WHORE : kurva, szajha, lotyó, ribanc -------- Ez már egy átírt kezdőhangú szó, KÚRÓ lehet a szavunk.
Előbb a germán HURE és hasonlókra változtatta a K hangos eredetit. Proto-Indo-European ("loved") fordításban ismert már "kéh-ros" szót, ez még eléggé jól hasonlít a KÚRÓS szavunkra.
A szláv nyelv nagyjából megőrizte ezt a "kurva" dolgot eredetiben, ugye ez már egy magyar nyelv által ragozott szó elég egyértelműen. Latin nyelv CARUS formára módosított. Jiddis nyelv még "kurve" használt, és a spanyolban is létezik GUARRA hangalak.
SHADOW : árnyék, árny, kísértet, szellem ---------- Ez már úgy megváltozott hogy ebből nem is venni már észre miről szólhat, a régi germán alakok viszont eléggé beszédesek. Szerintem jó eséllyel SZAKADÓ/SZAKADVA az eredeti szavunk.
Régi angolban : SCHADOWE, SCHADWE, SCEADWE formák. Ősgermán SKADU, SKADWAZ
Afrikaans : SKADUWEE, SKADU. Örmény SUK, itt csak a rövid gyökérszó van. Holland SCHADUW, német SCHATTEN és SCHADDE (SZAKADT) . Gót SCHADUS (SZAKADÓS), Manx SCADOO és még világszerte fordulnak elő hasonlók.
WASTE : hulladék, selejt, pazarol, csökken, elVESZTeget ---------------- Nem véletlen a kiemelés, ezzel meg is vagyunk.)) A "puszta" szóhoz ennek nincs köze, az egy másik és másból épült hangalak. Ezt csak azért írom, mert ilyet is hallottam már. A VESZÍT/VESZT a pontos ragozott magyar kifejezés amit használnak.
A német WÜSTEN valóban jelent sivatagot és pusztaságot is, de ezek elVESZETT helyekként a V hangos fogalomból képződhetnek ugyanúgy logikusan. Ugyanakkor a WASTED LOVE angolul az elVESZTETT szerelmet jelenti egyértelműen.
HELLO/HALLO : Ezt is megértük hogy Wikiszótárt fogunk idézni ! )) Szinte hihetetlen de most egy teljesen frankó leírással találkozni. Lehet titokban beszabadult oda egy igazi nyelvész is valahogy....
Szóval ez a magyarázatuk :
" heló< angol hello <hallo (köszönés <halló) < magyar : hallom (Puskás Tivadar első szava a bostoni (világelső) telefonközpont kipróbálásakor. < HALL ige .
A fer az illető állapotnak, vagy cselekedetnek kisebb, a for nagyobb fokát jelenti. Innen: ferdűl, am. félre hajol, de nem egészen; fordúl egészen eltér elébbi állásától. (Cz-Fo)
FURKÓ : bunkósbot végén ez egy átFÚRt rész, mert ide egy karika kerül bele. Tehát ez is a FÚR szóból van, a FÚR meg FORgó mozgás. FÚRt bot !
FÖRMED : haragos felindult "beszólás" A FORR/FORRongás dologból lehet ez, az meg már megint forgással jár. A förmed szóban nyilván már csak közvetett ez a kapcsolat.
FURCSA : ez is a FÚR szóból származik. A fúrók ilyen csavarosak, nem egyenesek . Ami meg nem egyenes dolog, az csavaros és tekervényes, tehát FÚRcsa. Direkt helytelenül írva hogy látszódjon a lényeg.
FÁRAD : ezt még nem tudom biztosra. Lehet hogy épp a FAR szóhoz van köze, leül aki fáradt. Ez még gondolkodós eset.
FÉRFI/FÉRJ : férfi az egy összetett szó már. Második része FIÚ eredetileg. Aki meg IFIÚ/IFJÚ
De akkor mi a FÉR ???... Szerintem vonjuk be a FELeséget is a sztoriba, így értjük meg. A feleség az egyik FELE a dolognak, a férj meg a másik FÉLJE (FÉRJE) a dolognak. Régen látni L hanggal is leírva ezt, azaz kimutathatóan meg is van. Talán csak nem akarták a félelem szóval folyton összekevergetni a különböző ragozásoknál és inkább R lett a megszokott idővel. Erre tudok logikusan gondolni.
A fiú még ifjú. A férfi meg régen a férj fiút jelenthette, tehát a házas embert ! Azaz ez a szó nem forgásértelmű FOR gyökeres.
FÜRGE : Ez viszont annál inkább a forgásról szól. FIREG--FEREG--FOROG--FÜRGE ...
FIRKA : ÍRKÁL-ból alakulhatott a FIRKÁL, ez nem biztos hogy FORgáskapcsolatú. Bár megjegyzem gyakran körbeforgatott vonalak ezek, de az ÍRKA kapcsolat fixnek tűnik.
FÉREG : FOROG, a legjellemzőbb tulajdonságaik egyike ez nekik. Aki nem hiszi járjon utána, nézze meg őket ...
FÜRKÉSZIK : FÚRKÁSZIK rokona. Majd ugyanaz. A FÚR meg FORgómozgás.
FŰRÉSZELŐ : Ez nem forog, de itt máshogy bontandó a szó és megértjük : FŰRÉSZELŐ az egy FA- és FŰ RÉSZELŐ eszköz eredetileg. Vannak igen erős füvek is (indák, stb...) amelyekből kötél készül még mielőtt lázadás jönne.))
FURULYA : ezen a hangképző nyílásokat ki kell FÚRni a fán, így készül. FÚRás FORGÓ mozgás. És még a FÚjásra is utal a szó, ezért használjuk U magánhangzóval.
FERDE szó is egyértelműen a FORDUL témaköre. Aki egy egyenes növényi szárat elFERDÍT, az nem éppen hogy azt elFORDÍT-ja ? .)) BINGÓ, megvagyunk, itt szinte ugyanazt mondjuk mindkét szóval.
FERDÜLŐ--FORDULÓ vegyük már észre a nyilvánvaló kapcsolatot, amely közvetlen...
"...az ember nem volt képes három, vagy több hangokat artikulálni..."
Már hogy a fenébe ne lett volna képes. Egy baba is képes rá aki még beszélni sem tud. Lehet hogy még a hangkészlet felét ki sem tudja ejteni, de amiket igen azt nagyon is összefűzi több hangosra is simán.
"FOR gyök...."
Ezen nincs mit vitáznom, egyértelműen hangutánzó. Forrásban lévő víz hangjai, forrásvíz hangjai, fúró mozdulat hangjai. Természetben is van FÜRkész a rovarvilágban. Furkászik bizony. Fürdés közben is a FRR hangok jönnek. De aki nem akarja érteni azzal mit csináljunk...
Simán lehet hogy a faeszterga hozta el a FARAG szót és előtte nem is azt használtuk hanem mást. Ezt nem tudhatjuk biztosan. De azt biztosan tudhatjuk hogy a cuccosunk FOROG és FORGÓ mozgása FARAG, lesz a FORGÁCSOLÓ személy FARAGÁCS megnevezésű. De még egyszer mondom, egy sima ceruzafaragó, ami aztán nem épp egy bonyolult eszköz, ott is FORGATUNK. FARAGÓ---FOROGÓ , nem igaz hogy nem akarod észrevenni a teljesen egyértelműt.
GUR dolgot már mondtam, GÖRdítsünk, GURítsunk valami nehezebbet odakinn, GRR-GRRR féle hangok lesznek. Ez nem F-RR hang. Igen, ez az ősi nagy különbség !
A súroláskor SRR-sRR-sRR hangok amiket hallunk, így ezek egyben lényegesek...
"Bocs, de te meg azt nem veszed észre, hogy ezek összetett szavak. Ősgyökökből állnak és együtt alkotnak egy gyököt."
Egyfolytában ezt próbálom megértetni mindenkivel, kevés sikerrel, mert bár mint Te is most hangoztatod ennek törvényszerűségét, a gyakorlatban szinte azonnal átváltasz a gyökök jelentésére, és figyelmen kívül hagyod a hangok jelentését.
"A kettő együtt viszont forgást jelent."
Na, itt a példa... Máris a gyök jelentését nézed, s azt hiszed, hogy igaz, pedig nem... A písai FeR-de torony szerinted forog? Aki el FáR-ad forogni, vagy leülni szokott?
A FéR-fi, FéR-j forog? És a FéR-eg? Aki FiR-kál, FiR-tat, FöR-med,, FuR-a, FuR-kó, FuR-csa, FuR-ulyáz, FüR-dik, FüR-ge, FüR-készik, FüR-tös, FűR-észel mennyit forog percenként?
"Többször volt ez már téma, nem tudom miért kell értetlenkedni. A természeti és az ember által létrehozott hangjelenségek a legtöbb esetben nem egyetlen hangból állnak , hanem hangpárokból illetve hanghármasokból."
Egyelőre Te nem vagy hajlandó megérteni, hogy az ember nem volt képes három, vagy több hangokat artikulálni, mert sem az agya, sem a beszéd szervei erre nem voltak még alkalmasak, ezért a hangutánzás csupán egy, uszkve két hangból állhatott. Ez olyan alapvetés, amit minden embernek aki a nyelv kialakulásával foglalkozik a szeme előtt kell, hogy tartson. Enélkül képtelenség a gyökök jelentésbeli és alaki összefüggései közt rendet vágni.
A FOR gyök nem hangutánzó, mert nincs ilyen hang a természetben. Legföljebb az F és az R hang lehet hangutánzó. A fúrásnak, forgácsolásnak nincs FOR hangja, leginkább a súrlódáshoz hasomló.
Amúgy az F hang a FEL gyökben is szerepel, és az áramló levegő hangját utánozza: FÚ(J). És van forgó szél is. Csak Te mindig a huszadik század körülményeit veszed alapul, s nem érted, hogy a millió évvel ezelőtt élt elődeink környezete, tevékenysége merőben más volt, mint ma, viszont a beszéd kialakulása akkoriban történt, s nem a mai feltételek közt.
"FÜRDŐ : Ez is FRR-FRR csak idézzük már fel ezt a jellegzetes pancsolós hangot."
Igen, a pancsolás jellegzetes hangja a fürdésnek, de épeszű ember nem forogva fürdik, hanem beleáll a vízbe és lemossa magáról a szennyeződést.
"FARAG : Mindenképp FOROG valami, vagy a penge vagy a munkadarab."
Leginkább egyik sem. Akkor is faragtak, mikor még nem volt faeszterga... A faragás egyenesvonalú mozgás, miközben egy éles eszközzel leválasztjuk a fölösleget az anyagról. Aki követ farag nem forog sem ő, sem a kő, amit farag. De nem forog az sem, aki egy faoszlopot farag, és a faoszlop sem, hiszen a faragás a faoszlop tengelyirányában történik....
"A G-R GUR--GÖR gyökszavát a guruló/gördülő testek GRR hangjához kötöm."
És miért nem a forgáshoz? hiszen ami gurul, gördül nyilván forog. Sokkal inkább, mint az, aki farag.
"A SAR meg inkább nevezzük S-RR hogy jobban látszódjon, az meg egy SÚRlódó/SURRanó hangjelenség sokszor."
De itt sem az S-R gyök a hangutánzó, hanem az S és az R hangok.
Még egy lényeges amit akartam : A FARAG "A" akcentusos megjelenítése nyilvánvalóan a korábbi értelmezésen felül plusz még a FA szót is behozza a rendszerbe...
Többször volt ez már téma, nem tudom miért kell értetlenkedni. A természeti és az ember által létrehozott hangjelenségek a legtöbb esetben nem egyetlen hangból állnak , hanem hangpárokból illetve hanghármasokból.
Éppen ezért lesz többhangos egy hangutánzó gyökérszó, mivel a valóságban is párhuzamosan hallhatóak egymás mellett bizonyos hangpárok vagy akár hanghármasok. Még egy 2024-es fúróhasználat esetén is épp ezt fogjuk hallani hogy FRR-FRR FORR-FURRR . De a lényege az FRR-FRR , és aligha vitatható a FORgásértelme egy fúrónak. A magánhangzó kicsit nehezebben értelmezhető halláskor, de azért itt-ott az is megjelenik olykor a műveletünk közben, na meg ki is kell tudnunk mondani a szót is. Szóval mindenképp kell bele.
De ugyanezt halljuk egy FoRRásba jövő víznél is ami nem mellesleg egyúttal FoRRgásba is kezd jönni. Igen könnyű összepárosítani a hangjelenséget a forgómozgással, mivel gyakorta együtt járnak ezek.
A felsorolt F-R vázú szavakat igen is a forgó mozgás, illetve a hangutánzó FRR-FRRR hangjelenség közösíti. Nyilván egyénenként minden szó mást jelent, de a fentiek összekapcsolják őket.
FÜRDŐ : Ez is FRR-FRR csak idézzük már fel ezt a jellegzetes pancsolós hangot. Másrészt meg a FORDUL rokona, csak gondoljunk már a vízben úszkáló élőlényekre. Szerintem ez annyira egyértelmű. Ez a szó nem zuhanyzáskor keletkezett.)) Na meg még a vízbe FÚRÓDÓ test is FÜR(Ö)DŐ , még így is kapcsolódónak látszik. És értelme is van.
FARAG : Mindenképp FOROG valami, vagy a penge vagy a munkadarab. Legegyszerűbb ceruzafaragónál is forgatunk. FÚR szónak is rokona, ami meg eleve FORgómozgás. Régen FARAGÁCS is hívták a FORGÁCS embert, gondolom az azért eléggé egyértelmű hogy a FORGÁCS szónak van némi köze a FORGÁS dologhoz. Mert forgómegmunkálás eredménye ! Ez a lényeg.
Semmilyen ellentmondásba nem keveredtem, én annyit állítottam hogy az F-R dolog a forgásértelmű gyökérszó. A többire nem állítottam ilyet, mindössze annyit hogy akár azokból is létrehozható egy-egy esetben rokonértelmű szó. Különbség.
A G-R GUR--GÖR gyökszavát a guruló/gördülő testek GRR hangjához kötöm. Szerintem ebből származott el a KÖR dolog is. A SAR meg inkább nevezzük S-RR hogy jobban látszódjon, az meg egy SÚRlódó/SURRanó hangjelenség sokszor. SÜRgő ember hangja is lehet. Vagy valaki fogjon egy SARLÓ dolgot használja és füleljen közben. Elég hamar indokolt lesz a szókezdet.)) S-RR és S-RRR és S-RRR és SRR, ezt fogjuk hallani épp "véletlen" . Ja és ez SZÁROlÓ is ilyenkor, persze a SZÁRaz SZÁR hangja is ez az SZ-RRR féle hangutánzó elem...
"A kifejezetten mozgást kifejező szavaink gyakorta hangutánzó gyökre épülnek."
Mikor fogod/fogjátok megérteni, hogy nem a gyökök, hanem a hangok a hangutánzók?
Minek a hangját utánozza a FOR gyök? Vagy a SAR? Vagy a TÚR? No, és a KER? Vagy GER?
Azt kell észrevenni, mindben ott az R hang. És meg kell válaszolni, hogy miért? Ha megtalálod a választ, rá fogsz jönni, hogy ez a hang a hangutánzó. (meg arra, hogy a többi is az...)
Természetesen azzal maximálisan egyetértek, hogy különböző jelentésű gyökökről van szó, de a magyarázatod finoman szólva is sántít:
"A F-RR mögött is valós hangokat idézhetünk fel a FÚRÁS, FARAGÁS, FORRÁS, FÜRDÉS esetén F-RR a valóság hangjai ténylegesen is. Ez lett forgásértelmű gyökérszó."
NEM! A farag nem forog!!!! És aki fürdik az sem! A felsorolt szavak és gyökei NEM AZONOS JELENTÉSŰEK!!! Még csak nem is szinonimái egymásnak.
A gurul, gördül kerék, kering nem forgás értelmű a Te olvasatodban? De igen! Pedig egyik sem F-R gyök... Mégis miért forgás értelmű? Hogyan magyarázod ezt?
Nézd meg a gyökök/szavak jelentését (pl. fúr, far-ag, gur-ul, für-dik, ker-ék) mennyire különbözőek, közük sincs egymáshoz. Igaz, eddig Te is eljutottál, de mégis azonnal közös jelentést adsz nekik, mondván ez mind forgásértelmű gyökérszó. Nem érzed, mekkora ellentmondásba keveredtél?
Vagy épp azért mert függetlenek egymástól. Mint a tűz és a pir.
Ezt a problémát egyszerűen nem lehet a gyökök rokon, vagy nem rokon jelentése alapján eldönteni még akkor sem, ha alakilag hasonlóak egymáshoz, mint a sarok, forog. Ui. a sarok nem forog. Én még nem láttam utcasarkot forogni, de még egy ház sarkát sem, de asztal sarkát sem!... Ugyanakkor a tűz és a pir gyök teljesen azonos jelentésű, de teljesen különböző hangokból álló gyök.
A gyökök jelentésének vizsgálata sehova nem vezet, mert minden gyöknek van saját, külön jelentése, amik nem azonos fogalmakat takarnak.
Aki SÜRÖG az 'élénken tevékenykedve jár-kel, serénykedik'. Aki/ami forog, az meg a saját tengelye körül végez körmozgást.
Tehát két, különböző jelentésű gyökről van szó!!!
És itt van rögtön egy másik szó a SERÉNY. A serény sem forog, hiszen a serény 'gyors mozgású, tevékeny, készséges, buzgólkodó' valaki.
Ez a szó már sokkal közelebb áll a SÜRÖGhöz, nem is véletlen, hiszen két hangja is ugyan az. De ez sem azonos jelentésű az előbbivel. (Persze, itt már a toldalékok is változtatnak a szó jelentésén, így lehetséges, hogy a két gyök lényegében azonos jelentésű a kvázi azonos hangsor miatt.)
Mi okozza a "rokon" jelentést? - Mert valóban érezhető valamilyen rokoni kapcsolat köztük...
Nos ez a rokon jelentés a hangok jelentéséből fakad, hiszen azok jelentése (még akkor is, ha sokszor egy egész fogalomkörre vonatkoztak egykor - és persze, még ma is) került bele a gyökbe. Persze, hogy van "áthallás" két különböző gyök között, ha azok legalább egy azonos hangot tartalmaznak.
"Be illene bizonyítani, hogy miért létezik annyi egymástól független forgással kapcsolatos gyök egyidőben?"
Ott kezdem, hogy a sarok nem forog, ez a rokonítás hamis. Akkor is hamis, ha ma forgáspontnak használjuk amióta létezik ajtó, mert annak sarkánál volt kialakítva az ajtó elfordíthatóságát szolgáló csap, amin elfordult az egész ajtó és nem a csak a sarka.
Amúgy aki sürög néha megfordul, mert ide-oda megy, s közben szükségszerűen meg kell fordulnia. Sokszor mondjuk is: sürög-forog. De nem ez a szó jelentésének a "mondanivalója", hanem az, hogy nem egy helyben ülve csinál valamit, hanem élénken tevékenykedve jár-kel.
Külön kell választani a gyök/szó jelentését a látszólagos, belemagyarázott közös jelentéstől.
A sürög, forog , sarok szavakban/gyökökben nem a forgás a közös, (mivel aki sürög az nem a tengelye körül forog, és a sarok sem forog) hanem az R hang által bevitt dinamikus, ismétlődő mozgás. No, az tényleg közös!
"A "h" itt semmi több, mint egy hehezetes előtéthang."
Na, ne viccelj már! Ezt úgy érted, hogya Thargitaosz Argitaosz, a Hargita Argita, a harc arc, a harcol arcol, a harsány arsány, a haramia arami volt eredetileg?
"Egy hang nem mindig ősgyök!"
A hangokat nem volt szokás "potyára" kitalálni. Azért alkottunk, alakítottunk ki különböző hangokat, hogy azokkal valamilyen fogalmakat jelöljünk. Minden hangnak megvolt (mert meg kellett, hogy legyen) a maga jelentése, különben mi a fenének küzdöttünk volna velük?
Más nyelvekben hiányzanak nálunk használatos hangok, és a mi nyelvünkből is hiányzanak mások által használtak, de az nem jellemző, hogy egy hang minden ok nélkül bekerül egy nyelv hangkészletébe.
"Van!
V. Géza egész életműve erről szól."
Ő sem tudott írásos emléket (komplett leíró szöveget) felmutatni...
Egyébként is elsősorban a jelek hieroglifikus jellegét vizsgálta igazolandó, hogy a rovásírás kezdetben hieroglif írás volt. Így max. szavakat tulajdonított egy-egy írásjelnek, de ezt sem szkíta jelkészletnek tartotta. Nem is tehette, mert régebbiek a szkíták megjelenésénél.
"Ha a hunok meghatározó eleme a magyarság volt, akkor ez nem is lehet vitás."
De a magyar nem hun. Két, különböző kultúrkör. Erre utal a kétféle eredetmondánk, a kétféle népnevünk, a kétféle hagyományaink, stb...
"Nem hármashalom toronytemplommal, hanem a toronytemplom az a hármashalom, a hegyek-hegye megfelelője."
A hármashalom akár honnan nézzük is, semmiképp nem hasonlít toronytemplomhoz: Három halom van egymás mellett.
"Egyértelmű, hogy a toronytemplom a világfa, világoszlop, világtengely egy formája."
Meglehet, de a hármashalomból ez nem olvasható ki. Belemagyarázni lehet, de ennek nincs tartalmi értéke, csupán okoskodás.
A toronytemplom EGY torony és nem három, kb egyforma halom. Épp ezért világtengely, világoszlop sem lehet, mert nem ezek képét közvetíti. (Három db. halom nem lehet egy db tengely, vagy oszlop.)
A kifejezetten mozgást kifejező szavaink gyakorta hangutánzó gyökre épülnek. Annak valamilyen hallható jelenségét idézi fel. És épp ezért függetlenek egymástól az ilyen hangutánzó gyökök mert az a lényege hogy mást és mást hall az ember az egyiknél és a másik esetében.
Ugyanez a viszony áll fenn a SAR és a FOR gyökérszavak esetében. Ezek egymástól élesen elkülönülő hanghatások , éppen ezért nem is keverhetjük össze őket egymással.
Az első hangunk amolyan súrlódós (S-RR) , a másik meg a forró (forr(on)gó) vizet idéző F-RRR valós hangjelenségre épít. Tehát annyira más a kettő még hallásra is hogy ezeket nem vehetjük egy kalap alá, meg egymás változatainak sem, csak mert a két gyökön akad épp rokonértelmű szó.
A F-RR mögött is valós hangokat idézhetünk fel a FÚRÁS, FARAGÁS, FORRÁS, FÜRDÉS esetén F-RR a valóság hangjai ténylegesen is. Ez lett forgásértelmű gyökérszó.
A S-RR hang egészen más, és ezért nem = a forog dologgal a SÜRÖG. Van ugyan rokonértelme, de egészen más. Eleve utóbbinál nem kell szükségszerűen forogni sem, mert a szó lényege hogy élénken tevékenykedve jár-kel valaki egy cél érdekében. Mozoghat épp cikk-cakkban is vagy A és B pont közt fel és alá de egyenesen.
A SÜRÖG esetén az élénk ide-oda mozgás SÚRlódó-SURRanó hangjai lehetnek a lényegesek. Illetve a szóban még érezni a SŰRŰ és SÜRGŐSSÉG fogalmát is. De egy forgó óramutatóra én még nem hallottam olyat hogy az bárkinek sürgött volna valaha.)) Ha a forgásrésze a dolognak hangsúlyosabb, akkor használják amúgy ikerítve hogy "sürgés--forgás" .
Amúgy meg teljesen különböző gyökérszavakból is meg lehet nevezni egy dolgot. Például egyik TIZENKILENC, a másik meg EGY HÍJÁN HÚSZ . De gondoljunk csak valamilyen gyors helyváltoztatást kifejező szavunkra, hát elképesztő hogy hányféleképpen választhatunk erre ki szót. És majd ugyanaz sok-sok különböző gyökérszóból is lehetséges erre...
FULL: teli, teljes és még sok rokonértelmű dolog ------------------------- FÖL szavunk lehet az alapja, a feltöltött dolgok vannak tele. Régi angolban FUL, fríz FOL, holland VOL, német VOLL, illetve egy régebbi VOLE is létezik. Proto-Germanic FULNÖ is van.
A szó megtalálható P kezdőhangosra elbarmoltan is többfelé.
CHOPPER : helikopter, húsbárd, favágó, szakóca, bárd, motorkerékpár típus. ---------------------------A CSAPÓ lesz a pontos szavunk, a kéziszerszámokból jól látszik. Régen ez CHAPPEN és CHAP is volt, utóbbi a skótoknál ma is ugyanez.
IMITATIVE : utánzó, utánzott ------------- Azaz MUTATVA van .)) Értjük magyarul a lényeget megint.
Az angolok csak a latinig vezetik vissza. Ami nagyjából ugyanez, IMITATIO---MUTATÓ Viszont az IMITATIVE hangalak már a magyar nyelv határozói igenév toldalékát hordja magában a szó végén. Ez önmagában eldönt mindent.
WOOD : erdő, faanyag --------- Az erdők a VADonban VAD helyek. Szerintem ez a szavunk.
Norvég VED, német WALD , Proto-Celtic WIDUS (VADAS) , dán/svéd VED, holland WOUD, régi angolban WOD, de persze a WILD szavuk is ebből a VAD szóból lett...
"Nézzünk 6 nevet : TARGITAOSZ, HARGITA, HÉRAKLÉSZ, HERCULES , ÁRÉSZ/MARS
Árész/Mars hadakozós istenek és nagyjából pont ugyanazok. "
"A lényeg hogy számolni kell az azonosság lehetőségével, mert könnyen lehet tényleg egy személy van a két(azaz 3) név mögött. "
Igen, lehet vele számolni, de csak addig, amíg a két személy közös apa (Zeusz) gyermeke.
Ezután elválnak útjaik, mert az egyik (Heraklész) mindenféle bonyodalmakba keveredik, különböző kunsztokat csinál... a másik (Hargita) pedig csak a szkíták ősapja mindenféle sallang nélkül. Más szóval: Lehetett Héraklész a szkíta Hargita "példaképe" mint hős, de semmiképp nem lehet a háborúsághoz kötni, mert erről nem esik szó vele kapcsolatban.
Elképzelhető, hogy a szkíták Heraklészről - mint kimagasló erejű és okos félistenről mintázták Hargitát, de ugyan azon lendülettel el is határolódtak tőle, mert két különböző anya szülte őket a monda szerint.
"Heraklesz---Hercules bizonyosan ugyanaz lehet az gondolom eleve nem is vitatott."
Igen őt egy az egyben átvették a rómaiak... Jelzem, ott sem harcos személyiség: a sport, az utazás istene lett.
"De simán lehet hogy Hargita teljesen másik ember és ő a valódi ősapa akiről igen keveset lehet tudni."
Ez is benne van a pakliban már csak azért is, mert nem ugyan az az anyjuk, s az isteni születéssel csak a nagyságát akarták kidomborítani.
Ugye, Egyiptomban is divat volt a fáraót isten fiaként tisztelni...
""mert Herkules a római panteonban a sport és az utazás istene volt" Ja, az is volt. Meg azt diszkréten kihagytad a sztoriból hogy HADISTEN is volt.
Nem hagytam ki, még utána is néztem, nehogy tévedjek. Te viszont nem jártál utána. Ha megtetted volna, most nem állítanál valótlanságot .
Ui. a görög hadisten Árész volt, a római pedig Mars.
"Mars – a férfierő, közösségi oltalmazó, a háború és a harc istene,
Hercules (Héraklész) – a sport (atlétika) és utazás istene"
"A harcokról ismert, a híres 12 próbája is erről szól éppen..."
Akkoriban minden isten hasonló attitűdökkel rendelkezett, csupán az erejét, rátermettségét igazolták ezek a meseszerű költemények, de ettől még nem tekinthető harcosnak, hódítónak, háborúskodónak. Ha összeveted Árésszal, akkor meglátod a különbséget.
"Ezért jelent eredendően a HaR gyök erőt, hatalmasat, urat.
Egyenesen következik ebből az úrság, ország jelentés. Nem véletlen, hogy mások máshol ezt a jelentését hasznosították."
Rosszul tették, mert ők is fordítva ültek a lóra...
Az erő - lásd ezt a szót - nem a HAR gyökből származtatható, mivel jól láthatóan ER(ő) hangokból áll. Az erőt az R hang hordozza, a magas, nagy jelentést pedig a H(a) ősgyök.
Az urság, ország erőt sugalló jelentése az R hangnak köszönhető, viszont hiányzik belőlük a H hang.
"Akik nem járatosak a szkíta-hun írásban, nem várható el más tőlük csak a bizonytalanság.
V. Géza többirányú bizonyítása egyértelmű ebben a kérdésben."
Van ilyen, hogy szkíta-hun írás???
A hármashalom zikkurattal(toronytemplommal), világfával való azonosítása igencsak mesterkélt. Már azért is, mert három halom és nem lépcsős piramisszerű ábrázolást látunk.
"Mondom ÉRTELMILEG !!! egyértelműen kötődik a szem a fényhez hiszen egy fényérzékelő szerv"
A fényérzékeléshez nincs szükség szemre, a szem egy képalkotó szerv, függetlenül attól, hogy vannak benne fényérzékelő receptorok. Épp ezért nevezik a LÁTÁS szervének.
Tehát fogalmilag sokkal közelebb áll a látáshoz, mint a fényhez.
De ez mindegy is, mert a mi szempontunkból mindkét kapcsolata közömbös. Sem a fény, sem a látás nincs semmilyen tartalmi kapcsolatban a szemmel.
A FÉNY szót Te hoztad ide, nem igazán tudom, mi okból tetted.
"A szem igen kötődik ÉRTELMILEG !!! a látáshoz, a fényhez, a képalkotáshoz, a formája okán a gömbölyűséghez meg ami még épp eszünkbe jut logikusan róla. "
Ha az értelmi kapcsolatot így gondolod, akkor OK. Fogadjuk el, hogy Te ezt értelmi kapcsolatnak nevezed.
Viszont mi TARTALMI, azaz jelentésbeli kapcsolatokra fókuszálunk.
A SZEM és a FÉNY közt nincs ilyen kapcsolat.
Más.
Ma újragondoltam a SZEM gyök kialakulásának menetét, mert sehogyan sem állt össze a kép. Ugyanis a SZEM (látás szerve) hangjainak jelentése és a gyök jelentése ((emberi) szem) közt nem találtam semmilyen érdemleges kapcsolatot, pontosabban fogalmazva, nem lehet a hangok jelentéséből levezetni a (z emberi) SZEM eredetét.
Viszont biztosra vehető a gabonafélék és bogyós gyümölcsök, valamint a SZEM alaki hasonlósága.
Sőt, több gyümölcs is tartalmazza ezt a SZ(E) gyököt? szeder, szamóca...
Továbbá a SZ(e) gyök több, növénnyel kapcsolatos szavunkban is megtalálható (szár, szál, széna, szalma, száraz, szegfű, szömörce, szil...)
És a gyümölcsszedés szavaiban is rendre előfordul: Szakít, szed, szemezget...
Mindezekből arra következtettem, hogy a SZEM nem az emberi/állati szemre vonatkozott először, hanem a bogyós növényekre, amikkel az őseink táplálkoztak nap, mint nap.
A bogyós gyümölcs gömbölyű alakja később ihlette a szóalkotót arra, hogy a látószervet is SZEM-nek nevezze.
Tehát a sorrend így alakul: Bogyós gyümölcsök » látó szerv, és nem fordítva, ahogy tegnap leírtam.
Nem, egyszerűen arról van csak szó hogy alapjaiban másképp gondolom (sokan mások is) a gyökösítést. És nem a V.CS. modellje szerint. Számomra az hibás. Ki honnan nézi ugye.
Én az alapnyelvben/ősnyelvben, ősmag(yar) nyelven belül szükségtelennek is tartom az úgynevezett "gyökváltozat" fogalmát, egyszerűen gyökeink vannak meghatározható hangalakkal/hangkapcsolatokkal és rá jellemző jelentéstartalommal. Főleg az idegen nyelvek szerették átírni ezeket, de hát épp ezért váltak idegenné ! Mert talán abban egyetértünk hogy egy nyelvből származik minden. De nekünk van FEL szavunk és nincs szükség változatra a mássalhangzók tekintetében, legfeljebb FÖL is mondjuk és ennyi.
De h a germán valahol átírja ezt VOL-ra ez a magyar nyelv szempontjából nem változatnak tekinthető, hanem egy átírásnak/átszerkesztésnek. Vagy egyszerűen elbarmolásnak nevezem. FEL nem VEL, gyökérszó szintjén különbözőek a mögöttes értelmek. Egyik felsőség gondolata a másik a válás/választás gondolatából.
Rokonértelmű gyökeink persze vannak, de ezeknek is eltérő a forrása legtöbbször. Azaz épp emiatt gyakran nem is közeli a hangalak sem feltétlen. Mert tök másból jöttek létre, teszem azt a két dolog mögött mint ősforrás két különböző hangjelenség áll mondjuk.
Meg én hiszek abban hogy minden hangalak és gyökérszó konkrét megjelenési formája okkal az ami csak rá kell jönni miért úgy van megjelenítve...
Ki a tököm mondta hogy ugyanaz ???... Én azt írtam hogy sok leírásban annak a személynek a megfelelőjének tartják. Mint a Zobákpuszta postása és Baktalórántháza postása közt is van némi összefüggés, hasonlót ténykednek.)) Ettől még lehet az egyik jó ember a másik meg gané , ezen még nem kell fennakadni. Bár ez a "jó ember" is eléggé véleményes ha csak a fele igaz abból amit leírtak róla.
Ja és még egyszer : Nem én találtam ki azt a kapcsolódást, én csak leírtam hogy több leírás mit tart. Náluk reklamálj ! ))
Az ókori görögök egyértelműen sokszor ugyanannak a személynek tartják Targitaoszt és Herakleszt. Meg az egyik szkíta eredetmonda szerint is Heraklesz az ősapa. Ez meg tény, de én ennek valóságtartalmát sem megerősíteni sem cáfolni nem tudom így 3000+ pár száz évvel később, de valószínűleg te sem.
A lényeg hogy számolni kell az azonosság lehetőségével, mert könnyen lehet tényleg egy személy van a két(azaz 3) név mögött. Heraklesz---Hercules bizonyosan ugyanaz lehet az gondolom eleve nem is vitatott.
" A hangalak csak a gyök szerint egyezik/hasonló , a többi már nem." ---- Írod arra hogy közösítettem a HARGITA/HERAKLESZ/HERCULES hármast. Igen mivel a HARc és HARag szavakkal jó eséllyel közösíthetőek olyanok akikből 3/2 személy bizonyosan azonos, de én azt mondom hogy a 3. személy sem zárható ki hogy ugyanez. De simán lehet hogy Hargita teljesen másik ember és ő a valódi ősapa akiről igen keveset lehet tudni.
JÓZSEF ----JÓSKA-----JÓZSI is 3 hangalak.)) És van némi közük egymáshoz szerintem mivel voltaképpen ez egy. Tehát ott se zárjuk ki ezt a lehetőséget.
"mert Herkules a római panteonban a sport és az utazás istene volt"
Ja, az is volt. Meg azt diszkréten kihagytad a sztoriból hogy HADISTEN is volt. De vicces is ez a vita, hiszen a történelem egyik legismertebb harcosaként ismert. Olyannyira hogy a nevében is jó eséllyel ez van : HERCULES--HARCOLÓS A harcokról ismert, a híres 12 próbája is erről szól éppen...
"Héraklész görög félisten volt, nem ősapa, hanem az istenek "játékszere" , A harag távol állt tőle ,..."
Most szórakozol velünk??? Ha csak a negyede igaz annak mit róla írnak, már egy eszelős idegbeteg skizofrén vadállat képe jön le az írásokból. Majd sorolom mindjárt miket tett meg. Azok után remélem is hogy Hargita tényleg valaki más és tényleg nem ezzel a figurával lesz azonos.
"Általában elmondható hogy az igazság oldalán állt" ----- hát ja már amikor. Kivéve mikor épp nem. Vegyük már át mit írnak Héraklészről :
Még azt mondja hogy a HARAG távol állt tőle.)) Oké, vegyük át hogy vajon mennyire :
1: Már a bölcsőjében kígyókat fojtogatott.)) Oké mondjuk ezt muszáj volt, jogos önvédelem, kipipálhatjuk.
2: Még gyermekként (!) kivégezte a zenetanárát, mert az bírálni merészelte a lantjátékát.
3: 18 évesen egy adóügyi nézeteltérés során emberek füleit és orrait vágja le. (még ha épp igaza is volt esetleg az ügyben, ezt biztosan muszáj volt így megoldani.))...)
4: Fiatal felnőttként lemészárolta saját (!) 3 gyermekét, továbbá a móka kedvéért még a saját testvére további 2 gyerekét is KIVÉGEZTE. Qva nagy hős ja.)) Örültségi rohamról írnak esetében. Történetíró szerint itt nevezték meg HERAKLESZ néven ! Simán lehet HARAGLÓS az említett "csekélyke" incidenseket követően.)) Hisz ezek után felbaszott egypár embert az tuti fix. Még stimmel is rá.
Ezután jött a száműzés és a 12 pontos "jóvátétel" Nézzük ezután a hőstetteken kívül tudja e vajon türtőztetni magát az emberünk, és tényleg megjavult é és lehiggadt. Le a faszt, további esztelen és értelmetlen vérontások következnek :
5: Az 5. próbatételig nincs gond, itt már lesz : Augeisz átbaszta őt, és annyira nem haragtartó emberünk, hogy évekkel később ezért őt kivégzi. Ezzel még korántsem elégedett meg a szerinted igazságos emberünk, mert a történetben a teljesen vétlen családtagokat is lemészárolja, köztük újfent gyermekek esnek áldozatául jámbor cselekedeteinek, akik az egészről semmit sem tehettek.
6: A 10. feladat során a kétfejű kutya likvidálása után mindenféle ok nélkül végzett egy pásztorral is. A jámbor.)) Közben itt-ott még agyonver ezt-azt csupán bosszúvágyból, sértettség okán, az ilyeneket már nem is részletezem.))
7: Ez már a próbák utáni időszak : rögtön ezt követően egy áldozati toron incidensbe keveredett, ahol Eurüsztheusz 5 fiából hármat is kivégez. Tiszta Szent Johanna.)) Ugye?... És ez csak a sértettsége miatt, itt nem önvédelem vagy ilyesmi okán. Ez nála amolyan általános vitarendezési eljárás.))
8: Nem sokkal ezután egy fontos megbízást kapott. Egy lakomán azonban a saját megbízóját aljas módon lelökte egy szikláról. Qva nagy hős.)) Saját tettét elmebajjal magyarázta ami csak úgy rátört. Persze, értjük.)) Ezek itt nem Hamupipőke kalandjai szerintem.))
Aztán megint száműzték, ami nem csoda ilyen előzmények után, és még mindig örülhet, hogy nem lőtték ki mint egy veszett kutyát, ezt követően viszont inkább hőstettei voltak még leszámítva egy incidenst mikor élő embernek hitt egy szobrot és rátámadt.))
Maradjunk annyiban hogy így kissé már árnyaltabb ez az összkép a hőstettei mellett...
"Ellenkezőleg! egy országban még senki nem látott embereken kívül mást, (legföljebb állatokat) isteneket meg főleg nem..."
Az Olümposzon kik laknak?
"Az asszociáció, a képzettársítás egy más tészta.."
Olvasatról van szó, nem képzettársításról.
"Nem szabad egy szó látszólagos jelentéséből a gyök eredetére vonatkozó következtetéseket levonni, mert könnyen lehet, hogy a szó/gyök látszólagos jelentése már valamilyen hozzáadott jelentés."
Mintha csak én mondtam volna.
Ezért jelent eredendően a HaR gyök erőt, hatalmasat, urat.
Egyenesen következik ebből az úrság, ország jelentés. Nem véletlen, hogy mások máshol ezt a jelentését hasznosították.
"A hármas halom (a mi szimbolikánkban) vitatott jelentésű, valaki a Golgotát látja benne, van aki a Mátra-Fátra-Tátra jól hangzó hármasságát, mások koronázási dombot vélnek benne fölfedezni, megint mások ország jelentést tulajdonítanak neki. "
Akik nem járatosak a szkíta-hun írásban, nem várható el más tőlük csak a bizonytalanság.
V. Géza többirányú bizonyítása egyértelmű ebben a kérdésben.
Azt írtam eredetileg hogy abban sosem lehetünk biztosak hogy a ma használt uralkodó szó bármire az *ELSŐ szó a megnevezett dologra. **Lehetséges hogy volt már korában egy azóta divatból kiment ***TELJESEN MÁS hangalak/szó a megnevezésre.
