Majd vissza fogok térni a témához, csak sajnos napokig sok dolgom lett..
Még mindig kitartok a nézetem mellett. mmormota igazából nem fogadja el a B, E térerősségek Lorentz-transzformációját, előtérbe helyezi a Maxwell-egyenleteket, pedig fordítva kellene legyen, mert utóbbi van megaklotva valahogyan az előbbin. És nem az M-egyenletek transzformálnak. Az indukció kölcsönhatás alapú dolog, és bizony egy vezetékben az elektronokkal a közeli mágnes hat inkább kölcsön, mint egy távoli mágnesszél. Előbbi a meghatározó, és annak mozgása. A Lorentz-t is ezt mondja. Az M-egyenlet kicsit furcsán a mozgó mágnes széle felől gyűrűzteti be a homogén mágnes közepe felé az E értékét. A kölcsönhatás szempontjából ez félrevezethet, a szélek, változások nagyon messze is lehetnek. Abszurd, hogy ez legyen a kölcsönhatás meghatározója, és nem a közeli mágnesdarab a sebességével. B és E tér nincs is, ezek csak matematikai kellékek. mmormota nézete a B teret létesíti elsődlegesnek, pontosabban annak változását, nem pedig a kölcsönhatás objektumát, a mágnesdarabot, mozgó mágnesdarabot. Majd folytatom eme fejtegetésem, ha újra több időm lesz. A körmozgás rafináltan megtévesztő lehet. Egyébként nagyon nagy ívű is lehet, ami lokálisabban jó közelítéssel egyenes. Ha itt az L-transzformációt vesszük (nem szükséges ahhoz feltétlen a végtelen tér), az mond E-t...
Ezen egy módon lehetne segíteni. Nem utalgatsz, hogy félszavakból is értjük egymást, hanem részletesen összefüggően, követhető gondolatmenettel leírod azt az ellentmondást, amit látni félsz. Lehetőleg példával.
A félszavak, utalások csak akkor működnek, ha valamiről mind a ketten ugyanazt ugyanúgy tudjuk. Akkor bekattan, mire gondol a másik. Anélkül nem.
Vagyis a mágnesességet mégsem az okozza, hogy a semleges vezetékben a töltéssűrűség megváltozott?
Ez így nem egyértelmű.
xH=J+δD/δt
Ebből az látszik, hogy a mágnesség két módon keletkezhet, áram miatt, vagy D változása miatt.
Vagyis ha változtatod a vezeték töltését, akkor lehet áram (folynak bele a töltések), meg persze változik a D (és így E) is. (mondjuk pont szimmetrikus D változás éppen nem csinál rotációt, de a drótba mondjuk egyik végén befolyó töltések árama igen) Vagyis amíg a változás tart, addig lehet xH.
Mikor kész, fel van töltve, nem változik már semmi, akkor meg megszűnik.
A megelőző két hozzászólásod viszont totális félreértés.
Ha odébb tolom a térképet az asztalon, attól még nem jönnek meg hamarabb a tudósítások a világ távolabbi részeiből. Például a riporterek nem fognak hamarabb felkelni.
Tegyünk egy apró megkülönböztetést a vonatkoztatási rendszer és a koordináta-rendszer között.
Habár a specrel keretei között az egyenletes skálázás a tipikus. De még ott is elforgathatom.
És akkor még nem beszéltem az aktív és passzív transzformáció közötti különbségről.
Eltolhatom a koordináta-rendszert, akár fénysebességnél gyorsabban, vagy instant is.
Ez nagyjából olyan, mint az óra átállítása a téli időszámításra.
Vagy amikor egy vonat átlépi az időzónát, és a következő állomásra negyven perccel korábban érkezik meg, mint amikor az előző állomásról kifutott. :)
Ha egy töltés közelében a szondát megmozdítjuk, azonnal jelez.
Viszont ha a töltést mozdítjuk meg, azt csak késleltetve fogja érzékelni.
Persze. És? Mi ebben a meglepő?
A szonda nem a töltést érzi, hanem a mezőt. A mezőnek is azt a pontját, ahol a szonda van. Ha a szonda mozdul, akkor sebessége lesz, ezzel a sebességgel más lesz ugyanannak a mezőnek ugyanaz a pontja a szonda számára, amit persze azonnal észrevesz.
Ha meg a töltés mozdul, a mező a töltésnél kezd változásba, és c sebességgel terjed mindenfelé. Idő, amíg eléri a szondát.
De ha a megfigyelő gyorsít, a potenciál változás azonnal jelentkezik számára.
Nem könnyű ám rájönni, mikor mit éppen hogyan értesz félre...
Egyelőre az a helyzet, hogy szinte semmit se értesz rendesen Maxwellből, és tipikusan azt várod tőlem, hogy ha észreveszed, hogy két félreértésed között ellentmondás van, akkor mondjam meg, miért nem jó a fizika. :-)))
De ha a megfigyelő gyorsít, a potenciál változás azonnal jelentkezik számára.
Ez egy jellegzetes kérdés, amit specrellel, sőt, úgy általában koordinátarendszer váltással kapcsolatban fel szoktak tenni.
A "megfigyelő" az tulajdonképpen maga a koordinátarendszer (vonatkoztatási rendszer), amiben leírjuk a dolgokat.
Ha a megfigyelő sebességet változtat, az azt jelenti, hogy ettől kezdve a dolgokat egy új koordinátarendszerben írjuk le. Egy olyanban, amiben a megfigyelő már az új sebességével áll.
Vagyis a dolgok leírása azért változik meg, mert abban a másik rendszerben mindig is más volt. Nem a dolgok változtak meg, hanem a vonatkoztatási rendszer, amiben leírjuk őket.
Mondok rá egy egyszerű példát.
Vegyünk egy rendszert, ami Budapest 0. km. kövéhez van rögzítve. Ebben az M7-es 100. km köve áll.
A megfigyelő sétálni kezd mondjuk 5 km/h sebességgel a Balaton felé. Az M7 100. km köve sebessége ebben a rendszerben -5km/h lesz. Azonnal. Nem azért, mert valami elvitte a hírt a kőnek, hogy induljon el, hanem mert az új rendszerben ennek ennyi (és korábban is ennyi volt) a sebessége. Nem a kő változott, hanem csak az új vonatkoztatási rendszerben mások az adatai.
Tehát ha a két végén szigetelőkkel rögzített hosszú egyenes huzalt feltöltünk elektromosan, attól még nem fog kitérni az iránytű. Vagyis a mágnesességet mégsem az okozza, hogy a semleges vezetékben a töltéssűrűség megváltozott?
Pedig a vonalmenti töltés potenciálja hengerszimmetrikus.
De ezt bizonyára a hengerkondenzátornál tanultad.
A térerősség 1/r, a potenciál pedig logaritmikus.
Tegyük fel, hogy egy koaxiális kábel közepén a külső részt eltávolítjuk.
Mekkora feszültséget kell kapcsolni rá, hogy ugyanakkora potenciál keletkezzen, mintha mágneses mező venné körül?
Koherens mértékegységekben B=E/c ugyebár?
Csak persze a fizikusok a relativitáselméletnél többnyire a c=1 egységrendszert használják.
Feynman azt állítja, hogy a mágnesesség oka a mozgó töltés relativisztikus kontrakciója.
Én inkább úgy fogalmaznék, hogy megvilágította a Maxwell modell egy belső, mélyebb összefüggését. Nem arról van szó, hogy egyik oka a másiknak, vagy egyik magyarázná a másikat, hanem arról, hogy egyetlen egységes dolognak más-más nézetei vannak. Ahogy pl. két téridő pont koordinátáinak különbsége másként válik szét térbeli meg időbeli különbségre.
Rotációja pedig attól lesz, mert a vezeték 1D vonal (azaz elhanyagolható a vastagsága)
és körbejárjuk.
Ez valami félreértés. Használta valahogy ezeket a szavakat, de nem ezzel a logikával összerendezve... :-)
Ennek elvileg egy iránytűt ugyanúgy ki kellene térítenie, mintha áram lenne.
Francot. Csak alkalmaztad a saját félreértésedet. :-)
Ha a forrás csinál valamit (pl. odébb löknek egy töltést), akkor a potenciáltér megváltozik. De nem azonnal, hanem az odébb lökés gyorsulása elektromágneses hullámot kelt, és ez c sebességgel viszi szét a változást. Aztán ez lecseng a töltés körül, és lassan már úgy néz ki a potenciál, ahogy az új helynek megfelel.
Ezt az egészet természetesen minden megfigyelő másképp látja, a tér pontjaira más-más időpontban ér el a változás, ahogy az a specrelben megszokott.
Unalmas ismétlés: nem tudod, mit mond, mert nem látsz a pályán. Betűket látsz, részleteket, amik olyanok, mint kiragadott szavak egy összefüggő érvelésben. Ahhoz, hogy ezt alkalmazni tudd egy jelenségre, ennél több kell: megértés.
Ha a megfigyelő mozog, számára a potenciáltér már végtelen ideje ugyanolyan.
Ellenben ha a mező forrása mozog, a távoli megfigyelőhöz a változás csak késleltetve jut el.
Ez valami félreértés, nem létező probléma. Ha bármely megfigyelő számára a potenciáltér végtelen ideje ugyanolyan, akkor ez a többire is igaz. Ahhoz, hogy a potenciáltét változzon, a forrásának kell csinálni valamit. Ez nem ugyanaz, mint hogy egyszerűen egy megfigyelő másmilyennek látja.
Ez elektrodinamika nélkül a specrel topicokban számtalanszor előjött, mittudomén a méterrúd hosszát egyik megfigyelő 1m-nek méri, másik fél méternek, a méterrúddal pedig semmi se történt.
De azt miből tudja a természet, hogy a mágnest mozgatom, vagy a drótot?
Nem tudja, nem is érdekli.
Van maga a jelenség a mérhető következményeivel, meg van a modell.
Olyan modellt használunk, amely történetesen más egyenletekkel modellezi az álló mágnes & mozgó drót esetet, mint a mozgó mágnes & álló drót esetet. Einstein azt is megmutatta, hogyan függnek ezek össze.
Nincs ebben semmi különös. Kb úgy viszonyul az alap jelenséghez, mint az, hogy a szöveges feladatot (Juli két kosár almát visz a piacra...) is többféleképpen felírt egyenletekkel is meg lehet oldani.
Sajnálatos módon Einstein transzformációs formulájából nem ez jön ki.
Erre a választ leírom rendesebben is, mert a magabiztos kijelentésedre (marhaság) én is lakonikus tömörséggel válaszoltam.
Az megvan, hogy Einstein nem megcáfolta, mással helyettesítette Maxwell modelljét, hanem transzformációs képleteket adott meg?
Ebből az is következik, hogy ha A rendszerből B-be transzformált, akkor A-ban is Maxwell érvényes, meg B-ben is.
Ha pedig az egyik Maxwell egyetlen szerint rotE ennyi, akkor az akkor is ennyi, ha B-ben számolod ki, meg akkor is, ha A-ból számolod transzformációval.
Ha pedig te ezt nem látod, akkor nem látod amit kellene.
Keresgéltem, létezik-e ingyenes szimuláció, ami képes a Maxwell modell alapján kiszámolni és 3d animációban megjeleníteni elektromágneses mezőket. Nagyon hasznos lenne, sajnos nem találtam. Célorientált fizetős rendszerek léteznek, pl. antennák, tápvonalak, PCB-n kivitelezett szűrők stb szimulálására. Nem az, ami tanuláshoz igazán jó lenne.
Nem tudsz se tenzorral, se sehogy semmit kiszámolni, mert nem érted az alapokat. De valami miatt azt hiszed, hogy azért nem, mert zavaros, magyarázkodok, ahelyett, hogy számolnék.
Próbáltam, sacc/kb 3 betűből álló képleteket írtam neked válaszul egy konkrét kérdésre, és nem értetted meg, mit jelent, mi következik belőle. A képlet értelem nélkül sorminta.
