"Ellenkezőleg! egy országban még senki nem látott embereken kívül mást, (legföljebb állatokat) isteneket meg főleg nem..."
Az Olümposzon kik laknak?
"Az asszociáció, a képzettársítás egy más tészta.."
Olvasatról van szó, nem képzettársításról.
"Nem szabad egy szó látszólagos jelentéséből a gyök eredetére vonatkozó következtetéseket levonni, mert könnyen lehet, hogy a szó/gyök látszólagos jelentése már valamilyen hozzáadott jelentés."
Mintha csak én mondtam volna.
Ezért jelent eredendően a HaR gyök erőt, hatalmasat, urat.
Egyenesen következik ebből az úrság, ország jelentés. Nem véletlen, hogy mások máshol ezt a jelentését hasznosították.
"A hármas halom (a mi szimbolikánkban) vitatott jelentésű, valaki a Golgotát látja benne, van aki a Mátra-Fátra-Tátra jól hangzó hármasságát, mások koronázási dombot vélnek benne fölfedezni, megint mások ország jelentést tulajdonítanak neki. "
Akik nem járatosak a szkíta-hun írásban, nem várható el más tőlük csak a bizonytalanság.
V. Géza többirányú bizonyítása egyértelmű ebben a kérdésben.
Azt írtam eredetileg hogy abban sosem lehetünk biztosak hogy a ma használt uralkodó szó bármire az *ELSŐ szó a megnevezett dologra. **Lehetséges hogy volt már korában egy azóta divatból kiment ***TELJESEN MÁS hangalak/szó a megnevezésre.
Mondom ÉRTELMILEG !!! egyértelműen kötődik a szem a fényhez hiszen egy fényérzékelő szerv. Értelmezd már hogy mit mondok ! Ez nem hangtani kötődés, épp ezt írtam le hogy a két dolog nem összekeverendő.
A szem igen kötődik ÉRTELMILEG !!! a látáshoz, a fényhez, a képalkotáshoz, a formája okán a gömbölyűséghez meg ami még épp eszünkbe jut logikusan róla. De ez nem hangtani kapcsolat, mert az egy hasonlat okán születhetett meg.
Pont erre hívom fel a figyelmet már annyiszor hogy sokan összekevergetik a szó mögötti értelmezéseket a valós létező konkrét hangalak okával.
A szemben fényérzékelő sejtek vannak, azaz ilyen hülyeséggel ne jöjjünk már hogy nincs köze a fényhez, de nagyon is van hozzá köze ÉRTELMILEG !!! . Ugyanakkor ez jelen esetben nincs hatással a valódi hangalakunk okára. A két dolog nem keverendő össze természetesen...
"Na de abban viszont sosem lehetünk 100 százalék biztosak hogy a ma uralkodóan használt hangalak lesz pont az első megnevezése."
Ez igaz, de az eredeti hangalak nem állhatott távol a maitól. Különben nem lehetne felismerni a hangok jelentését.
"A PIRO---TŰZ jut eszembe mint példa ahol a feltehetőleg ősibb megnevezést felváltotta egy másik hangalak idővel..."
E két gyök merőben más megközelítéssel épült föl, akár egymással egyidőben is megtörténhetett két különböző területen, ennek semmi akadálya. (A két terület lehetett egy nyelvterület is. A két gyökököt alkotó hangok jelentése jól megfelel más gyökökben található azonos hangok jelentésével...)
"Az érzékszerv SZEM természetesen nyilvánvalóan értelmileg erősen közösíthető a FÉNY szóval, hiszen egy fényérzékelőről beszélünk."
Dehogy kötődik! Semmi köze hozzá. Ezen az alapon a lát-áshoz inkább kötődne, mert a szemünkkel látunk. Sőt, a figyeléshez, őrködéshez és mindenhez köthető, amit látunk. A fát is látjuk, meg az utat is, a hegyeket, állatokat, stb... Hozzáteszem, a szem nem elsősorban fényérzékelő, hanem mindenek előtt képalkotó szerv. - ha már belekevered ezt a szót ...
"Árész/Mars hadakozós istenek és nagyjából pont ugyanazok. Targaitaosz esetén több helyen is úgy hivatkoznak rá magyar és nemzetközi írások is hogy a harag és háború megszemélyesítője és funkcióját tekintve Áresz/Mars szerepét tölti be."
Árész nem Targitaosz! Qrva nagy a különbség közöttük. Sem a név, sem a viselkedésük nem egyezik. Aki ezt állítja nem ismeri a mitológiát, vagy szándékosan von párhuzamot közöttük.
Nem kell minden marhaságot készpénznek venni, érdemes inkább utánajárni...
"Az első 4 név meg jó eséllyel ugyanaz a személy, akit a szkíták ősapjának tartanak és a görög források is Hérakleszt tartják annak aki HERcules, és minden bizonnyal Hargita is éppen ugyanez. "
Inkább csak az első kettő ugyan az.
Héraklész görög félisten volt, nem ősapa, hanem az istenek "játékszere". A harag távol állt tőle, és - noha háborúskodott is - nem a háborúk, hanem egyéb tettei okán lett hős. Lásd 12 próbatétel. Általában elmondható, hogy az igazság oldalán állt.
A római mitológiába komplett görög mítoszokkal együtt személye is átkerült., de ott már a római kiejtésű Herkules néven ismerték.
Árész mind közt kakukktojás, mert róla semmi jót nem lehet elmondani, kifejezetten a vérengzést, gyilkolást, a felfordulást kedvelte, semmilyen pozitív jellemvonása nincs.
Thargitaoszról tulajdonképp nem tudunk semmit azon kívül, hogy a szkíták saját ősapjának tekintik.
A görögök általi azonosítása Héraklésszel pusztán a félistenségére, illetve hősiességére vezethető vissza, mintegy hasonlatként értelmezve ezt a párhuzamot.
"HARgita/HERaklesz/HERcules hármas már nyelv szempontjából és hangalak szempontjából is megkerülhetetlenül hasonló,"
A hangalak csak a gyök szerint egyezik/hasonló, a többi már nem. Nyelvi szempontból ez az egyezés helyénvaló, de a további toldalékok már különbözőséget mutatnak.
"és az vitathatatlan hogy Hercules egy igazi HARcos volt és igen is nagyon sok köze volt a hadakozáshoz/harcokhoz."
Nem tudom, ezt honnan veszed, mert Herkules a római panteonban a sport és az utazás istene volt.
Kapcsolatba hozzák egy korábbi római HERCTUM nevő védőszenttel, aki szintén nem a harcról volt híres...
A görög mitológiában Árész volt a háború istene, a rómaiban Marsnak jutott ez a szerep.
Igen, a számolás/szemelés rekonstruálása teljesen észszerű lehet ebben a formában. Mondhatni egyfajta hihető megközelítésnek.
A SZEM (érzékszerv) dologhoz annyit hogy minden bizonnyal erre igen korán lennie kellett valamilyen szónak a megnevezésére. Na de abban viszont sosem lehetünk 100 százalék biztosak hogy a ma uralkodóan használt hangalak lesz pont az első megnevezése.
A PIRO---TŰZ jut eszembe mint példa ahol a feltehetőleg ősibb megnevezést felváltotta egy másik hangalak idővel...
Valóban lehetséges az összefüggés a SZEM és a SZÁM között. De hogyan?
A SZEM szó valószínűleg igen korán megszületett, s a látás szervére értették.
A gabonafélék magvai alakilag hasonlóak a mi szemünkhöz, ez ihlette a képzettársítást és így kapott a szem egy hozzáadott "mag" jelentést, amit idővel minden apró gyümölcsre kiterjesztettek, pl a szőlőre is. A nagyobbakat azonban már nem nevezték szemnek, noha sokszor használjuk az egy szem alma, sőt az egy szem gyerek megnevezésére is, de itt már az "egy szem" darabszámot jelent.
A számolás is úgy kezdődhetett, hogy a gyümölcsöket/vagy tárgyakat szemenként/darabonként egymás mellé tették, szemelték, azaz számolták. (egy szem szőlő, meg egy szem szőlő... ). Így egy második hozzáadott jelentés társult a szóhoz: Szem (látás szerve) ť 1. szem (gabona magja) ť darabra vonatkozó köztes jelentés (egy szem) ť 2. szám (mennyiség)
Igen a HERGEL a szó felizgat értelmében végül is valaki "HARAG"-olása, haragítása.
A "dühít/feldühít" rovatban van még héber HIRGÍZ . Aztán érdekes szó a svédeknél : FÖR-ARGA szó, nem kötőjeles azt csak én írtam így, mert oda való még egy H hang és így szinte nyelvünkön kiolvashatóvá válik a FÖLHAR(a)GA , akit fölharagítanak ugye.
Aztán még a német "ärgern" is elhagyta már a H hangot. Már az antik görögben is van (H)ORGIZO dolog.
Maori nyelvnek még van jó pár szava, ebből ami érdekes lehet : kilométeres szavak, de benne rejlik a "kaiawHERANGI" vagy épp a "whakaHARANGirangi" különítményekben...
De így megint összekeverjük az értelmezést és az etimológiát. A kettő nem ugyanaz és nem feltétlen átjárható. Ősnyelvi értelemben minden szónak van konkrét hangalakja , amelynek meg mindig van egy (néha több) konkrét oka , hogy éppen úgy hangzik egy szó ahogyan. Ennek így is kell lenni, mivel ez biztosítja hogy megértsék egymást az emberek. Ez így tud működni.
Az érzékszerv SZEM természetesen nyilvánvalóan értelmileg erősen közösíthető a FÉNY szóval, hiszen egy fényérzékelőről beszélünk. Még szép hogy logikailag összefügg. De ettől függetlenül a hangalak akkor sem ebből van meg. Lehetne épp ebből is, de valahol valakik máshogyan döntöttek.
Egy szóba gyakorlatilag lehetetlen egyidőben egyszerre a megnevezett dolog összes lényeges tulajdonságát és jellemzőjét belesűríteni, így az adott konkrét szó ezekből kiválaszt egy-két ilyet, a többi óhatatlanul kimarad belőle. De erre is van megoldás ha igény van rá, akkor lehet új szót képezni más gyökérszavakból. Ugye erre rengeteg példánk is van hogy egyazon dologra több különböző úton alakult szót is használhatunk.
A két SZEM főnév szorosan összefügg, bizonyos termények szemei kísértetiesen hasonlítanak tényleg egy érzékszerv szemre, ezen okból simán indokolható a hangalak egyezősége, itt egy egyszerű találó hasonlattal élve született meg az a szó ami már amúgy is létezett.)) Csak bővült az értelmezése...
"Csakhogy itt az Isten, az istenek lakhelyéről van szó!"
Mert Te ezt így gondolod. De mi erre a bizonyíték? Semmi...Ellenkezőleg! egy országban még senki nem látott embereken kívül mást, (legföljebb állatokat) isteneket meg főleg nem...
"A szentkorona egyértelműen ezt az olvasatot adja."
Az asszociáció, a képzettársítás egy más tészta... Ebből nem lehet a gyökök jelentését magyarázni, mert teljesen félrevezető.
"Valamint Ninhurszág az "ország anyja". A hurszág itt világosan a sumérok földjére, a sumérok országára utal. Az ő földjük istennője."
Ez a "fordítás" erősen kérdőjeles, és semmi nem utal a sumerek országára, mivel a hur-ság - a HUR gyök jelentéséből fakadóan - inkább nagy-ság, semmint ország.
A hegység (HURSÁG) is ennek megfelelően "nagy-ság", hiszen a látvány (hatalmas) önmagáért beszél.
Ezt igazolja az Istennő másik két neve: NIN-MAH, ahol a MAH jelentése szintén 'nagy', illetve 'mag-as', így a NINMAH jelentése: magas(ságos) nő, vagy nagy nő, azaz Istennő.
A DINGIRMAH névben ugyan ez a gyök fordul elő. (Dingír az isteni jelző, mah pedig nagy, magas. Dingirmah=nagy isten)
Ugyanakkor lehetséges, hogy a HURSAGhoz a későbbiekben ország jelentés is társult, de eredetileg nyilván a "nagyság" volt a szó jelentése, hiszen a hegy (HUR)=nagy/magas.
Ninhurság eredeti neve is a Ninurta hőstettei mítosz szerint Ninmah volt, és a fia változtatta meg Ninhursag-ra.
Elképzelhető, hogy - mikor a HURSÁG országot is jelentett már - kapta a NINHURSÁG (Ország nője) nevet, de ezt semmi sem igazolja.
Ellenkezőleg! A legendákban anyaistennő, istenek anyja, mindenek szülője, vegetáció istennője, stb. minőséget képvisel, azaz nem korlátozódik egy területre/országra a hatásköre.
Ország jelentés egyáltalán nem kapcsolódik sem funkciójához, szerepéhez, sem pedig a nevéhez még akkor sem, ha történetesen a HURSÁG szó ország jelentést is kapott.
Mi ebből a tanulság?
Az, amit oly sokszor elmondtam: Nem szabad egy szó látszólagos jelentéséből a gyök eredetére vonatkozó következtetéseket levonni, mert könnyen lehet, hogy a szó/gyök látszólagos jelentése már valamilyen hozzáadott jelentés. Ebben az esetben úgy fest, hogy nem is az első, hanem a második hozzáadott jelentéssel találkozunk.
Az első volt a hegy, amit a nagysága indokolt, a második az ország, amit a hegyek határolnak.
Nem vitatom, hogy a két szó (hurság-ország) közt van "áthallás", látszólagos azonosság, sőt, ha a két szónak valóban van azonos jelentése mindkét nyelvben, az eredet mégis szembetűnően különböző lehet. Ugyanis a HUR gyök nem azonos az OR gyökkel, ez már első látásra is kiderül. Két hang is különbözik, ami már erősen megkérdőjelezi az etimológiai rokonságot.
A hármas halom (a mi szimbolikánkban) vitatott jelentésű, valaki a Golgotát látja benne, van aki a Mátra-Fátra-Tátra jól hangzó hármasságát, mások koronázási dombot vélnek benne fölfedezni, megint mások ország jelentést tulajdonítanak neki. Az biztos, hogy a K-M - mint országunk területe - hegyekkel van körülvéve...
Az is könnyen elképzelhető - s ennek van is realitása -, hogy a sumer HURSAG (hegység) szónak az átvitt értelme (az ország) fogalmazódik meg.
RAGE : düh, HARAG , dühöngés, őrjöngés --------- Erről többféle etimológia is van összehazudozva, viszont van közte egy jó ami helyes irányba mutat. Persze a magyar szó hasonlósága diszkréten tabu marad itt is, de ebből kiderül hogy a HARAG szavunkból van pontosan az angol is, csak a szó elejét levágták.
A "Proto-Germanic" HRAGONA és az "Old English" HRAGAN szavaiban még igen jól látszik a magyar eredeti szó, amiből elváltoztatták a hangalakot. HARAG---RAGE változott meg.
FOOD : étel, élelmiszer, táplálék, élelem ---------- Ezek gyanúsan FOGYÓ dolgok mert FOGY-asztjuk őket folyamatosan. A régi germán szavai erre : FODE, FÓDA, FODÓ, FÖDE, a dánoknál FODE átlós áthúzott O-val. Még nem mondom hogy tuti biztos, de ez több mint esélyes. Még a FÖLD kapcsolatot sem zárom ki teljesen. Csak viszont egyik régi szóban sincs L hang.
BETWEEN : között ------- BENT VAN a kifejezésünk. Régi formája "betwene" , már csak az N hang kéne bele vissza. Arab nyelveken "bayna" és "bén" egyértelműen a BENN szavunkra utalnak. A franciában ez ENTRE ami a magyar már készre ragozott BENTRE szavunk, csak lehagyott B kezdőhanggal mindez.
Máltaiak "BEYN", héber BÉN a szó, perzsa szintén BEYN használ, mindet a nyelvünk értelmezni tudja a BENN fogalmával.
EXCITE : IZGAT , gerjeszt, ösztönöz --------- Pontosan az IZGATÓ szavunk van itt elbarmolva, ha IXGATÓ írnánk akkor már baszk szóra gyanakodnék.)) Angolok leikszelték ezt a szót, olaszoknál ECCITARE, ők 2 C-vel megoldották ezt. Az EXCITED---IZGATOTT párosnál még jobban látszik hogy gyakorlatilag ugyanaz a kifejezés van más hangalakra írva meg.
"Latin" EXCITO--IZGATÓ, EXCITATE----IZGATOTT, EXCITUS----IZGATÁS Látszódnak egyértelműen a szó közép és szó végi magyar ragozások is szépen...
Helyesen: ősgyökök... Mivel ez három különböző gyök.
"A szem szó nem a kerekségéről, az alakjáról van elnevezve, hanem azért mert a fénnyel kapcsolatos."
Akkor miért nem FEM?
Ha valami a fénnyel kapcsolatos, miért nincs F hangja?
"Végelemzésben pedig azon szi, si, zsi sü hangutánzó gyökü szókkal rokonítható, melyek tűzre, égésre, mint fénylő, egyszersmind bizonyos hanggal jelenkező tüneményre vonatoznak"
C-F itt is téved. A felsorolt gyökök Sz, S hangja nem a fénnyel kapcsolatos (nem F hangok), hanem a súrlódással. Ezek a súrlódás hangjai, nem pedig a fényé.
A zsizseg a zizeg megfelelője, fényről még véletlenül sem lehet beszélni.
"Vagy igenis a koponyával rokon, mert az ember képe az arca koponyája, ha meg nem akkor a k hang csak egy előtéthang. Nem ősgyökként szerepel!"
Ide vezet, ha mindenáron a szavak látszólagos jelentését veszed alapul.
Az ősember a legegyszerűbb dolgokból indult ki, nem foglalkozott ilyen nyakatekert dolgokkal. előtéthangok, meg hasonló szamárságok nem foglalkoztatták. A koponya kopogott és kész. Ő ilyen egyszerűen gondolkodott.
Nézzünk 6 nevet : TARGITAOSZ, HARGITA, HÉRAKLÉSZ, HERCULES , ÁRÉSZ/MARS
Árész/Mars hadakozós istenek és nagyjából pont ugyanazok. Targaitaosz esetén több helyen is úgy hivatkoznak rá magyar és nemzetközi írások is hogy a harag és háború megszemélyesítője és funkcióját tekintve Áresz/Mars szerepét tölti be.
Ezt nem én találtam ki, vannak ilyen írások . Az első 4 név meg jó eséllyel ugyanaz a személy, akit a szkíták ősapjának tartanak és a görög források is Hérakleszt tartják annak aki HERcules, és minden bizonnyal Hargita is éppen ugyanez.
Az ókori mondák kurvára ellentmondásosak olykor, majd azt a történészek kibogozzák már ha kitudják valaha .
Viszont a HARgita/HERaklesz/HERcules hármas már nyelv szempontjából és hangalak szempontjából is megkerülhetetlenül hasonló, és az vitathatatlan hogy Hercules egy igazi HARcos volt és igen is nagyon sok köze volt a hadakozáshoz/harcokhoz. Ezen aztán nincs mit letagadni. Vagy ez vitatott volna ?...))
És a hangalakok teljesen összecsengenek ezzel, akár le is fordíthatnánk HARAGÍTÓ/HARAGLÓS/HARCOLÓS
URBÁRIUM = ÚR+BÉR Ebben a kifejezésben semmiféle "megerősítés" nincsen, az csak a te prekoncepciód amit ha törik ha szakad a szóba akarsz erőszakolni. Hibásan persze... ÚR+BÉR Hol ebben "megerősítés" szó bazz ?.)) Sumereknek ehhez sok köze jaa.))
Vagy szerinted puszta véletlen hogy az ÚRBÉRi viszony rendezésére egy megszólalásig hasonló URBAR(ium) szó jön létre?.)) Ezt te sem gondolhatod komolyan, annyira nyilvánvalóan látszik hogy mi ez. Vagy ha mégis akkor komolyan át kell értékelnem egy-két dolgot hogy mire is legyintsek inkább mintsem reagáljak rá.
Engem nem az előítéletes képzelgések, hanem a valóság érdekel a nyelvben...
"Akit egyébként a HARag és a háborúság megszemélyesítőjének tartanak leírásokban."
Hérodotosz tollából két változata maradt fönn a szkíták Hargitaosz-legendájának, de egyikben sincs semmilyen szó harciasságról, még utalás szintjén sem!
Egy harmadik változatot Diodórosz jegyzett le, de itt sincs semmilyen harcos félisten-előd...
Harcosság kipipálva...
"Targitaosz görög megfelelője Arész,"
Targitaoszról beszélünk, nem pedig Arészről. Miért kevered ide Árészt? Ki mondta, hogy a megfelelője, s minek alapján tette ezt a megállapítást?
"aki mily meglepetés épp a hadakozás/HARc/háború isteneként vn nyilvántartva"
Ez sem igaz, mert nem az "igazságos" háború istene volt, hanem az értelmetlen vérontásé. A görögök nem is igen tisztelték, csak a rómaiaknál került előtérbe.
Legjobb esetben is Hértaklésszel lehet összehozni, mivel Hérodotosz második (görög) verziójában ezen a néven szerepelteti a szkíták ősapját.
De ez nem a szkíták saját eredetmondája...
"A konkrét hangalak okát vizsgáljuk hogy miért van úgy, és nem azt hogy ki milyen helyes vagy helytelen kapcsolódó fogalmat tud a gyökérszó mögé odaképzelni. "
Helyes. Akkor miért akarod a HAR gyököt mindenáron hangutánzónak kikiáltani?
"Az úrbér összetételét, nagyságát, szolgáltatási módját az urbarium szabályozta."
Ami lefordítva annyit tesz, hogy megerősítette a korábbi gyakorlatot, hiszen törvénybe foglalta.
"Ez az urbarium az ÚRBÉR magyar összetett szónak az eltorzított mása. Ebből született meg. Nem kell mögé fantáziálni hamisan más dolgokat önkényesen,"
Egyelőre Te fantáziálsz mindenféle bizonyíték nélkül csupán a látszatra hagyatkozva.
Én legalább megkerestem azt sumer szót, mely a közös kapcsolat bizonyítéka, s amit Te fantáziálásnak nevezel... Gratulálok...
Az ARC/HARC témához egy nem elhanyagolhatót írnék, mert már valódi archarc lett belőle.))
Az ARC régiesen ORCA, ebből meg azért elég könnyű már felépíteni ezt a szót ha kicsit most kihagyjuk a sztoriból a fantáziák és képzeletek birodalmát. Nézzük most csak azt ami előttünk van ! : ORCA azaz elég nehéz itt nem észrevenni az ORR szót, hát az a fejrész ahol az orrunk is található + az állatok orra/ormánya is.. + van utána egy feltehetően CA kicsinyítő. Ezt sem szükséges körülményesen túlgondolni.
A SZEM az formai hasonlat okán összefügg a magSZEM vagy a szőlőszem és stb. dolgokkal. A két SZEM közt formai hasonlat van. Amelyek meg erősen kapcsolódnak a SZÁM fogalmához . Aki SZÁMOL az SZEMMEL SZEMELHET akár SZÍN szerint válogathatja a SZEMEKET miután SZÁMbaveszi őket...
Amit az R hang közvetít... Ennyi.. De ennél több nincs benne, mert az ARC csak erről szól. Lásd még ÁR, ŐR, ÚR szavakat.
A HARC viszont egy másik hangot is tartalmaz, aminek a jelentése a 'nagyság'-hoz köthető.
"A gyök jelentésében az általánosat keressük, nem az egyedit."
Nem tudom miért, de konzekvensen mindig fordítva ülsz föl a lóra, pedig számtalanszor hívtam föl a Te figyelmedet is, hogy a gyökök látszólagos rokon jelentéséből nem lehet semmilyen messzemenő következtetést levonni, mert némi okoskodással bármit bele lehet magyarázni. Lásd a kap- kop- gyökben a görbeséget... - miután a világon minden görbe. Így az összes fellelhető gyökbe lehet görbeséget találni. Még a KÖR gyökben is pedig a kör egyáltalán nem görbe, hanem olyan, mint az egyenes. Szabályos.
Az általános (közös) jelentés semmit nem árul el, sőt egy totális káoszt eredményez, mert nem fogjuk tudni a gyököket egymástól megkülönböztetni a jelentésük alapján. Pl. a TÚR, HAR, ÁR, ERŐ, KER, PER, SZÁR, SZÉL, NYÚL, RÁG, TÉP, KOPog, HÚZ, ZAJ, FUT, stb, gyökök mindegyikében találunk közös 'erő' jelentést, mert minden jelenségben, mozgásban szükségszerűen megtalálható az erő. De ettől még ezek a gyökök teljesen különböző jelentésűek.
A gyökök jelentését, és annak okát meg is kell tudni magyarázni, sőt elsősorban azt kell megindokolni, miért jelenti azt, amit jelent.
A közös jelentés - amennyiben nem általános, mint a görbeség az erő, stb esetében - a gyököket alkotó azonos hangok jelentése okán került a gyökökbe, s nem azért, mert "beleképzeljük".
" A szem is kerek, mégsem koponya, a kép meg véletlenül sem görbe..."
Szemgolyó.
Ko-Go-Ho ősgyök.
A szem szó nem a kerekségéről, az alakjáról van elnevezve, hanem azért mert a fénnyel kapcsolatos.
"Végelemzésben pedig azon szi, si, zsi sü hangutánzó gyökü szókkal rokonítható, melyek tűzre, égésre, mint fénylő, egyszersmind bizonyos hanggal jelenkező tüneményre vonatoznak, mint: szít, sziporka, szikra, szirkó, sisereg, zsizsi, süt."
A kép címszót olvasd el a Cz-Fo-ban!
Vagy igenis a koponyával rokon, mert az ember képe az arca koponyája, ha meg nem akkor a k hang csak egy előtéthang. Nem ősgyökként szerepel!
Ebben az esetben nem származéka a Ko ősgyöknek, az összehasonlítás hamis.
