"A fizikai módon kezelt víz kémiailag tekintve úgy reagál, mint a nem kezelt víz."
Vagyis ugyanúgy vízkövesedik minden.
A vízkövesedést a vízben található Ca- és/vagyMg-szulfátok/karbonátok kicsapódása okozza.
A vegyiüzemekben lágyítják a vizet ioncserével, amikor is a Ca2+-t és a Mg2+-t Na+-ra és K+-ra cserélik, mert ezek szulfátjai, karbonátjai már nem képeznek csapadékot (esetünkben vízkövet).
A bal oldali képen feltöntetett Ca(HCO3)2 vízben oldódik tehát nem alkot vízkövet (ezt oldják fel vízben és isszák a gyomorégésesek, mert lúgosítja a gyomortartalmat, kompenzálva a sok gyomorsavat), a CaCO3 viszont nem oldódik csak savban és enyhén savas vízben (ld. karsztvíz).
Ebben szerintetek lehet FIZIKAI igazság, vagy csak egy 'csodakütyü'? : "VULCAN FIZIKAI VIZKEZELŐ KÉSZÜLÉK", http://www.lyonker.hu/antivizko/vulcan.html
USA nem írja alá az egyezményt, annyit enged a levegőbe amennyit csak bír.. aprocska problema ezzel a kituno szerzodessel, hogy Kinara meg Indiara nem vonatkozik, marpedig ok kb ugyanannyit nyomnak ki, mint USA.
tudományosan összeállított angol jelentés 10 éven belüli 7 méteres tengerszint növekedését, 7 meteres tengerszintnovekedes 10 ev alatt? ejha. Ha a 3 km magas Gronlandi dom leolvad az ad egy +7metert. egyszeruen nevetseges ez az allitas.
az igazi tudomanyos becslesek 20 cm es 1 meter kozott szorodnak a 21 szazadra az atlag 50-60cm.
Ezek után kérdem, mennyit számít hogy 0,6 vagy 4 ??? ezek utan igen
Az elmúlt néhány évben megduplázódott a légköri CO2 aminek a fele az indonez tozegegetesbol jon, szinten nem vonatkozik rajuk Kyoto.
Azt ki tudna szamolni valaki, hogy akkor most a CO2 koncentracio megduplazodasa 4 vagy 0.6 fokkal emeli az atlaghomersekletet. Az elfogadott allaspont azt hiszem az, hogy egy duplazodas az 4 C fok forcing-ot jelent, de itten azt szamolgatjak, hogy nem is: http://www.realclimate.org/wp-comments-popup.php?p=220&c=1
egyaltalan milyen jelensegek, torvenyek relevansak a glob. melgedesben? Abszorbancia? Lambert Beer?
Állj egy alma fa alá,ha a fejedre pottyan akkor megtudod. Newton is akkor kezdett elgondolkodni rajta.... Minden tömeggel rendelkező tárgyak között ható erő. Függ a tárgy nagyságától/tömegétől/.Minten tárgy között hat. kölcsönösen vonzák egymást,ez az erő alapjába véve kicsi, de a földgolóbisunk akkora nagy tömeggel re
ndelkezik,hogy minden tőle kisebb tárgyat jelentős erővel vonz magához.
Szerintem a tömegtől van! A holdon például Amstrongék azért tudtak olyan nagyokat ugrálni,mert a holdon kisebb a grav.erő.
BME, ELTE, DE, SZTE. Jó mind. Mindegyiken vannak jó tanárok. Igaz, ami igaz, ha azt mondják fizikus, nekem mindig a BME F épület jut eszembe, mivel a BME-n végeztem (nem elméleti) mérnök-fizikusként.
Abból a szempontból mégis a BME-t javasolnám, mert:
1. Ipari területek felé is el lehet kalandozni
villamos
optikai (Furakawa - optikai kábelek stb.
lámpás (Tungsram - GE Lightening)
nukleáris (PA Rt.)
mobilos (Westel)
2. Teljesen elvadult térelméleti dolgokkal is lehet foglalkozni (és doktorálni)
3. Egyszerűen át lehet hallgatni az ELTE-re (és viszont - Ott van DGy.).
Iszugyi, köszi a választ! Én csak abból indultam ki, hogy elég hosszú csőben, ha a folyásban lévő folyadékot hirtelen lezárjuk, létrejön az "ostorcsapás-hatás" ami a manométereket is tönkreteheti. Ez is egyfajta oda-vissza rezgés. Ebből gondoltam hogy van sebessége. Persze nyilván más a sebessége egy nyomáshullámnak /pl. hang terjedése a vízben/ , mint az egyszerű folydogálásnak. De csak van ez utóbbinak is valamiféle megközelítő folyamat-leírása?
Nem jó az elképzelésed. Én szimuláltam vizes oldat modelleket, nagyon bonyolult a viz szerkezete. Semmi esetre nem lehet a viz molekulákat golyóbisoknak tekinteni egy bizonyos átmérövel. Van a vizben egy ún. vizkristály szerkezet, ami a hömérséklettöl, meg persze attól is függ, mi van benne feloldva. Rengeteg computer szimulációk vannak a szakirodalomban a vizröl és vizes oldatokról.
Sziasztok! Van egy probléma, légyszi segítsetek. A víz folyási mechanizmusa hogyan zajlik molekuláris szinten? Én, nevemhez méltóan úgy gondolkodom, hogy a vízmolekulákat golyókkal helyettesítem. Ezek valamekkora távolságra vannak egymástól, a kölcsönhatások függvényében. Ez az első kérdés: mik ezek a kölcsönhatások? Vonzás, taszítás? Mekkora a molekulák távolsága?
Aztán a folyás mechanizmusa: ha pl. a balszélső golyót nulla idő alatt elmozdítjuk balra, az maga után húzza a többit, láncreakció-szerűen. Létrejön egy oda-vissza rezgés? Mekkora ennek az oda-vissza hatásnak a sebessége és frekvenciája?
Lehet hogy egy hidrodinamikát végzettnek ez egy egyszerű kérdés, nekem sajnos nem az.
Az Iszugyi egy német egyetemen végzett (Mainzban). Tölem megfogadhatod Simply Red ajánlatát, az nem zavar engem. De kérdezd azért meg hogy ö hol és mit végzett, hogy meg tudjad ítélni, mit ér az ö véleménye?
