Annyira azért nincs. A HaR gyök az erő és nagyság megjelenítője.
Her-aklész, harc, Heródes. Ezek a Ro ősgyök hehezetes változatával születtek.
"Hozzászólásomban csak az ORSZÁG szó etimológiájával foglalkoztam, ahol elsőre nincs HAR gyök. - lehet, hogy másodjára sem..."
Tényleg nem volna a hurszág=ország esetében?
A címerben a hármashalom ország jelentésű. Ha hegyeket, a hegyek-hegyét is jelenti (Isten országát) és az sumérül hurszág, akkor miért ne volna eredeti kapcsolat közöttük?
A hármashalom kettőskereszttel egyébként szó szerint "Egy országa" olvasatú.
"A -tány elvileg lehetne tény, de a tevény nem te-vény, hanem tev-ény és a levény sem le-vény, hanem lev-ény."
Ezeket a szavakat az összevonásra hozta fel példának.
Tevény=tény, levény=lény.
Annál fontosabb, hogy amennyiben a -tány=tény a kapitány szó végén, akkor nem lehet a kapitány szó felbontása kap-it-ány, mert a -tány vége egybe tartozik, ez maga egy összevonás.
Ha nem ez az értelme a végződésnek, akkor neked lehet igazad. További vizsgálat kellene hozzá.
"Megj: a kap- és a kop-onya, teljesen különböző jelentésű gyökök."
Ezt azért nem állítanám.
Aki valami után kap, az a kezét meghajlítva teszi, aki a koponyáját beveri az ajtófélfába az a kerek fejével tesz azt.
Minden képpen a görbültség a meghatározó a jelentésben. (Cz-Fo)
"Lehet hogy az első témába vágó írás végén nem a legegyértelműbben fogalmaztam azt az utolsó mondatot. "
Hát valóban nem volt egyértelmű..
"A lényeg hogy az ÚRSÁG/ORSZÁG szavaink által egyértelműen magyar nyelven van meg az értelme egy bizonyos sumernek titulált hangalaknak. Tehát egy magyar szóról beszélünk, ami ráadásul a nyelvünk speciális ragozását viseli, ezt a SÁG/SÉG képzőt is. "
Sumer nyelven éppúgy megvan az értelme... És a toldalékolás is éppúgy sumer, mint magyar.
"De ez biztos nem H-R gyökerű eredetileg, mert akkor már az ÚR nálunk HÚR lesz,"
Igen, erre én is rájöttem.
"URBARIUM az nem jelent "megerősítettséget" ."
"urbárium – ‘a jobbágy kötelező szolgáltatásai’; ‘az ezeket megszabó oklevél’; ‘úrbéri földek telekkönyvi nyilvántartása’."
Azaz gyakorlatilag rendelet, előírás, mely megerősíti a kialakult gyakorlatot.
"Az URBAR az ÚRBÉR összetett szavunk pontosan. ÚR szó és a BÉR szavakból."
Akkor miért nem ÚRBÉRium?
Az UR-BAR-ium szóból a BAR jelentése: tiszta, zsák, erszény, pénz, ágy, kifoszt. Azaz pont ugyan az a jelentése, mint a BÉR-nek.
Tehát semmiképp nem latin szó, nyilván korábbi átvétel a latin nyelvben. A legkorábbi közös hangalak és jelentés a sumer nyelvben található.
Viszont nem lehet kideríteni, hogy akkoriban hogyan hangzott a "magyar" nyelvben.
A magukat magyar ősöktől származtatott ujgurok nyelvében pl. BIR alakban fordul elő...
"HARGITA : Írtam hogy nálam az a legesélyesebb hogy a HARAG szóhoz van köze."
A Hargita és a (T)Hargitaosz név nem tárgyalható külön-külön, hiszen igen kicsi a véletlenszerű egyezés esélye.
Thargitaosz - a szkíta eredetmonda szerint - az első ember volt, akit ősükként tiszteltek.
A fennmaradt két eredetmondában semmi nem utal haragos természetére, ellenben kiemeli NAGYságát, isteni származását, (Zeusz és Borysthenes)
"A HARag szó ugyanazon a HAR gyökön alapul, mint a többi HARsány hanghatás szava."
Természetesen, hiszen a harsány sem jelent mást, mint nagy hangú embert. A hanghatás pedig igencsak ERőteljes....
"Gyakran indulatokhoz köthető,"
Ez is természetes, mivel az indulat is ERőteljes kirohanás, Nagy energiát mozgósít (harc)
"hiszen HARGITA a szkíta vezér mint HARag és háborús istenségként szerepel a görög írásokban,"
Hargitaosz nem háborús istenként , hanem az első szkíta emberként jelenik meg, és nagyságát az istenszülőknek köszönheti.
"De a horkák is hadurak voltak,"
A horka/harka méltóságcím, ami szintén az emberi nagyságot emeli ki.
Bárhonnan is nézzük, minden szempontból a nagyság jelentés lesz általános. A harag, vagy bármely hangutánzó jelentés csak egy szűk körre igaz, de ott is a nagyság dominál.
Hozzászólásomban csak az ORSZÁG szó etimológiájával foglalkoztam, ahol elsőre nincs HAR gyök. - lehet, hogy másodjára sem...
"Arc, orca, orom"
Jó, hogy hoztad ezeket a példákat. Nézzük H hanggal: harc, horca, horom... Mit mondjak? Az arc és harc közt van "némi" különbség...
A másik kettő elé sem igazán kívánkozik H hang... Mert nem érezhető ezekben a szavakban HAR gyök (H hang) jelenléte.
Továbbá az ara, arat, arra, árt, áru, árad, áram, árny, árok, árva, erő, ered, erdő, stb. szavak elejéről sem hiányzik a H hang.
Kénytelen vagyok felülbírálni a 3302. 3. pontban leírt véleményem, mert nagyon úgy tűnik, hogy az ar-, er-, or-, őr- gyökök H hang nélküliek, azaz ősgyökökként vannak jelen.
"Arcvonal vagy harcvonal? Mit lehet ezen megmagyarázni? "
Itt semmit, mivel két csaknem azonos jelentésű összetett szó.
Azonban mi nem szóösszetételeket vizsgálunk, hanem gyököket....
És ebben az esetben már egészen más kép rajzolódik ki:
Az ARC még véletlenül sem jelent semmilyen konfliktust, erődemonstrációt, tehát a HARCcal semmiképp nem lehet összehozni.
A kap-gyökhöz nincs mit hozzáfűzni, a jelentése egyszerű, egyértelmű.
Az -ít végződés számos szavunk képzője: világ-ít, bor-ít, ter-ít. csáb-ít.... rendszerint hosszú "Í"-vel.
Főnevek végén viszont általában rövid "i"-vel: licit, neolit, limit, profit, pirit, gránit, grafit, zenit, kárpit, csalit,...
Ezek a főnevek egy-két kivételtől eltekintve idegen hangzásúak, s míg a hosszú "Í" esetében mozgást, cselekvést kifejező igeképző, a rövid "I" változatnál statikus, tárgyra utaló jelentése van. Ezzel együtt úgy érzem, befejezett dolgokról van szó, így a T hangnak a múlt idő jelentése domborodik ki. Lásd licit: megtörtént ajánlat, limit: szabott korlát, profit: elért többlet....
Kapit jelentése: megkapott vezetői státusz.
"A -tány= tény, amint "azaz tevény, levény. Kissé régebben máskép: lett dolog." (Cz-Fo)"
Megnéztem a -tány végű szavakat, s nem találtam egyértelműen (bizonyíthatóan) ilyen végződést:
Matány: valószínűleg mat-ány
Vitány: valószínűleg vit-ány
Kustán/kustyán: kust-án/kusty-án
Átány: valószínűleg át-ány
ártány: valószínűleg árt-ány
sétány: sét-ány
nyitány: nyit-ány
hajtány: hajt-ány
csótány: csót-ány
A -tány elvileg lehetne tény, de a tevény nem te-vény, hanem tev-ény és a levény sem le-vény, hanem lev-ény.
C-F itt mellélőtt, mert nem vette figyelembe hogy a gyök harmadik hangját nem lehet a toldalék első hangjaként értelmezni.
Az -ány -ény toldalék a 'kány' gyökcsalád tagjaként értelmezhető és tágabb értelemben a hajlékonyság, hajlam, vég, keskeny, stb. jelentéseket közvetíti.
Ez a toldalék a lehetőségről szól:
sétány: lehet rajta sétálni,
nyitány: lehetőséget ad a folytatásra,
hajtány: lehetőség et ad a haladásra...
csótány: passzolom...
A tulajdonnevek jelentésén meg lehet vitatkozni...
Kapitány jelentése: a kapott rangjával irányíthatja beosztottjait / lehetőséget kapott az irányításra...
Megj: a kap- és a kop-onya, teljesen különböző jelentésű gyökök.
Lehet hogy az első témába vágó írás végén nem a legegyértelműbben fogalmaztam azt az utolsó mondatot.
A lényeg hogy az ÚRSÁG/ORSZÁG szavaink által egyértelműen magyar nyelven van meg az értelme egy bizonyos sumernek titulált hangalaknak. Tehát egy magyar szóról beszélünk, ami ráadásul a nyelvünk speciális ragozását viseli, ezt a SÁG/SÉG képzőt is.
Ha ezt esetlegesen módosította is a sumer, a lényegen mit sem változtat. Az elidegenítő nyelv módosítása sokszor oktalan változtatás, ezekben már nincs meg a "magyar gondolkodás" , egyszerűen csak átírnak/torzítanak egy szót minden logika nélkül akár, de bőven elég ha X hangot nem használják valahol, akkor is. De még igazából az sem biztos hogy a sumer ezt az ominózus szavunkat másképp mondta, hisz ki a franc tudja hogyan ejtették ki. Még épp az is lehet hogy simán pont úgy mondták ki ahogyan mi is. Labat teszem azt tud magyarul, lehet pont olyanra írja meg...
De ez biztos nem H-R gyökerű eredetileg, mert akkor már az ÚR nálunk HÚR lesz, ami már hangutánzó, és a 6 húros gitárok témaköre.)) Az meg kicsit más.
URBARIUM az nem jelent "megerősítettséget" . Ez egy színmagyar szó latinosra írt variációja. Az URBAR az ÚRBÉR összetett szavunk pontosan. ÚR szó és a BÉR szavakból.
HARGITA : Írtam hogy nálam az a legesélyesebb hogy a HARAG szóhoz van köze. Írtam ennek az okait. A görögök HARAGÍTÓS nevezhették. A HARag szó ugyanazon a HAR gyökön alapul, mint a többi HARsány hanghatás szava.
Gyakran indulatokhoz köthető, mint felHÖRdül, HURRog, HARC, HARag, HERce-hURca, HARap, de még a HERcegeknek is a HARCokhoz van eredetilg köze. Ma már irodából nézik, de anno az első sorban voltak.
A HARKA/HORKA is amit említesz, nagyon is a képbe illik, hiszen HARGITA a szkíta vezér mint HARag és háborús istenségként szerepel a görög írásokban, csak ők T-re átírt kezdőhanggal jegyezték le.
De a horkák is hadurak voltak, HARagos/HARcos ügyeket intéztek. Mindkét szóra stimmel a gyökérszó teljesen...
Az előtag, a KAP az itt szerintem is "FEJ" értelmű, mint a KOPonya szavunkban vagy a KÁPÓ szavunkban, vagy épp a KÁPoszta szavunkban (1 fej mit kérnek) , illetve a KUPA is használatos fejértelműként, ha valakit kupán vágnak mondjuk. KAPta is fej, csak az lábfej.
Ugyanakkor van KAPTÁNY szavunk is ami meg csapdát jelent. Azaz ebben a szóban meg bizonyosan a KAP igénk van, hisz a csapda elKAPja ami belekerül. Kérdés ennek volna é értelme a KAPITÁNY szóban?...
Azt mondom hogy itt sem zárható ki ez teljesen ha úgy gondolkodunk hogy mondjuk egy csapat kapitány is összefogja/összekapja az embereket. De mivel X különítmény vezetője, ezért eben az esetben mint "fej" tűnik jóval esélyesebbnek. Mint a FEJedelem szóban a "fejes" hangalakkal.
Akkor viszont a toldás marad hátra, hogy hogyan lehet a többi. Nekem erősen hajaz a további az -ÍT képzőnkre meg az --ÁNY képzőnkre...
Az 'ország' tudtommal csak 'ország' formában létezik...
"Mindig túlbonyolítasz mindent. Az, hogy elmarad egy hang vagy nem, erre nincsen semmilyen szabály."
Nem szoktam semmit túlbonyolítani, ami annak látszik csupán alapos körbejárása a kérdésnek.
"Ha akarom marad, ha nem akkor elmarad és lesz belőle egy kissé módosult jelentésű szó."
Ez túl egyszerű, és nem vesz figyelembe más lehetőségeket...
A hangok elhagyásának is megvannak az okai, ezeket is föl kell deríteni, mert koránt sem biztos, hogy hangelhagyásról van szó... Az sem mindegy, milyen hangról van szó, mennyire fontos a jelentése a gyökben...stb.
"Vagy még sem, csak egy kiejtési változat lesz."
A kiejtési változat hangalakját is meg kell tudni indokolni. Minden állításunkra magyarázatot kell adni, enélkül süketek és vakok párbeszéde a vita, nem is beszélve arról, hogy az állítások értéke nem haladja meg a nullát...
Ezért nem érnek semmit a nyelvészek "hangváltozás szabályi", mert nincs mögöttük, magyarázat, nincs mögöttük semmiféle általános érvényű bizonyíték.
"1: H-R a hangutánzó gyök. Ezért lehet HURRog ,meg HÖRög is, meg HORkan is meg HARkály is. Ezek a HRRR féle hangokról szólnak."
Számtalanszor bebizonyosodott (itt is) hogy nem a H-R gyök a hangutánzó, hanem a H és az R hang külön-külön.
Egy méltóságnév (Hargitaosz, horka...) NEM származhat egy horkolás, hörgés, hurrogás jelentésű gyökből. - Szerinted igen?
Viszont kézenfekvő és még törvényszerű is, hogy ezekben az esetekben a HAR gyöknek a NAGYság jelentése szolgáltatta az alapot.
"3: OR-SZÁG az URASÁG szóból képződhetett. Ezek nem HAR gyökű szavak."
Tegnap még mást mondtál, akkor még volt közös értelmük a HAR gyökkel:
"A HURSAG meg az ÚRSÁG és ORSZÁG amihez köthető szerintem is, H előtét módosítással az egésznek magyar nyelven van meg az értelme..."
Egyébként én is vacilálok kimondani, hogy a hurság azonos az ország szavunkkal... Bár a H hang éppenséggel simán lemaradhatott az elejéről, mert nem olyan karakteres hang, mint a többi mássalhangzó...
1. Az igaz, hogy a sumer nyelvben az UR szó így önmagában férfit, hőst, félistent is jelent, és az UR-SÁG a magyar nyelvben olyan területre vonatkozhatott, amit egy hérosz, egy félisten uralt. Azonban a sumerben az UR-SÁG bátort jelent, ami férfias-ság-gal szinonim, így nem igazán jön össze a jelentése az ország szóéval...
2. Viszont létezik az URU szó, amely körzetet, várost, kastélyt (uralkodói rezidenciát) jelent, és az előbbi példa alapján létezhetett egy URU-SÁG szó is (amit Labat nem jegyzett le), s ez már tökéletes megfelelője lehet az ország szónak.
Azonban az UR gyöknek önmagában nem sok értelme van, lényegében csak az R hang jelentését hordozza, bár ez is jelent erőt. Lásd ERő.
Tehát az URU-SÁG ilyenformán erős-séget jelentene, ami már közel áll az ország fogalmához.
3. Én mégis úgy vélem, hogy a H hang nagyon hiányzik az elejéről, ami a fennség, fennlévőség, az isteni szféra jelentést adná az UR/URU gyöknek.
Vele együtt lenne teljes és teljes értékű az (H)UR gyök.
Más szóval: Tényleg van esély arra nézve, hogy ez a H hang a sumereknél már nem volt meg, korábban lekopott, és mi is ezt a változatot őriztük meg, vagy Labat hibásan hangzósította az ékjelent és nem UR, hanem HUR volt az ékjel kiejtése. (Ez is benne van a pakliban, hiszen Labat nem tudott magyarul)
Deszertként:Találtam egy sumer szót:
UR-BAR-RA = bourg = város, kastély, megerősített.
És van egy mai magyar is: UR-BAR-ium (rendelet, mint megerősített jelentéssel)
"4: Nem voltam jelen a szavunk elbarmolásánál, így nem tudom miért épp a H-t választották ehhez.)) "
Én sem, és más sem volt jelen a szó keletkezésénél, mégis kell valamilyen elfogadható magyarázattal szolgálni, ha valamit állítunk. Nem biztos, hogy helyes lesz, de legalább tisztázza a kijelentés okát. E nélkül semmit nem ér a kijelentés...
"5: A 3. pont alatt közölve a magyar értelme..."
Most már teljesen zavaros a kép...
A 3. pontban az URSÁG-ORSZÁG szónak lett közölve az értelme, viszont Te a HURSÁGról (is) írtál:
"A HURSAG meg az ÚRSÁG és ORSZÁG amihez köthető szerintem is, H előtét módosítással az egésznek magyar nyelven van meg az értelme..."
Az már a későbbi bíbort festő színező anyag. Mivel kialakult egy efféle hóbort hogy csigával festik meg a szövetet, így ezen a ponton kialakult a szónak párhuzamosan egy szín értelme is. A csigafesték okán ez a kéktől-vörösig terjedő ott ahol ezt a csigás festést alkalmazták.
Innentől párhuzamosan létezett egy melléknév bíbor is már, ami szín és egy főnév bíbor a szövetre...
1: H-R a hangutánzó gyök. Ezért lehet HURRog ,meg HÖRög is, meg HORkan is meg HARkály is. Ezek a HRRR féle hangokról szólnak.
2: HAR az nem jelent nagyságot. Hangutánzó legtöbbször.
3: OR-SZÁG az URASÁG szóból képződhetett. Ezek nem HAR gyökű szavak. Ur(a)ság alatt a valaki(k), nép által uralt föld értendő. De az ország gondolatában már az őrség sem kizárt, hiszen még tájegységünk is van ilyen. A lényeg : ezek nem HAR gyökerűek. Úrság meg simán lehet a magasztalt személynevekben is, sőt még logikus is volna ez.
4: Nem voltam jelen a szavunk elbarmolásánál, így nem tudom miért épp a H-t választották ehhez.)) De még az sem 100 % hogy bármi el van barmolva, hiszen valójában nem is tudjuk hogy hogyan hangzott ez a dolog sumer nyelven.
"mint a már említett nyelvcsaládfamodell, a történeti nyelvészet, meg úgy általában a történeti nyelvészet, összehasonlító nyelvészet, az etimológia-tudomány az számodra semmi."
És fölállítottál valamilyen családfamodellt? Adtál valamilyen átfogó magyarázatot a jelenségre?
Nem! Akkor meg teljesen fölösleges amit csinálsz...
HAR : Legtöbbször egy hangutánzó gyökszó, ebben szerintem Cz-F oké. HARsányabb hangjelenségek ezek gyakorta. De nagy ész sem kell ehhez, csak elég megnézni milyen szavaink itt :
HUR és HÖR is jöhet, azok is több esetben idetartozóak : HURROG, HURRIKÁN, HÖRÖG, HÖRDÜL, HARAP,
HARSAN, HARSOG, HARC, HARKA, HARKÁLY, HARAG, HARANG, HARSÁNY és a többi (van kivétel még mielőtt...)
Ezek már jobbára messziről hallható jelenségek, a HAng erősen szerepet játszik ezeknél.
Magasságra törekvést meg hegyeket ebbe felesleges (sőt káros) belemagyarázni. Eleve kismillió hegynév létezik, igen ritka ez a formáció arányait tekintve. Hargita már eleve az ismert ősünk nevéből van, hozzá köthető. Az ő nevét nehéz lenne mihez kötni hogy épp ki miért nevezte meg így, de ebben segítségünkre lehetnek az Erdély földrajzi nevei.
Több HARAG szóhoz köthető földrajzi nevük van odaát, így élek az alapos gyanúval hogy az ősünk neve is ehhez köthető. Meg a HARAG még ma is létező családnév ! Szerintem eléggé esélyes ez.
A HURSAG meg az ÚRSÁG és ORSZÁG amihez köthető szerintem is, H előtét módosítással az egésznek magyar nyelven van meg az értelme...
Befejeztem a témát mert már teljesen komolytalan ez így)) Direkt a gyengébbek kedvéért kihangsúlyoztam a kulcsszavakat hogy minden kétséget kizáróan látszódjon az idézetekben hogy egyértelműen miről szól ez a történet. De inkább csak a mellébeszélés és a ferdítés jön ezekre.
A szövegkörnyezetekből nyilvánvalóan lejön hogy a BYSSUS is és a BÍBOR is egy szövet (nem ugyanaz), és nem a fehér szóval azonos. A fehér csak jellemzi ezt, amikor épp az. A hó mindig fehér, de magának a hangalaknak ettől még nem ehhez van köze. A fentiek ráadásul csak néha azok.
10 X annyi idézetet is könnyedén összeírhatnék régről mint amennyit eddig kitettem...
hát1 [1109 tn., 1351] Ősi uráli kori szó, vö. vogul khutal ’mögé’, osztják juw kutäŁnä ’a fa árnyékában’ (juw ’fa’), szelkup qottä, qott ’hanyatt’. A feltehető uráli alapalak *kuttu
Szerintem ebbe az irányba kutakodni fölösleges időpazarlás.
És nincs is semmilyen számottevő eredménye.
mint a már említett nyelvcsaládfamodell, a történeti nyelvészet, meg úgy általában a történeti nyelvészet, összehasonlító nyelvészet, az etimológia-tudomány az számodra semmi. van erre egy pszichológia szakszó.
"a szögnél már ritkább az egyezés (mert az már távolabb az alapfogalomtól és annak szóalakjától),"
Ez is természetes, hiszen minél későbbi a szó, annál kevesebb idő állt rendelkezésünkre, hogy más jelentéseket adjunk hozzá. A szög esetében alig van egy-kettő: szög, mint kötőelem, szög, mint geometriai forma, továbbá szögletes, szeglet (sarok) szegecs... és itt gyakorlatilag el is fogyott...
Nézzük a szár gyököt: szára van a növénynek, levélnek, cipőnek, nadrágnak, lábnak (egyik sem ugyan azt jelenti) sportszár is van, jelent királyt (cár) vezetőt (a lovat is száron vezetik) lehet valami száraz, ha még nem az, akkor szárítjuk, szárazulat, van szárny, szárcsa, származás,... És még rengeteg képzett alakban is előfordul, tehát van bőven felhozatal belőle...
A ker gyöknél még szembetűnőbb a helyzet: kerek(mondat), kerek(forma) kerék, kerít (telket), (elő)kerít, keret(összeg), (kép)keret, kerep, keres(jövedelmet), keres(tárgyat), kereng, kering, kertel, kereszt, kerge, kerget(álmot) kerget(valakit), kerület, (meg)kerül, (pénzbe)kerül, (ki)kerül valamit (ki)kerül valamiből, ... + több tucat képzett alakja.
A két utóbbi ráadásul többféle magánhangzóval is megtalálható, megsokszorozva ezzel a felsoroltakat.
"biztos vagyok benne, h a szúr az egyik alapszava az eurázsiai ősnyelvnek"
Miért pont a szúr? Lehetne a sík, ser, szér, szer, szár, szél, szól... ha csak az első hangot nézzük, de a harmadik is tetemes gyökbokrot alkot: ger, gör, gur, ker, kar, kor, tor, túr, tér, tar, tör, bír, bor, bar, bur, dar, der, dor, dür, far, fár, fér, fúr, for, für, har, hir, hír, hur, hör, mar, mer, mér, mor, nyer, nyír, nyur, nyár, por, pár, pir, pör, per, ver, vár, vér, var, vir...
Ha egyszer korlátozott számú mássalhangzó áll rendelkezésünkre, úgy általában 15-20, ezek közül is csak a legjellemzőbb hangutánzók jöhetnek számításba, így az összes gyök jó esetben 400-at tesz ki. Ezekben minden betű hússzor fordul elő. De nem ennyi szó van, hanem nagyságrendekkel több, ami azt jelenti, hogy egy-egy gyökcsalád (ahol legalább az egyik mássalhangzó megegyezik) igen sok tagot számlál...
Ebből következik, hogy szükségszerűen kell hasonló alakú és jelentésű gyököknek előfordulni más nyelvekben is.
Szerintem ebbe az irányba kutakodni fölösleges időpazarlás.
