A TDK munkát elkezdtük, sajnos utóbbiakban nem nagyon beszéltem neked erről, de ha lesz bármilyen eredmény, értesíteni foglak. Az első segítségeket köszönöm, de ha továbbiaknak sem akarsz kimaradni a buliból, akkor mondom, hogy valószínűleg újabb és újabb kutatások fognak erőre kapni, hogy miért, azt most itt nem részletezem.
A test súlya 20N. A lejtő 60 fokos. a súrlódási együttható 0,2.
A súly lejtő irányú komponense: F_l = 20*sin60 = 17,32N
A súly lejtőre merőleges komponense (ettől függ a súrlódási erő): F_m = 20 * cos60 = 10N
A súrlódási erő maximális abszolut értéke: 10N * 0,2 = 2N
-2N <= F_s <= 2N
Vagyis a tömeget 17,32N erő próbálja lecsúsztatni a lejtőn, ebből lejön a súrlódás maximuma, a 2N. Vagyis ha 17,32N-2N=15,32N erőt alkalmazol lejtővel párhuzamosan felfelé, akkor éppen nem csúszik le. De ezt az erőt növelheted, egészen addig, amíg meg nem csúszik felfelé. A felfelé megcsúszás határa: F = 17,32N + 2N = 19,32N
Vagyis a test a következő lejtővel párhuzamos felfelé irányuló erő tartományban nem csúszik meg:
"A már kiszámolt minimális és az előző szerinti maximális erő közötti tartomány" A maximális erő 15.2 szerintem, de a minimális erő az melyik?Hol volt kiszámolva?Bocsi, ha értetlennek tűnök. Ha valaki leírná a minimális erő hogy jön ki azt megköszönném. :-)
Növelheted egészen addig a lejtő irányú erőt, amíg meg nem indul a test fölfelé. A már kiszámolt minimális és az előző szerinti maximális erő közötti tartomány az, amikor a test nem csúszik meg.
Én úgy gondoltam, hogy F=mg*szin60fok=17.2N Ebből lejön a mű*mg ami 2N, ez összesen 15.2N A gond nem itt kezdődik hanem ott, hogy mikor a tanárom ezt csinálta ami nekem is kijött, utána azt mondta, hogy a tapadási súrlódási erő miatt, ami kisebb vagy egyenlő,mint 2N és ez egy egyenlőtlenség és a végén azt mondta, ez a 15.2N az intervallum egy határa, meg kell adnunk egy másik számot is, és a kettő közötti rész lesz a megoldás, mint intervallum.Remélem érted mire gondolok, nos, a lényeg, hogy én itt akadtam el...
A lejtő hajlásszöge alfa=60 fok. A test súlya G=mg=20N,függőlegesen lefelé mutat. A test súlyának a lejtő felszínénel párhuzamos irányú koponense
Fl=G/sin(alfa)=mg/sin(alfa)=2*20/gyök3 N=40/gyök3 N=23,093 N
A testre ható súrlódási erő a lejtőre merőleges tapadási erő szorozva a súrlódási együtthatóval. A tapadási erő: Ft=G/cos(alfa)=mg/cos(alfa)=20/2 N=10N
A súrlódási erő: Fs=mü Ft=0,2 10N=2N
A testre ható eredő erő: Fe=Fl-Fs=23,093 N-2N=21,093N. Ezt az erőt kell kiegyensúlyozni,hogy a test állva maradjon a lejtőn.
Hogy a test a lejtőn egyensúlyban legyen -21,093 N erőt kell kifejteni.
A 60fokos lejtőn 20N súlyú test van. Mekkora lejtőirányú erővel tartható egyensúlyban,ha a súrlódási együttható 0.2? Kérem ami leírja az írja le részletesen miért éppen az van ami,mert a tanárnak így kell majd megmutatni. Eredménynek intervallum jön ki megítélésem szerint.
Gondolom a Föld felszínén levő ásványok bomláshője azért olyan pici,mert nagyon régóta szilárdak,és emiatt eleve nagyon lecsökkent a radioaktív izotópok bomláshője. Illetve az a kevés radioaktív izotóp bomláshője rögtön le is sugározódhat a környezetbe. De a Föld belsejében folyamatos az anyagáramlás és így a Föld adott szegletében a radioaktív izotópok koncentrációja mindig egy átlagos értéken maradhat,mert folyamatos lehet a radioaktív izotóp utánpótlás.
A globális felmelegedéshez szerintem sincs köze az atomenergiához. Egyedül a folyókat melegítik az atomreaktorok hűtővízével,ami felborítja a természet eredeti egyensúlyát. Nem csak a természetvédelem miatt fontos probléma ez,hanem hosszú időintervallumra nézve ez nem elhanyagolható energiamennyiségnek a kárbavétele. De ezen gondolom a jövőben lehet majd változtatni,ha megnő az energiafelhasználás hatásfokának növelése iránti igény.(A folyóba bejutó hűtővízből minden hőenergiát kifacsarnak,hogy akkora legyen a hőmérséklete,mint a Duna vízének.)
Az igaz, hogy pl. a Föld magja azért nem hűlt ki, mert radioaktív izotópok bomláshője fűti, de kis mennyiségekben csak jelentéktelenül emeli meg a környezet hőmérsékletét a radioaktív izotópok bomláshője. Ha nem így lenne, akkor pl. Csernobilban sokkal melegebbnek kéne lennie, mint távolabbi környezetének, vagy a német tengerpart is sokkal melegebb lenne, mint amilyen a fekvése alapján, mert a német tengerpart homokja uránban és tóriumban gazdag (ezért csíkos a homok), vagy az indiai Kerbelában, ahol monacitból áll a talaj, ami szintén gazdag uránban és tóriumban, szintén melegebbnek kéne lenni, mint India más tájain, de ilyen hőmérsékleti anomáliákat nem lehet tapasztalni. Következésképpen Cs-137 és Sr-90 izotópokkal sem lehet fűteni, és nagyon veszélyes is lenne!:)) NEM az atomenergia okozza a globális felmelegedést!:))
Meg az volna a kerdesem, hogy pl. ha az Angelica Archangelica-t meg lehet gyujtani akkor esetleg futeni is lehet vele? Cz vagy St izotoppal jobban eg esetleg? Mennyi az energiatartalma (csak, hogy legyen osszehasonlitasi alap a tuzifaval)?
Vagy a sajat kutammal tudok osszehasonlito mereseket vegezni. Megemerem "nyugalmi idoben" mikor nincs semmilyen reaktorbalesetre esely, csinalok egy egyszerubb statisztikat es felirom. Amikor a kerdeses atomkatasztrofa allapota fennall, csinalok mereseket es lesz osszahasonlitasi alapom, a bekeidobeli eredmenyekhez kepest latom, hogy van jelentos valtozas vagy nincs.
Ha az "egyszerű műszeren" pl. GM-csövet értesz, annak is nagyobb mértékű sugárzást kell jeleznie ilyenkor! De ha reaktorbalesetről van szó, és pl. a szél viszi mindenfelé a radioaktivitást, meg a Cs-137 és Sr-90 izotópokat, azokat NEM csak a kútban fogod kimutatni, hanem a kerted növényzetében is! A növényeket, pl. a salátát (vagy a vadon termő Angelica Archangelicát:)) pedig meg is tudod gyújtani, és ha tartalmazzák a Cs-137 és/vagy Sr-90 izotópokat, jellegzetes lángfestésük alapján ki fogod tudni mutatni őket. Persze, ehhez gyakorlat is kell, mert pl. a Ca is vörösre festi a lángot, tehát meg kell tudnod különböztetni a Ca téglavörös és a Sr kárminvörös lángfestését, Ca-ot pedig elég nagy mennyiségben tartalmaznak a növényi sejtek kalcium-oxalát formájában. Ezen kívül, nátriumot is biztosan tartalmaznak, és annak sárga lángfestése a lángfestési próbák többségében zavaró tényező...... Tehát labor nélkül maximum ÖSSZEHASONÍTÓ méréseket tudsz végezni. Pl. hogy a Pripjatyba visszaköltözöt nénikék kerti kútjának vize radioaktívabb, mint pl. a Te kerted kútjának vize...... (persze, a nénik ennek ellenére isszák, és kutya bajuk sincs tőle:))
Hu, ez kimerito valasz. Hazilag, ha nincs laborod, csak egy egyszeru muszer, lakmusz papir akarmi, hogyan allapitanad meg, hogy a kert vegeben levo kut mondjuk egy atomeromuvi baleset utan viszi az anyagot az idojaras, belekerul az elorendszerbe es ihato vizet ad-e vagy sem? Igazabol ez a feladat es ami miatt faggatozom. Szoval, hogy mi a megoldas ilyen esetre. Kozponti laborok, hatosagok vizellatasa ilyesmi most ne jojjon szoba. Csak hazilag!
Hali, Tud-e nekem valaki választ adni az általános relativitáselmélet szerint: Adva van egy foton ami felém jön. Vajon más hullámhosszúságúnak érzékelem-e, ha felé mozgok v<c sebességgel, mint ha állok? Vagyis a Doppler-effektust konkrétan a fotonra kiadja-e az áltRel?
