Úgy gondolom, hogy azzal a kizárólagos, aranykori kánonnal és módszerrel, amellyel jelenleg tanítják, nem hasznos. De ha bevonnák a későbbi korok latinságát (ami a latin szövegek 95%-a) és változtatnának a módszeren, akkor hatékonyabban lehetne tanítani, és így elég hasznos lenne, mert rengeteg különböző témáról készült latin nyelvű mű.
Bár ez nem latin téma, de aki hobbiból tanul nyelvet (mint a latinosok nagy része is), azt talán érdekelheti hogy elindítottam az első magyar Toki Pona oktatásával foglalkozó blogot. Aki szeretné megismerni, esetleg megtanulni ezt a nyelvet, az ITT megteheti.
A Toki Pona néhány tulajdonsága:
- pár nap alatt megtanulható nyelvtani rendszer
- mindössze 118 alapszóból áll a szótára, de ennyivel szinte bármilyen gondolat kifejezhető
- szervezett tokiponás közösség a hivatalos weboldalon (fórum, chat...stb.)
- és még sok érdekesség, amit a fentebb adott linken megtudhatsz.
És hogy ne csak offoljak, a latin "hasznáról" a véleményem...
Már a "hasznáról" is idézőjelben szerepel, mert ki mit ért haszon alatt? Ha "csak" szeretnéd kellemesen tölteni az idődet és érdekelnek a nyelvek, elsősorban a latin nyelv és kultúra, a rómaiak életmódja és civilizációja, akkor a latin jó választás lehet.
Viszont ha a "haszon" címszó alatt anyagi, gazdasági, pénzbeni hasznot értünk, akkor már kevésbé ajánlott, hogy a latinnal próbáljuk meg ezt elérni. Esetleg lehetek latintanár vagy vállalhatok fordításokat, de ennek pénzbeni haszna valóban elmaradna más, esetleg jobban megválasztott nyelvek hasznától.
Az emberi tevékenységeket alapvetően két nagy kategóriára bonthatnán fel: amit KELL tenni és amit SZERETÜNK tenni.
Az első kategóriába elsősorban a létfenntartáshoz és a külső kötelezettségekhez tartozó tevékenységeket soroljuk, mint pl. a főállású munka. A második kategóriába tartoznak a művészetek (mert nincs feltétlenül közvetlen hasznuk) és pl. a hobbi.
Aki ma latinul tanul, az - bizonyos kivételektől eltekintve - a második kategória miatt teszi ezt.
Magam is bogarásztam anno a latinnal és hihetetlen élmény volt, hogy amikor elmentem a városi múzeum előtt, a majd 2000 éves római romok felirataiból sok mindent megértettem. Ez olyan érzés, amit pl. egy mai angolt tanuló nem igazán élhet át, mert a két nyelv tanulásának más-más a célja.
Hogy kellene-e kötelezni bárkit is a latin tanulására? Egyértelműen nem. Mindenki döntse el maga, hogy akar-e időt, pénzt vagy fáradságot rászánni.
Az európai kultúrát vagy a magyar történelemet, nagyon jól megérthetjük latin nyelvi ismeret nélkül is, hiszen a történész pl. azért tanul latint, hogy ő megértse, aki aztán nekünk - olvasóknak, tanulóknak - majd interpretálja a dolgot. Viszont az igaz, hogy élményszámba mehet, ha esetleg egy 300 éve íródott alapító levelet eredetiben olvashatunk. Kérdés, hogy ez önmagában elégséges ok-e a tanuláshoz.
Egy másik érv, hogy latin tudásra könnyebben tanulhatunk más nyelveket. Ez való igaz, de nem csak a latinról mondható el. Ha csak ez a cél (ez megint csak második kategóriás cél), akkor érdemesebb a spanyolt, olaszt vagy más élő nyelvet választani, mert azok még a hétköznapi érintkezésben is használhatók.
Én nem térítek senkit semerre, de interlingvát is tanultam/tanulok és egyetértek Shoshoj-jal abban, hogy az interlingua jó választás hobbinak. A latin és újlatin szövegek szinte teljesen megérthetők általa. Példának okáért Assziszi Szent Ferenc Naphimnuszának óolasz szövegét teljesen megértettem általa, és ez megint csak a 2000 éves római szöveg megértésének élményével vetekszik, viszont sokkal könnyebben elsajátítható.
Ha érdekelnek a nyelvek, van szabad időd és energiád, akkor szerezz be egy latin nyelvkönyvet. Kezdj el tanulni, és kb. 10 lecke sikeres átvétele után el fogod tudni dönteni magad is, hogy NEKED érdemes-e latinul tanulnod, azzal pedig ne foglalkozz, hogy mások milyen okkal, indokkal próbálnak lebeszélni róla :)
Rég jártam erre és akkor sem írtam semit. Most megteszem, hogy addig se haljon meg a topik :)
retix korai írása: "Szia ViDeO, te szoktad kinullázni a topicocat, ugye? Hát tudtad, hogy a nulla is latin szó? Na ugye, enélkül még ezt se tudtad volna megtenni! :-)"
Maga a "nulla/nullus" szó valóban latin eredetű, viszont a rómaiak nem ismerték a matematikai nulla fogalmát. A matematika nagyon sok elemét az araboktól kapta az európai tudomány. Ők használták a nullát, mint értéket... és többek között az "al-gebra" is arab szó :)
Én a bécsi egyetemen tanulok és ott kötelező latinból levizsgázni. Mivel viszonylag sűrűn járok haza, Pestre, ott is el szeretnék végezni egy latin tanfolyamot, így nyilván könnyebb lenne. (Majd Bécsben is elvégzek egyet később.) Ha ismertek valakit, aki hasonló cipőben jár és tudna nekem segíteni, vagy valakit, aki tudna engem tanítani (német-latin tanár lenne persze az ideális), kérlek írjatok.
Kedves Kollágák! Ismét megrendezzük a latintanárok szakmai napját, de most kétszer öt órában, két helyszínen, péntek délután és szombaton. A program: 2011. február 11., péntek Eötvös Collegium, 1118 Budapest, Ménesi út 11-13. 15.50. Megnyitó 16.00 Augustinus és a Vallomások - Dr. Kendeffy Gábor habilitált egyetemi docens, a KRE BTK Szabad Bölcsészet Tanszék vezetője 16.45 Az Aeneis IV. éneke és utóélete Dr. Szörényi László egyetemi tanár (SZTE BTK Klasszika- Filológia és Neolatin Tanszék), az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója 17.30 Kávészünet 17.45 Daphne Palatium hegyén Dr. Aczél Zsolt Sch. P., a Kecskeméti Piarista Gimnázium tanára 18.30 Technikatörténeti érdekességek Dr. Gilyén Mátyás, az Egyetemi Katolikus Gimnázium tanára 19.15 A következő napi, aktuális kérdésekről tartandó fórum előkészítése Dr. Czeglédi Sándor, a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium tanára 2011. február 12., szombat 10.00 Áhítat 10.15 Martialis költészete Dr. Adamik Tamás, az ELTE Professor Emeritusa 11.00 A Dido-Epizód megzenésítése a XVII-XVIII. században Dr. Vikárius László egyetemi docens (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem), az MTA Zenetudományi Intézete Bartók Archívumának vezetője 11.45 Ebéd 12.30 A latintanítás Finnországban finn előadó 13.15 Tájékoztató előadó felkérés alatt 14.00 Fórum aktuális kérdésekről, tájékoztató honlapokról, könyvekről, a Traditio Viva tankönyvsorozat új, színes II. kötetének bemutatója Dr. Czeglédi Sándor A rendezvény idején könyvvásárlási lehetőség is lesz. Jelentkezni lehet: a mellékelt segítségével 2011. február 5-ig jelentkezési lap igényelhető moncz.aniko@refpedi.sulinet.hu címen. Információ a jelentkezésről és szálláslehetőségről a 30/685-2899 (Moncz Anikó) és 30/430-3512 (Czeglédi Sándor) telefonszámokon, czegsand@freemail.hu címen, illetve a http://refpedi.hu/portal/news.php honlapon. Szeretném megkérni Önöket, hogy a kollégák között terjesszék ezt a lehetőséget. Jó lenne, ha minél többen együtt lehetnénk február 11-12-én. A találkozás reményében, tisztelettel Czeglédi Sándor
Homérosz bácsi nemhogy vak nem volt, de nem is létezett:) Már az ókorban kimutatták (konkrétan az alexandriai Muszeionban egy Kallimakhosz nevű fazon vezetésével kezdtek vizsgálódni), hogy nem egy ember irta.
Egyébként persze, hogy hasznos tudni latinul, az alapműveltség része kellene, hogy legyen. A nyelvtanja teljesen világos, és érthető, sőt le is lehet vezetni egymásból dolgokat. (Persze valóban nehezebben érthető meg, mint a primitiv angol nyelvtan, de megéri az időráfordítást.)
Az interlingva lehet, hogy korunk modern latinja, amely a latinnak a korábbi időkben játszott közvetítő szerepét is betölthetné, de nem tölti be, mert körülbelül pár ezren beszélik. Még az eszperantó sem modern korunk latinja, pedig azon több millióan gagyognak különböző fokon, és több mint száz éve nem sikerült közvetítő nyelvvé lennie, mert nincs mögötte kellő anyagi támogatás. Ha az itt fórumozókat mind sikerülne meggyőzni, hogy tanuljon meg interlingvául, nem sokat dobna az interlingva jelentőségén. Ha közvetítőnyelvvé akarjátok tenni, akkor a kormányokat kell meggyőzni, meg azokat a világban vezető szerepet játszó országokat, akiknek egyáltalán nem érdekük, hogy ne az angol legyen a világnyelv. A latin pedig egész európa nyelveire hat még ma is a műlatin kifejezések beáramlásával, és rengeteg tudományág használ latin szakszavakat, arról nem beszélve, hogy az európai kultúra is ezen alapul. Ezek miatt a latin nyelv tanulásának, annak ellenére, hogy a latin holt nyelv, sokkal több haszna van ma mint az interlingva vagy eszperantó, vagy bármi más közvetítőnyelv-jelölt megtanulásának.
Igen, érdekes, és érdekes egy nyelvésznek megfigyelni a tanulás különböző fázisaiban a típushibákat (a birtokos -i és a többesszám, valamint a tárgyeset helye). Meg az, hogy sok minden szabályra már rájött (magánhangzóharmónia, pl.) de még nem helyesen alkalmazza azokat (tanáram, tanárval).
Nem agglutináló nyelv, de több agglutináló elemet tartalmaz, mint az utódnyelvei.
Érdekes ez a sztori a bolgár interlingvistáról! Különben a latint csak addig tartottam nehéznek, amíg nem találkoztam az ógöröggel, úgyhogy minden relatív:-))) Amúgy a latin nem volt ragasztós (agglutináló) nyelv, az a példa, amit hoztál, pont egy kivétel: összesen 6 ilyen kivételtől (mecum, tecum, nobiscum, vobiscum, quibuscum, secum) eltekintve flektáló nyelvként működött mindig is.
Köszi a válaszaidat. Tudtam, hogy a "konstruált" szót nem félreértelmezve használod, csak ez egy nyílt topik és azért magyaráztam tovább a dolgot, hogy mások ne értsék azt félre az interlingvával kapcsolatosan. Egyébként nem sértődtem meg (szerintem). A "konstruált nyelv is lehet élő" magyarázat is inkább a nagyközönségnek szólt. A latin sokak szerint szép nyelv, talán egyszer megtanulom én is (erre utaltál finoman); ha lesz időm; de számomra a német (nyelvvizsga), az angol (pontosabb, alaposabb nyelvtudás megszerzése) és a horvát nyelv (minimul alapfokon, társalgási és értési szinten) van előtte a sorban, de még a cigány is (bár sokakban ez megrökönyödést kelthet). Ráadásul biztos hogy logikus a nyelvtana, mint ahogy a magyaré is, de attól még lehet nehéz (mint ahogy a magyar nyelvtan nehéz a külföldiek számára; épp mostanság segítek egy bolgár interlingvistát a magyartanulásában; akit meghívtak Bulgária leghíresebb tv-s talkshow-jába, gondolom azért, mert Európa szinte összes nyelvét beszéli; és gondolom, azt elkotyogta, hogy a magyart még nem. Ekkor szaván fogták és vissza kell mennie a showba a hónap közepén, hogy leellenőrizzék, hogy meddig jutott a magyarban egy hónap alatt). Sőt, még azt is feltételezem, hogy a latin nyelvtan számunkra talán még könnyebb is lehet, mint az indoeurópaiak számára, mert a latin (klasszikus szakaszában) inkább volt ragasztós nyelv, mint a leánnyelvei ("Dominus tecum" e nem "Dominus cum te").
egyébként ha a latin egy holt nyelv, akkor mért zavar?
Engem ugyan nem zavar, sőt, érzéseimet sem sérti, de továbbra is fenntartom, hogy a kettő használati köre más.
Ja, és van, aki pont a latin szeretné látni ilyen interlingva-szerepben feltámasztva és ez is egy célcsoport lehet és őket meg én szeretném meggyőzni
Látod, azt jól teszed. Sokan valóban nem akarják elismerni, hogy a latin holt nyelv, és a feltámasztásán fáradoznak teljesen feleslegesen. Mivel a latin évszázadok óta nem fejlődik természetes módon, az új valóságtartalmakat kétezer évvel ezelőtti szókinccsel próbálják meg körülírni, ami teljesen önkényes, nem egységes és nem közérthető. A kedvenc kifejezésem: imagines ope lucis pictae. Vajon mi lehet ez? :-)))
Persze ha valaki meg akarja tanulni a bonyolult latint, ill. annak nyelvtanát; ám tegye
Azért annyira nem bonyolult a latin, főleg nem a nyelvtana. A latin nyelvtan világos és áttekinthető, a nyelv "bonyolultságát" inkább az adja, hogy szinte csak a szépirodalmi nyelvhasználat maradt ránk (de ez csak egy szelete a nyelvnek!), amely a kor esztétikája szerint tele van többértelműséggel (magyarul hiába értesz minden szót a mondatban, akkor sem érted, mit akar globálisan jelenteni az egész), illetve többszörösen összetett körmondatokba van minden bezsúfolva (legalábbis a prózában, a vers sokkal könnyebben érthető).
Ja, és ha csak az interlingua-topikban írnék az interlingváról, a latinosok, akik értelemszerűen ezt a topikot keresik fel, talán soha rá se találnának az interlingvára... :-)
Milyen igaz! Én sem hallottam soha életemben az interlingváról, amíg nem kezdted reklámozni a portugál topikban, rögtön annak megnyitásakor.
Úgy hogy bármennyire is fáj, továbbra is: interlingua! :-D
Ez úgy hangzik, mint amit megboldogult általános iskolás koromban hallottam az osztályomba járó fiúktól, amikor nem voltam kellőképpen elragadtatva a Fraditól, akkor kórusban azt kezdték skandálni nekem, hogy Akárhogy is fáj, a Fradi a sztár!
Sok sikert a missziódhoz és a térítés nehéz feladatához! Ja, és azért ne írd le a latint se, mielőtt nem olvasol egy kis Vergiliust vagy Horatiust eredetiben :-)))
De ha már itt tartunk: miért is nem konstruált nyelv az interlingva? A "konstruált" nem azt jelenti, hogy mesterséges elemekből lett összerakva, csak annyit, hogy össze lett rakva és nem természetes nyelv (jaj, de tudományos voltam). Ez nem von le semmit az értékéből, nem kell ezen megsértődni! És azt se mondtam, hogy egy konstruált nyelv nem lehet élő:) Sőt, pont azt akartam volna hangsúlyozni, hogy az ilv. ellentétben a latinnal élő nyelv.
Ami pedig az "interlingua konstruált voltát illeti..." hát sajnos igen, erre nincs más szó. Te tudod a legjobban, aki a portugál nyelvtudásod alapján megérted az interlingvát, hogy az interlingua nem konstruált a dolog "eszperantós" jellegét tekintve, vagyis nem kitalált elemekből áll (vagy nem tartalmaz ilyeneket), hanem természetes nyelvek (angol, francia, spanyol/portugál, olasz) nemzetközi szókincséből és nyelvtanából lettek prototipizálva, sztenderdizálva olyan módon, hogy ezek a hangtani eltérések, stb. alapján rekonstruált, vagy egységesített, a forrásnyelvi alakoktól egyenlő távolságra lévő alakok - nem véletlenül - a latin alakokkal megfelelő alakokat eredményeztek (ez is egy kapcsolódási pont ide). Jeszenszky Ferenc egyenesen azt vallja, hogy az interlingva az a nyelv, amivé a latin lehetett volna, ha természetes úton továbbfejlődik (de ez így nem pontos; szerintem: "...ha továbbfejlődik egybenmaradva és nem leánnyelvekre szétbomolva"; de még abban sem értek egyet vele, hogy nem valószínű, hogy a latinnak egy ilyen egyszerű, angolos nyelvtana lett volna, ha továbbfejlődik; vagyis ahol nincsenek nyelvtani nemek és ennek megfelelően különböző határozatlan névelők és ahol a melléknevet nem kell egyeztetni a főnévvel számban és nemben).
Abba is bele szeretnék kötni, hogy azt írtad: "konstruált volta ellenére is élő nyelv". Ha valami konstruált, az nem zárja ki, hogy élő nyelv legyen; hiszen az eszperantó konstruált nyelv (az interlingua nem az, abban az értelemben, hanem inkább egy egységesített újlatin ill. nyugat-európai köznyelv -"anglo-román" alapokat szoktak emlegetni, de ilyen nyelvészeti fogalom szerintem nincs -) mégis élő nyelv (ti. az eszperantó); mégis használják (az most nem ide tartozik, hogy Magyarországon élő nyelvnek is van elismerve, amiből nyelvvizsgát tenni, sőt; elvileg érettségizni is lehet belőle). Az indonéz is egy konstruált nyelv, mégis használják, és még hány konstruált nyelv van, amit élő nyelvként használnak.
Egyszerűen nem tudom kihagyni a latin említését az interlingua melletti érveimből, ha egyszer a nyelv arra épül. Ekkor valamit (pont a lényeget) hagynám ki és nem nagyon lenne mivel érvelni (európai közös nyelvi örökség, stb.).
Nekem ezt már valaki megírta, de nem tudom, hogy mit nem lehet érteni ezen. Ha én teljesen kihagynám az interlingua melletti érveimből a latint, mert valakiknek az érdekeit és érzéseit ez sérti, akkor a Magyarországon a latin nyelv iránt érdeklődők táborából nem nyerné(n)k senkit meg az interlingua irányába. És ha ugyanezt várnák el tőlem az eszperantisták is, mert az az ő érdekeiket és érzéseiket sérti, akkor ez a célcsoport is kieshet és akkor lassan nem lehetne honnan szerezni "híveket". Márpedig mivel Magyarországon nem ismerik ezt a nyelvet, ezért a majdani beszélőket, "híveket" más csoportokból kell kinyerni; másképp nem megy. Célcsoportokkal kell dolgozni, különböző érdeklődési körökből, ami az interlingua jellege miatt szóba jöhet. Szerintem ezek a következők:
1. a latin nyelv iránt érdeklődők, vagy annak a nemzetközi szókincsre és a magyar nyelvre, kultúrára, stb. tett hatását elismerők, ill. nem tagadók és hasonlók (pl. akik a szókincs előnyei miatt megtanulnák a latint, de soha sem voltak kibékülve annak bonyolult és a szókincs elsajátítása szempontjából irreleváns nyelvtanával).
2. az eszperantisták, vagy az ex-eszperantisták, akik elégedetlenek a nyelvvel (pl. nem elég természetesnek tartják, stb.), vagy valamiképpen csalódtak a nyelvben, a mozgalomban
3. azok, akik több újlatin nyelvet, vagy egyáltalában idegen nyelvet akarnak a későbbiekben megtanulni és ehhez egy közös (de könnyen elsajátítható) alapra van szükségük (de etekintetben elutasítják az egyszerűen tanulható és logikus, tehát ezirányban elég jó, de nem minden tekintetben a legjobb segítséget nyújtó eszperantót bizonyos okok miatt) és hasonlók; ill. akik már beszélnek ilyen újlatin nyelveket és pont az fogja meg őket, hogy az interlingua mennyire hasonlít ezekre.
Ha ezekből a célcsoportokból valamelyiket is kihagynám, nagy veszteség lenne a várható "nyereség" szempontjából.
És azt látni kell, hogy egy közös semleges közvetítő nyelvnek, hogy ne legyen művies, mesterkélt, nyelvi hagyományokra kell épülnie és ezek a mi esetünkben (ill. az interlingua esetében) az európai nyelvi kulturális hagyományok, aminek a látens közös nyelve, a már meglévő közös (tudományos, közigazgatási, stb.) szókincs a latin miatt lett az, ami; így hát bocs, de nem tudom kihagyni a latint az interlingváért folytatott kampányomból; meg egyébként ha a latin egy holt nyelv, akkor mért zavar? Ja, és van, aki pont a latin szeretné látni ilyen interlingva-szerepben feltámasztva és ez is egy célcsoport lehet és őket meg én szeretném meggyőzni (bármennyire is nem tetszik ez a szándék egyeseknek) arról, amit én jobbnak vélek: egy, a latin teljes (lényeges) szókincsét (plusz egy modernebb, nemzetközi szókincset) tartalmazó, de egyszerűbb nyelvről.Persze ha valaki meg akarja tanulni a bonyolult latint, ill. annak nyelvtanát; ám tegye; én senkit nem akartam erről lebeszélni, félreértés ne essék; én csak a lehetséges célcsoportokat keresgélem, amiből az egyik a "latinosok" csoportja lehet. Természetesen az interlingva és a latin nem zárja ki egymást; állítólag Jeszenszky Ferenc is tud latinul és én is ismerek egy aktív bolgár interlingvisták, aki latintanár; meg egy másikat (egy japán fordítót), aki pont a latin nyelvet megtanulásához tartja jó bevezetőnek, segítségnek, kiindulópontnak az interlingvát.
Ja, és ha csak az interlingua-topikban írnék az interlingváról, a latinosok, akik értelemszerűen ezt a topikot keresik fel, talán soha rá se találnának az interlingvára... :-)
Úgy hogy bármennyire is fáj, továbbra is: interlingua! :-D
Nekünk a latin szakon fel volt adva kötelező olvasmánynak, de meg ne kérdezd, mire emlékszem belőle. Egyébként a latin szakmódszertan órát meg azzal kezdtük rögtön félév elején, hogy képzeljük el, hogy latintanárok vagyunk, és egy szülői értekezleten meg kell győznünk a szülőket, hogy második idegen nyelvként latinra irassák be a csemetéiket (állítólag tényleg így működik: először senki sem akarja, vagy csak nagyon kevesen, majd az iskola bekeményít, és ha egy másik nyelven túljelentkezés van, a felesleget végül rákényszerítik a latinra. Mondanom sem kell, milyen motiváltak lesznek ezek a gyerekek...) A vicces az, hogy a szakmósdzertan-tanárnő a mi logikus érveinket egyből lesöpörte, és szerinte csak azzal lehet a szülőket meggyőzni, hogy kultúra, műveltség, szépelgés, sőt, még azt is találta mondani, hogy hű de mennyire erkölcsösek lesznek a gyerekek a latin auktorszövegektől. Hát ez nevetséges, ha így lenne, nekem már angyalszárnyaim lennének a sok elolvasott auktortól, de valahogy sehol nem látom még a tollakat:-)))
Shoshoj, szeretnék valamit kérdezni Tőled. Miért mindig a latin helyett propagálod az interlingvát? A kettő nem helyettesíthető egymással, mindkettőnek más a használati köre. A latin egy holt nyelv, amelyet az irodalmárok a rendkívül gazdag irodalmáért tanulnak, a nyelvészek azért, mert az indoeurópaisztikában és a romanisztikában elengedhetetlen az ismerete, a történészeknek a forrásolvasás miatt szükséges, a jogászoknak és orvosoknak a szaknyelv miatt, a teológusoknak szintén a források ismeretéhez van rá szükségük, az interlingva pedig tudomásom szerint konstruált volta ellenére is élő nyelv, és teljesen más a szerepe, mint a latinnak. Szerintem a kettőt nem egymás ellen kellene kijátszeni, hanem egymás mellett, hiszen kiegészítik egymást, nem pedig helyettesítik.
Kivettem a könyvtárból, de nem hosszabbítottam meg, hanem ma vissza is vittem, mert nem arról szól, amire számítottam (hogy korunkban hasznos-e tudni latinul, milyen előnyei lehetnek, stb.), ill. lehet, hogy arról is, csak nincs türelmem végigolvasni az irreleváns részeket (és csak akkor derülne ki, hogy arról szó-e, amire számítottam, ha az ember végigolvassa a könyvet :) ). A téma taglalása helyett belekezdett egy történelmi ismertetőbe, hogy hogyan viszonyultak történelmi nagyjaink a 18-19. sz.-ban a latinhoz (amikor a nemzeti nyelvek szerepe kezdett megerősödni); de asszem nem ez a topik témája és érdeklődésünk tárgya itt. Ráadásul már az első tanulmány (mert ez egy több tanulmányt több szerzőtől tartalmazó szerkesztett kötet) olyan rettenetesen hosszú, hogy képtelen voltam ezeket az unalmas részeket végigolvasni ahhoz, hogy túljussak rajtuk és esetleg lényegesebb, engem érdeklő részekhez jussak. Talán egyszer még majd valamikor mégis kiveszem a könyvet, mert van benne egy tanulmány amely saját magában mutatja be a magyarban a latin jövevényszavakat, és ez jó reklám lehet az interlingvának nekünk, magyar anyanyelvűeknek, ha az majd szerepel a honlapon, vagy más módon fel tudom majd használni.
Lénárd Sándor nemcsak Micimacizott, Maxésmóricozott is. Ami egyesek szerint szintén csuda jó.
Az azért tetszik, hogy páratlan számú hozzászólások arról szólnak, hogy abszolúte (latin...) nem hasznos a francia és olasz tanulásához, a párosak meg arról, hogy de sokat segített ugyanezen nyelveknél.
Szerintem, aki alapfokon akar angolul tudni (asszem más nyelvet is lehet írni ide, de én saját tapasztalásból nem tudom), annak esetleg nem ébred fel az érdeklődése a latin iránt. Aki feljebb megy, annak igen. Vagy félkarú óriás marad. Reméljük, nem akar tanítani... A miért?-re válaszolni képesség (sőt, ennek elébe menés) ugyanis sok tanulót megfog. Ezeket ő elveszti, és ez bizony nem bűn, ez hiba. :) Ezek viszik ugyanis előre a világot. Persze, a többinek se kell kiszállni... :) Csak ne higgyék azt, hogy övék az igazság.
Hasznos. De mi nem tudunk. Ti, ki tudtok, kérem tekintsetek be a Családfakutatás fórumban, ahol a 1129-es hozzászólásban jegyzett 4 latin nyelvű anyakönyvi bejegyzés megfejtésében segítséget keresünk. Nem kizárt, hogy egy-egy szó tévesen szerepel. Latinul nem tudó fórumtársunk kéziratértelmezése alapján rögzült így.
