Két felület találkozásának nincsen általánosítható gyökérszava. Ilyesmit nem talált ki senki sem. Kismillió hasonló van különböző hangalakokkal : tapad, ragad, simít, csiszol, súrol, fényez, reszel, kapar, és a többi, nagyjából mind különböző dologból létrehozott kifejezés.
A szó eleji erőszakolt mássalhangzócserével csak teljesen összekeverünk mindent.
Semmi köze a dörzsölésnek a pörzsöléshez, csak a szóképzés módja és annak toldalékolása ami egyezik, de alapjaiban eltérőek a gyökök. Ez olyan mintha az UGAT meg az ÉGET szavakat is hibásan összemosnánk, pedig csak szóképzés módjában egyezőek, a két fogalom egyszerűen teljesen másról szól és mindez alapjaiban más.
A PIROS---VERES szavak kapcsán sem hagytam elvarratlan szálat, kielégítően és alaposan indokoltam hogy miért is két teljesen különböző építésű szavak ezek. Elekétől a végéig felépíthetőek a hangalakok, és kimutatható hogy mihez van közük. Tehát igazolhatóan nem csak egy hangátírásról, hanem két önálló szóról van itt szó 2 egymástól független háttérrel.
PIROS = TÜZES A hasonlat egyértelmű, a tűzre mutat, hisz PIRO előtag a pirománia és pirotechnika szavakban is tűz. És írtam még bónusz egy halom tűzhöz tartozó szót még.
VERES = VÉRES Ezúttal a hasonlat a VÉR szavunk, ennek jellegzetes színéről beszélünk. Annyira tiszta és világos minden, hogy ha valaki még ezt követően is csak azt tudja fújni hogy ez itt csak egy hangcserés átírás mindössze és nem két önálló szó két külön értelemmel, azzal nehéz mit tenni, mert ennél jobban levezetni és elmagyarázni már nem nagyon lehet.
Két különböző hasonlat egy színre. Ez a lényege, de nem kötelezhető rá senki hogy ezt megértse, aki nem akarja érteni az cserélgesse csak a kezdő mássalhangzókat szépen ( totál zsákutca)...
DÖRZSÖL--HORZSOL meg hangutánzóak, és ezek nyilván azért vannak máshogy írva, mert nem azonos hangokat utánoznak.
Vannak még ilyen példáink, ugyanúgy baromság lenne keverni a CSATTOG---PATTOG párost is, hiszen hangutánzásról van szó és egészen egyszerűen azért más a hangalak, mert más és más hangokat utánozunk le velük.
Más hangja van egy labda pattogásának és más hang van a villám csattogásának. Hangutánzó szavaknál a hallható valós hangok a lényegesek...
Mint mondottam volt, a rideg=/=hideg. Teljesen más a két szó jelentése, nincs közük egymáshoz!!!
----------
Az egysíkú gyökértelmezést próbáld több dimenzióba (hálóba, tényleg bokorba) helyezni és máris KÉP-ben leszel.
CzF: IDEG, (id-eg) fn. tt. ideg-ět, harm. szr. ~e v. ~je. Gyökeleme az elavult i, mely eredetileg mozgást jelentett, s megvan az idő, iő, iön (jő, jön), illan, in, inog, izeg, izom, ipar stb. szókban. Szanszkrit nyelven: i, görögül ιημι, latinul ire, szlávul idem am. megyek. A d segéd betü, mint a hideg, rideg szókban, s tulajdonkép: i-eg, mint hideg hi-eg, rideg ri-eg. Az eg képző a gyöknek gyakorlatát, vagyis a mozgás képességét jelenti. Ideg tehát elemezve jelent könnyen mozgó, azaz mozgékony valamit;
GYÖKHÁLÓ KÉPLET:
IDEG =. I (Gyökeleme az elavult i, mely eredetileg mozgást jelentett) + D (A d segéd betü, mint a hideg, rideg szókban, s tulajdonkép: i-eg,) + EG (Az eg képző a gyöknek gyakorlatát, vagyis a mozgás képességét jelenti.)
R + IDEG
H + IDEG
R + I = R (Erős, reszketeg hang) + I (Gyökeleme az elavult i, mely eredetileg mozgást jelentett vö.: idő ) = RI (éles hangu könnyen mozgó erő, romlásra, szakadásra, elválásra, s ez által eszközlött holmi diribdarabra vonatkozik)
H + I = H (pont ellenkezőleg, mint a ridegben, néma, azaz HALK, HALÓ, KILEHELŐ hang: HÁ Nevezik különösen szelleti vagy lehelő betünek is. fuvást jelent: pl.: hi-(deg), hő, hé, hű, hall, hál, halad, halaszt, hang stb. + I (ugyanaz, mint a ridegnél) = HI (Néma - mégis intenzív, könnyen mozgó erő vö.: Hő, Hű, HIsz )
RIDEG = éles hangu, rázós, darabos könnyen mozgó erő
HIDEG = Néma - mégis intenzív, átható könnyen mozgó erő
Tehát rideg és hideg, pont paralalell tulajdonságúak egymással, amin egyetlen kezdőhang változtat meg csupán, mert etimológiailag a többi hangérték képlete ugyanaz.
"Amikor tehát gyorsan forog valami kölcsönhatásban valamivel, az forró lesz,"
Csak az a baj, hogy nem ez a jelentés teremt kapcsolatot a két szó között.
Ami forr az a megfigyelések szerint forog. Nézz bele a fazékba, mikor forrni kezd a víz, forogni fog. Nem körbe-körbe, hanem alulról fölfelé és vissza. Ez a jelenség átvitt értelemben a magas hőmérsékletű dolgok megnevezésére is használatba került.
Pont úgy, mint jeges tea, jeges kávé, jeges szél, ami nem azt jelenti, hogy jég van bennük, hanem a hőmérsékletükre utal. A jégbüfé sem jégből van, még izzadhatsz is benne... Nevét a hideg készítményeiről kapta...
Teljesen nyilvánvaló!!! Nem egymásból alakultak ki, hiszen még a jelentésük is teljesen különböző.
A PIR gyökből alakult ki a pir-os, pir-kad, stb, A VIR-ből a vir-ul, virít..., a FOR-ból a for-og, for-dul, for-r...
Sehol nincs hangcsere, CSAK toldalékolás, (azaz szóösszetétel, hiszen a toldalék is egy gyök, vagy egy ősgyök.)
"3 külön gyökünk van. De ettől még adott esetekben akár különböző gyökérszavakból is egy helyre juthatunk. Példa mondjuk egy garanciára : SZAVATOSSÁG JÓTÁLLÁS, KEZESSÉG BIZTOSÍT Nagyjából itt 4 módon ugyanarról beszélünk megközelítőleg. De a gyökérszó ettől még 4 különböző dolog, van itt nekünk KÉZ,,SZÓ, BÍZ meg JÓ -ból indítás is, totál különböző fogalmak, mégis egy helyre érkezünk. Itt nincs veszélye annak hogy átírásról beszéljünk mert annyira más hangalakokból épülnek,"
Akaratlanul is jól példáztad a gyökök keletkezésének módját!
Ui. a gyökök pontosan így épülnek föl, csupán annyi a különbség, hogy azokban egy-egy hang felel meg egy-egy szónak.
Nézzük a PIR szót:
P = pattogó, apró, pillanatnyi jelentésű hang
I = szúró fájdalom hangja. (ha megszúr valami egy Í hangot adunk)
R = gyors ismétlődés, erőteljes mozgás hangja, pl. ropog, recseg...
Összeolvasva: Pattogó-fájdalmas-ropogós. Ez tökéletesen illik a tűzre.
És itt nem lehet büntetlenül hangokat csereberélni, mert nagyon megváltozhat a szó jelentése.
Magánhangzó csere: PIR, PÁR, PÓR, PÖR(öly)
Első mássalhangzó csere: PIR, SIR(ály), KIR(ály), VIR(ág) BIR(ka), FIR(ka), CIR(ok)
Semmilyen jelentésbeli kapcsolat nincs a gyökök közt, ugyanakkor a hangok (most csak a P és R) önálló, azonos jelentése csaknem mindenütt tökéletesen érzékelhető.
A P is és az R is a fent leírt jelentéseket vitte a gyökökbe.
Ez akkor is igaz, ha a gyökök olykor átvitt értelműek, (amit sokszor tapasztalunk) ilyen pl a fúr, ami azt jelenti, hogy valamibe lyukat vág, ugyanakkor a kollégák egymást is fúrják, pedig lyuk készítéséről itt már szó sincs...
"De az hogy már szinte kedvünk szerint és gondolkodás nélkül cserélgessük a hangokat mert épp "felfedeztünk" valami kapcsolódást, abból semmi értelmes nem sül ki csak egy szép nagy káosz. "
Mint mondottam volt, a rideg=/=hideg. Teljesen más a két szó jelentése, nincs közük egymáshoz!!!
A rideg jelentése: merev, ütésre, hajlításra könnyen törik. Személy: hajlíthatatlan, merev, elutasító, érzéketlen, elkülönült, magányos
Te abból a téves elgondolásból indultál ki, hogy a ridegtartás azonos a hideg-tartással pedig a kettő olyan messze van egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől.
Ui, a ridegtartás azt jelenti, hogy az állatokat nem mesterséges környezetben, hanem "vadon" tartják, nem etetik őket, nem itatják, gyakorlatilag saját természetes környezetük és életvitelük szerint élnek. Úgy is mondhatnánk, önellátók. Semmi köze a hideghez, a nyári forróságban is a szabadban vannak...
"Úgy gondolom, hogy túl egysíkú lett volna a nyelvünk ha úgy mondanánk ezt a mondatot, hogy: Olyan rideg van, hogy reszketek. A nyelv természetes önszabályzó rendszere, hogy ilyen esetekben egy kicsi játékkal változatosabbá, kellemesebbé tegye a nyelvi hangsort."
Őseink nem voltak játékos kedvükben. Erre hajaz a hűvös-rühös szópár...
Amúgy nekem a tót-ról a fót ugrik be... (drótozok, fótozok - Reklámozta magát a drótostót...) Itt sincs semmilyen jelentésbeli kapcsolat, hacsak az nem, hogy a tót szokott fótozni... Kb. ennyi köze van a ridegnek a hideghez.
A rideg nem jelent hideget. Semmi közük egymáshoz. Ami rideg az törékeny... A benne levő R hang is erre utal, hiszen egy Roppanással eltörik.
Ha már felismerted - helyesen - az R hang jelentését miért teszed félre? Ez a hang található olyan gyökökben, amelyekre jellemző a gyorsan ismétlődő, Ropogó mozgás.
A H hangnak más a jelentése, azért került a 'hideg' szó gyökébe.
"A szóképzés, tehát a rokonértelmű szavak létrehozásának egyik formája tehát, ha egy alapgyök kezdőhangja megváltozik."
A gyökök egymástól függetlenül jöttek létre, nem pedig egymásból. Emellett elég sok bizonyíték felsorakoztatható ahhoz, hogy elfogadjuk.
Miért változna meg...? És hogyan?
Valaki eldönti, hogy holnaptól kicserélünk a gyökben egy hangot és az új gyök ezt és ezt fogja jelenteni? Aztán közhírré teszik, vagy hogyan?
Erre a technikai kérdésre várom a választ!
(Ti. egy elgondolás akkor ér valamit, ha az kivitelezhető.)
"Látnunk kell, hogy a gyökrendszer tapasztalati összefüggések szerint rokonértelmű szavak tutcatjait fűzik össze"
Ezt nem vitatom, viszont ennek 'hálónk' etimológiai szempontból nincs gyakorlati jelentősége, mert magától értetődő dolog.
Azért mondom ezt, mert ez a háló a szavak jelentéséről, mint objektív létező dolgok rendszeréről szól, és nem függ össze a szavakat alkotó hangsorral. Bármely nyelvet nézed, mindenütt van megfelelő hangsor a háló minden egyes elemének megnevezésére. Amint láthatod még a magyar nyelvben is van számtalan olyan fogalom, ahol egy rakás különböző hangsornak csaknem azonos a jelentése.
Ez a háló a szavaktól független tartalomra és nem a megnevezésül szolgáló hangsorra épül.
Mi viszont a hangok/gyökök/szavak jelentésével és kialakulásukkal foglalkozunk, nem pedig fogalmak nyelvtől/beszédtől független hálóba rendezésével.
"- ennek a háló szerű jellegének köszönhetően - majdnem minden szónak az eredeti értelme kikövetkeztethető a szinonímáiból."
Kötve hiszem, hogy bármilyen messzemenő következtetést lehetne levonni az egyes szavak eredetével kapcsolatban.
Milyen következtetésre jutsz a sír, zokog, pityereg, könnyezik, szipog, főnévként: hant, kripta, nyughely, kurgán szavak jelentésbeli azonossága ismeretében a keletkezésükről? Semmilyent...
Hát itt majdnem lefordultam a székről... Ugye ez csak egy tréfa gondolom... Én legalább is mindenképp azt mondanám később.))
De ha komoly, akkor magyarázatot igényelne a PARÁZS--DARÁZS vagy a PÖRÖG--DÖRÖG, illetve a PÖRGÖL--DÖRGÖL viszony is, mert ha a felső szorosan összefügg, akkor ezeknek is össze kellene...
--
A parázs darázs nem függ össze.
Előre bocsátom, hogy te folyamatosan kevered az összefüggéseket, az azonossággal. Direkt NEM azonos szóalakokról van szó, direkt eltérőek de mozgás szempontjából hasonló jelentés tartományt mégis hordoznak! Tehát bizonyos szempontból rokoníthatóak. Ez a szempont pedig, hogy valós folyamatok hatásait, következményeit fűzik össze logikai láncba. Van a jelentésüknek egy tartománya, amely kapcsolható a másikhoz! Te mindenképpen a különállóságukat hangsúlyozod, én meg azt, hogy miért kaphattak más jelentést! Ez összefüggés a gyökök között. Ez a gyökháló.
Viszgáljuk meg ezeket:
DÖRZSÖL - HORZSOL - PÖRZSÖL
DÖRZSölni: mit vmihez nyomva, szorítva ide-oda mozgat. A surlódás hatására leHORZSolódik és lePEReg sőt, megPÖRZSölődik a hőtől a felület.
Különálló gyökök, de világos folyamatok fűzhetik őket össze. Éppen azért változik meg a kezdőhang, hogy éven lehessen nevezni, ezeket az összefüggő ám más jellegű dolgokat, melyek egy folyamat részeiként alakultak ki.
Úgy, ahogyan a túr, szúr, fúr - mozgást jellemző szavaknak is közös tartománya: Mindegyik előrefele ható erőteljes mozgást fejez ki. Éppen a kezdőhang az, amely cizellálja, hogy milyen módon hat előre. Tompán, szúrósan, vagy forogva.
Lehet azt mondani, hogy ezek külön gyökök és csak a képzésük ugyanolyan, ám akkor soha nem fogod észerevenni a közös tartományukat, amely gyakorlatilag a lényege maradt mindegyiknek: az előrefele ható erőteljes mozgás.
Hát itt majdnem lefordultam a székről... Ugye ez csak egy tréfa gondolom... Én legalább is mindenképp azt mondanám később.))
De ha komoly, akkor magyarázatot igényelne a PARÁZS--DARÁZS vagy a PÖRÖG--DÖRÖG, illetve a PÖRGÖL--DÖRGÖL viszony is, mert ha a felső szorosan összefügg, akkor ezeknek is össze kellene...
Szerintem vegyük be a buliba a TILOS szót is, hiszen a tiltótáblák színe rendszerint PIROS Egyértelműen összefüggnek.))
Komolyabbra fordítva : Alapos és kielégítő választ adtam a PIROS---VERES/VÖRÖS különböző kialakulására, mert habár nagyjából ugyanazt a színt jelentik értelmileg, mégis két úton felépült kifejezések, melyek gyök szintjén már eltérőek. Amúgy meg csak a melléknévképzés okán rímelnek a szavaink mindössze, anélkül egy PIR áll szemben egy VER/VÖR formával, mely utóbbi a VÉR színére utal a VERES-ben. PIR meg a tűz színe. De így szótő szintjén már a formai hasonlóság sem áll meg...
Szavak : PIR-OS = tűz színe PARÁZS(ol)--PERZSEL--PÖRZSÖL--PORZSOL PEREC és volt PÖRÖGÖL szavunk is ebből van a PÖRÖG szavunk és nem a forog szó van átírva. Ez a tűz körüli sütögetésből született, egyenletes sütés érdekében a nyársat is pörgetni kell.
---
"egyenletes sütés érdekében a nyársat is pörgetni kell."
Ahol megégetsz valamit, az FORRÓ. A forr és a forgás szó kapcsolata nem szorul magyrázatra. A tűzgyújtó eszköt is akkor forró, ha forgatod és a víz is fortyogni kezd, ha forr... forog, ami FORog az PÖRög.
A FORró és FORog úgy függ tehát össze, mint a PÖRköl és a PÖRög. Ami pedig forró, és megkapta a PÍR, az IRul, VIRul, PIRul.
A tűz, a forróság színe a PIROS. A FOR és a PIR kapcsolata tehát nyilvánvaló.
------
Itt nem egyes dolgok függenek össze csak a másikkal, hanem hálószerű az összefüggés. Ha valaki átélte ezeket a folyamatokat, egyszerre tapasztalta hangi és képi hatásokat. Ezek pedig a gyökök szintjén természetes módon függenek össze, hiszen arra hivatottak, hogy leképezzenek egy jelenséget, fogalmat.
Szavak : PIR-OS = tűz színe PARÁZS(ol)--PERZSEL--PÖRZSÖL--PORZSOL PEREC és volt PÖRÖGÖL szavunk is ebből van a PÖRÖG szavunk és nem a forog szó van átírva. Ez a tűz körüli sütögetésből született, egyenletes sütés érdekében a nyársat is pörgetni kell.
"A tűzgyújtásnak négy kezdetleges technikáját ismerjük. Ezek közül a legelterjedtebb a dörzsölésen alapuló tűzgerjesztés, melynek három módjáról tudunk.
a) Tűzfúró. Ennél egy függőleges pálcika egy vízszintesen fekvő fadarab kör alakú mélyedésében forog ide-oda. A mélyedés egyik oldalán kis vályú van, hogy a dörzsölés során keletkező forró, parázsló fapor a fadarab alá helyezett könnyen gyúló anyagra (száraz fű, levél) hulljon."
Amikor tehát gyorsan forog valami kölcsönhatásban valamivel, az forró lesz, ami forró. A forrósag tüzet okoz. A tűz (görög pyrrus) a FORrrósága miatt PÖRköl. Amit megpörköl, az PIRul ebből lett a piros. A tűz világít is Virul, mint a vér. Régi szóalak segít: vér A: 1138/ ? vír [szn.]
A vér és a ver szavaink rokon érzete pont a gyökháló miatt lehetséges.
Ugyanis a visz és vet szavunk egy rokon változata az üt szavunk. A vet, pedig a vernek egy másképp képzett alakja. Elveszett v hang bizonyos képzés formában, mint a víz és iszik, és ital esetében is.
De észre kell venni azt is, milyen produktív tud lenni a nyelvünk. Főleg helyneveink változatosságában jön ez elő. Azt hinné az ember, hogy hiba, mekkora átalakuláson tudott átesni egy-egy településnév, mennyi változatot produkált évszázadok alatt.
De nem erről van szó. Hanem arról, hogy amikor már rögzül egy név, bátran alakítja tovább a magyar nyelv és ennek következtében egyedi és változatos település neveink vannak, nem egy kaptafára ráhúzottak.
Még valami : Az elején a megvastagított résszel én is teljesen egyetértek.
És vaskalapos sem vagyok a témában , van olykor átjárás , mint mondjuk a BAL-BAJ közt vagy épp a FEL-FEJ közt is tisztában vagyok vele hogy ilyesmi történt meg , új fogalom ezzel járt még én magam érveltem vele nemrég itt. Előfordulnak ilyenek, de csak módjával ezzel.
Csak azt nem akarom hogy a ló túlsó felére durván átesve összemixeljünk itt szókezdő ho-bo-vo-fo formákat egybe, mert akkor ilyen csacska--macska meg FECSKE--KECSKE szintű "okosságok" fognak itt összejönni azonosságként nekünk, ami meg már elég komikus lenne.))...
Először helyeslem ami szerintem is jó, és magam sem vitatnám. Utána írom azokat ami meg szerintem egy hatalmas félreértés, 1 valaki kitalálta és a "többi" meg alaposabb utánajárás nélkül átveszi mert helyesnek látszik. csakhogy szerintem nem stimmel. De példákkal igazolnám hogy ami szerintem nem oké, hogy miért is nem. Plusz jogos kérdések is fognak felvetődni természetesen.
VÉR és VIRUL természetesen, és a VIRÁG is amit úgy fordíthatunk hosszabban hogy VIRULÓ ÁG , tömören VIRÁG.
De a VÉR szó fő kapcsolata a VER igével van elsősorban, a szív VERI és pumpálja ezt a VÉR dolgot. Itt a két szó közt egy közvetlen kapcsolat lehet. Azaz fix hogy van, ne szerénykedjünk.)) Az ÉR--VÉR szópár sem lehet puszta véletlen.
VÉRES szín a VERES vagy VÖRÖS, szerintem ez is tiszta sor. Ez a szín a vérből született meg. A vér színe.
Az F-R kategóriában természetesen összetartozó a FORR--FORRÓ--FOROG is. (F-R vázon)
De 3 külön gyökszó a PIR, VIR, FOR erről a következőekben :
Ezekről már volt itt komoly témázás, azóta csak biztosabb vagyok ebben.
PIR (par-per-pör stb...) : Ez a "tűz" kapcsolatú gyökszó, ez könnyen igazolható az ide tartozó szavakkal, amely mind tűz közeli tevékenységhez köthető. PIRO szavunk önmagában is a tüzet jelenti a PIROTECHNIKA és a PIROMÁNIA szavakban. Valaha ezt mondhattuk a tűzre is, a felhozott szavakban akár a tűzet is írhatnánk helyette.
Ősök őse, mi a PIR?... Nézetem szerint a tűz hangja, a folyamatosan hallható monotonabb P-R hangok váltakozásai. Csak hallgatni kell, szerintem helytálló. Ez a ROPogós hangja (p-r hangok), nem az időnként élesebb pattogás ami szintén a tűz velejárója.
Szavak : PIR-OS = tűz színe PARÁZS(ol)--PERZSEL--PÖRZSÖL--PORZSOL PEREC és volt PÖRÖGÖL szavunk is ebből van a PÖRÖG szavunk és nem a forog szó van átírva. Ez a tűz körüli sütögetésből született, egyenletes sütés érdekében a nyársat is pörgetni kell.
Aztán : PÁRA,, PÁROL, PÁRGOL, PÖRC, PERJE, PÖRJE, PERNYE, PERGEC, PERGEL, PÖRKEN, PÖRKÖL, PÖRKÖLT, PIRUL, PIRÍTÓS, PIRHANYÓS , PORHANYÓS és akkor már nyilván a POR is ideértendő, PORZSA, PIROG, PERMET, PERMESZT és van még de ennyi bőven elég, ezek tűz körüli tevékenységek itt, vagy azzal összefüggő fogalmak
És következetesen azok, a PIROS --VÖRÖS nem egymás átírásai meg hangcserék, másból születtek!
PIROS szín a tüzes. VERES/VÖRÖS a VÉRES szín. Nagy félreértés összekeverni, mert van tiszta magyarázat mindkettőre. Két különböző oka van annak hogy ez 2 hangalak. Nem arról van szó hogy jött JÓZSI és átírta BÉLA szavát.)) Az az idegen nyelvek szokása. Itt két szó van két úton épülve !
FORR--FORRÓ--FORRONG--FOROG szintén külön történet és aki hallott már forrásvizet vagy FORRÓ (forrásban lévő) vizet (FRR-FRR-FRR) , annak nem lehet kétsége hogy ez miből van őseredetre. A puszta valós hangjából kezdődött. A FOR aztán a forgás kapcsolatú szavak gyöke is lett. A forrásba jövő víz forgásba kezd ! És valóban...
3 külön gyökünk van. De ettől még adott esetekben akár különböző gyökérszavakból is egy helyre juthatunk. Példa mondjuk egy garanciára : SZAVATOSSÁG JÓTÁLLÁS, KEZESSÉG BIZTOSÍT
Nagyjából itt 4 módon ugyanarról beszélünk megközelítőleg. De a gyökérszó ettől még 4 különböző dolog, van itt nekünk KÉZ,,SZÓ, BÍZ meg JÓ -ból indítás is, totál különböző fogalmak, mégis egy helyre érkezünk. Itt nincs veszélye annak hogy átírásról beszéljünk mert annyira más hangalakokból épülnek, de ha véletlen volna egy közelebbi pár közte fix hogy valaki már keverte volna őket.)) 4 külön gondolatból is megérkezhetünk egy helyre !
Aki SZAVATOL az a SZAVÁT adja, ezt csak ha volna aki nem értené véletlen.
RIKÍT--VIRÍT is csak ebben a gyökragozásban (ÍT) szinonima. RIAD--VIRRAD már viszont igen messze egymástól.
Első szavunk a RÍ , RÍVÓ hang szava, a rikító számunkra kifejezetten zavaró hatás, míg a virulás meg jobbára egy kellemes...
De az hogy már szinte kedvünk szerint és gondolkodás nélkül cserélgessük a hangokat mert épp "felfedeztünk" valami kapcsolódást, abból semmi értelmes nem sül ki csak egy szép nagy káosz.
---
Sosem tennék ilyet. Érvelek, ha indokolt cserét látok. Annál is inkább, magyar nyelv "ha nem is kizárólagos eszköze természetesen maga a ragozás. Ennek pedig előfeltétele a jelentéshordozó mássalhangzók változatlansága hosszú időn keresztül, miután egy ilyen hangzónak a cseréje akár több száz szó egyidejű megváltoztatását is megkövetelné."
Csak kizárólag akkor történhet csere, ha SZÁNDÉKOSAN új szót kívánunk alkotni, de rokonítható jelentéstartalommal. Egy mássalhngzó változás természeténél fogva jelentős mértékben változtat a szó értelmén, de mégis szükség lehet rá. Pl.: Pirkad, Virrad. Pirul, Virul. Piros, Vörös(veres). Láthatjuk, hogy nagyon szépen elvált jelentésileg a szóhasadás a származék szavakban is.
Szerintem a vérnek biztosan van köze a vírító jelentéshez (feltűnő élénk világos, rikító színű a vér), nem véletlen ez az asszociáció: "S ah, szabadság nem virúl. A holtnak véréből"
A Virít-Rikít példája pedig rámutat, hogy mennyire tudják egymás jelentését átfedni és keresztezni a gyökök. Ezeket a nyelvünk ösztönszerűen használja a gyökhálóból.
Virrad, Virág szavunk gyöke ugyanakkor a világ, világos alapfogalmára megy visza. Láthatjuk tehát hogy ez is egy spektrum.
Sőt, a forog, forr, forró és pír(ul) - piros szavink is összefüggnek.
"madarat tolláról, magyar szót a bokráról lehet megismerni. Ez a tény annak köszönhető, hogy a rokonítással magyarázó alapelv által létrejött matematikai szerkezet a magyar nevének megfelelően mintegy hálóként átszövi az egész szókincset, és ezért majd minden szó eredeti jelentése kikövetkeztethető a közeli rokonaiból."
