Nem lehet felírni egyszerűen és könnyen, mert a forgásnál a sok darabnak sok különböző sebességvektora van. Ezt igazán megértheted.
Csakhogy van egy könnyítés: tudod, hogy a B nem változik sehol. Ettől kezdve nem érdemes részleteken tipródni. E mezőt a B változása tud létrehozni. Nem változik, nem hoz létre, pont. :-)
>akkor folyamatosan indukálódik az előbbi feszültség a radiális vezetékdarabban.
#Nem egészen az előbbi, mert ahogy egyre jobban telerakjuk a körvonalat mágnesekkel, azok is odahatnak távolabbról, de szerintem nem oltják ki végül egymást. És hasonlóan lineáris mozgásvonal esetén.
Aki úgy gondolja, kioltják, az magyarázza meg képletekkel, miért és hogyan.
Vegyünk egy körmozgást végző HK mágnesdarabot, ami elhalad egy radiális vezetékdarab alatt. Mikor éppen ott van, feszültséget indukál benne. Mivel az elektrodinamika lineáris, érvényes benne a szuperpozíció. Rakjuk tele a mozgáskört HK mágnesdarabokkal (így egy forgásszimmetrikus gyűrű lesz, akár korong is lehet). A szuperpozíció elve alapján következik, hogy akkor folyamatosan indukálódik az előbbi feszültség a radiális vezetékdarabban. Ennyi. Ez egyszerű. Aki nem akarja, csak az nem érti meg.
Ha azt gondolod, van egy elektromos mező, és ez befolyásolja a hurokban fellépő feszültségeket, akkor meg kellene mondanod, milyen az a mező, és milyen feszültséget hoz létre a hurok melyik szakaszán.
Pont úgy, olyan világosan és egyértelműen, ahogy azt az általad leszólt cikkben teszik. Ilyen és ilyen mező (képlet) ilyen és ilyen feszültséget hoz létre ezen a szakaszon. Konkrét képlet, világos jelölések, drótdarab megnevezése, hossza stb.
szerinted miért nem számít a mágnesrészek sebessége?
Mert ugyanolyan mágneses teret generál. Az indukció esetében pedig ez az, ami számít.
Magában a mágnes anyagában persze meghatározza a töltéselosztást - ez is egy olyan dolog, amiben eltér a véleményünk. Mert szerintem a mágnes anyaga mozog a saját teréhez képest, ezért elmozdulnak a mágneses mezőben mozgó elektronok.
Fogjátok már fel végre! A mozgó mágnes(darab) indukál, nem a dΦ/dt.
Miért? A kísérlet nem ezt mutatta. Lehetnénk ravaszabbak, mert cenripetális gyorsulás is van. A feszültséget egy küllön nem hosszában, hanem keresztben is lehetne mérni.
Mutatok neked mozgó mágneses mezőt. Elektromágneses hullámok, fény. Elhagyta a szülőhazáját és száguld a téren át. Leszel szíves behelyettesíteni a képletbe. :-)))
Semmit nem indokol (ahogy most se tudta kiszámolni azt a "létrehozott" E mezőt), hanem kinyilatkoztat, mint valami orákulum, de az is merő egy homály, olyan, mint akinek nincs gyakorlata a szakmai körökben szokásos világos fogalmazásban, mint aki csak magával szokott értekezni, egy magának kialakított nyelven, saját magának kitalált szavaival és fordulataival. És hajlamos áltatni magát is mindenfélékkel, most ezzel a forgó töltésgömbhéjjal.
De ez a beszédmód egy stratégia is, ezzel igyekszik kidumálni magát minden szorult helyzetből. Mint most a mozgó erővonalakból. Már a Kozmofórumos vitáiban is ezzel operált. Ott, és a Szkeptikus fórumon ilyen homályosan használta még a formalizmust is. Végtelen hosszú "levezetésekben" törte kerékbe a matematikát mindaddig, míg azt nem hitte, hogy bebizonyította az igazát. Tele saját találmányú értelmetlen definíciókkal, deriválási hibákkal, nemlétező integrálokkal, stb. Aztán amikor dgy. vagy más szakértők leleplezték, akkor feldühödött, s hirtelen átváltott valami egészen útszéli gyalázkodásba.
Szerinte minden vita addig tart, amíg ő ki nem hirdeti a maga győzelmét. A többiek meg elkullognak, elundorodnak tőle.
Persze, hogy ott van. Mert az elektromágneses mező egy komplex entitás, és minden vonatkoztatási rendszerben a saját vetületüket látják. Például ha a mágnes nyugszik, abban a vonatkoztatási rendszerben csak tuszta mágneses mező van és ott áll. Egy hozzá képest mozgó volatkoztatási rendszerben van mágneses és elektromos mező is. Az is áll, de időben változik; és implicite térben is.
Megpróbálom másképp. Ez ugyanaz a transzformáció, mint a hely és az idő. Legyen két megfigyelő. Az egyik áll, a másik mozog. Ezek szerint az álló megfigyelő számára a mozgó megfigyelő ideje mozog? Hová megy térben a másik ideje? ;)
HK kísérlete nem ezt mutatta. Mindegy, hogy a mágnes forog vagy nem forog. Einstein pedig az indoklásban összemosta a mozgási indukciót a fluxusváltozással.
Valahogy ezt elemi lépésenként le kellene vezetned. Szerintem szuperpozíciót kell alkalmazni. Töltött gömb + semleges köráramok. A nem forgó töltött gömb belsejében az elektromos térerősség nulla. A semleges köráramoknak pedig az egymenetes tekercs belsejében van mágneses terük. Most jön a rotáció rotációja. Mennyire vagy jó vektoralgebrából? Ha az elektromos mező rotációja tengely irányú, milyen irányú a rotáció rotációja?
Azért, mert egyértelműen badarság. Nem fogok minden hibás kijelentésre részletes hibaleírásokat adni, mert nincs rá időm.
Te mondd meg azt, hogy szerinted miért nem számít a mágnesrészek sebessége? Ugyan miből gondolod, hogy azzal nem is kell foglalkozni, csak a vezeték sebességével? Nem gondolod, hogy itt valami nagy hiba van akkor?
