Jól lehet szemléltetni rajzban. A ferdén beeső hullám két hullámhegye a határfelületen legyen mondjuk l távolságra. A hullámfrontok szöge mindkét oldalon olyan, hogy két hullámhegy távolsága éppen l legyen a határfelületen.
Ha a nagyobb törésmutatójú közegben a fény olyan szögben esik be, hogy ez az l nagyobb, mint a hullámhossz a kisebb törésmutatójú oldalon, akkor nem létezik olyan szögű hullámfront, melynek ez az l távolság meg tudna felelni.
"A ritkább közegből minden szögben belemegy a fény egy része a sürübbe, fordítva nem igaz."
Honnan jön ez a megkülönböztetés? Mondjuk néz egy üveglapra ferde szögben, a tükröződést látod, de "át nem látsz rajta" abban az irányban. Ugyanez igaz fordítva is. Ettől függetlenül bizonyos százalék veszteség valahogy mindig van szerintem.
Még mindíg nem ugyan azt látjuk, bár a fénynél elvárható lenne :)
A ritkább közegből minden szögben belemegy a fény egy része a sürübbe, fordítva nem igaz.
"A kérdéses pont fénye ugyanazon az úton kijut."
Nem feltétel, hogy ugyan arról a pontról kapjon fényt, ahova kifelé már nem juthat.
A második mondat annyiban igaz, hogy nem lehet a láncot tolni... :-) Annyiban meg nem, hogy minden további nélkül le tudják lazítani a kötelet, a csiga fölé ugrani stb, a vége pedig zavaros és értelmetlen."
Most azt, hogy Nem. Ha valami számodra zavaros és értelmetlen, akkor nem kellene előbb megérteni azt, hátha van benne több is, mint amit Te gondolsz róla? :-)
Az egész olyam, mint egy egyenlet. A lényeg pedig az, hogy bármi is kerüljön a bal oldalra, az azon nyomban megjelenik az egyenlőségjel jobb oldalán is. Lehet bonyolítani (egyik nagyon mászik) , egyszerűsíteni (sunnyogva-pihenve mászik), akkor is egyenlő marad. Egyszerre érnek fel akkor is, ha a fene fenét eszik.
De vízből levegőbe egy határszög alatt teljes visszaverődés történik.
Persze. Csak ebből nem következik, hogy lehetséges valódi egyirányú tükröt készíteni.
A lényeg: ha egy pont a tükröző réteg egyik oldalán kaphat fényt a túloldal egy pontjából, akkor ez fordítva is igaz. A kérdéses pont fénye ugyanazon az úton kijut.
Gondold át. Egy olyan pontot, amelynek a fénye nem juthat át a tükröző felületen, meg sem tudsz kívülről világítani a tükrön keresztül.
A hallal kapcsolatban igazad van.
De vízből levegőbe egy határszög alatt teljes visszaverődés történik.
Levegőből vízbe minden szögben bemegy a fény egy része.
A "halak":
www.phy.ntnu.edu.tw/java/optics/path_e.html CFID=2861420&CFTOKEN=48832821
Itt a fénytörést lehet tanulmányozni:
http://www.phy.ntnu.edu.tw/java/light/flashLight.html
Nyilván az kevert meg, hogy a vízből-levegőbe határszög nem azonos a levegőből-vízbe határszöggel.
Az enyirányú tükör viszont így lenne pontosabban megfogalmazható: én látom őt, ő nem lát engem.
Ez viszont nem így van, ha te látod a halat, a hal is lát téged (ha el nem fordul...). Nincs olyan hal, amit te látsz de ő nem láthat, és fordítva, ha a hal lát téged, te is láthatod őt.
A tükördobozra kapásból azt mondanám, hogy csak a doboz rezgési módusainak megfelelő fotonok létezhetnek benne. Ez csak a nem kellően megalapozott véleményem.
A tükörfalra viszont megalapozott véleményem van - nem lehet csak egyik irányba tükrözni. Örökmozgó a csak befelé terjedő hősugárzásra alapozva: sugárzás a dobozba csak be, a dobozba folyamatosan hőenergia áramlik, ezzel gőzt fejlesztünk, generátort hajtunk, a villanyt elhasználjuk.
Amit a vizzel és a lézerrel teszteltél, az a határszög. Erre alapozva nem készíthető "fény egyenirányító". Ha egy fénysugár átmegy, akkor ugyanazon a nyomvonalon fordított irányban is átmegy.
"Akkor végül is mi jön ki, felérhet az egyik gyorsabban, mint a másik, vagy nem?"
Szerintem egyszerre érnek fel, de a gyorsabban mászó jobban elfárad :)
"Az extremiálisok az eikonal nívófelületek ortogonális trajektóriái."
:-)))
Az "az-on" kívül nem sok magyar szó van benne! :-) Az első szót magyarázni akarja, hogy az adott fogalomrendszerben mire is használják, tehát az még Ok is lenne, de mi az eikonal nívófelület? A trajektóriát talán sejtem, az ortogonálissal együtt merőleges kivetítést jelent. Mondjuk egy x-y-z derékszögű koordinátarendszerben lévő test kivetítése az adott x-y, y-z, és x-z sikokra. Remélem, ez így korrekt és segít valamit! (Az eikonal az meg valami függvény elvileg.)
Sziasztok, lenne egy kérdésem, mit jelent az alábbi, és lehet-e másképpen (kevésbé tömören) megfogalmazni? (épp fizikát tanulok, lehet, hogy a matematikát kellene nagyon újra elővenni? :)
"Az extremiálisok az eikonal nívófelületek ortogonális trajektóriái."
Mert a felfelé lassuló test kisebb erőt fejt ki a kötélre, mint az egyenletes mozgást végző vagy a nyugvó. Mindketten nem mozoghatnak felfelé a kötéllel együtt, mert akkor nem maradna feszes a kötél, de a felfelé lassuló ember fogja a kötelet így az vele együtt lassul a lendületet továbbadva.
Az első mondat igaz.
A második mondat annyiban igaz, hogy nem lehet a láncot tolni... :-) Annyiban meg nem, hogy minden további nélkül le tudják lazítani a kötelet, a csiga fölé ugrani stb, a vége pedig zavaros és értelmetlen.
"Nem az a probléma, hogyan, hanem mi következik belöle?"
Szerintem nem sokminden. Pontosan annyira lehet számolni, mint mondjuk egy gázban az egyes atomok sebességét. Sugarak pattognak össze-vissza egyszer erősítve, egyszer gyengítve egymást, de hogy mikor hogyan találkoznak össze...
"Tehát, hogyan lehet a kötélen nem nulla az erők eredője? :-)))
És ha nem nulla az erők eredője, mekkora is lesz a kötél gyorsulása? És a végtelenül gyorsuló kötél miért nem hagy itt csigát, mászókat, csapot, papot, szép világunkat?"
:-)) Az is lehet, hogy csak tesztelsz. Ha van egy tömeg nélküli köteled, amire felfüggesztesz két tömeget, ami pontosan egyezik egymással, akkor miért gyorsulna végtelen gyorsulással? Aztán az egyik tömeget mondjuk feldobod, ami elvileg egy lassuló mozgás lenne azután, hogy már elengedted, de nem fog lassulni, mert a másik tömeg nagyobb súlya tovább húzza. Olyan az,mint a lift, ha lefelé gyorsul, akkor a mérlegre állva kisebb súlyt mutatsz. :-)
A tükör létezését már többféle módon cáfoltátok :)
Az eredeti problémáról egy betű se hangzott el.
A hömérsékleti sugárzás be megy / Herry Potter segit :)
Ki biztosan nem jön.
Nem az a probléma, hogyan, hanem mi következik belöle?
Tehát, hogyan lehet a kötélen nem nulla az erők eredője? :-)))
És ha nem nulla az erők eredője, mekkora is lesz a kötél gyorsulása? És a végtelenül gyorsuló kötél miért nem hagy itt csigát, mászókat, csapot, papot, szép világunkat?
Ez rendben is van, köszönet érte, de az, hogy el sem tudod képzelni, hogy esetleg Te tévedsz...:-)
Már hogyne tudnám elképzelni, és azonnal be is fogom ismerni, ha belátom hogy tévedtem.
Egyelőre ebben a konkrét kérdeésben nem úgy néz ki... :-)
Mert a felfelé lassuló test kisebb erőt fejt ki a kötélre, mint az egyenletes mozgást végző vagy a nyugvó. Mindketten nem mozoghatnak felfelé a kötéllel együtt, mert akkor nem maradna feszes a kötél, de a felfelé lassuló ember fogja a kötelet így az vele együtt lassul a lendületet továbbadva.
"Szerintem én vagyok a legtürelmesebb válaszolgató. :-) "
Ez rendben is van, köszönet érte, de az, hogy el sem tudod képzelni, hogy esetleg Te tévedsz...:-)
"Nézd magát a kötelet. Nincs tömege. Azt állítod, az erők eredője nem nulla a kötélen. Ezt hogyan tartod lehetségesnek?"
Miért, ez valami csoda lenne? Természetesen nem az emberek nélküli tömeg nélküli kötélről van szó, mert az valóban egyensúlyban van, miután nincs súlya. :-)
Az embereknek viszont van súlyuk, a kötélerő viszont dinamikus folyamatok eredője, nem simán statikus, mint a súly. Vegyük például a kocogó ember lépteit! Hogyan alakul a talaj és a cipőtalp közötti erő időbeli változása? Nem a pontos függvény érdekel, hanem a lényeg?
"Hogyan lehet az erők eredője nullától különböző egy tömeg nélküli tárgyon? Mi tart ellen az erőnek? Miért nem kezd azonnal végtelen gyorsulásba, miáltal kimozog az erő útjából??? "
Ha egy akármilyen rendszerre ható erők nincsenek egyensúlyban, akkor az gyorsul, ha az erők kiegyenlítődnek, akkor egyenletes mozgást tart fenn. Ha kezdetben azonos a tömeg és senki sem akar mozogni, akkor egyensúly van, nincs gyorsulás egyik irányba sem. Ha az egyik gyorsulni akar, az a kötéllel gyorsítja a másikat is, de ha lassulni, akkor a másik nem fog lassulni, hanem hozzá képest lefelé mozog.
Miért kezdene végtelen gyorsulásba, ha az embereknek tömegük van, csak a kötél súlytalan?
