"Egyébként számos esetben találkozunk olyan esetekkel, ahol ugyan annak a szónak az eredeti jelentése mellett valamilyen asszociáció révén megjelenik egy újabb is, ami nem nevezhető szóhasadásnak."
Így van ez pl. az úr szóval is, ami köznapi értelemben halandó feljebbvalót jelent, de szakrális értelemben meg az Urat.
Nem beszélve arról, hogy az "eredeti" értelmében az erő szóval azonos.
"Ezt te sem gondolod komolyan. Isten az egy mindenható Urat jelenti, az ősnek meg triviális értelme van."
Teljesen komolyan mondom, hiszen, ha az ős-t (Ős-ten), üs-nek (Üs-ten), is-nek (Is-ten), es-nek (Es-ten) mondták, akkor ezekben a gyökökben ugyan azt az ŐS jelentést kell látnunk.
Éppen Te állítottad a 4527-ben, hogy a két szó jelentése megegyezik, csak más magánhangzó van az elején:
"- Nekik pontosan tudniuk kellene, hogy a kezdőhangi változások pont fordítva zajlottak: IS - ES - US > ŐS. Az ős szavunkat mondtuk régente Is-el, vagy Es-el.(- a Halotti beszédben is alakban fordúl elé: is-emukut (= is-emüküt, is-ünket, ős-ün ket). ,Isten’ szóban is valószinűen ,ős’ az elsőtag."
Hol van itt szóhasadás, ha az Is-ten, Es-ten, Us-te, Ős-ten szavakból mára csak az Isten maradt meg, illetve az ős szó is az eredeti jelentésében?
Ha egy ősi szó - jelen esetben az ŐS - a későbbiekben Ős-ten»Is-ten változaton esik át, illetve egy konkrétabb jelentést vesz föl (Mindenható Úr) ráadásul a -TEN taggal bővítve, akkor nem beszélhetünk szóhasadásról.
Egyébként számos esetben találkozunk olyan esetekkel, ahol ugyan annak a szónak az eredeti jelentése mellett valamilyen asszociáció révén megjelenik egy újabb is, ami nem nevezhető szóhasadásnak. Legalábbis én nem nevezném annak... Ui. nem a szó hasad ketté (vagy három- esetleg többfelé), hanem hozzáadódik még egy, vagy több jelentés.
"Ez nem jelent szóhasadást. Ui. nem egy szóból lett kettő, hanem kettőből egy. Éppen úgy, ahogy a fel és a föl szavak közül a "fel" került ki győztesen, ma ezt használjuk leginkább."
Ezt te sem gondolod komolyan. Isten az egy mindenható Urat jelenti, az ősnek meg triviális értelme van. Nem föl és fel a két szó között a különbség jelentésileg, még ha az eredetük ugyanarra is megy vissza. Mi értelme nem elismerni ezt?
"Az őst viszont mondták i-vel és általánosan ő-vel használjuk ma."
Ez nem jelent szóhasadást. Ui. nem egy szóból lett kettő, hanem kettőből egy. Éppen úgy, ahogy a fel és a föl szavak közül a "fel" került ki győztesen, ma ezt használjuk leginkább. (Bár szerintem a "föl" használata helyesebb lenne, mert így is indokolatlanul sok az E hang a magyarban. Ugye, régen volt nyílt és zárt E hang, ma már az utóbbi eltűnt, csak nyelvjárásban él még Ö hangként. Megjegyzem, sokkal szebben hangzik a magyar ebben a tájszólásban...
"Szerintem ezek a változatok egymással párhuzamosan léteztek különböző nyelvjárásokban, s a mai nyelvben csak az egyik, vagy másik maradt fönn, így semmiféle hasadás nem történt."
Szerintem is nyelvjárasok miatt alakult ki a szóhasadas, de kialakult a mai nyelvben. Istent nem mondják sehol östennek, nyelvjárásokon túl. Az őst viszont mondák i-vel és általánosan ő-vel használjuk na. Tehát történnie kellett hadásnak.
ÖSSZEFOGLALÓ : 100 angol kifejezés magyar nyelven, magyar hangalaki előzménnyel 10. rész:
ARTERY ---------- ARTÉRIA vagyis ÜT-ÉR
ARTICULATE --------- ELTAGOLT kifejezésünk álruhában. Latin se tudja mi ez, csak úgy lett nekik egy ilyen.))
ARTICULATION -------- ELTAGOLTAN a multi ragozott szavunk ebben a formában. ARTICULO az ELTAGOLÓ .
AS ------ (éz) EZ meg vajon mi EZ?.))
ASPARAGUS ---------- A SPÁRGÁS történet. Névelőnk + a magyar szóképzés, a végén melléknévképzővel. Nem tudom hogy az Ancient Greek mivel kívánja magyarázni a magyar toldalékolásokat a szavukban.))
ASPHALT ----------- ASZFALT, AZ FÖLD-szurok másképpen, ógörög ÁSZFÁLTOSZ ŐSFÖLDES lehet, a FÖLD szó szinte biztos.
ASINARY ------------ A SZAMÁR (SINAR) van pont előttünk névelővel.)) Kissé átírták ezt a latinok, de látszik.
ASSOCIATE --------- ÖSSZEKÖTŐ a szavunk, csak megváltoztatták a hangalakot ilyenre.
ATHWART -------- ÁT-FERDén
AVULSION ----------(éválsán) ELVÁLÓSAN alakult ez a szó is a magyar eredeti hangalaktól, ezért ilyen.)) Csak így szétbarmolva már nem tűnik fel ez az átlagembereknek ránézésre, hogy ez bizony pontosan ugyanaz a magyar igekötős és többszörösen ragozott kifejezésünk átírva ! A jelentéshez is passzol tökéletesen.
BRASS -------- BRONZ szó elbarmolt formája. De ha a B levesszük elölről, RÉZ amit kapunk.
BREACH ------- RÉS a szavunk amint ezt a kezdő B hangot levesszük.
BREECH -------- RÉSZ ezúttal a szavunk, a kezdő B most is lehagyandó belőle.
BREVITY --------- RÖVID a szavunk, jól kiolvasható, a kezdő B most sem szükséges.
BROTHEL -------- BORDÉLY szó átírva. A "BRO" kezdés BOR valójában, egy kis hangátvetéssel trükköztek.))
BROWNISH --------- BARNÁS szavunk pontosan így is képezve. Magyar nyelv a ragozója ennek (is).
BUCK ------- BAK szavunk elváltoztatva.
BULWARK --------BEL-ÁROK ez, a sáncolás módszere.
BUMKIN -------- BUNKÓN átírt szó ez már.)) Mivel "pimasz,goromba ember" volt a jelentése.
BURDOCK ------- BOJTOS a pontos képzett szavunk, a BOJTorján fészke BOJTOS, nyelvünkön ragozott kifejezés elváltoztatott alakban. Az angol kamu etimológia nem áll meg, ráadásul értelmetlen is. A hivatkozott "BUR" a 150 éves nagyszótárban még csak nem is szerepel, pedig az egy durva terjedelmű mű. "BURR" ugyan már létezik, de kizárólag "fülcimpa" jelentéssel, tehát semmi köze semmi tüskefélékhez. De megmondom én mi az a BURR a fülcimpára : BŐR szavunk lesz.)) Ennyit a helyi etimológiáról.))
A hivatkozott DOCK meg a magyar DOKK, azaz hajókikötő.)) Amúgy pontosan ebből van a DEKKOL szlengnek számító kifejezésünk a várakozásra/tartózkodásra.
COUNT(1) -------- SZÁMÍT azért hogy ez egy magyarul ragozott szó.))
COURAGE-------- KURÁZSI szavunkat ismerhetjük fel emögött.
CRAKE (kérkedni) -------- KÉRKE része a kérkedésnek.
CRAVE ---------- KÉRVE a pontos magyar kifejezésünk. Enélkül a nyelvünkön már készre toldalékolt szó nélkül az angol alak nem is lehetne meg sehogyan sem. Hiszen ezt írták éppen át. Régi szótár még odameri írni a "kérni, könyörögni" eredeti jelentését. És bizonyíthatóan K kezdőhangos eredetileg.
CRETACEOUS --------- KRÉTÁZÁS így ragozva pontosan.
CRONE --------KORON van a hangsúly.
CROOK(1) ---------- KEREK
CROOKED ----------- KEREKÍT ezúttal a pontos.
CROOKEN ----------- KEREKEN látszanak a magyar nyelv ragozásai mindben. Nyelvünk többesszáma, igeképzője, módhatározós melléknév ragozás, van itt minden mint a búcsúban.))
HURST -------- HARASZT lehet, a homokbuckát nem tudom hozzá kötni, viszont régen a "liget, erdőcske" volt a jelentése. Illetve hasonló germán alakok a madárfészekre vannak, szintén HARASZT-ból építettek ezek.
HURT -------- SÉRT szavunk átírt kezdőhanggal.
HUSBAND ---------- HÁZBAN lesz aki házasodik nemde?.)) Egy HÁZBAN közösen.
HYEN ------- HIÉNA
HITHERMOST -------- IDE MOST ezt kell írni. Ennek nem a "legkésőbb" az eredeti jelentése hanem "legközelebbi helyre" Nagyon nem mindegy. HITHER mögött az IDE (ITHE) van.
MISUSAGE ------- MÁS ŰZÉSE a dolgoknak mint azt kellene.
MOB --------- NÉP szavunk átszerkesztve.
MOBBISH ----------NÉPES/NÉPIES a pontos kifejezésünk, és régen pont ezt is jelentette többek közt.
MODISH ----------MÓDOS szavunkra ismerhetünk rá.
MONASTERY -----------MONOSTOR
MONTH --------- MENET, a hold menete. A "német" MONAT jobban mutatja hogy ez egy magyar MENET.))
MOON --------- MENŐ, az égbolton közlekedő égitest. Proto-Germanic esetén még nagyon MENŐ szó volt.))
MOONLIGHT------- ez a MENŐ-(VI)LÁGÍT is ám, így lészen a holdvilág.
MOONISH ----------MENÉS ezúttal a szóképzés. Régen "változatosságot" jelentett.
MORASS --------- MOCSARAS összehúzva, vagy "B" megoldás hogy MARÓS a mocsár. Ugye a MARSH esetén ez már feljött, ott a MOCSARAS ikszeltem be.
OINT ------ KENT szó lehagyott kezdőhanggal. Mondjuk K-val nagyon feltűnő lenne, ezt nem kockáztatták.))
OMNIFARIOUS ----------ANNYI FÉLÉS dolgok ezek hogy inkább átírták.)) Mindenfélére...
OMNIFORM -----------ANNYI FORMA hangalakja lehet annak, hogy ha átírják a magyar kifejezéseket.))
OPEROSE ---------- IPAROS meló lehetett a magyar nyelvet átírni.)) Csakhogy most már felismerjük ezeket.
OLDISH ----------- hát IDŐS ! Az L a trükk , azt kiszedhetjük. Ragozott szavunk már ez is természetesen.
A 2. része hamarosan jön még, és azzal meg is lesz a kerek ezer...
""A székely írás "u" és "v" betűje is a magyar vaske "vas" és a hurrita ushu "réz" szójelekből keletkezhetett az akrofónia során." (V. Géza)
Ha a réz volt korábban a vas, akkor némileg borul a teljes logikai levezetése a vas szónak."
A "vas" nem volt korábban "réz":
réz – Szergej Anatoljevics Sztarosztyin szerint a réz szó őskaukázusi alakja PK *HVreçV. A sumer urudu szónak az iráni nyelveken keresztül történő átvétele téves elképzelés (sumer*urudu > iráni rauda > *rod > *red). [9]
vas – PU-PFU *waśke < hurrita ušḫu és nem a sumer quškin
"Amúgy az Ismer - ösmer szavunkban megvan még ez az összefüggés amit hiányol az ÚESz, hiszen ha valakit, vagy valamit ismerünk, az kvázi régi azaz (ó idejű, ősi) kapcsolatra utal."
Egy másik példa: Iskola-oskola.
Hozzáteszem, az I-E-Ö-Ü hangváltozások nem törvényszerűek, csak egy-két szónál tapasztalhatók. Szerintem ezek a változatok egymással párhuzamosan léteztek különböző nyelvjárásokban, s a mai nyelvben csak az egyik, vagy másik maradt fönn, így semmiféle hasadás nem történt. Lásd a zárt E hangot, amit ma általában E-nek, tájnyelvben Ö-nek ejtünk, de sehol sem kifejezetten zárt E-nek, noha a magyar anyanyelvű még érezheti melyik hang nyitott és melyik zárt.
"Kézenfekvő lehetett az ős szó alkalmazása a vas elnevezéséhez, ha valóban az első vas források az égből lehullott vasmeteoritok voltak."
Jó észrevétel, s ha megnézzük a "vas" hettita-hurri alakját - ušḫu - inkább hasonlít az "ős" szóra. Nagy valószínűséggel ezt az "ős" szót alkalmazták a a "vas"-ra, asszociálva égi "eredetére".
"ÚESz: Vas Örökség az uráli korból." A vas szó eredetét ott kell keresni, ahol azt először alkalmazták, ez pedig mai ismereteink szerint a hattik-hettiták területére (Anatólia) esik.
Tudomásom szerint a hettiták is hasonló szóval nevezték ezt a fémet (sajnos nem találtam rá forrást)
"ÚESz: Isten "Valószínűleg iráni jövevényszó."
A hattik már 6000 éve Estan (Napistennő) nevet használták.
Mivel a magyar hagyományokban erős a Napistennő tisztelete, így jó eséllyel eredeztethető - a "vas" szóval együtt - Anatóliából.
Könnyen értelmezhetőek magyar nyelven, néhány hasonló külalakú szavunkkal egyenesen közvetlen a kapcsolatuk. Semmiféle "uráli örökség" meg "bizonytalan eredetű kaukázusi" kitalált kamu etimológia nem szükséges hozzájuk .
A VAS tulajdonsága hogy VÁSIK, mivel elkopik és idővel el is VÉSZ, VESZ-IK az anyag. Itt a lényeg ! Amit meg VÉSNEK abból meg VESZNEK el belőle. KIVÉS---KIVESZ, észrevehetjük hogy itt is kiválóan korrelálnak a közeli hangalakok a valódi jelentésekkel is. Már a VASKE/VASKI alakok is a magyar nyelv ragozását viselik magukon. Az USKE meg hasonlók szintén, csak az már a kezdőhangot is elhagyta. A finneknél kezdetben bármilyen ércet neveztek meg így, nyilván főleg vasércet, aztán ez náluk valahogyan a rézre ragadt rá mint név. Őket kell kérdezni miért keverték ezt össze.))
A RÉZ szó is pontosan annak jellemző tulajdonságát mutatja meg, mert ez REZ-eg, REZZ-en, REZ-gő és RÁZ-kodó, jól REZ-onáló anyag, nem véletlenül kiváló hangszer alapanyag. Eddig a felismerésig a "hivatalosék" még csak el sem jutnak, illetve vagy csak szándékosan elhallgatják ezt, tök mindegy egyik sem helyes.
A "perzsa" RÖD levezetésük is hülyeség, nulla köze a rézhez mert az a vörös színre alkalmazott régi RŐT szavunk már eleve. Litván például úgy mondja ezt hogy VARIS , ami pontosan a nyelvünknek a VÖRÖS szava. Viszont a RÉZ kifejezés a REZ(EG) szóval áll kapcsolatban közvetlenül és nyílegyenesen...
érdekes feltételezés, h a vas szóalak az ezüst előképe
az alán ironok nevének szóalakját ha jól értem az árja szóalakhoz kapcsolják, és annak a jelentését sokféleképpen értelmezik: szabad ember, főnök, uralkodó (ez levezethető az erősből) meg vendég, rokon (ez nem)
Adolphe Pictet (1799–1875), have proposed to derive arya- from the reconstructed PIE term *h₂erós or *h₂eryós, variously translated as 'member of one's own group, peer, freeman'; as 'host, guest; kinsman'; or as 'lord, ruler'.[9]
Jellemzően a VAS dolognak 4 féle kifejezésmódja van elterjedve a világban. Mindegyik magyar nyelven értelmezhető természetesen, hiszen a rájuk megalkotott szavak mögött a már képzett és ragozott magyar nyelvtan szerinti felépítés található meg. Ezek néhol tisztán, máskor elbarmolt külsővel és hangalakkal mutatják meg magukat.
1: Amikor a VAS VAS : ide tartoznak a különböző nyelvek BESI, BÉSH, VASKE, WESI, BAZA, WAZA formái is, néhol átírt kezdőhanggal már. Maga a szó rokonítható a VÁS(ni), és VÉS(NI) kifejezéseinkkel, továbbá a szilárd szerkezetet megjelenítő VÁZ szavunkkal is.
2: Amikor a vas ERŐS: a görög IEROS természetesen, IRON felül próbálja titkolni az angol is ezt a kapcsot, még le is cserélte a kezdőmagánhangzót ehhez.)) Ide tartozik még az "aromán" HER, óangol IS-ERN, az ógörög SID-EROS második tagja is közli hogy ez ERŐS anyag lesz. Spanyol H-IERRO is az ERŐ lesz. H előtét nem szükséges hozzá, a H-EROSZ-okról tudjuk hogy emberfeletti erejük volt, tehát ERŐS.
3: Amikor a vas FORRÓ: A latin és társnyelvei ezt FORRÓ-n szeretik.)) FIERRO, FERRO, FIER, FFIERRO, vagyis a FORRÓ szavunkkal éltek.
4: Amikor a vas TÖMÖR: Szögezzük le gyorsan hogy magyar nyelven tömör ez az anyag, töm szótő + képző.
A mongol megőrizte a pontos hangalakot mert náluk TÖMÖR most is, ujgur TÖMÜR még nem sokat változott. Tatár/kazah/török nyelvek/egyéb : TIMIR, TIMER, TEMIR és DEMIR alakok mind és mind a TÖMÖR szó elváltoztatott hangalakjai lesznek. Ennyi ez TÖMÖREN.))...
"Hogy is lehet az, hogy bár az indoeurópai nyelvekben az ieros (*is-(e)ro-*eis) - szent, erős, jelentésből származik az iron szavuk, de az erő szavunkat már a törököktől vettük volna, amikor gyakorlatilag a török szó is ugyannarra az etimológiára mutat vissza *äriγ. Egyet innen, egyet onnan, akkor is, ha közös az eredete."
"Egy nyelvész meg 5000 évvel ezelőtre visszamegy az időben a nyelvcsalàd ágain bogain."
-------
ÚESz: Vas Örökség az uráli korból. |(E.) uśke; finn vaski; lp. (norv.) væi'ke; – jur. jeśe, ẃeśe; szelk. ke̮zi̮, kwe̮zi̮ ; kam. baza, waza ’ua.’; stb. [uráli *ßaśke ’vmilyen fém’].
≋ Megfelelői: tokhár wäs, yasa ’arany’.
iron etymology = PIE (protoindoeurópai)*is-(e)ro- „erős, szent” szóból származtat, ami a PIE *eis „erős” gyökből ered (aminek rokonai a szanszkrit isirah „erőteljes, erős” és a görögieros „erős”).
Ez a „szent fém” vagy „erős fém” fogalmára utalhat, szembeállítva a puhább bronzzal.
ÚESz Erős: Ótörök jövevényszó. | ≡ Ujg. ärk ’erő; hatalom’; Kāšγ. ärk ’ua.’; csuv. irĕk ’önkény, akarat; szabadság’; stb. Megfelelői a mongol nyelvekben is megtalálhatók. ⌂ A magyarba átkerült alak *äriγ
---
Hogy is lehet az, hogy bár az indoeurópai nyelvekben az ieros (*is-(e)ro-*eis) - szent, erős, jelentésből származik az iron szavunk, de az erő szavunkat már a törököktől vettük volna, amikor gyakorlatilag a török szó is ugyannarra az etimológiára mutat vissza *äriγ. Egyet innen, egyet onnan, akkor is, ha közös az eredete.
És mit látunk, nem mást, mint hogy a PIE (*is-(e)ro és a szanszkrit isirah, valójában összetett szó: őserő vagy is(teni) erő. ( Halotti beszédben ősünket szóformája is-emukut).
Valójában tehát a magyar - sőt a fu uske, waske, baza és türk Yese eredet is régibb, mert nem volt PIE *eis - erőst jelentő szó sosem. Az IS, US, VS mindig is Istenit, Őst jelentett- kvázi szentet.
Amúgy az Ismer - ösmer szavunkban megvan még ez az összefüggés amit hiányol az ÚESz, hiszen ha valakit, vagy valamit ismerünk, az kvázi régi azaz (ó idejű, ősi) kapcsolatra utal.
Pont azért nincsen az Isten szónak ősten változata, mert a középkorban szóhasadás keletkezett az Is - Vs - Es - (későbbi ős) és az Isten szó között. Végleg elváltak alakilag. Az isten maradt Isten, az Is - Vs - Es-ből pedig ős lett, rögzült ő hanggal.
Ha az Istennek is lenne ő-változata, akkor nem lenne szóhasadás a két értelem között.
Tettenérhető a "nyelvészeink" bődületes hozzá nem értése, vagy szándékos nyelvi eredet rombolása az Isten szavunk eredetében itt:
1. Az →ős (R.) is változatából keletkezett származékszóként való magyarázata aligha fogadható el.Jelentéstani szempontból védhető lenne, de ellene szól az a tény, hogy az isten ö-s és ü-s változataira nincsenek (biztos) adataink, továbbá a korábbi bonyolult alaktani magyarázat is kétséges."
- Nekik pontosan tudniuk kellene, hogy a kezdőhangi változások pont fordítva zajlottak: IS - ES - US > ŐS. Az ős szavunkat mondtuk régente Is-el, vagy Es-el. (- a Halotti beszédben is alakban fordúl elé: is-emukut (= is-emüküt, is-ünket, ős-ün ket). ,Isten’ szóban is valószinűen ,ős’ az első tag.
Nem szégyellik magukat, amikor ugyanebben a szótárban rá is cáfolnak magukra, hiszen bemutatják a fentieket (ráadásul még v = u változat is van belőle):
Vaskorszak a meghatározó a "szent, erős" fém kora.
Baskíroknál: Vas = jazi !!!
Nyelvi szétfejlődése a vas szónak:
ÚESz: Vas Örökség az uráli korból. | ≡ (Sz.), (P.) ezi̮ś ’ezüst’; votj. (Sz.), (K.), (G.) azveś ’ua.’; ? cser. (KH.) kərtńi-waž ’vasérc’; md. (E.) uśke, viśkä ’huzal, drót, sodrony’, (M.) uśkä ’ua.; lánc’; finn vaski ’érc; réz; bronz’; lp. (norv.) væi'ke ’réz’; – jur. jeśe, ẃeśe ’vas; pénz’; szelk. ke̮zi̮, kwe̮zi̮ ’vas’; kam.baza, waza ’ua.’; stb. [uráli *ßaśke ’vmilyen fém’]. ≋ Megfelelői: tokhár wäs, yasa’arany’. ⌂ A magyarban az adatolt 1. jelentés az elsődleges ’vmilyen fém’ jelentésből jelentésszűküléssel jöhetett létre. ÚESz: izzik A: 1582 iszoͤ(Ismeretlen eredetű)
Vas / Ászi = Jász, jeśe = PIE *eis „erős”
Jászok, (yazi, yazig): A Kaukázusban ma élő oszétok a jászok rokonai. Oszéteknek (oszét: „oszok”) a szomszédos népek nevezték, illetve nevezik őket, mivel egy időben az ászik hűbéresei voltak. Önelnevezésük azonbaniron.
Magyarerős = görögieros (más véghangzóval iron)
ironetymology = Watkins a PIE (protoindoeurópai) *is-(e)ro- „erős, szent” szóból származtat, ami a PIE *eis „erős” gyökből ered (aminek rokonai a szanszkrit isirah „erőteljes, erős” és a görögieros „erős”). Ez a „szent fém” vagy „erős fém” fogalmára utalhat, szembeállítva a puhább bronzzal.
ÚESz: Isten "Valószínűleg iráni jövevényszó. | ≡ Vö. av.išta- ’tisztelt, imádott’ [ez az av. yaz- ’tisztel, imád’ bef. mn-i igenevének szabályos hangtörténeti megfelelője; vö még óind iṣṭáni- ’tiszteletreméltó’]. ⌂ A magyarba egy középiráni *ištǟn [többes szám] ’a tiszteltek’ kerülhetett át. A többes számú alak egyes számúvá való átértékelődése talán az ősmagyarban zajlott le: a többes számú alaknak ’nagyság, méltóság, fenség’ jelentésárnyalatot tulajdoníthattak, és egyes számú ’isten’ értelemben vehették át. Az →ős (R.) is változatából keletkezett származékszóként való magyarázata aligha fogadható el. Jelentéstani szempontból védhető lenne, de ellene szól az a tény, hogy az isten ö-s és ü-s változataira nincsenek (biztos) adataink, továbbá a korábbi bonyolult alaktani magyarázat is kétséges." (- pedig a Halotti beszédben is alakban fordúl elé: is-emukut (= is-emüküt, is-ünket, ős-ün ket). ,Isten’ szóban is valószinűen ,ős’ az első tag. Az eredet az ős-erőhöz kötődő jelentés. Ami ős, az öreg, a legvastagabb eredő szár (törzs) pl. növényknél. "Öreg Isten, ma már a kereszténység több százados hatása alatt teljesen átalakult népies beszédmód is csak a Szentháromság első személyét, az Atyaistent érti e néven, amely azonban alighanem a régibb pogány vallás főistenének az egyik s a legjáratosabb neve volt valaha. Erre vallanak legalább a magyarral rokon nyelvü ugor népek hasonló képzetnek megfelelő pogány istennevei." (Pallas)
Bónusz:
Konst. Porph.: "Az egyik rész kelet felé, Perzsia vidékén telepedett le, s ezeket a türkök régi nevén mostanáig szávartü ászfalünek (erõs, vagy rendíthetetlen szabirok) hívják, s másik rész pedig vajdájukkal és vezérükkel, Levedivel nyugatra ment lakni, az Etelküzü nevezetû helyekre.” Tehát tudta azt, hogy egy újabb néprõl van szó, nem „igazi” türkökrõl, mert korábban erõs szabiroknak nevezeték õket.
OWN ----------- ÉN/ÖN szavunk angolosra szerkesztve. OWNmagáról beszél ez a szó.))
OFF ---------- TÁV/TOVA belseje.
OVIFORM ------------ ÍV-FORMA, OVÁLIS az ÍVELŐS, így nyer értelmet. Ezt is már ragoztuk.))
POSITIVE --------BIZONYÍTVA a szavunk. Azért mert a kezdeti eredeti jelentése "tényleges" és "bizonyos".
POSTDATE -------- POSTA ADAT
POULTICE --------(poltisz) BORÍTÁS van átszerkesztve.
PRAIRY --------PRÉRI
PRECIOUS --------- BEÁRAZÁS következménye. Bővebb még a "PRICE" alaknál lehetséges.
ROUNDISH -------- GÖ-RÖNGYÖS, a kezdőszótag nélkül.
ROUSE ---------- RÁZÓ a pontos képzett szavunk, felrázzák akit ébresztenek.
ROUTE -------- ÚT ez egyszerűen, az előtét R a trükk.)) OUTE--ÚT és kész.
ROUTIN -------- RUTIN
ROVE ----------- RÓVA járja az utakat. RÓ(ni) igénk alapján.
SOLVABLE --------- oSZOLVA a pontos kezdés.
SOLVE ----------OSZOLVA a pontos ragozott szavunk, kezdőhang lecsalva még a latinok okán.
SORTER -------- SZORTÍR van.)) SZÓR igénk és a SOR főnevünk ad ennek értelmet.
SORT -------- SORT állítunk fel. Besorolások ezek.
SOOT -------- SÜT szó sokadik formája ez. Az etimológia hozhat itt germán eredetet meg szláv szavakat fel, csak ez terelés mert a rövidke szavunk eleve magyarul van ragozva már.)) Ez az úgymond --ÍT igeképzésünk, ami magánhangzó végű elemeknél vagy segédhangzóval oldunk meg (jó--javít), vagy csak egy T hangot kap a végére. HŐT(régi)--HEVÍT viszonylatában mindkét szavunk létezik. A lényeg hogy a magyarul toldalékolt szó se szláv és se germán nem nagyon lehet, mert SÜT erről a szóról hogy magyarul épült fel.))
THRONG ------------- TOLONG már készre ragozott szavunkra ismerhetünk itt rá.)) És régen valóban ez is volt az elsődleges jelentése.
THROUGH --------- TÚLRA
THROUGHOUT -----------TÚLRA ÁT
THYRSE --------- TÖRZSE a fának mondjuk.
TICE (csábítani) ---------- TESZI a szépet, még ma is szokás ezt így mondani.
TILL(1) ----------- TÚR, ha a földművelésről van szó.
TILL(2) ------------ TÁR (kitár) , ha kinyitunk valamit.
TILL(3) ------------ TOL/TŐL ragozásunk (tol) amennyiben egy időpont-TÓL időpontig számolunk.
TILLAGE ---------- TÚRÁSA a földnek. Csak kissé átírták a pontos hangalakot.
TIME ----------- Ü-TEM a szónak az eredeti jelentése.)) Ebből van itt minden.
VICED (bűnös, gonosz, romlott)--------- VESZETT
VICTOR ---------VEZETŐ
VIDUAL (özvegyi---------- ÖZ--VEGYÜL ez pontosan csak megint lehagyták a kezdő szótagot belőle.
VIDUITY ----------- ÖZ-VEGYÜLT ebben a formában pontosan.
VIGIL -------- FIGYEL az éber. Magyar nyelven figyel.))
VIGILANCE ---------- FIGYELŐS/FIGYELMES/FIGYELÉS , a "vidzsilész" ejtés okán a FIGYELÉS ikszelem be.
VIGOUR ----------- VIGYOR a pontos szavunk, régen "virgoncságot" jelentett.
VIGOROUS -------- VIGYOROS a képzés ezúttal. VÍG szóból profin ragoz magyarul ez az "angol" nyelv.))
VILE ----------- alá-VALÓ alá nélkül.
VINE ---------- venyige szó VENYI része.
WILDLY --------- VADUL átírt szó már ez.)) És nem a Proto-Germanic ragozta be ezt ilyenre.)) Ő csak átírta.
WILDNESS --------VADONOS ebben a formában.
WIND (2) nem a szél------- FONT (fonott)
WINDLASS ------------- FONATOLÁS
WINDLACE ------------- FONATOLÁS 2. 0 verzió.)) Az átírás a lényeg, mit számít a többi ugye.))
WOLFISH-------- FARKAS átírása, ebben még megvan a melléknévképzésünk.
WITHSAY --------- VISSZ-SZÓL ! Igen, visszaszól a magyar nyelv.))
WORD ----------- FORRT (egybeforrt)
WORT (gyökér, fű) ----------- FÜRT a pontos szavunk, mármint az angol esetében.
WOOD ---------- VADON mondjuk ezt másképpen, ennek a VAD szótöve van itt nekünk angolosra átszerkesztve.
