A görögnél ez a "nemek " szerinti besorolás hangalakja körülbelül csak annyit tesz hogy teszem azt van a FOLY szótövünkből megalkotható FOLYÓ/FOLYAM/FOLYÁS szóhármasunk, és mondjuk ezekből épp a számára megfelelőnek ítélt és kijelölt nem alakját használná fel. És mondjuk hímre sorolt esetén előrukkolna a "folyás" görögösre írt FÓLOS (FOLOSZ) alakjával.)) Meglévő szavakat használ tetszés szerint fel...
Az ősmag(yar) nyelv nem ismer nyelvtani nemek szerinti megkülönböztetést (szerencsére), ezt a hókuszpókuszt már jóval azután találták ki, mikor ez a ragozott szókészlet/szókincs már jelen volt, példánkban most a görög nyelvben.
Teljesen mindegy hogy utólag ki minek nevezi meg azt a szóvéget mondjuk, aminél kismillió esetben beazonosíthatjuk a magyar melléknévképzőnket (egész szóval együtt) . Tehát amikor a magyar AGYAG szó odaát görögben PILOS, akkor én azt nagyon jól tudom hogy ez a PIROS szavunk atompontosan , mert arrafelé magas vastartalma van és valóban vöröses a színe.
És baromira nem kell azzal foglalkoznom hogy utólag most a hermafroditák vagy a transzvesztiták, vagy a jó ég tudja mifélék közé sorolják ezt be.)) Mert számomra ez nem érdekes már, nekem az az érdekes az egészben hogy egy magyar nyelven készre ragozott szó van újra előttem egy "idegennek" mondott nyelvben sokadik ezredjére.
Vagy itt van a PAPIRUSZ, amit Ancient Greek vezetnek vissza, tökéletesen érthető az egész magyar nyelven, és elemeiből felépíthető : PAP+ÍR+ÓS magyar melléknévképzés van a szavunk végén. És miért ez a neve?... Hát mert a szavunk történeti háttere az hogy erre a papirusztekercsre bizony a papokírtak rá először a megnevezésekor, és így PAP+ÍRÓS lett a neve !
Ez egy összetett magyar kifejezés melléknévképzővel a végén, teljesen irreleváns hogy a görög nyelv melyik fiókba rakja be mert a lényegen nem változtat : Ez egy színtiszta magyarul épített kifejezés.
MÚZSA többesszámban MÚZSÁK >>>>>> ebből MUZSIKA már önálló kifejezés >>>>>>> melléknévképző toldással MUZSIKÁS/MUZSIKUS alakok képezhetőek, utóbbi már főnévként is használva személyre. Ez lehet a logikus szórend születési sorrendben. Tök mindegy a görögök nemi identitásos hókuszpókusza, a szavaink különböző alakjai már ismertek voltak számukra, megvoltak azok már a készleten.))
Nyilván botorság tagadni a MÚZSÁK és MUZSIKA kapcsolatát, hiszen gyakorlatilag szinte nem is létezik olyan ábrázolása a múzsáknak festményeken, ahol ne lennének hangszerek a képeken. MÚZSÁK akkor is nők voltak ha a görög épp transzvesztitának nyilvánítja a MUSZIKI szavát vagy épp hermafroditának, engem azt sem érdekel.)) Ez a MUSICA dolog amúgy sem tisztázott az etimológusoknak hogy az így képzett szó most hellén é vagy latin lesz eredetileg. De a vitát eldöntöm, mert ez magyar.)) Fent levezettem pontosan hogyan épül fel, a mi nyelvünk ragozza fokról fokra ezt az egészet...
A musziki (zene) szó semlegesnemű főnév. Nem nőnemű.
A muszikosz (zenész) ebből lett, közvetlenül legalábbis mindenképpen, s nem a Múzsákból.
Hímnemű, s semennyire nem véletlenül.
(Amúgy az nem tűnt fel, arra nem is emlékeztek, pedig a közoktatás része volt, hogy az ógörög színházakban a női szerepeket is férfiak játszották? "Tisztességes nő" nem szerepelt idegen férfiak előtt, bármily jól is énekelt vagy zenélt. Tehát, hivatásos zenész sem volt. Ha mégis, akkor leginkább a kikötői bordélyban ... Hogy rabszolgalányok hol és mit és kinek és miért, az meg külön tészta.)
Amúgy meg, miért akarnak olyanok görög szavakat szófejteni, akik a görög nyelvtan legalapvetőbb dolgaival sincsenek tisztában???
Hát igen, kicsit szövevényes visszakeresni hol kezdődött el. Magyar MOZI szónak is a mozgáshoz van köze ugye a mozgóképek által, bár a szláv vonal akár teljesen más is lehet. De mozgáskapcsolatú is akár lehet...
"Nekik tudtommal semmi közük a muzsikáláshoz, az más okból lett ilyen. A szláv magyarázat szerint a férfi szavuk származéka, az ősszlávban valóban van egy MOZI alak erre."
Ez (MOZI) inkább a 'mozog' szóval hozható összefüggésbe...
Az a baj, nem tudható, hogyan terjedt el ennyire ez a szó, mert az kétségtelen, hogy az angol, francia, stb. gyarmatosítók jelentős szerepet játszhattak benne, sőt a görögök is, akik Indiáig is eljutottak, sőt, Egyiptomban is megfordultak... Onnan meg nincs messze Etiópia.
Feltűnő, hogy a zene számos nyelvben MUZSIKA hangalakhoz hasonló.
amhara (Etiópia): muzīk’a
albán: muzikë
angol: music
arab: musiqaa
azeri: musiqi
balinéz: musik
orosz: muzyka
baszk: musika
észt: muusika
finn: musiikkia
francia: musique
grúz: musik’a
héber: musika
latin: music
perzsa: mosighi
görög: mousikí
és még nagyon sok hasonló van...
Az alábbiak némiképp a 'zene' hangalakhoz állnak közel:
szanszkrit: sangitam
bhodspuri (Nepál, Fidzsi-szigetek): sangit
bengáli: saṅgīta
breton: sonerezh
A sumer nyelven:
tuku, tuk, dúk, tug, du12 , tu12: to sing, to play music (énekelni, zenélni)
Vesd össze a magyar DU-D-ol szóval....
A DO sumer jelentése: (többek közt) csinálni.
Az ÚESz szerint:
"Latin jövevényszók. | ≡ Lat. musica ’zene’, (h.) musica, musice ’ua.; ének, éneklés, zenélés’ [< gör. μουσική (τέχνη) ’múzsai művészet, különösen a zene’] | lat. musicus ’zenei, zene-; zenész’ [< gör. μουσικός ’a múzsákat, a múzsai művészeteket illető, azokra vonatkozó’]."
Nem hinném, hogy a héberek, etiópok (amhara) arabok, északi népek mind a latinból-görögből vették volna át ezt a szót.
Magyar eredete eléggé kétséges...
Nem is igazán tudom felbontani értelmes gyök(ök)re... (muz-i-ka? vagy muz-(i)ka?)
Bár a moz-og, mozs-ár szavaknak is gyöke, de ennyi és nem több.
E két szóhoz hasonló hangalak igen ritka, talán a héber hasonlít rá, ahol legalább az első hang egyezik: mahalch, ill. martsma
Nekik tudtommal semmi közük a muzsikáláshoz, az más okból lett ilyen. A szláv magyarázat szerint a férfi szavuk származéka, az ősszlávban valóban van egy MOZI alak erre. Nem tudom nem észrevenni hogy ez fordítva az IZOM, ami éppen egyfajta férfijellemző.))
Szóval erre a "mozi" dologra tettek egy képzőt és az úgy vált "mozik/muzik" dologgá, de ez csak a felszabadított jobbágyra vonatkozik. Mert a nyelvünkben néha a valódi zenével összefüggő MUZSIKA szót is néha olykor MUZSIK mondták ki rövidebben. De a szlávoké az egy másik történet...
Persze tudok róla, nekem nem újdonság ez.)) Ugye maguk a MÚZSÁK is ---bár sok mindennel közösítik még őket--- mégis az ábrázolásokon majd mindig hangszerrel a kezükben vannak megjelenítve, vagyis a MUZSIKA az egyéb elfoglaltságaikon kívül gyakorlatilag a főprofiljuk lehetett.
Például az Egyiptom esetén a rajzok/festmények amik elém kerülnek, többségében ráadásul nőket (többet egyszerre) ábrázolnak akik hangszerekkel vannak, vagy épp mintha táncolnának.
És teljesen természetes hétköznapi ábrázolásban mindez, nincs rajtuk semmiféle csiricsáré fensőbbséget hirdető gönc , ami valami megkülönböztető isteni/királyi kiváltságos helyzetet mutatna, polgárok akik jól érzik magukat éppen.
Igazából eléggé lengén is mutatkoznak.)) És mégis méltóságteljes az ábrázolás ettől még, látszik a képeken hogy jól érzik magukat, bármiféle elnyomottság nyomokban sem tapasztalható ránézésre sem, ott vigadoznak lenge cuccokban amit persze a hely szubtrópusi éghajlata is elősegíthetett...
"Nem nők, hanem istennők. Abban az időben rettenetes nagy különbség."
A különbség csak látszólagos, mivel az istennők magát a női nemet jelenítik meg. Ahol az istennőket tisztelik, ott a női nem képviselői is megbecsültek, ahol az istennő(k) negatív színben tűnnek föl, ott a nők is másodrendűek mind a családban, mind a társadalomban.
"A nő ugyanis apja (vagy ha már árva, akkor bátyja) vagy férje uralma alatt állt."
Ez messze nem igaz sem az ó-indiai, sem a sumer, sem más korai társadalmakra, ezekben a nő teljes mértékben egyenrangú partnere volt a férfinak.
Ma 2025 van, a nyelvünkben már jóval régebben különvált a NAGYSÁG és MAGASSÁG fogalma, de továbbra is rokonértelműek. Hangalakok is közeliek, okkal is van mindez. Nagyság egy tágabb értelmű fogalom. Nem minden "nagy" értelmezhető "magas"-ként (például anakonda), de fordítva már minden magas dolog nagyként is értelmezhető.
Egy bármilyen kis vastagságú ámbár több méteres cölöpöt lever valaki, arra azt fogják mondani hogy jó nagy. Pedig fektetve 10 centi sem biztos felfelé.))
MÚZSÁK többesszámú ragozott magyar kifejezés a MUZSIKA (MUSIC és egyebek) névadója, illetve az előfeltétele az utóbbi szó puszta létezésének is. Tehát tárgytalan esetünkben a görög ókori társadalom hétköznapi hangszerhasználati és zenei népszokásait boncolgatnunk, mivel az egész a MÚZSÁK előadásaiból származik, amit MUZSIKA neveztek meg.
A MÚZSÁK meg nők voltak, tehát hímneműségről itt szó sem lehet még a szavak ősi értelmében...
Nem nők, hanem istennők. Abban az időben rettenetes nagy különbség. A nő ugyanis apja (vagy ha már árva, akkor bátyja) vagy férje uralma alatt állt. Egy istennő meg csinál amit akar.
Miből gondolod, hogy a hímnemű melléknév forma előbb létezett, mint a semlegesnemű? Vagy mint a nőnemű?
Honnan veszed hát biztosra, hogy a xirosz az elsődleges? (csak lehagyták az s-t - ami amúgy náluk nem az 's', hanem az 'sz' hangot írja le - ...)
A "megalo pehnidi"* egy-egy szép, sakk-mattra kiháromszögezett gól után bizonyára azt jelenti, hogy magas volt a csatár ugye? Lásd Messi, Maradona, Zola, Baggio, stb. :D
*nagy játék
A rokonértelmű szavak nem mindig cserélhetőek fel ám egymásra. Nem mindegy, hogy a focista béna vagy nyomorék.
A templom előtti koldus esetében meg ugyanazt jelenti.
Szóval a rokonértelmű nem feltétlenül ugyanarról a tőről.
"Már hogyne zenéltek volna, hát az egész kifejezés a MÚZSÁK-hoz köthető, akik épp a ZENE és TÁNC ISTENNŐI voltak, tehát a hímneműséggel éppen hogy ellentétes ez a szó, mert a múzsák NŐK voltak és pont hogy nagyon is zenéltek. A MÚZSÁK a MUZIK/MUZSIK/MUZSIKA szavak névadója, már az alapszó hogy MÚZSÁK is a magyar nyelvnek a többesszámú ragozása, ők nem hetérák voltak hanem nők akik zenéltek..."
Igazad van! Amit azzal is alá tudok támasztani, hogy
"A múzsák (görögül Muszai (Μουσαι): eredeti jelentése 'hegy') a görög mitológiában a mítoszok megtestesítői, a költészet, a zene, a tánc és a tudományok istennői, "
a görög mitológiában, csakúgy, mint a hindu Szaraszvati is:
"Szaraszvati (Dévanágari írással: सरस्वती) hindu istennő, Brahma hitvese. A tudás istennője, nem csak a tudományé, a művészeteké is. A tanulás, művészetek, tudományok, kézművesség pártfogója, különösen az irodalom, a költészet és a zene istenségének tartják. Ő a beszéd istennője is, amelyen keresztül a tudást ki lehet fejezni. Imádóját intelligenciával, bölcsességgel és jó emlékezettel áldja meg. A tudósok, a diákok és a művészek imádandó istensége. Őt tekintik a szanszkrit nyelv és írás létrehozójának, a védák anyjának.[1]"
A tudás, a művészetek mindig a női nemhez (istennőkhöz) köthetők az ősi mitológiákban.
"Szóval egyáltalán nem tűnik úgy, hogy biztosan, de biztosan a magyar "mag" szóból származik."
Így van! Annak ellenére, hogy más nyelvekben is hasonló jelentése van, a magyar eredet egyelőre nem igazolható egyértelműen.
Viszont mellette szól, hogy a magyarban több szavunknak is gyöke.
Ha elfogadjuk, hogy a MAG, MEG gyökök változata a NAG(y), akkor ez a kör tovább bővül.
De még ennél is tovább mehetünk, mert a -NAK, -NEK, NEKI- toldalékokban is felismerhetjük a "hozzáadás" jelentést: NEKimegyünk az asztal-NAK. Ill V.kinek a v.mije (birtokos rag)
A sumerben az G hang sokszor felcserélhető a K-val, s még az AK, AG szavak jelentése is nagyon közel áll a magyar -nak, -nek birtokos ragokéhoz:
"AK, AG = ak, ag genitival suffix: of' (cf. also, aka)." (ak, ag: genitiv (birtokos) utótag: of' (vö. még=aka) Ezekben az esetekben a -NAK, -NEK toldalékok és a MEG gyök egyik alkotóját (ősgyökét) látom.
MEGASZ mögött pontosan az van hogy MAGAS. Ez bárhogyan is nézzük minimum rokonértelmű a NAGY(os) szóval, ráadásul a hangalakjuk is okkal közeliek, ha azt mondom NAGYSÁG ----MAGASSÁG , vagy tovább képezve MAGASSÁGOS------NAGYSÁGOS , elég jól összecsengenek értelmileg, bizonyos szövegkörnyezetben még fel is cserélhetőek akár, ha mondjuk valami "felség" jelzőjeként van használva például.
Jól írják ezt itt az emberek, erősen köze van a két fogalomnak egymáshoz. Elkülönült hangalakban, mert igény lehetett rá árnyalni a mondanivaló képet, különbséget tenni. A MEGA forma meg csak rövidült, elhagyta a szó végi S (SZ) hangot.
A cirill átírás így jeleníti meg, ezért írom ekképpen amit. De esetünkben teljesen lényegtelen is, sőt még magyarosabb lesz röviddel a SZÁRAZ ----XIROS .
XIROS --------------SZÁRAZ szó átírva. XIRO forma csak lehagyta a szó végi S-et éppen úgy, ahogyan a MEGASZ---MEGA esetében is. De maga a szó szintén magyar nyelven ragozva/toldalékolva található már meg a latin nyelvekben is :
EXARIDUS : szikkadt, száraz -------- MEGSZÁRADÓS pontos kifejezésünk mögötte. De van lehagyott kezdőhangos variáció is :
ARIDUS : száraz ----------(SZ)ÁRADÁS /SZÁRADÓS magyar nyelven épített szavak valamelyike, csodásan kivehető a nyelvünk ragozása belőle, csak figyelembe kell venni hogy épp itt a kezdő SZ hangot már lecsalták belőle.
Az "angol" SEARED is SZÁRADT/SZÁRÍT szavunk valamelyike.))
MOUSIKOS dolog . ez egy az egyben a már nyelvünkön képzett MUZSIKUS.
"Az ókori Hellászban a nők nyilvánosan nem zenéltek. "
Már hogyne zenéltek volna, hát az egész kifejezés a MÚZSÁK-hoz köthető, akik épp a ZENE és TÁNC ISTENNŐI voltak, tehát a hímneműséggel éppen hogy ellentétes ez a szó, mert a múzsák NŐK voltak és pont hogy nagyon is zenéltek. A MÚZSÁK a MUZIK/MUZSIK/MUZSIKA szavak névadója, már az alapszó hogy MÚZSÁK is a magyar nyelvnek a többesszámú ragozása, ők nem hetérák voltak hanem nők akik zenéltek...
"Az alapszó a →mag lehetett. A szóvég -s névszóképzőnek tűnik."
Eddig rendben van...
"A megnevezés az alapszó feltételezett, de nem igazolható ’test, törzs’ jelentéséhez szolgálhat alapul."
Ekkorát nem lehet tévedni egy szótár szerkesztőjének, mert még egy vérlaikusnak is szemet szúr az alapszó (gyök) jelentése.
Persze, átvitt értelemben lehet valaminek a "törzse", ha valaminek a lényegére, gerincére gondolunk, de talán a "törzse" szó jutna utoljára az eszembe, ha a MAG jelentését meg kellene határoznom.
Az előbbi hozzászólásomból lemaradt:
A MAG másik változatának (MEG) jelentése is hasonló, hiszen a hozzáadás valójában növekedést jelent, ahol a MEG szó=növekmény jelentésű:
"A "MEGA" az a nagy és nem a magas. (Még ha sokszor használható a két kifejezés felcserélhetően is, de:
Mily furcsa is lenne egy magas tenger."
A magas szóra többféle változat létezik (mag, meg mah...) s ezek éppúgy jelenthetnek nagyot is attól függően, melyik jelentése gyökeresedett meg az adott nyelvben. Pl éppúgy beszélhetünk nagy hegyről és magas hegyről is. Igaz, mindkét szó jelentése elsősorban a függőleges kiterjedésre vonatkozik a hegy esetében. De a "nagy" szó jelentése ennél tágabb, a vízszintes kiterjedésre is ugyan úgy érthető: nagy síkság, nagy tó... A magas viszont csak a függőleges kiterjedésre vonatkozik a magyar nyelvben.
A sumer nyelvben a MAH:
"v., to be or make large (ama, 'mother of', + numerous) adj., high, exalted, great, lofty, foremost, sublime." http://sumer.grazhdani.eu/index.php
("v., nagynak lenni vagy nagyot tenni (ama, "anya", + számos) adj., magas, túlfűtött/magas rangú nagyszerű, kiemelkedő/fensőbbséges, legelső, fenséges.)
A magyarban a MAG változat ismert többféle jelentéssel:
mag=lényeg, termés, az élet csírája, valaminek a belső része, ami köré csoportosulnak a kevésbé meghatározó dolgok. (szurkolói kemény mag)
mag-as=jellemzően függőleges kiterjedésű dolgok, vagy színvonal (magas szintű képzés, tudás)
Szerintem a NAGY a MAG egyik változata árnyaltabb jelentéssel.
Magas, nagy, hatalmas jelentésű szavak más nyelvekben:
"A "MEGA" az a nagy és nem a magas. (Még ha sokszor használható a két kifejezés felcserélhetően is, de:"
--
ÚESz: MAGAS: "Bizonytalan eredetű, esetleg származékszó. | ⌂ Az alapszó a →mag lehetett. A szóvég -s névszóképzőnek tűnik. A megnevezés az alapszó feltételezett, de nem igazolható ’test, törzs’ jelentéséhez szolgálhat alapul. Az esetleges jelentésváltozáshoz vö. testes ’testes, elhízott, nagy termetű’ "
Azért "MOUSIKOS", mert minden egyes hímnemű görög főnév alanyesetének -osz - esz stb. a végződése.
S a zenéből lett a - hímnemű - zenész, s így, teljesen természetes módon, osz végződéssel.
(Az ókori Hellászban a nők nyilvánosan nem zenéltek. Vagy, ha igen, akkor hetérák voltak pl. Ami azért más foglalkozás, még ha netán néha zenél is a foglalkozás űzője. Így aztán elég természetes, hogy hímnemű szó lett.)
(Amúgy hosszú ó nincs a görögben.
Hangsúlyjel van, de a kettőnek nincs köze egymáshoz, a hangsúlyjel nem az o betű járadéka.
A harmadik szótagon levő hangsúly meg meglehetősen jellemző a görög nyelvben.)
A "XIRO" is szárazat jelent (semlegesnemű alak). Az akkor vajon - analógia következik - minek a "SZÁRA"? :)
A "MEGA" az a nagy és nem a magas. (Még ha sokszor használható a két kifejezés felcserélhetően is, de:
Mily furcsa is lenne egy magas tenger. Pedig megalosz pelagosz - nagy tenger - kifejezés van, használták/használják is. :) )
Egy kis "görög" magyarul lazításképpen. Az ógörög egy aranybánya, de azért az újban is maradtak szavaink.
10 újgörög(ma is használt) + 10 idegennek kamuzott magyar de "görög eredetűnek" tartott kifejezés jön, mindent megértünk majd ezekből magyar nyelven természetesen :
LÁKKOS : gödör/árok -------------- LYUKAS lesz az.
KÁDOS : vödör--------- KÁDAS
KAPÁKI : fedél, fedő, burkolat --------------- KUPAK a pontos szavunk, a sor végére ezt is beírták azért.)) Pedig ez az igazi szó szerinti fordítás.
MOUSIKÓS : zenész --------- aki MUZSIKUS ugye, ha ez annyira görög szó akkor már csak azt kéne megtudni tőlük, hogy vajon akkor meg mi a magyarázata a magyar toldalékolásnak ebben.))
YGIÍS : egészséges ----------------- EGÉSZ szavunk EGÉSZ jól kiolvasható.))
KYMINO : KÖMÉNY jól láthatóan görögösítve. A szóképzés eleve eldönt mindent, szótő+MÉNY ragozás.
PSÍCHA : morzsa, kenyérmorzsa ------------- PICIKE része.
XIRÓS : SZÁRAZ szó akkor is magyar marad ha ezt épp valakik átírják ikszre.)) Ezt sem Athén főterén alkották meg, legfeljebb maximum ezt az X-et benne.)) XÁRAZ lett a xavunk.
KRÍKOS : karika ------------ KARIKÁS pontosabban, ez a forma kellett a "görög" kifejezéshez.
A magyar szókészletből :
FONETIKA --------- FONATOK ezek, a betűk és hangok fonatai. Hát ez aztán hihetetlenül idegen.))
GEOMETRIA ---------- GOLYÓ-MÉRET lesz. Semmi durvára nem kell gondolni.)) A Föld GOLYÓ amiről szó van, "földmérés"-t jelentett a kifejezés eredetileg, így szerintem minden világos már. GAEA/GAIA mögött is a Föld-GOLYÓ lesz. GLOBUS---GOLYÓBIS szavunk megfelelője.
SZINTÉZIS : több különálló rész összerakása --------------- SZINTEZÉS tehát. Ez aztán de nagyon idegen.))
HETEROGÉN : különnemű, eltérő egyedek ----------------- ELTÉRŐ-GÉN, itt van előttünk a lényeg magyarul, a H nem kell elé, csak trükközés. (H)ETERO---------ELTÉRŐ Minden ilyen előtagos szónál pontosan ez is az értelme. Magyar nyelv értelmezi ezt.
PARABOLA : pont PÁRBÓL állnak az elemei, ha matek. Egyébként "példa/minta" jelentéssel használták a görögök, így is úgy is PÁRBÓL állnak a szavaink is.)) Magyarul ragozott példaszót a görög lekövette.
TELEMETRIA --------------- TÁVOLI-MÉRET Például Forma1-ben is távolról mérnek egy rakás adatot a járműről futam közben. TELE előtag a TÁVOLI szavunk kihagyott középső szótaggal. Elváltoztatott szavunk, az idegenségének ez az egyetlen oka, enélkül "görög" szó sincsen.
LOGÓ ------------- Ez annyi mint LÓGÓ ! Magyar szó már ragozottan. Céhek régi okirataiban megtalálható a magyarázat : A megkülönböztető embléma/cégér felakasztva lógó jelzések voltak, nem feltétlen szavak mert gyakran képek/jelek. Ha LOGOS a forma, akkor LÓGÓS volt a szó képzése. Cégért jelentett először.
MEGA ----------- MAGAS, a "mega" már rövidült alak a "MEGASZ" formából, abból csodásan kiolvashatjuk már magyarul a ragozott MAGAS kifejezésünket. MAG+AS a felépítése. Tehát ez az előtag sem idegen.))
HOROSZKÓP ---------- ÓRÁS-KÉP , a születés órának az akkori csillagképe, ez alapján állítanak személyre szabottan pro egyéni horoszkópot a csillagjósok. Születésórát is jelentett.
PERISZKÓP ----------- PÁROS-KÉP , tükörpárok által működik/működött megfelelően...
A 2. része még hátra van, ezzel megvan a kerek ezer :
ORE ----------------- ÉRŐ, sokat érő ha érc, addig ÉRŐ ha határ, partot ÉRŐ ha "part".
ORGAN ------- ORGONA
OATH -------------- HIT szavunk van itt, kezdő H nélkül, HIT-tétel volt a jelentése.
OLDEN ----------- HAJDAN ez is magyar szó volt, de átalakították ilyenre.))
OLYMPIA -------------- A LÁMPA, OLÜMPOSZ------LÁMPÁS hegy, az istenek lakhelye amit az elbeszélésekben is úgy írnak hogy "fehér fény fut rajta keresztül". Festményeken is fényszóró a megjelenése. Mitológián túl meg a kövezete olyan, hogy már messziről világít a hegycsúcsa, főleg ha a nap süti.. Ezen felül még népszerű lámpamárka is.)) Ami bizonyára megint nem véletlen.
PRICE -------- BEÁRAZ, volt ez PRIZE is, már a hindi nyelvben van ARZIS (ÁRAZÁS) Magyarul ragozva.))
PROBATE -------- PRÓBÁLT dolog, ezért hiteles/érvényes.
PRECISION ------------ PERCESEN pontosan magyar kifejezés.)) A toldalékolás/ragozás önmagában perdöntő.
PRESSER --------- PRÉSEL a pontosan nyelvünkön ragozott.
PRETORIUM ----------- BÍRÓ-TEREM a törvényterem.
PRESERVE ------------ BEZÁRVA a pontos igekötős és magyarul ragozott szavunk. Ezeket az amúgy egymástól teljesen független különböző jelentéseket a magyar kifejezés tartja össze, passzol is mindre.
ROY ------- KIRÁLY szavunk, az elejét lecsalták belőle.
ROYAL --------- KIRÁLYUL, nagyon szépen látszik a nyelvünk ragozása benne.
ROYALTY ------------- KIRÁLYOLT (hely, terület stb...) A kezdőszótag KI visszahelyezendő mindre.
ROYNE (rágni)----------- épp az, ez a RÁGNI átírva. Magyar főnévi igenév figyel ránk benne.))
RUDDER ---------- RUDALÓ, ugye a kormány-RÚD amiről itt szó van.
SORTILEGE ------------ SORSOLÁS szavunk pontosan.
SOUL ------------ SZÁLL a lélek. Magyarul.))
SPONGE -------- SPONGYA
SPRUT ------------ SZAPORÍT összetömörítve.
SPORADIC ------------ SZAPORODIK a magyar hangalakok száma folyamatosan.)) Csak nőnek és nőnek. Mutogathat itt az angol az Ancient Greek alakokra. Csakhogy ezt már 3 x is ragozta a magyar nyelv.))
SPRY -------- SZAPORA ez is.
STEAK ---------- SÜTIK ezt mindenhol. Japánban is, mert SUTEKI ez. SÜTI KI ezt a magyar húst szépen.))
STIMULUS ------------- ÖSZTÖNÜLÉS , ösztönözés szó elődje lehet. Ö kezdőhang visszahelyezendő.
STORAGE ----------- TÁROS hely, a kezdő S levehetjük belőle, nem lényeges.
TINCT --------TINTA
TING --------CSENG átírt kezdőhanggal.
TITHE ------- TIZE része valaminek. TÍZ + magyar birtokos rag.
TITHER -------- TIZEL
TOLERATION ------------ "talerésán", vagyis TÜRELMESEN, R és L fel van cserélve.))
TOLERANCE ----------- TÜREL(M)ES
TOMAHAWK ---------- TÁMADOK vele. W nélkül és D-vel lehetőleg.
TOMB ------------ez DOMB
TORNADO ------------- A tölcsére TORNYOT jelenít meg.
TOTTERING ------------- TÁNTOROG a szavunk, magyar gyakorító igeképzéssel.))
VINDIGATE ----------- VÉDEGET, "védelmez/oltalmaz" volt a jelentése. Magyar gyakorító jól megy nekik.))
VINDICATIVE -------VÉDEGETVE ezúttal, többszörösen nyelvünkön ragozva mindez. Akkor biztos angol.))
VINDICATOR ---------- VÉDEGETŐ a képzés így. Ezt teszi a védelmező éppen.
VIRGIN ---------VIRÁGON van a hangsúly, VIRGO latinul. Még ártatlan kis virág, ezért. Egy hasonlat ez.
VIRGULA (varázsvessző)------------ VARÁZS(o)LÓ így viszont már, ezt a már készre toldalékolt szavunkat varázsolták ilyenre.
WREATH (virágkoszorú) --------- VIRÍT erről a szóról hogy magyar képezte.))
WRIT ----------bármilyen IRAT ez, nem csak idézés ugyan már. W a trükk , ott I van igazából és ezekben is :
WRITE -----ÍRTA/ÍRT szavunkból. Magyar nyelv írta.))
WROTE ------ ÍROTT ezúttal a pontos szavunk, angol ezt választotta múlt időnek, pedig a fenti is az már.))
WRITTEN -------- ÍROTTAN van magyar nyelven ez a szó.)) Tökéletesen látszik bennük a nyelvünk ragozása.
A legnagyobb trükk az egészben hogy a kezdő I hangunk helyébe egy W tettek be, ezt kell behelyettesíteni és jönnek szépen a magyarul ragozott formák elő.
A fenti "angol" szavak azért létezhetnek, mert a magyar nyelvnek a készre ragozott formái már ekkor léteznek...
A kismillió népmesénk/mondókák/ kiszámolók/régi költemények épp azt bizonyítják hogy nagyon is szórakoztató volt az embernek a nyelv játékaival való foglalatosság.
És nem kell mindenre a 2025-ben megszokott értelmezést alkalmazni. És néha szó szerint sem kell mindent : VÍZILÓ is létezik, aztán mégsem nyerít többségében.))...
Jómagam Kiss Dénestől olvastam a könyvében ezt. Nem tudom kié a korábbi. Egyértelműen ezt a megközelítést tartom jobbnak, a SZÓR igéből származtatása jelentésileg nem igazán passzol szerintem :
Ez egy viszonylag új szavunk, mármint a SZÓRAKOZIK, és kezdettől fogva felüdülést jelentő foglalatosságot jelentett, ilyen értelemben is használták. Egy "SZÓRAKOZÓ" ember legkevésbé szétszórt, épp ellenkezőleg, általában egy felüdülést jelentő dologra koncentrál : Előadást/filmet néz ----------- Szó születésekor olvasásra mondták sokszor------------ dobol/gitározik/zenél/énekel ----------------------------------
piál/kártyázik egy társasággal--------------------------
És a többi még ugye, számos formája van a szórakozásnak, a "szétszórtság" fogalma nem illik bele az egészbe, főleg mert ilyenkor pont inkább egy felüdítő tevékenységre, egy dologra összpontosítunk többnyire...
