagyon szeretnél 1-2 csemetét, mond meg hova vigyem - ingyen utazom.
Hiába vannak ingyen a gazok, ha a benzin 10-20-30-40 ezer ft-ba kerül és rámegy az embernek fél napja!
Akkor inkább megrendelem egy kertészettől, házhoz hozzák, nem szabnak feltételeket és még olcsóbban kijön! És nem megy rá az embernek fél napja, nem kell unalmas vénemberekkel trécselni!
Az önzetlenségről meg annyit, hogy aki önzetlenül ad, az nem vár/remél több órás beszélgetést érte! Ez nem önzetlenség, hanem egy rossz üzlet, ahol az egyik fél jól jár, a másik meg nem annyira. Aki belemegy ilyenbe, az meg is érdemli, amit kap.
Maximum mérgelődtem magamban a távolság miatt, mert munkanélküliként, jármű nélkül, nyugdíj előtt 3 hónappal nekem tényleg messze van. Különösen mivel vannak háziállataim is, amiket tanyán egyedül élőként nem tudnék kire hagyni - a hazai tömegközlekedést ismerve - egy egész napos buszozás/vonatozás idejére.
Azt is megértem, hogy nem küldtök postán vagy futárral, mert én se tenném. Szaladgáljak csomagolóanyagért, vacakoljak a szakszerű csomagolással, utána biciklin szerencsétlenkedjek a csomaggal a postára - jó esetben a postaköltségért és egy köszönömért? Az a világ már nálam is elmúlt és mástól sem várhatom el.
Szóval semmi gond, csak érdeklődtem, hogy mi, hol, merre és esetleg valahogy személyesen vagy egy arra járó ismerőst megkérve meg tudom-e oldani...
Én hallottam egy közmondást, miszerint: "Ajándék lónak ne nézd a fogát!" Ha valaki önzetlenül INGYEN ad valamit, nem lehet feltételeket szabni neki, hogy küldje el! Különben sem muszáj elmenni érte, meg lehet vásárolni kertészetben! Az miért nem képzelhető el, hogy aki már idős, nehezére esik elmenni postára, feladni csomagot?
Már pedig sajnos megbántasz a görénységeddel nem csak a 2 idős fórumtársunkat, hanem másokat is.
Mintha nem lennének olyan kertészetek ahol csak helyben lehet vásárolni. Vásárolni!!! Ezeknél a fórumtársaknál pedig fizetni se kell, csak el kell addig menni. ha odamegyek az ingyen növényekért és nem fizetek, de még egy kis ajándékot se viszek, miért esne nehezemre beszélgetni az ajándékozóval egy kicsit?
Nem akarok senkit megbántani, de ilyet tipikusan magányos, 70-80 éves bácsik szoktak írni, akik csak egy néhány órás beszélgetésre vágynak. Postázni nem akarnak különféle kamu indokokkal (megsérül, nem éli túl, ellopják, messze van a posta). Szóval a kedves érdeklődő vezessen 200-300 km-t a 40 fokban, aztán ugyanennyit vissza a pár szál gazért, és akkor megússza néhány tízezerből. Csak hogy az "önzetlen" felajánlónak meglegyen a néhány órás beszélgetés.
