Ideje, hogy néhány közelmúltnbeli klasszis teniszezőnek is legyen topikja. Gyerekkori nagy kedvencem Stefan Edberg, várom ide azokat akik még látták és szerették a svéd fonák-és röptakirályt
Ma ünnepli ugyanis 41. születésnapját gyermekkorom kedvenc játékosa Stefan Edberg!!
Nemcsak a kedvencem volt,hanem az a sportoló aki miatt azóta is tenisz a tenisz!
Aki miatt sport a sport ,aki példaképe lehet minden fiatalnak és tudtommal sokaknak az is a tenisz világában ma is!
Ma sem tudok felnézni senkire úgy ,mint a teniszpályák dzsentlemenjére.....játékát egyszerű elegancia jellemezte , amely kiváló atletikus tulajdonságokkal párosult....mégsem volt gép, sikereit nem aktuális erőnlétének köszönhette , nem volt egy Nadal vagy Monfils ,de nagyon értette a dolgát!! Kiváncsi vagyok a mai feltörekvők közül hányan lesznek képesek több ,mint tíz éven át az élmezőnyben teniszezni.....
Egyetlen fájdalom az elveszített Garros döntő Chang ellen, ha ezt megnyeri azt hiszem halhatatlan marad mindenki számára ......nálam igy is mindörökké az első marad!!
Stefan egyébként ma is kiváló családapa és férj ....bár a teniszpályákon keveset lehet látni , a sporttal nem hagyott fel...igazolt squash játékos lett ,igaz kevesebb győzelmet arat , mint a teniszpályákon a 80 és 90-es években.....de azért elütöget a fiatalokkal...külön öröm volt számomra ,amikor ő adhatta át a2006-os Roland Garroson a győztesnek járó kupát !!!
Az eddigi legtöbb tenisz tárgyú topik a mai is aktív versenyzőkről szól. Illendő azonban, hogy a közelmúlt néhány nagy játékosának is legyen topikja. Hingis, Sampras és mások esetében ez megtörtént
Tizenévesen nagy kedvencem volt Stefan edberg, s máig azt mondom hogy Agassit kivéve számomra mégegy ilyen szim,patikus játékos nem akadt azóta sem. Szerény, higgadt úriember, aki volt, hogy amikor a bíró méltatlanul adott neki pontot, odament, s az ellenfelének ítélte azt. Azt hiszem kevlés teniszező van ilyen
A játéka meg még remekebb volt, a mai Tim henmanhoz hasonlóan ő is olyan röptejátékos volt, akire a "szerva-röpte" szót jóindulattal sem lehetett mondani, ugyanis játékának leggyengébb pontja éppen az adogatás volt, kevés ászt ütött, első adogatásai nem voltak kimagaslóak. Ugyanakkor a röptéja pártalan volt, szerintem minden idők legjobb fonák-röpte játékosa volt, de a tenyeres-röptéi sem voltak rosszak- És azt hogy játéka nem volt egyoldalú, bizonyítja, hogy az alapvonalas fonákütésekben, főleg az egyenes fonák elütésekben brillírozott.
Salakon nem volt az igazi, de 1989-ben Michael Changgal döntőt játszott a Roland Garroson, és kis híja volt (inkább a kínai-amerikai kitartásán múlt) hogy nem tudott ott is nyerni
