A gyök gyakran két mássalhangzós alapból. Mivel hangutánzó alapú nagyon sok eredetre és ezt a hangot néhol 1 hangként is megjeleníthetjük, máskor meg 3 is kell hozzá. A durranós hangú gyököt nem tudjuk nem 3 hanggal és 2 mássalhangzóval mondani. DIR-DER-DURR-DÖRR , ez bonthatatlan gyökszó, vagyis D_R hangváz.
Néha 1 hang is elég, mert az ŐZ Ő-ZIK és valóban tesz ilyet, aki ismeri őket az tudja. kutya meg ÚÚÚ-gat, Ú-kat mond, U-GAT. Egytől 3 hangig egyaránt lehetnek szótöveink.
Egyhangos lehet a szóba került E-SZIK és I-SZIK is. Minden ráépülő dolgot már toldalékként azonosíthatunk.
E-SZIK (máskor ez --ZIK), E-VÉS, E-DD, E-HETŐ, E-NNI , E-GYEN, Kiss Dénes szerint is ösztöni hangutánzó eredetű lehet, mondjuk csecsemőhangokból, ha éhes akkor jön az EEEE--meg az ÉÉÉÉÉ(Hes) ám rendesen, illetve táplálkozásakor is EMM--EMMM melyből EMLŐ /EM-ELŐ lesz később, ilyen hangutánzó elemekből (később logikásítva) természetes nyelv építhető fel.
Ital meg már az ÉTel szinonimája (megint a hangváz ), ez a folyékony táplálék, tudatos szóalkotás az ÉTEL okán, igény merült fel elkülöníteni őket. Hacsak nem tud I hangos ezt alátámasztó ösztönszóról valaki.
A magánhangzóval kezdődő egyszótagú gyökökből származó szavainál az első mássalhangzój szerinted lehet képző hang? Ráadásul a kezdő magánhanzó is változhat?
"Az ÜGY szónak meg semmi köze sincsen a VÍZ szóhoz"
Gyök szempontjából nincsen köze, de ha vízfolyást jelent akkor -nem gyökileg- van köze:
"Mennyiben az ügy általán bizonyos cselekvési mozgékonyságot igényel, s azzal szokott járni: innen azon hasonló hangu gyökökkel rokonítható, melyek folytonos, vagy élénkebb mozgásra vonatkoznak, mint az üdő és üget szók gyökei üd és üg, t. i. se rokon d, g, gy, hangok fölcserélésével, és vég elemben az űz (= ü-öz) ige. "
"Jászay Pál szerént (Müncheni cod. 358. 1.). ,űgy' helyett hajdan ,ige' szó is divatozott volna,"
Szerintem az AD szóval rokon az ËT-el és az ŸT-al szavunk is - ËDD, ŸDD. Az Igyál szót úgy is ragozhatták régen, hogy ËDJ ennek a fönevesülése bizony lehetett Ügy.
Azt tudod mondani hogy éhes, de azt nem tudod mondani, hogy ihos - helyette szamjast mondunk, de a hideg italra vonatkoztatva megmaradt az Ÿde szavunk.
Nem szabad annyira konzervatívnak lenni, mint ti vagytok a gyököknél, mert a két mássalhangzós gyököket meg kellett előznie az egy mássalhangzósaknak. Csakhogy az a probléma, hogy az egy szótagú gyököknél, ha magánhangzóval kezdődik gyök, a mássalhangzó csak KÉPZŐI helyiértéken van, nem pedig fő jelentéshordozó szerepben.
Azért volt két szavunk az ivóvízre régen, mert a víz szavunk független az embertől, azaz a visz-vet gyökkel függ össze. Azonban az Ital szavunk az Étellel rokon - Étel/Ital nélkül nincsen Élet. Ennek a három szónak a közös nevezője pusztán az É - ráadásul további képzését tekintve E - hang lesz belőle: Eszik. Az ital szavunk tehát ragozott forma, melynek a gyöke az I, de az Ë -hangból származik.
Az ÚESZ egy 1434-es szóra mutogat, "WIZAFOLOWGY" írással. Ugye odáig ezt könnyen kitalálhatjuk hogy a "wizafolo" az a VÍZFOLYÓ. A WGY az minden bizonnyal az ÜGY szó egyfajta kretén leírása, de ezt az ÚESZ VÍZ-ként/folyóként azonosítja jelentésben.
Aham, de akkor a kifejezés szerintük VÍZ-FOLYÓ-VÍZ, vagy VÍZ-FOLYÓ-FOLYÓ gratulálok messzire jutottak.)) Eleve VÍZ-zel kezdünk, és az WIZA formában már le is van írva. Itt nem a szó hasadt meg (víz--ügy) hanem a tudat leginkább szerintem.))...
Az ÜGY szónak meg semmi köze sincsen a VÍZ szóhoz, még akkor sem ha 1-2 folyóvíz nevében ott is volt/van sem. Ez megint a finnugor propaganda terméke és hatalmas hazugsága hogy a VÍZ szó ÜGY szóvá válhat.)) Nem válik azzá, döbbenetes marhaság.
Én nem értem miért kell ilyen baromságokat elhinni, főleg a finnugor propagandistáktól egy teljesen esztelen szólevezetést. Mint a KOTA--HÁZ baromság és társai, ez is olyan. Hunfalvy-ék gyártmánya ez is, nyelvhamisítókra hivatkozni meg aztán nem valami nyerő ötlet... Előttük senki sem említett még hasonlót sem meg.
A vízfolyamok nevén lévő ÜGY az pont ugyanaz a szó mint az ÜGYES szó töve hogy ÜGY, ez nem vizet jelent . Egyébként is csak néhány példa van rá, miközben rengeteg vízfolyam/ patak létezik, tehát nem terjedt ez el.
ÜGYEL szóból is értelmes lehet, a vízfolyam gondot visel, vigyáz és kísér, ÜGYEL , röviden ÜGY.
De a létező egykori törzsfőről is kaphatta nevét, ÜGYEK nemzetségfőről, akinek ötletes névadása bizonyára összefügg az ÜGYEK jó intézésével, de ÜGYEL is hívták, azaz ÜGYELŐ is lehetett.
Tehát lehetnek bőven lehetséges értelmes magyarázatok a Hunfalvy féle képtelenségen felül is az egészre. Ráadásul a folyót megnevező főneveinkben nem szokása a magyar nyelvnek a VÍZ szót beletenni, gondolom mert a napnál is világosabb hogy a folyók ugyan mi mások is lehetnének, mint vizek.))...
EDZ és EDZÉS : Sokfélét olvasni erről. Ma 2024-ben az elsődleges jelentése valamiféle sporttevékenység, valami testedzés. Viszont CZ-F idejében ami nem is volt még annyira rég, ez még csak átvitt értelmezése volt ezen szónak. Így is írják meg akkoriban még.
Elsődleges jelentése " a vas megkeményítése, acélozása, nádolása ." Így kezdődött ez el.
A szó legrégebbi ismert alakja "EGY" szótővel van meg. Átgondoltam mi van ha ez nem véletlenül EGY. Az acélozás, meg a nádolás az ötvözést és hozzáforrasztást jelenti. (EGYesítünk !) Szóval arra jutottam hogy a szó, ami magyarázatot adhat mindenre, az az EGY-ZÉS és később ez hasonulván a kiejtéshez EDZÉS lehet...
Bocs de épp erről beszéltem, ez a szavak önkényes értelmezése és egybemosása. A TŰZ és FŰZ sehogyan sem rokonszavak, az egyik a TŰ szóból van, míg a másik a FŰ szóból van. Szótő szintjén sincs semmiféle egyezés.
A szó végi Z meg mindkét esetben igeképzés. A szótövek hangalakjai (amelyek alapjaiban különböznek)
semmiféle "rögzítést" nem tartalmaznak ezért teljesen felesleges ezt belebeszélni, van egy TŰ szavunk meg egy FŰ szavunk, tök mások. Mivel a FŰ-ből FŰ-Z-TEK ezért FŰZ a FŰZ, ez ad magyarázatot a hangalak miértjére és nem a "rögzítés" fogalma amit épp mögé is képzelhetünk, de tökre felesleges mert a konkrét hangalakunkhoz nulla köze....
"atilla nagy valószínűséggel az atya ata szóval áll kapcsolatban. "
Valóban!
Azonban úgy gondolom, hogy a jelentése él vagy élő atya. Másként az Atyaisten.
--
Arra lennék kíváncsi, hogy a germán atyácska és a magyar Atya- szóra visszavezetés miért logikus?
Ki ad ilyen nevet egy gyermeknek? Tudták a sorsát előre, hogy megöli majd Budát és a legnagyobb hun uralkodó lesz belőle?
Az edz szavunk fontossága viszont nem tűnik fel a finniugristáknak sem. A vas edzése egy korszakos innováció volt, amiből az ie. nyelvekben az acél szó származott.
Az acél a vasnál keményebb. Edzeni pedig úgy kell, hogy hideg vízbe mártották az izzó vasat (a gyors lehűtés miatt. Ez ma is az edzettség (egészség) mércéje pl. az oroszoknál. Lehűteni a testet jéghideg vízzel.
Az üde szavunk is ezt az edzett, egészséges állapotot tükrözik, hideg folyadékra mondjuk, hogy üdítő.
Be kellene látnod, hogy a magyar nyelv nem konzervatív mindenben, nem minden az idegen nyelvű lejegyzők bűne, nem volt régen nyelvújítás stb...
Az edz szavunk régi alakjainál van egy, ett, és ed változat is, mégpedig azért, mert ragozott szó:
edz A: 1531 meg egyzeth [sz.] (ÉrsK. 191); 1573ettzette (SzT.); 1585 Meg edzem (Cal. 920); 1708 Ödzeni
Ez a szóképzés miatt változékony tő, lehet az Etele/Etzil név eredeti alakja!
És jól jegyezzük meg az "egyzet" szót, mert én gyanítom, hogy a görög Akhilleusz (latinosan Achilles, ógörögül Ἀχιλλεύς), is az edzett acélos, kemény, mindennek ellenálló testi adottságáról volt híres.
És hogy is szól a legenda? A Sztüx vizébe mártották, hogy sérthetetlenné tegyék. Vízbe mártották, mint egy kardot, vagy páncélt. Ez az acélkészítés eljárása.
A "magyar" edz (vasat keményebbé tesz) szóból lett a latin aciale, a proto-germán *akkjal és az ógörög:Ἀχιλλεύς
(Érdekesnek találom a keresztény vízbemerítkezéses párhuzamát ennek, a keresztelés aktusát, ahol színtén folyó vízben merítkeznek.")
Lehetséges, hogy egy szent rítus, miszerint vízbemerítéssel "felszentelték" a fegyvert, vezethetett az edzéshez? Az ez ugyanis az AD, AD-ás így az ÁLD-ás jelentéssel is kapcsolatban van.
Logikailag is, van köze a tőnek a tűhöz. A tő is rögzít és a tű is.
Mindösszesen annyi különbség van, hogy a megbeszélt doppler hatást érzékeltetve a tűben az elvékonyodás fogalma erősebb. A tüske, a tű, egy elvékonyodott tő. Akát el is tűnhet... Ha úgy tetszik, a tő jelentésének fokozása. A tű hegye eltűnik, de a tiszta pedig már speciálisan magának az eltüntetetésnek, ill. a hiánynak a fogalma. Eltünik valamiről a kosz, vagy egy felület minden nem oda tartozótól mentes. Ezért még magasabb hangrendű a T után álló magánhangzó. Ebbe a sorba illik a Tesz és a Tapos, tapad és a Tó is. Ezek egyre közelebbre visznek a felszín felé de rögzítenek is.
Eleve CZ-F is nagyon furcsa ebben a "TŰZ" ügyben. A TŰZ (1) és a TŰZ (2) nála külön történet, és nem jött rá hogy teljesen ugyanaz az (1) képzése is meg az értelme is amit a (2) során leír.
Csak annyi a különbség mindössze hogy az egyiket igeként használjuk, a másikat meg főnévként. Ettől még a két szó képzete teljesen ugyanolyan, a (2) írásnál érti hogy TŰ + Z igeképzés a szó összetétele.
Csak hát az (1) esetén is pont ugyanez a helyzet. Pontosan ugyanolyan a szituáció a FŰ és a FŰZ esetén is, mint ez esetben is az igévé képzett FŰ-Z főnév is egyben...
Szerintem ne menjünk le erre a szintre, annak nem lesz jó vége.)) Értelmezhetünk önkényesen bebeszélve, meg tehetjük ezt jól alátámasztottan és felépítve. Térjünk vissza inkább a frankó módszerre...
