Ezek szerint kétféle kvarkmező van? Az egyik a kvarkízhez, a másik pedig a kvarkszínhez tartozik? A kvarkízhez tartozó mező szorzótényezője a Lagrange függvényben (csatolási állandó) kicsi, a másik pedig nagyon nagy?
A gyenge kölcsönhatásnál a kvarkok íze változik,vagyis például upból down lesz,vagy fordítva,vagyis a fajtája változik meg,kvarkok töltésétől függő töltésű W-bozont kibocsátva.Ez a W-bozon alakul át a megfelelő leptonokká(valamilyen elektron,müon vagy tau és az azokhoz tartozó neutrinókká).
Az erős kölcsönhatásnál a kvarkok színe változik meg a megfelelő gluonok kibocsátása közben.Például egy piros kvark kék kvarkká alakul,ha egy kék-antipiros gluont elnyel,és visszaalakul pirossá,ha ezt kibocsátja.
"Amit továbbra sem értek, hogy mi ebben a gyenge kölcsönhatás?" A neutron egyik up kvarkja down kvarkká alakul,miközben negatív W-bozont bocsájt ki,ami aztán elektronná és anti-elektronneutrinová bomlik.Azért gyenge kölcsönhatás,mert a csatolási állandó az elektromágneses kölcsönhatánál is kisebb,vagyis gyengébb nála.
"A "mi hat kölcsön mivel" kérdésemre ezek szerint a válasz az, hogy kvarkok egymással, vagy saját magukkal való egyik fajta kölcsönhatását nevezik gyenge kölcsönhatásnak, ami csak igen kis távolságon és a kvantumbizonytalanság szabályai szerint érvényesülhet?"
Általában két kvark hat kölcsön.De előfordulhat önkölcsönhatás,vagyis egy kvark kibocsát egy W-részecskét,amit később önmaga fog elnyelni.
Köszönöm a választ, lényegében azt mondtad el, amit a neutron bomlás Feynmann diagrammjában is látok. Amit továbbra sem értek, hogy mi ebben a gyenge kölcsönhatás? A "mi hat kölcsön mivel" kérdésemre ezek szerint a válasz az, hogy kvarkok egymással, vagy saját magukkal való egyik fajta kölcsönhatását nevezik gyenge kölcsönhatásnak, ami csak igen kis távolságon és a kvantumbizonytalanság szabályai szerint érvényesülhet? A kvantumszíndinamika is a kvarkok közötti kölcsönhatásról szól, ez egy másik fajta kölcsönhatás, a gluonokkal, mint közvetítő részecskékkel? Hogyis van ez lényegében?
"Ez teszi lehetővé, hogy a kvantumfluktuációk révén létrejöjjön (az energia-idő határozatlansági elv figyelembevételével, időlegesen megsértve az energiamegmaradás elvét) ez a bozon és aztán elbomoljon olyan részecskére (proton, elektron, neutrínó), amelyekkel helyreállnak a klasszikus fizikában is értelmezhető energiaviszonyok. "
Ha jól emlékszem erre mondják azt,hogy a kvarkok virtuálisan cserélnek ki egymás között W-bozonokat,ezzel a kvarkízt változtatva.Vagyis a virtuális részecske akkor azt jelenti,hogy a kvantumfluktuációs energiabizonytalanságból származik az energiája,és emiatt rá az energia és impulzusmegmaradások nem teljesülnek.Jó, mert régebben sohasem értettem,hogy mitől virtuális a virtuális részecske!:)A statikus elektromágneses mezőt is virtuális fotonok alkotják,vagyis a fotonok ha előforulnak,akkor az a vákuumfluktuációnak köszönhető(elektromos és mágneses térerősségoperátorok egyidőben nem kommutálnak,így kvantumingadozás előfordul).Amúgy nem lehetne foton,mert ehez az elektromágneses térnek változnia kellene,ami sztatikus térre nem teljesül.A makroszkópikusan változó elektromágneses mező pedig az az elektromágneses hullám,ami valóságos,nem virtuális fotonokból áll.Erre mindenképpen teljesül az energia- és impulzusmegmaradás törvénye,mert az energiájúkat nem egy kvantumingadozás,hanem befektett,jól meghatározott energia képviseli.
A magerőt is virtuális pionok közvetítik,vagyis tartosan nincsen pion a magban,csak néha a kvantumfluktuáció összehoz egy piont,ami pillanatok alatt el is tünik,de a nukleonok közötti kicserélődésben részt tud venni.A pionnak nincs barionszáma,így a részecskeszámának nem kell megmaradnia.Nem tudom biztosan,de szerintem a kvarkok között a gluonok is virtuálisan cserélődnek ki a kvarkszínt változtatva.Ekkor a gluonok sem stabil nukleonalkotók,csak akkor jelennek meg,amikor a kvantumfluktuáció miatti energiatöbblet gluonkeltésre fordítódik.De a kicserélődés során rögtön el is tünik.
Az még elmegy,hogy egy kvantumfluktuáció megteremti a lehetőséget egy virtuális foton létrejöttéhez,hiszen a fotonnak nincs tömege.De az dúrva,hogy egy óriási tömegű W-bozonra is telik,ami elég nagy ingadozásnak fel meg.
Akkor ez a hatótávolság megjelenésével kapcsolatos?(azt hallottam,hogy a szupravezetőben a lecsengő mágneses tér virtuális fotonja tömeges foton).Az
exp(i r/R)/r Yukawa-potenciál ahol megjelenik,ott a közvetítő részecskének R a hatótávolsága, R=h/mc ,ahol m a részecske tömege.
Köszönöm szépen!
Szép,hogy van ilyen analógia a szupravezetés és a részecskefizika között.Hallottam olyanról,hogy a kvarkbezárást modellezni lehet a Cooper-elektronokkal.(P-P:Sugárzások és részecskék).
Igazad van,a saját elitjüket a hazájukban nevelik ki.Csak én azokra a képzett kutatókra gondolok,akik Magyarországról elköltöznek az USA-ba,hogy ott dolgozzanak.De így mi lesz Magyarországgal?Az értelmiség nélkül nincs fejlesztés,így sohasem lesz újra fejlett ipara.Pedig ez az ország nem arra hivatott,hogy agrárország maradjon.A gyárakat nem tönkretenni kellett volna,hanem a nyugati elvárásnak megfelelően felfejleszteni.Ehelyett plázákat építettek a régi gyárépületek helyére(pl. Duna Pláza).Az Egyesült Izzót eladták,a Csepeli Vasmű is tönkrement.
Ahoz,hogy az új technikákat itthon vezessék be,ahoz az az első lépés,hogy itthon dolgozzanak az itthon képzett kutatók.
Az ún. Meissner-effektus azt jelenti, hogy egy bizonyos "kritikus" hőmérséklet alatt a szuprevezető anyag egyszerűen kipréseli magából a mágneses teret. (A felszínén folyó áramok révén.) A hőmérséklet változtatásával a szimmetria (azaz pl. homogén mágneses tér) hirtelen megtörik (nincs mágneses tér a szupravezető belsejében, egy vékony "behatolási rétegtől" eltekintve). A Higgs-mechanizmust valami hasonlóan képzelik el, bizonyos kölcsönhatási csatolási együtthatónál (energiaskálán) a vákum hirtelen csak rövid távolságra engedi terjedni az említett bozonokat. Ez ekvivalens azzal, hogy tömeget kapnak. A közvetítő bozon tömege és a kölcsönhatás hatótávolsága fordított arányban állnak egymással: a nulla tömegű foton végtelen távolságra közvetíti az elektromágnesességet, a nagytömegű W,Z bozonok meg csak rövid távra a gyenge kölcsönhatást.
Olyasmi. Bár az elitjük képzésére odafigyelnek. A Stanford, az MIT vagy a Harvard tényleg a legjobb egyetemek között van a világon és azért a hallgatók jórésze nem bevándorló.
Nem, dehogy kell megemészteni azt a könyvet... Az már olyan szintű, hogy annak a megértése után el lehet kezdeni szakcikkeket olvasni!
Mi "váltja ki" a gyenge bomlást? Ez egy kvantumjelenség, ennek megfelelően véletlenszerűen történik, az adott fizikai törvényeknek megfelelő valószínűséggel, vagyis ez határozza meg a bomlás felezési idejét, stb. A kvarkok szintjén annyi történik, hogy a neutronban egy "le" kvark "fel" kvarkká változik, miközben kibocsájt egy nehéz W− bozont. A részecskék, pl. proton vagy neutron szokásos tömege egy átlag, valájában egy bizonyos eloszlás szerint változik. Ez teszi lehetővé, hogy a kvantumfluktuációk révén létrejöjjön (az energia-idő határozatlansági elv figyelembevételével, időlegesen megsértve az energiamegmaradás elvét) ez a bozon és aztán elbomoljon olyan részecskére (proton, elektron, neutrínó), amelyekkel helyreállnak a klasszikus fizikában is értelmezhető energiaviszonyok. Amúgy a neutrinót az 1930-as évek elején "találta ki" Pauli, hogy ne legyen gond van az energia- és impulzusmegmaradással, de csak majdnem 30 évvel később sikerült megerősíteni a létezését kísérletileg. A neutrínó egyébként többfényévnyi sűrű anyagon is képes lenne átmenni, közel fénysebességgel, és nagyon kis valószínűséggel nyelődne el!
A kötött állapotú neutron (az atommagban) is elbomlik, ez adja a "béta-sugárzást" radioaktivitásban. Az atommagban a protonból lehet neutron is, miközben pozitron bocsájtódik ki, ill. a proton befoghat egy elektront és neutronná alakulhat. Ez a két folyamat a kötésviszonyok miatt nem működik szabad hadronoknál.
USA-ban nagyon jó ez a rendszer,mert a lakossággal bármit be tudnak etetni,és ez jót tesz a gazdaságnak(reklámok,filmek),a hadiiparnak(pl. Vietnami háború,Irak,Afganisztán),stb.Oktatással nem kell törtödniük,mert Európából úgy is az USA-ban köt ki sok tudós,sokan közülük magyarok.(a magyar állam adójából az oktatásra költött pénz gyakorlatilag ki lett dobva az ablakon,mert USA-t szolgálja)
Kedves Mr.L.Q!
Úgy tűnik eddigi hozzászólásaidból, hogy Te vagy itt az egyetlen, aki mélyebben érti a Standard Model elméleteit, így kihasználnám az alkalmat, hogy érdemi válasz reményében feltehessem a rádioaktivitásért felelős gyenge kölcsönhatással kapcsolatos ismerethiányomból fakadó alapvető kérdésemet. Vegyük példaképpen a béta bomlást. A szabad neutron átlagosan tíz percen belül elbomlik protonná, elektronná és neutrínóvá. Mi váltja ki ezt a folyamatot, vagyis mi hat kölcsön mivel az elmélet szerint? A közvetítő nehéz bozonok milyen részecskék között közvetítenek? Mi a különbség a szabad neutron és az atommagban kötött neutron között, vagyis a stabil atommagokban lévő neutron miért nem bomlik el? Ezekre a kérdésekre a folyamatokat ábrázoló diagrammokból (Feynmann diagrammok) valahogy eddig nem sikerült választ találnom. El lehet ezt egyszerűen is magyarázni, vagy meg kell hozzá emésztenem pl. az általad ajánlott Bailin könyvet?
Igen, így van. Nagyenergián az egységes elektrogyenge kölcsönhatás SU(2) ×U(1) mértékszimmetriát mutat és 4 tömeg nélküli bozon közvetítí. Alacsony energián ez a szimmetria "spontán sérül a Higgs-mechanizmus" révén, a 4 tömeg nélküli bozon helyett megjelenik három nehéz bozon (ezek nem tudnak messze jutni, azaz a vákuum nem engedi a gyenge kölcsönhatást nagyobb távolságon hatni) és marad egy tömeg nélküli bozon ( U(1) szimmetriával), vagyis a foton. A szupravezetést szokták emlegetni analógiaként.
Igen, persze, de ez egy sokkal nagyobb társadalmi jelenség, ill. tendencia része. Tényleg nem akarok ebben a szaktopikban politizálni, de a globalizmushoz, ill. fogyasztói társadalomhoz leginkább konzumidiótákra van szükség, akiket meg horoszkóppal és kultúrszeméttel lehet és kell etetni. Van (ill. lassan szerencsére múlt időben) egy olyan politikai párt, amely a magyar oktatásügyben is rengeteget erőlködött az USA-ban már kialakult társadalommodell érdekében: legyen egy 5%-os elit, amely jórészt tudásban is az, a többi pedig nagyrészt legyen sötét, mint az éjszaka. (Az USA-ban hihetetlenül magas a funkcionális analfabéták száma és olvastam, hogy az ottani középiskolások kb. 40%-a azt sem tudja megmondani, hogy mi a saját államuk fővárosa!) Egy ilyen társadalom egy bizonyos szempontból tényleg nagyon hatékony és gazdaságos. Szóval a (népszerűsítő) tudomány háttérbe szorulása és szorítása mögött ez biztosan ott van.
A legnagyobb probléma az erős kölcsönhatással,hogy nem lehet használni a perturbációszámítást,mert a csatolási állandó nagyon nagy.Bár óriási energián ez picivé válik,és használhatóak lesz a perturbációszámítás,és a Feynman gráfok.
Azt olvastam,hogy az egységes elektrogyenge kölcsönhatás csak olyan nagy energián figyelhető meg,ahol az elektromágneses és a gyenge kölcsönhatás csatolási állandója egyforma.Kis energián a csatolási állandók elfognak térni,mert valamilyen szimmetriasértés történik.Ennek az eredménye a W-bozon,és a Z-bozonok tömege.De ezt hallomásból ismerem.
Normáról vektortér esetén beszélünk. A hengerpalást nem vektortér, azon csak távolságról beszélhetünk, normáról nem. Lokálisan, vagyis egyetlen térképre leszűkítve a hengerpalást euklideszi, csak globálisan nem. Két kockás füzetlappal átfedéssel le tudsz fedni egy hengert anélkül, hogy nyújtani, vagy zsugorítani kéne a lapokat. Eggyel viszont nem, tehát globálisan nem euklideszi a hengerpalást, mint metrikus tér (pl. a háromszögegyenlőtlenség globálisan nem igaz benne)
De ezt egy matematikus talán szakszerűbben el tudná mondani.
Úgy olvastam, hogy egy affin téren bevezethető az euklideszi metrika, pl. a hozzá tartozó vektortér általi affin koordinátákat használva, a vektortér természetes normája alapján.
Viszont attól, hogy egy sokaságon euklidszi norma bevezethető, még nem biztos, hogy a sokaság affin tér lenne.
Az affin tér egyébként egy principális homogén tér (torzor). A principális homogén tereknek nagy jelentőségük van a mérceelméletek matematikai megfogalmazásában is. Ld. http://math.ucr.edu/home/baez/torsors.html
Mostanában én is olvasgattam az affin térről. Számomra a következő derült ki:
Az affin tér egyik legfontosabb tulajdonsága azokon kívül, amit SR említett, hogy ha (A,B,C,D az affin tér pontjai) AB rendezett pontpárhoz a vektortér egy x eleme van rendelve, (ezt SR úgy mondta: a pontok különbsége egy vektor) és CD rendezett pontpárhoz is ugyanez az x vektor van rendelve, és ha az AC rendezett pontpárhoz a vektortér y eleme van rendelve, akkor a BD rendezett pontpárhoz is az y vektor van rendelve.
Ebből az következik, hogy pl. ha kiválasztom az affin tér egy O pontját, a vektortér egy a és b vektorát, és
az a+b vektort a következőképpen definiálom:
Jelölje A pont az affin tér azon pontját, amire OA rendezett pontpárhoz az a vektor van rendelve, és B pont az affin tér azon pontját, amire AB rendezett pontpárhoz a b vektor van rendelve, akkor az a+b vektorhoz az OB rendezett pontpár van rendelve.
Fenti tulajdonság miatt az a+b vektor egyértelmű, azaz nem függ O pont megválasztásától.
(Remélem, hogy az epés megjegyzésedet csak a poén kedvéért írtad, és igazából számodra is nyilvánvaló, hogy csak annyit jelentett, hogy nem valami gyógy-elmélettel akarok foglalkozni, hanem az igazival. Matematika szerencsére csak egyféle van, és - a fizikával ellentétben - nem kérdés, hogy elvileg bármit meg lehet benne tanulni, hiszen ott minden egyértelműen van definiálva illetve kimondva)
Na jó, azt hiszem, hogy ez a könyv akkor megteszi: http://uploading.com/files/get/6NQYJ5CS/ Djvu formátumban van, ezért olvasni és kinyomtatni kell egy djvu-olvasó program, pl. WinDjvu (http://windjview.sourceforge.net/)
DAVID BAILIN, ALEXANDER LOVE : INTRODUCTION TO GAUGE FIELD THEORY
PhD-s hallgatóknak íródott és a relativisztikus kvantummechanika ismeretét feltételezi.
Nyilván nagyon nagy erőfeszítéseket tettek a fizikusok, hogy a paraméterek számát minimalizálják. Eddig ennyire sikerült. Az elektromos és a gyenge kölcsönhatás elmélete is két teljesen különálló dolog volt - ha jól emlékszem 1973-ig. Weinberg és Salam megérdemelten meg is kapták a fizikai Nobel-díjat, amikor sikerült az egyesítés. Az erős kölcsönhatás beemlése viszont csak nem sikerül, pedig több, mint 30 éve dolgoznak rajta gőzerővel. Kezdetben egy bővebb Yang-Mills elmélettel próbálkozott mindenki, de nem ment. Aztán jöttek a szuperszimmetrikus elméletek, meg a húrelméletek.
Igen, pontosan olyasmi ez. Az ostoba, barom újságírók (kivétel egyre kevesebb van) az ilyen kóklereket futtatják, mert abból indulnak ki, hogy a tömegek erre vevők. Holott ez alapból nem így van. De ez egy messzevezető téma, leginkább politikai.
