1: Szerintem egyik hangra sem aggatott senki ilyen jelentést, és az R hangra sem hogy "folyamatos ciklikus mozgás", nincs is értelme ilyesminek. Ráadásul az idézett mondatban nincs is R, látod anélkül is megfogalmazható ez könnyen.))
2: A sorolt szavaid egy igen jelentős része főnév is vagy épp más is : TŰZ, VÁR, NYÚL (emlős), toll (ugyanaz a logikája, a tolás), ÍR is főnév ha gyógí-ÍR, arcunk része az ÁLL és ekkor főnév. ÜT szó főnévpárja az ÚT (mert kiütik a helyét) Akkor a MEGY szó alapja a MEG szó.
A HÚZ már eleve képzett szó, az erőkifejtés HÚÚÚ ösztöni emberi reakció hangjai ezek. HÚ+Z igére képzés során lesz az ami. A "HÍZ" még csak egy szótő, ez ikes ige és HÍZIK alapesetben.
VISZ szónak a VÍZ amihez közvetlen köze lehet, ne feledjük abból bizony mindenki VISZ.)) Fordítva is igaz, mert a folyó VÍZ is VISZ el mindent ami belemegy. Sőt régi településünk neve mindkét hangalakban megtalálható. MAR dolog például a lónak is van, ilyenkor főnév. Ugye MAR-magasság.
VER szó főnév párja a VÉR. Ugye VERES szín a VÉRES szín, ugyanaz a gyökszavunk voltaképpen.
TÚR egy halom településnevünkben benne, plusz folyónév + TURÁN nevét is mondták így röviden. KÉR szóval ugyanez a helyzet. SÜT és SÜL szavak már ige-képzettek egy hangutánzó SÜ jelenségből létrehozva. Ennek ellenére a SÜL mikor épp tarajos, akkor bizony főnév.))
SÍR szó is főnév megemlékezéskor. FÚR ugyanúgy az itt még nem meghatározható szófajú FOR gyökerű szavaink közé tartozik. Ebben a formában ige természetesen. Anno csak egy hangábrázolásként indult.
TÉR szó főnév is ugyanúgy kint a téren, vagy a TÉR-ERŐ sem ige. VESZ szó főnév párja a VÉSZ szó. Csak egy kis ékezet különböztet. A SZÓR szó ugyanaz a gyökérszó toldalékként is mikor valamit 6-SZOR veszünk. Ilyenkor meg nem ige, ez egy szorzás értelmű gyökérelem, ami hangvázként működik SZ_R vázon, de még S_R is megáll sokSZOR ez. SOR, SER-EG és a többi.
A HÁZ esetére a finn levezetés az egy totális baromság, hazudták volna germánnak, az sokkal hihetőbb volna ha a szótárakba nézünk.)) Persze a saját szavunk, sőt inkább a "finn" alak lesz inkább a magyar KÖT szó származéka, ezt mintha régebben is így beszéltük volna, úgy emlékszem...
"Továbbra is tartom, teljesen értelmetlen az R hangnak ilyen kitalált és spekulált "folyamatosan gyorsan ismétlődő mozgás" értelmet adni"
Jogod van hozzá...
"Amúgy meg annyira általános ez a körülírás, hogy bármelyik mássalhangzóval összeszedek "folyamatosan gyorsan ismétlődő mozgás" dolog belemagyarázását lehetővé tevő szavakat, elég lenne ehhez mondjuk a G hangot megjelölnöm,"
Nos, sem a K, sem a P, sem a CS, sem a T... hanggal nem hozható összefüggésbe a folyamatos, ciklikus mozgás.
A G-vel sem, mert az egy meg-megismétlődő, szakaszos mozgást jelöl.
HÁZ szónak semmi köze a HÓ szóhoz. Utóbbi a HŐ-hatások ösztönszava "
Igen ezt feszegettük korábban is. A C-F szótár is megemlíti ezt a kapcsolatot: "Eredetére és értelmére rokon a hi (hideg) és hű (hüs, hűvös) szókkal,"
Ugyanakkor megemlíti a HÓ változatait is; HOV és HAV .
Ezek a HÚ/HŐ/HÓ meglepetést kifejező hangok köszönnek vissza a HAW/HOW (hav/hov ill. hau/hou) gyökben, így a HÁZ/HÓZ/HAUZ/HOUZ szavak (továbbá a HÍV, HÍR, HÚZ, HOZ, HŐKől,) gyökeiben is.
C-F szerint: "HÁZ, fa. tt. hát-at, harm. szr. a. Megvan a latin-olasz casa, spanyol cata, caza, német Haus, dán, svéd hűt, angol house, wend kisha, horvát kutha, kútja, a szanszkrit kutisz, kutasz (bekerítés, ház); kut (főd, tartalmaz) gyöktől; továbbá a különféle finn ágakban eléforduló : koti, kota, kot, chot, choat, koat szókban"
Itt viszont nagyot téved, mert a K hangnak egészen más a jelentése, és a K-val kezdődő "ház"-ak valójában KUNYHÓ jelentésűek. Lásd a német KOTE szót, mely "kúp alakú sátort" jelent.
FOR az hangutánzó gyökérszó. Erre mondod, idézem :
"Legföljebb a forrásban levő vízre igaz..."
Egyáltalán nem csak arra, mert igaz ez a forrásvízre is, azt gondolom nem vitatjuk hogy az embernek ősidők óta innia kellett vizet.))
De igaz továbbá a FORgószélre is, igaz lesz bármiféle FÚR-ó hangra is, ugye a fúrás is forgómozgás, és a természetnek is megvannak a maguk fúrást végző teremtményei, melyek szintén F-RR hangot bocsátanak ki tevékenységük során.
Bármilyen élőlény/tárgy FÜRdetésekor, vagyis FÜRdés esetén is ez a természeti hangjelenség,(F-RR,f_RR) tehát jogosan lett a hangutánzás által gyakran forgásértelmű ez a gyökérszó, mert a természetben is efféle hangokat bocsát ki a vele logikailag összekapcsolható jelenségek tekintélyes része.
Azért FOR/FÚR/FER/FÜR a gyökérszavunk, mert F_R hangok által egy valóságos hangutánzatról szól ez az illusztráció, a hangjelenséget ábrázolták vele. Tudom hogy ez elképesztő és egyben hihetetlen, és még az egyszerűségében nagyszerű is valahol mindez.))
Ha egy hangjelenséget ábrázolok, akkor azt úgy próbálom megközelítőleg leírni az emberi hangokkal, amennyire az megközelítőleg lehetséges. És ha épp D-RR szerűséget hallunk, mert DÖRög az ég, akkor a DÖR forma lesz egy hangutánzat ugye. Ezért jött létre. Később ennek a DÖR dolognak csak az egyik kiragadott hangjába már aztán utólag mondhat bárki bármit, a gyökérszó létrejöttének kiváltó okát ez már bizony nem változtatja meg visszamenőleg...
Továbbra is tartom, teljesen értelmetlen az R hangnak ilyen kitalált és spekulált "folyamatosan gyorsan ismétlődő mozgás" értelmet adni és ehhez görcsösen ragaszkodni.
Mert egyszerűen a legalapvetőbb és legrövidebb R hangos szavainkban is igen jelentős részben egyszerűen értelmezhetetlen a fent idézett körbemagyarázás.
A "RÁ" szóban sincs ilyen értelme, kitalálhatsz köré egy erőltetett mesét, ez egy módosító helyrag alapesetben, és semmi sem utal arra hogy a vadászathoz bármi köze lenne, ilyen alapon az űrkutatáshoz is kapcsolhatnám, hiszen az égbolt-RA néztek fel ősidők óta az emberek.)) Sőt, RÉ a nap megnevezése volt anno. Tehát az űrkutatásról szól a hang, ennek bizonyítéka is van, hiszen az ŰR szó is ezen hangot hordja, hoppá.)) Megdönthetetlen tény ezek alapján.))
Bűvészkedni én is tudok, de az én célom a valóság feltárása.
Hol van ezekben "folyamatosan gyorsan ismétlődő mozgás ? : ÁR (100 forint), ÁRU, ERŐ , REÁ, ág-RA,
ORR (2 R is van tessék) , ÚR, ŰR , KÉR, KÖR, RAK, RÚG, RAG, ROM, BOR, BŐR, BÉR, SÁR, RÉG, RÉSZ, RÉM, RÍM, RUM, HÍR, HÚR, RAB, RÉT, RÚT, RŐT, RÚD, NYÁR, NYER, meg egy halom szóban értelmezhetetlen a körülírás. Pedig rövid gyökérszavakból, illetve szótövekből válogattam. Ezek annyian vannak hogy kivételként már nem említhetőek.
Amúgy meg annyira általános ez a körülírás, hogy bármelyik mássalhangzóval összeszedek "folyamatosan gyorsan ismétlődő mozgás" dolog belemagyarázását lehetővé tevő szavakat, elég lenne ehhez mondjuk a G hangot megjelölnöm, és innentől fogva az összes gyakorító igeképzéssel született szavunkat kiírhatnám rá.)) Sokkal több összejönne, mint az R-re.))
Amúgy a gyökszónak még nincs szófaja, vagyis van, de egyszerre minden lehet még ebből. A képzés dönti el, vagy ha röviden marad akkor meg a szövegkörnyezet. Lásd mondjuk SZÍV, ami igeként és főnévként is szavunk.
HÁZ szónak semmi köze a HÓ szóhoz. Utóbbi a HŐ-hatások ösztönszava a HŰ-vös, HI-deg , HE-ves és HÓ is ide tartozó, plusz még egyéb szavak ösztöni hangutánzó gyökérszava. Mondjuk ebben már egyetértettünk egyszer és emlékszem, hogy nagyon nekimentél és cáfoltad egy harmadik fórumtársunk akkor, mikor erről szó volt. Ha kell visszakukázom, mert ez megvan itt valahol. VCS verziója nem stimmel.
A "HŐ-hatás" ösztöngyökű szavaink kapcsolatát meg a világszerte meglévő szókészlettel már igazoltuk itt, de bármikor újra megteszem.
A HÁZ meg inkább a HÚZ szavunkkal rokon, még ma is szokás mondani hogy felhúzták a házat, vagyis felépítették. Egy másik magyarázat szerint meg HÚZ-ták ezt a HÁZ dolgot szekereken maguk után a nem egy helyen letáborozó őseink, igen vitték magukkal gyakorlatilag és HÚZ-ták ezt. Logikus is teljesen.
Amúgy meg nem a miénk változott meg, hanem a német is már, meg főleg az angol, még ma is sok helyen a germán családon belül is 3 hangos szó ez HUS formában, ugye ez még eléggé hasonlít is a mienkhez...
"Meg ha már átírásokról beszélünk, folytatnám még azzal, hogy többek közt a földrajzi neveink esetén sem lehet ezt elsumákolni, hiszen 100 % bizonyossággal tudjuk az eredeti magyar nevét, amelyeket elváltoztattak hangalakban más nyelvek. "
Mi ebben a különös? Mi is megváltoztatjuk az idegen földrajzi nevek, szavak kiejtését, igazítva nyelvünk saját hangzásához, esetleg saját elnevezéshez folyamodunk.
English - angol, Scotland - Skócia, četina - cseh, german - német, ruszkíj - orosz, Wien - Bécs...
"1: A "CSOR" , helyesebben CS_R a hallható valóság, a hangok párhuzamos észlelése az mi ebben megvan örökítve."
Ez természetes, mert a gyorsan ismétlődő CS hangok generálják az R hangot.
"Egyébként a CSOR-OG szóban is a szó végi --OG gyakorítóképző gondoskodik a folyamatosság kifejezéséről,"
Az -og képzőt igék után tesszük (pl. ír-og-at), a CSOR gyök is egy ige, aminek a végén levő R hangnak értelemszerűen cselekvést kell kifejeznie. Pl. sí-r, kap-(a)r, fú-r-og-at...
Miután az R hang más gyökökben és toldalékokban is cselekvést fejez ki, így ez általánosan igaz, és igaz a CSOR gyökre is.
"2: A "RÁ" szó sokkal több annál, hogy önkényesen csak egyféleképpen értelmezze bárki,"
Én csak egy értelmezését ismerem. Akár igekötő, akár toldalék, akár önálló szó, mindenkor egy dologra, egy dolog fölé (rá) irányuló cselekvést fejez ki.
"Nincsen a "RÁ" szóban semmiféle "ismételt gyors mozgás" jelentése"
A szó keletkezésének körülményei kifejezetten a gyors, erőteljes mozgás képét vetítik elénk: A vadat elejtőknek összehangoltan gyorsan kellett cselekedni a szó(RÁ) hallatán, rávetették magukat a zsákmányra (persze képletesen) és lándzsával, kőbaltával megölték.
"3: FOR a hangutánzó gyökérszó. Azért ez, mert ténylegesen is F_RR szerű jelenségeket hallunk."
Legföljebb a forrásban levő vízre igaz, azonban már előtte is használhatták ezt a szót, hiszen az embernek sokszor kellett megfordulnia ilyen, vagy olyan okból.
A FOR gyök végére tett +R hang is arra utal, hogy már volt ilyen szó. lásd VARR...
"6: Folyamatosan mutatom a megváltoztatott külsejű szavainkat. Most nem tudom miért csinálsz úgy mint aki még ezekről nem is hallott,"
Kifejezetten tetszenek, csak annyi a különbség kettőnk közt, hogy én nem tartom szándékos megváltoztatásnak, hanem természetes változatoknak tekintem.
"Vagy szerinted a HÁZ nem lett HOUSE és kiejtésre HÁUSZ?.)"
Szerintem a német szó az eredetibb hangzású, a mienk változott meg kissé, mivel mi a W-t ma már V-nek ejtjük. (A W közelebb van az U-hoz, mint a V-hez)
A HÁZ szavunknak a HAVazik /HÓZik lehet a párja. Varga Csaba szerint a hó is éppúgy takarja, óvja a tájat, mint a HÁZ az embert. Kénytelen vagyok ezt a véleményét osztani, hiszen a a HÓ eredetileg HAW (hau) lehetett, erre utal a HAVAS /HOUS (hawas/hows ť hauas/hous ť havas/hós) szavunk. A németben ugyan ez a HAUS (house) változat maradt fönn.
"A SHORT és KURZE KURTA előzménye is bizonyítható, tehát az átírás is bizonyítható, hiszen már a germán nyelvcsalád tagjai is különbözőre írták át és meg ezt."
Semmilyen szándékos átírást nem bizonyít, ezt csak Te képzeled.
Egy nyelvterületen belül ki az az idióta, aki szándékosan megváltoztatja a egy szóban a hangokat? Miért tenné? Hiszen, ha megváltoztatjuk a hangokat, érthetetlenné válik a szó!!! Az ember mindig arra törekedett, hogy minél könnyebben megértse a másikat, így a szavak önkényes megváltoztatása szembe megy a beszéd céljával, a megértéssel.
"A német/angol szó is ugyanez, ezen butaság is vitázni, csak átírva és ELVÁLTOZTATVA van az egész hangalak. Még hogy logika ebben.))"
Én is ugyan ezt kérdezem: Mi a logika a szavak szándékos megváltoztatásában? De nem tudsz, mert semmilyen épkézláb logikát nem lehet találni benne.
"Az a "logika" a német esetén épp, hogy a KURTA T hangjából csak úgy Z hangot csinált, és C-vel ejti."
Miért? Mi volt ezzel a célja? Az, hogy ne lehessen érteni a szót? Ez hülyeség! Ha van egy ismert szó, miért kell megváltoztatni a benne levő hango(ka)t? Ezt magyarázd el, egy elfogadható indokkal. (A "csak úgy" nem indok.)
"7-8 egyben: Esetünkben egy ismert hangalak különfélére változtatott alakjairól van szó a germánban, és nem másképpen épült szinonima szavakról. Ezért a fejfás, vagy talpfás hasonlatod sehogyan nem alkalmazható erre..."
Nagyonis alkalmazható és kiváló példa a szóalkotás módjának bemutatására.
Úgy látom, akárhányszor, akárhogy írom le, akkor sem fogod megérteni a szóalkotás ismert szavak összetételén alapuló, rendkívül egyszerű és életszerű módját.
KURTA : a német is jól el KURZE ezt a szót, az angolnál még a kezdőgyökérszó is eltűnt ezzel, hogy SHORT mondanak rá, ráadásul a H hang is teljesen indokolatlan a szóban.
CERVEZA latin/spanyol és társnyelveik a SÖRVÍZ ( vagy SER) szót használják, ahogyan régebben az egyik megnevezése volt ennek. A "CER" az SER/SÖR, a VEZA meg VÍZ vagy még jobb úgy hogy VIZE
Ha az angol SUMMATIVE szót használja, akkor biztosak lehetünk abban hogy összegzett, azaz SZÁMÍTVA cselekedett. SZÁMÍTVA----SUMMATIVE átváltozás. Angol (és latin) ruhát vett fel a ragozott szavunk. Az energia nem vész el, csak átalakul.)) Nem véletlen mondják ám ezt.
CSINGILING mondjuk mi. Ennek értelme is van nyelvünkön, mert CSENG a cucc, és a régi csengők kis "lingője" az bizony a LENGője, az ott LENG. Angol meg azt mondja : TING-A-LING , ha nem tudnám hogy angol, már-már kínaiakra gyanakodnék,)) Lényeg, hogy az angol a magyar kifejezést "másolta", csak ugye nem jó kezdőhanggal, a CS elég fontos és valós hangunk a csengésben. Nem mindegy hogy CSENG vagy TENG.))
MAGASZTOS -----AUGUSZTUS csodálatos átváltozásról már írtam. A császárt illették a magyarul érthető kifejezéssel amit életében kapott meg jelzőként. Persze MAIESTAS is van nekik a latinoknál, itt a változatosság kedvéért a szóban igen fontos gyökérelem G hangját egyszerűen kicsalták a szóból, ha visszatesszük gyakorlatilag megkapjuk a MAGASZTOS szó közel azonos alakját, ahogyan ha visszatesszük az AGASTOS elé az M hangot, szintén működik a történet.))
Ugye a MAG szóból MAG-AS-AT a magyar nyelv képez + --OS melléknévképzőt is mi teszünk a szó végére. De mindezt egyben mi ragozzuk ilyen lépcsőkben.
Elviekben persze.)) Mert az angol is kitette, sőt egybevágó szava van a mienkkel, minden toldalékunk és ragozásunk a helyén is van, csak figyeljünk szépen :
MAGASZTOS a mienk, MAJESTIC az övék.)) Beragoztuk már ezt nekik gyönyörűen.)) És használják, régen még a J helyett G volt ám az a hang, csak úgy ez már túl feltűnő lenne, inkább átírták.)) Így megy a germán nyelvképzés is, meg persze a latin is.
Magyar nyelv is alkalmaz kisebb eltérítéseket, de ez egészen más indíttatású. Szóképzési (új szó) okai vannak neki, és logikusan és tudatosan egymásra is építi szavait, például ezeket :
FENN szavunk eléggé alapvető. A természetes FÉNY hol is világít felénk, hol találjuk meg?... FENN fogjuk. De a rokonság (több annál) ebből is látszik : FENSÉGES----FÉNYESSÉGES jelző ugye.
Magasra növő örökzöld az ott FENN NŐ még tovább is. FENN NŐ a FENYŐ. A legmagasabb fafajták közé tartoznak, ezért a neve. Milyen a FÉM?... Sok tulajdonsága lehet érdekes, de mindenképpen a FÉM az FÉMES dolog. Akarom mondani FÉNYES dolog.)) És ezt nevezték meg, a "fényes" tulajdonságát.
De jó hírem van, mert a FÉNYES szó egy az egyben pontosan így ragozva ott van az angolban is. Eléggé átírták ezt is, azért csodálatosan felismerjük, mert mint tudjuk az energia nem vész el, csak átalakul.))
FÉNYES---FAMOUS )) FAM mint FÉNY + a melléknévképzésünk, együtt FAMOUS azaz FÉNYES, hiszen ha híres és népszerű akkor reflektorfényben van, dicsfényben van stb., amennyiben melléknévként "nagyszerű" akkor is azt szoktuk mondani többek közt hogy például "elég fényes jövő elé néz" "Fényes ruhája van" és hasonlók, a "pompás" szinonimája is ez a szó.
Az írást jobban elbarmolták esetünkben, mint a kiejtést ami ahogyan ismerjük : "FÉM3SZ" szerű kimondást eredményez, kábé olyan ez mikor a kisgyerek még selypít és nem egészen jól mondja ki azt hogy ez bizony a FÉNYES.))...
Meg ha már átírásokról beszélünk, folytatnám még azzal, hogy többek közt a földrajzi neveink esetén sem lehet ezt elsumákolni, hiszen 100 % bizonyossággal tudjuk az eredeti magyar nevét, amelyeket elváltoztattak hangalakban más nyelvek.
Lehet kérdezni hogy mi értelme ennek, attól még megtették, tőlük kell érdeklődni.)) Itt van SZABADKA városa, ugye már ez is ragozott magyar szó, és hopp SUBOTICA válik belőle. Van ennek értelme hogy átírja bárki?... Normálisan nincs, csak ha épp nem ez a cél hogy más legyen, így már "szlávosan" hangzik, persze kurvára értelmetlen a nyelvükön így is, simán hagyhatták volna SZÁBÁDKÁ kiejtéssel is, de inkább SZUBOTICÁ mondanak erre, és ez igen is a pontos SZABADKA mása egy elcseszett kiejtéssel.
SUBOTICA ----- átírt SZABAD szó + a kicsinyítőnk --ICA lett a KA helyett. Magyar nyelv építette minden elemét természetesen.
SZATMÁRNÉMETI ---------SATU MARE lett, még jó hogy nem Satu Mari.)) Itt a SZATMÁR(I) van két elemben megírva mintha két szó lenne. Ki az a bolond aki ilyet tenne?... Hát a románok b_sszák meg.)) Pedig ez nem két szó, hanem egy. Vagy direkt cseszték el, vagy totál sík hülyék, lehet választani.))
BODZAVÁSÁR ------- BUZÁU formára cseszték el a BODZA szót. Ki szórakozna ilyennel?.... Hát itt van, megtették.
FÜLEK Felvidéken FILAKOVO változott át, pedig ezt már nagyon másképp hallják azok a bizonyos FÜLEK.))
ALSÓHATÁR "határ" része CHOTÁR lett. Volt értelme elcseszni?... Nem volt, de azért csak megcsinálták.
KISUDVARNOK -------- malé DVORNÍKY változott át, ez a nagybetűs rész az UDVARNOK szavunk szétcseszve, a kezdőmagánhangzó lehagyva belőle, ettől még magyar képzésű és ragozású az egész.
Ugyanezek történtek a földrajzi neveken kívüli szavainkkal is, butaság volna azt gondolni hogy "ááááá azokkal már azért nem így volt" )) Pont így volt, ha ezek a települések "kis idő" alatt ennyire átváltoztak másoknál, képzelhetjük ezres években mi minden szétkavarodhatott egy jóval nagyobb időtengerben.
Még írhatnék kismillió településről, de még más is téma volna, de az már a 2. részben, ez így is épp elég hosszú lett...
1: A "CSOR" , helyesebben CS_R a hallható valóság, a hangok párhuzamos észlelése az mi ebben megvan örökítve. Senki nem ruházta fel ezt "folyamatosság" értelemmel, egyszerűen így hangzik és kész.
Felesleges túlbonyolítani, és olyat odaképzelni, ami nincsen ott. Egyébként a CSOR-OG szóban is a szó végi --OG gyakorítóképző gondoskodik a folyamatosság kifejezéséről, és nem az "R" hang. Az "R" az egyik hang, melyet a jelenségből hallhatunk valóságosan is.
2: A "RÁ" szó sokkal több annál, hogy önkényesen csak egyféleképpen értelmezze bárki, nincs értelme kiragadni egyetlen jelenetet amit kiragadsz elképzelésre kijelölve. Ez olyan lenne mintha a "SZÁM" szó mögé csak az 5-öt képzelném oda, mert az épp tízzel osztható.))
Nincsen a "RÁ" szóban semmiféle "ismételt gyors mozgás" jelentése, indokolatlannak tartom ezek belemagyarázását a szóba, mert még csak helyt sem áll. A "RÁ" szót azért hoztam példának, mert a legalapvetőbb egyik "R" hangos szavunk, amelyet toldalékként is és igekötőként is egyaránt használunk.
Tehát toldalékként is a fő jelentése hogy X dolog Y dologRA kerül, ebben nincs se "gyorsaság" jelentés , sem "folyamatosság" jelentés. Indokolatlan belebeszélni. Viszont ERŐ már inkább lehet. Ha már mindenképp egy szót beszélnék egy hangra, de ez nyilván a hang jellemzője okán is kapcsolódhat, mert az erőteljes hangjelenségek gyakori jellemzője valósan is.
3: FOR a hangutánzó gyökérszó. Azért ez, mert ténylegesen is F_RR szerű jelenségeket hallunk. Ilyen egyszerű a magyarázata a gyökérnek. Én nem tudom mi bajod ezzel.)) Nem kell mindent hülyére bonyolítani, sokszor a válasz ott van előttünk egyértelműen. Ez is egy bonthatatlan 3 hangos gyökszavunk , mert így lett megnevezve, F_R , vagyis kimondhatóan FOR/FER/FÖR/FÚR és a többi, amit hallottak, azt nevezték meg.
4: ER-ŐS hang az R, vele alkotott igéink is jellemzően ilyenek. 5 az oké.
6: Folyamatosan mutatom a megváltoztatott külsejű szavainkat. Most nem tudom miért csinálsz úgy mint aki még ezekről nem is hallott, előző írásokban is konkrét példákkal vezetem le. Vagy szerinted a HÁZ nem lett HOUSE és kiejtésre HÁUSZ?.)) Csak ugye ez nyilvánvaló, sok esetben meg nem ennyire nyilvánvaló, de némi rutinnal már észrevehetőek könnyen.
A SHORT és KURZE KURTA előzménye is bizonyítható, tehát az átírás is bizonyítható, hiszen már a germán nyelvcsalád tagjai is különbözőre írták át és meg ezt.)) A dánnak/hollandnak még ma is jó a KORT alak, ami még lényegesen közelebb az eredeti építésű magyar szóhoz. Vagy a franciának is még jó a COURT, ami ha eltekintünk a C megírástól (úgyis K ejti ki), akkor ez voltaképp majd azonos. A német/angol szó is ugyanez, ezen butaság is vitázni, csak átírva és ELVÁLTOZTATVA van az egész hangalak. Még hogy logika ebben.))
Az a "logika" a német esetén épp, hogy a KURTA T hangjából csak úgy Z hangot csinált, és C-vel ejti.
Ilyen példák ezreit hozhatom folyamatosan, de ha nem tetszik, akkor nézz félre.)) Attól még hozni fogom őket, mert előttünk vannak ezek. Csak újra fel kell fedezni őket. A Föld is "volt" egykor lapos,aztán csak kigömbölyödött végre.))
7-8 egyben: Esetünkben egy ismert hangalak különfélére változtatott alakjairól van szó a germánban, és nem másképpen épült szinonima szavakról. Ezért a fejfás, vagy talpfás hasonlatod sehogyan nem alkalmazható erre...
"1 : Az "R" hangra szerintem nincs értelme "gyorsan ismétlődő mozgást" erőszakkal rátukmálni, mert általánosságban sem állja meg a helyét. Olykor stimmel, máskor meg nem, ebből nem általánosíthatunk."
Semmilyen rátukmálásról nincs szó. Nagyonis megállja a helyét még általánosságban is.
Amúgy nem tudom, ki volt az, aki sokadik próbálkozásra is hallotta az R hangot a csurgó vízben...
Nem ártana, ha kicsit következetesebb lennél, s nem csak azt írnád, ami épp az eszedbe jut, hanem előbb átgondolnád...
Olyan gyököknél, ahol valamilyen képzettársítás alapján történt egy dolog megnevezése, ott nyilván nehéz visszavezetni a hang(ok) jelentését, mivel a képzettársítás nem szóalkotás, hanem egy meglévő szó alkalmazása egy, a szó eredeti jelentésétől eltérő dologra.
Pl a PIROS szóban semmilyen ismétlődés/erő jelentés nincs, de, ha tudjuk, hogy a szó származéka a PIR gyöknek, és ismerjük is ennek a gyöknek a jelentését (tűz) akkor már nem jelent gondot az R hang jelentésének értelmezése ebben a gyökben.
"Egyik legalapvetőbb szavunk a hanggal a "RÁ" kifejezésünk, már itt sem értelmezhető semmiféle "gyorsan ismétlődő mozgás","
Mert megint nem gondold át a leírtakat.
A szó alkotója nem asztalra tett valamit, mert nem volt sem asztal, sem semmije, amit oda tett volna, hanem RÁrontottak az elejteni kívánt zsákmányra.
Tehát egy meglehetősen erőteljes mozgást képezett le ez a szó.
Ugyan úgy, mint az ÁR. Nem a piacról beszélek, mert akkoriban csak a folyók ÁRadtak... Ha láttál már egy megáradt folyót, akkor sz ismétlődő, nagy erejű mozgást is észrevehetted...
De ezt a piacon nem lehet tapasztalni, mert a piaci ár ha némiképp mozog is, akkor sem ismétlődik.
"De egy FOROG/FORDUL szópár között is csak az egyik esetben van szó ismétlődésről, "
Ezek már toldalékolt szavak, s nem gyökök. A gyökeik azonosak, mindkettő FOR gyökre épül, amelyben eleve benne van az 'ismétlődő mozgás' jelentés is.
A FORGAT esetében egy gyakorító képzővel látták el megerősítve és pontosítva a gyök jelentését. A FORDUL ettől eltérő toldalékot kapot, mert a forgás ebben szóban már csak egy bizonyos ideig tart, A FORR szóban is benne van a forgás, ugyancsak megerősítve az R toldalék által.
A FORgács szóban ott van a forgás, csakúgy, mint a FORdít szóban. A FORgalom is egy lüktető mozgás.
"Ha már mindenképp egy szót kéne rá írnom a hangra, akkor leginkább az "ERŐ" az amivel legjobban rokonítani tudnám,"
Ez a másik jelentése a hangnak, de nem ez az elsődleges. Ez már csak velejárója, következménye annak, hogy ismétlődik a mozgás. (erő kell hozzá, mivel nem elég egyszer, hanem többször kell ugyan azt a mozgást elvégezni.) Az ERŐ jelentése sokkal kevesebb gyökben fedezhető fel, sokszor az ismétlődéssel együtt.
"talán a kiejtése a hangnak se véletlenül "ER" ahogy nevezzük, végül is egy markáns és erős hangról van szó"
Igen, mert ismételni kell. Ha nem peregne a nyelvük, akkor L hang lenne belőle, ami sokkal lágyabb, légiesebb.
"Kérdezd az ősnyelv utódnyelveinek "főszerkesztőit" erről hogy ennek mi értelme, mert mind ezt tették meg.))"
Ez csak a Te fixa ideád, amit nem tudom, miből gondolsz helyesnek. Biztos Te megkérdezted őket...
Neked az a rögeszméd, hogy a világban azzal szórakoztak az emberek, hogy egy feltételezett magyar nyelvet különbözőképpen átírjanak.... Ugyan mi a fenének kellett volna egy jól bevált nyelvet átírni???!!! És mi miért nem írtuk át? Meg tudod mondani?
Ez az elgondolás szembe megy minden józan paraszti ésszel...
"De egyébként germánon belül elég csak megnézni hogy ugyanannak a szónak hányféle formája is van, egyértelmű bizonyíték hogy úgy csűrik--csavarják a szavakat ahogy az épp esik."
Ha egy nyelven belül - s ez alól a magyar sem kivétel - egy másik hangsorból felépített szó is található, az nem csűrés-csavarás, hanem más logika szerint készült.
Leírtam a fejfás és a talpfás példát, úgy látszik teljesen fölöslegesen, mert semmit nem értettél meg belőle....
"KURTA szó magyarul az egyiknél SHORT változik át, a másiknál meg KURZE , "
Nálunk meg RÖVID... Vagy NYÚLFARKNYI... De lehet ARASZNYI is... Esetleg KICSI... Erre mit lépsz?
Az egésszel egyetértek, csupán egy kis magyarázattal egészítem ki:
A szavak végén levő R toldalék olyan igéket képez, melyekre jellemző az erőteljes és/vagy gyorsan ismétlődő mozgás.Teper, tipor, seper, kavar, zavar...
Az L toldalék pedig a lágy, légies mozgást jelentő igék képzője: Száll, szól, beszél, síel, szelel, számol, meszel,...
1 : Az "R" hangra szerintem nincs értelme "gyorsan ismétlődő mozgást" erőszakkal rátukmálni, mert általánosságban sem állja meg a helyét. Olykor stimmel, máskor meg nem, ebből nem általánosíthatunk.
Egyik legalapvetőbb szavunk a hanggal a "RÁ" kifejezésünk, már itt sem értelmezhető semmiféle "gyorsan ismétlődő mozgás", a dobozt egy pillanat alatt az asztal-RA (RÁ) tesszük, és ha nem vagyunk kényszeres szindrómások, akkor nem fogjuk mi ezt gyorsan ismételgetni folyamatosan.))
De egy FOROG/FORDUL szópár között is csak az egyik esetben van szó ismétlődésről, és erről meg nem az R hang tájékoztat minket, hanem az --OG gyakorító képzés, ugye talán nem véletlen ez az elnevezése ennek. Ami meg fordul, az csak egy fordulatot tesz, és simán teheti mindezt kényelmes tempóban is.
Ha már mindenképp egy szót kéne rá írnom a hangra, akkor leginkább az "ERŐ" az amivel legjobban rokonítani tudnám, talán a kiejtése a hangnak se véletlenül "ER" ahogy nevezzük, végül is egy markáns és erős hangról van szó.
2: "Ugyan ki az a bolond, aki egy meglévő ismert szót átír?"
Kérdezd az ősnyelv utódnyelveinek "főszerkesztőit" erről hogy ennek mi értelme, mert mind ezt tették meg.)) A szókészlet a bizonyíték. CSAP szavunk "odaát" TAP változott meg.
De egyébként germánon belül elég csak megnézni hogy ugyanannak a szónak hányféle formája is van, egyértelmű bizonyíték hogy úgy csűrik--csavarják a szavakat ahogy az épp esik.
KURTA szó magyarul az egyiknél SHORT változik át, a másiknál meg KURZE , mindkettő hangot írt át benne, a német még valamivel közelebbi az eredetihez, de itt is átírták a T hangunkat Z-re írásban, és C-re ejtésben. Ezért vannak idegen nyelvek.))
3: De "ad hoc" jelleggel írták át szavainkat, ugyanazon hangunknak többféle leírása is létezik, ugyanazon szavunk többféle külalakban létezik egyidőben a régi latin írás magyar szavai esetén. Nincs következetesség, egyik író X módon írta le ugyanazt, míg a másik épp Y módszerrel. De ez könnyen igazolható, csak vissza kell olvasni a régiekből és tisztán látszik.
4: TAP egy hangutánzó gyökérszó, TAPintó/TAPasztó fő értelemmel, semmi értelme eleslegesen bonyolítani nem odavaló történetekkel. TAP meg a hasonlók nem mozaikszavak, illusztrálnak bizonyos típusú hangjelenségeket.))...
SZÉTTER(üL), illetve SZÉTTÖR szavak alapján. Ezek amúgy magyarul sem különböznek oly nagyon, mert tágabb értelemben a széttört tárgy az természetesen szét fog terülni. Gyökérszinten a T_R a TÉR/TERÜLET és ezzel kapcsolatos dolgok jellemző gyökéreleme, csak így még tágabb fogalom, azaz nem pontos hogy mi is fog történni ezzel a TÉR/TERÜLETTEL, a magánhangzók + toldásokkal lesz az.
A SHATTER (SZÉTTÖR) ugye későbbi szó az angolban, ez még az "Old English" beszédben/írásban nem volt meg, a másik szavuk viszont már igen. Vagyis szavaink.))
SHATTER-ER esetén valóban ez a "germán" --ER képző a magyar igeképzés része, egy halom szavunkban ott van ez ugye, gyakorlatilag ez az --OL/--ÖL/--EL/--UL és a többi igeképzésünkre hajaz, csak épp R véggel van.
CSAVAR esetén --AR képez igére, de CSÉVÉL esetén már a szótő+--ÉL képez igére...
"CSORGÁS : újfent kipróbáltam immár sokadjára hogy megnyitottam a csapot és füleltem. Egyértelműen a CS-R hangok párhuzamosan hallhatóak. Legalább is az én esetemben.))"
Teljesen természetes, mivel a gyorsan ismétlődő mozgások hangja R-szerűnek hangzik.
"Az idegen nyelv ezen szavai már nem mindig passzolnak jól a valódi hanghatáshoz. Mert már azok egy részét is átírták, nem ugyanaz a CSAP vagy a TAP hallásra."
Ugyan ki az a bolond, aki egy meglévő ismert szót átír? Miért tenné? Ha egy szót valaki átír, az érthetetlenné válik a többiek számára.
" Sok a régi hanghiányos ABC-ből adódik, a klasszikus latin például a hangjaink felét tudta csak pontosan ábrázolni, a másik felét egyszerűen ad hoc jelleggel más hangra írták meg."
Nem ad hoc jelleggel, hanem valamilyen közelítő hanggal, vagy, ha ilyen nem volt, akkor a latin betűt kiegészítő jellel látták el, vagy több latin betű összeírásával oldották meg, így hozzáigazítva (kiegészítve) a latin abc-t saját hangkészlethez.
"A TAP gyökerű szavaink egyértelműen "tapintás/tapasztás" értelműek :"
A gyökök a bennük levő hangok jelentése alapján készültek; a megnevezni kívánt dolog fontosnak talált tulajdonságait jelentő hangok kerültek a gyökbe.
Éppen úgy, mint az alábbi összetett szavakban.
FEJFA: A FEJ azért került a szóba, mert a halott fejéhez tették, a FA pedig azért, mert fából készült.
A KOPJAFA szintén fából készült, de eredetileg nyilván a halott fegyverét szúrták a halott fejéhez, ezért az volt a fontos jellemző, ami a szóösszetételbe kerül.
De van gombosfa is, ahol a gomb alakú faragás a jellemző.
Az angol megfelelője a FEJFÁnak a HEADSTONE, de mivel ez kőből készül, ezért nem FA, hanem KŐ (STONE) került a szóösszetételbe.
TALPFA: Másik változata a PÁRNAFA. Azért van a szóban a PÁRNA, mert azon nyugszanak a sínek.
Az angolban SLEEPER, vagy CROSS-SLEEPER a neve. Sleeper=alvó, nyugvó, cross = keresztben levő.
Míg a magyar a párna szót használja, az angol az alvót (nyugvót). Attól függően, ki mire asszociált a szó megalkotásakor. Mi a párnára - mint nyugvóhelyre - az angolok egyszerűen a nyugvásra, alvásra gondoltak. Hozzáteszem, a párna közelebb áll a tartalmi lényeghez, mert az szolgál "támasztékul" pihenés közben...
Jelen esetben a TAP gyök "szó szerinti" jelentése: T(a)=föld(re eső, irányuló) + P= pillanatszerű mozgás.
Jó példa erre a TAP-og szó, ami azt jelenti: föld (felé irányuló) mozdulat. S mivel többször ismételjük, ezért van a végén az -oG gyakorító képző.
A SCATTER a közép-angol nyelvben, melyet a normann hódítás (1066) után 1600-ig beszéltek, igeként szerepel (szóródj szét, szétszór, apróra törj) igazolva azt a feltevésem, miszerint az (e)R toldalék mozgást fejez ki, azaz igeképző. (És persze azt is, hogy köze van a magyar SZÉTTÖR szóhoz
Különösen germán nyelvterületen elterjedt toldalék, ami az angolba is átkerült.
Lásd fish-er, schneid-er, suszt-er... Ugyan ez a toldalék van a szétt-ör, sep-er, kev-er, tek-er szavak gyökeihez ragasztva.
Később főnév lett belőle és megkapta még egyszer ugyan ezt a toldalékot:
Az angol SHATT-ER-ER = összetörő. Ez -ER végződést főnévképzőként nevezik a német nyelvtanban, de mint itt is látjuk, a magyarban ez bizony ma is inkább igék végén található.
CSORGÁS : újfent kipróbáltam immár sokadjára hogy megnyitottam a csapot és füleltem. Egyértelműen a CS-R hangok párhuzamosan hallhatóak. Legalább is az én esetemben.))
Az idegen nyelv ezen szavai már nem mindig passzolnak jól a valódi hanghatáshoz. Mert már azok egy részét is átírták, nem ugyanaz a CSAP vagy a TAP hallásra. Nincs is értelme egy önkényesen átírt szóelemet logikusan elemezni náluk. Sok a régi hanghiányos ABC-ből adódik, a klasszikus latin például a hangjaink felét tudta csak pontosan ábrázolni, a másik felét egyszerűen ad hoc jelleggel más hangra írták meg.
A TAP gyökerű szavaink egyértelműen "tapintás/tapasztás" értelműek :
TAPINT, TAPSOL, TAPPANCS, TAPOS (lábbal érint, tapaszt) , TAPOGAT, TAPASZT, TAPAD, TAPÉTA (tapadó) és a többiek. Ezek túlnyomó részében semmiféle földre eső tárgyak egyáltalán nem is értelmezhetőek...
A SCATTER egy másik magyar kifejezésből van. A SHATTER---SZÉTTÖR, a SCATTER meg SZÉTTER(ül), --ÜL rag nélkül. Mindkét "angol" kifejezés teljesen egybevág a magyar kifejezésekkel értelemben és jelentésben...
Ez valóban egy összetett hang. Azonban hiba lenne azt gondolni, hogy a hangoknak itt semmi jelentése nincs, hiszen azok önmagukban is jelzik a cselekmény jellegzetes hangjait. Pont ezért kerültek a gyökbe.
"CSOR-gás"
Itt inkább a CS hang gyors ismétlődését lehet hallani, ami hasonlatos az R hanghoz.
"CSOB-ogás"
Igen, ez is egy összetett hang, amelyben a BUgyogás is és a CSObogás is benne van. (hallható)
"De ezek jó füllel hallhatóak is,"
Természetesen. Akár külön is lehet választani ezeket a hangokat, meg leget különböztetni egymástól.
A magyar nyelvben hűen követtük ezeket a természetes hangokat a gyökök megalkotásakor; olyan hangok kerültek a gyökbe, melyek ezeket a természetes hangokat "másolják".
De nem mindig van így más nyelvekben.
Pl az angolban a CSUROG=trickle, gutte, weep.
Ha megnézed a szótárban ezeknek a szavaknak több más jelentése is van, és nem a csurgás természetes hangjait utánzó hangokból épül föl, hanem valamelyik más jelentés (izzad, könnyezik, szivárog) értelmezését terjesztették ki a csurgás megnevezésére.
A WEEP (víp) a ví(z)+p (rövid idejű mozgás) azaz "víz megjelenés" értelmű
A CSAP az angolban TAP. Ennek a szónak is tengernyi jelentése van, de a hangok jelentése alapján azonnal feltűnik az eredete. (a hangok jelentésének ismerete nélkül ez nem menne!!!) Ui. a sokféle jelentése között található a gyököt alkotó hangok jelentését tükröző jelentések is; "enyhe ütés", "koppint", "megkopogtat", "megtalpal"
A CSOBOGÁS az angolban tucatnál is több szóval fejezhető ki, ezek közül kettőt emelek ki:
1./ BABBLE: ebben a szóban a BUborék hangjával fejezték ki a CSOBOGÁS jelentését (helyesen) hiszen a csobogó patakban feltörő légbuborékok adták a "képet" ami alapja lehetett a szóalkotásnak. (más a szóalkotás logikája, más kép alapján készült)
A BUBBLE= buborék, bugyog Lásd még: BUBBLE gum=felfújgató rágógumi
2./ RIPPLE=fodrozódás, csobogás.
Jól kiolvasható a hangok jelentéséből, hogy itt a FODROZÓDÁS jelentés húzódik, hiszen az R hang gyors, ismétlődő mozgás jelentése+a rövid idejű mozgás P hangja került a gyökbe, ami a fodrozódó víztükör képét jeleníti meg.
Ugye, ez a TAP gyök a magyarban sokkal világosabb jelentéssel fordul elő a tapos, tapsol szavakban, és nem jelent mást, csak amit az alkotó hangok jelentése okán várhatunk.
Nem jelent - többek közt - menetfúrót, italt, söntést, elágazódobozt, tekercsmegcsapolást, villanykonnektort mint az angolban.
TA a földre eső tárgy (ütés) hangja + P a rövid idejű mozgás hangja.
Ezzel azt is megfejtettük, hogy a TAP gyök honnan ered. (nem a tapintásból, tapasztalásból, tapasztásból) hanem az előbb bemutatott két hangutánzó hang jelentéséből.
Nálam ez már rég nem kérdéses hogyan is van. Sok-sok ezer szót néztem már át , és egy tekintélyes részüket írtam is le már ide a fórumra idegen nyelvekből, angol (germán) és latin szavakból tömegével, de máshonnan is, görög,finn stb. is került elő és néztem.
Mikor az ember rájön hogy a "latin" JUVENTUS mögött a nyelvünkön pontosan már leképzett JÖVENDŐS szavunk van, vagy mikor az "angol" SHATTER mögött felismerjük a magyar nyelven összetett és igekötővel megalkotott SZÉTTÖR szavunkat, akkor a kérdések már nem kérdések többé, legalább is nekem már nem. Nem a két szó okán. Hanem ezrek okán.
Magyar nyelv már készre ragozott szavai vannak gyakran más külsőben. Szerencsére sok helyen megmaradt a hangváz, ami segíti a felismerést. Mert vannak már nagyon durvára torzult, szinte felismerhetetlenül megváltozott alakok is. Szótagkiesések, hangátírások, hangkiesések, hangrátoldások mind megeshetnek bennük.
Amikor felismerjük az egyik közismert "angol" LIVE szó mögött hogy jééé ez a magyar ÉLVE szava lesz, akkor nekem nincs kérdés. Mert ugyanez ALIVE is van nekik, a LIVE ebből rövidült, lecsapták róla az "A" hangot ebben viszont itt még a kezdőmagánhangzó is megvan még. Átírva A-ra.))
ÉLVE---ALIVE módosulás, itt nincsenek "más képek" , hanem a már határozói igenévvel ragozott kifejezésünk van egész egyszerűen átírva és elváltoztatva. E
Ez olyan mikor az AUGUSZTUS hónap nevére azt mondják hogy a császárról kapta a nevét és ez egy latin szó. Hát igaz lehet ez ???... Egy frászt igaz, illetve annyi igazság van ugyan az egészben hogy tényleg a császár nevéből, illetve annak jellemző megnevezéséből van a hónap neve, ugyanis saját nevéről átnevezték erre, csak nem pontos ez a hangalak teljesen, mármint azért mert az eredeti az a MAGASZTOS----- AGASZTOS változik meg a kezdőhanglehagyásával ! Innen már csak minimális változás kell a mai alakhoz. Ennyi az egész tömören.
És bizonyíthatóan MAGASZTOS uralkodóként illették őt, a MAGASZTOS császár néven. Na ez ma az AUGUSZTUS szavunk, tehát a multi-ragozott magyar kifejezés változott meg valahol valakiknél. Sehogy se raktak össze szavakat, a meglévő ősnyelvi szavakat változtatták meg. És változtatják folyton. Ezért van hogy az angol mondjuk időutazásnál tolmácsért kiáltana, ha 500 évvel ezelőtti társával kéne beszélgetnie.
Mi meg mindenféle gond nélkül jól eldumálnánk egy 500 évvel ezelőttivel.
Magyar nyelv nélkül, és annak toldalékolásai/ragozásai nélkül ez az egész világon használt (M)AGASZTOS hónapnév gyakorlatilag nem is létezhetne.))...
"Egy természetes hangot csak egy hanggal lehet utánozni"
Pont hogy épp azért van ilyen sok háromhangú hangutánzó gyökünk, mert sok esetben egyáltalán nem egy hangról van szó, inkább hangpárokról, néha hármasokról. A KŐ esetén éppen megállhat még az egy, összeütődik és K hang szerűt fogunk hallani, lehet épp ezért van így megcsinálva, a hangja a neve ez esetben.
Ugyanakkor a legtöbb természeti és emberi tevékenység "hangja" nem egy hangból áll, összetett jelenségek. A "CS" hangos gyökszók esetében sem ugyanazt halljuk ha CSOB(og) vagy ha éppen CSOSZ(og) a történet. Mert a CS csak a dolog egyik fele. Ugyanúgy máshogy hangzik egy CSÖP(ögés) mint egy CSÖR(gés) Ezek már összetett hangjelenségek.
Egyrészt ha jól figyelünk, egy csap megnyitásakor is hallhatjuk CSOR-gás esetén az egymás mellett futó CS_R hangokat. Mert más hangja van a közvetlenül leérkező és ütköző víznek, meg megint más mikor az ütköző vízcseppek tovább fröcskölődnek. Ez egy párhuzamos folyamat amíg nyitva a csapunk.
Abban igazad hogy a magánhangzó ezekben sokszor van hogy nem az effekt hangja, és a kimondhatóságon túl az esemény magas vagy mély hangzását mutatja meg, ez nyilván a tudatos szóépítés része. CSOR-og szónál inkább a CS_R hallható, viszont egy mélyebb effekt.
Itt van CSOB-ogás esete. Itt is összetett CS+B dolgokat hallhatunk, máshogy hangzik a vízbe merülő/eső "tárgy" hangja, és más mikor ezáltal szerte-szét ugranak a test által kiszorított vízcseppek mindenfelé és újra vízre esnek rá. Ide is passzos az O közte.
De ezek jó füllel hallhatóak is, ezentúl még ki is mutathatóak. Kvázi mérhetőek is ezek ! Vannak már ilyen hangeffekteket ábrázoló oldalak egy halom felvétellel, amelyek hangokat mérnek konkrétan és hangszinteket mutatnak ki és frekvenciát stb. + mindezeket az X néhány másodperces lejátszásnál grafikonon is ábrázolja. És azokon is látszik és jól hallható is egyben hogy a jelenség összetett ezen esetekben.
Taps esetén ugye a TAP a gyökérszavunk ami a TAPintással/TAPasztással kapcsolatos. Na most a tenyér többszöri egymáshoz tapintása a taps. Ki lehet próbálni, néha P szerű lesz, néha meg T szerű, mert nagyon nem mindegy éppen hogyan ér össze az ember két tenyere, és ugye ez a legritkább esetben fog azonos módon sikerülni. Ezt különösen lehet érzékelni a csoportos tapsolásoknál, amikor különböző időkben és különböző módokon érnek össze a tenyerek.
A CSATakos meg a TACSakos dolgot pont ugyanarra mondták. A CSAT van TACS-ra fordítva és ugyanez vissza. TOCS-og szavunk is ilyen. A CSATT gyökerű szavunk nagy része CS_T sorrendben jön, nagyságrendileg több van ebből a formából így, de néhány szónál fordítva is előfordul ez...
"Csak fel kell fedezni és beazonosítani/megfejteni az idegenben már megváltozott külsejű szóelemeinket..."
Szerintem nem változásról van szó, hanem egyszerűen más "kép" alapján más hangokból rakták össze a szavakat, mert kizárható, hogy mindenütt mindenki pontosan ugyan azt a logikát kövesse. Még a magyarban is nagyon sok azonos, vagy közel azonos jelentésű szó van, melyeket különböző hangokból raktunk össze, aszerint, hogy a szóalkotó éppen milyen logikát követett. Lásd: búb-púp, sürög-forog, térül-fordul...
magyar kunyhó, finn kota, szanszkrit kuti, angol cottage, görög kalýva (kaliba) perzsa kolbeh
Jól látszik, hogy a vastagon szedett gyökök egy tőről fakadnak, hiszen ugyan arra a KO(U)T gyökre épülnek. Egy másik csoportot alkotnak a görög-perzsa szavak. (KA(O)L gyökkel) A magyar kunyhó szó pedig mindkettőtől különböző, harmadik változat. (KONY gyökkel) Azonban mindben közös a kezdő K hang, de a folytatás már csoportonként eltérő. Ugyanakkor vannak olyan nyelvek is, ahol egyik hang sem azonos.
A KOT, KAL, KUNY gyökök más-más logika szerint épültek föl, a T, L és Ny hangok különböző jelentésük miatt kerültek a gyökbe, mert a gyökök alkotói ezeknek a hangoknak a jelentését találta megfelelőnek az új szó megalkotásakor, és szerintem szó sincs "megváltozott külső"-ről.
"mennyire para mikor a csuvas mondja szulhha, a magyar 'szürke'."
Szerintem a kettőnek semmi köze egymáshoz. Az okát lásd alább.
"az L/R pár-t döntőtényezőnek véve"
Ennek a két hangnak nagyon különböző a jelentése, párnak még véletlenül sem mondanám.
Az L hang a légies dolgok hangja: levegő, lélek, leng (a levegőben), lehel, lohol, lóg (a levegőben), libeg, lebeg, levél (is lebeg)... Tehát egy nagyon könnyed mozgást jelenít meg
A R hang ezzel szemben egy erőteljes, gyorsan ismétlődőt: rág, rak, rop, túr, for(og), rem(eg), ront, rúg, jár, kör (forgás), gur(ul), tör, per(eg), sür(ög), fúr...
Ugye, nagyon nem mindegy, hogy valami leng, vagy reng, lebeg, vagy rebeg, fúr, vagy fúl, túl, vagy túr, elő, vagy erő, él, vagy ér...
Igen, szerintem ez a jó, mármint a BAG az a PAK-OL szavunk PAK része, a zöngés--zöngétlen mássalhangzópárok vannak felcserélve, ezért lesz a PAK itt BAG formában.
Ugye az angoloknak is megvan a PACK szavuk is, hasonló jelentéssel. A pókot meg a többit máshová tenném, de az írtak közül ez a PAKK/PAK-OL tűnik jónak.
Már csak amiatt is mert a "BAG" szó ige is egyben, és "ellop", "zsákba rak" (tehát PAK-ol) , "zsebre tesz",
"bezsebel" (megint PAK-olunk) jelentései vannak, valamilyen formában tárgyakat pakolunk el.
Közben feljött itt egy "buborék" kapcsolat is, az egészen más. Még akkor is ha van az angolnak "BAGGY" szava is, ami egyszerre jelent "buggyos" és "táskás" dolgot is.
Csak a hangalak egyező, a BUGGY(os) szavunk hangutánzó eleme a BUGGY, konkrétan majd ugyanez az az "angol" szó is, csak épp BAGGY-ra megírva, de ennek a pakoláshoz már semmi köze, ez csak azért egy hangalak, mert az eredeti PAK dolgot átírták a zöngés--zöngétlen párokra és emiatt lett utóbbi BAG hangalak.
A BUGYBORÉK és a BUBORÉK szavaknál az utótag ugyanaz, BORÉK ami valójában egy BUROK. És még stimmelünk is ezzel, mert ez így is van tényszerűen, ez a dolog egyik leglényegesebb jellemzője éppen...
