Kurt Gödel (1906-1978) matematikus, de igazából filozófia könyveket írt négy tétele / érve az ami híresebb. 1. Matematikai teljességi tétele 2 Matematika első nemteljességi tétele 3 Matematikai második nemteljességi tétele 4. Matematikai formalizált nyelven megírt ontológiai istenérve. Minden jele szerint ezek egymást is cáfolják.
Meg kell jegyeznem, hogy Gödel ezen tételét már a kortársai is cáfolták. Köztük Russel és Hilbert is bizonyította, hogy ez csak egy banális és régen tudott felismerés. Csak valamiért nem figyeltek rá eléggé és a tételből meg kultusz lett.
Többek közt Ludwig Wittgenstein (1889-1951) filozófus, matematikafilozófus, nyelvfilozófus, logikus a munkáiban viszont a nemteljességi tételt helyesen látta: "logikai trükkökre jó". Valóban arra is lett használva.
Sokan mások is írnak hasonlóakat: "Gödel nem-teljességi tételének bizonyítása egy önmagára hivatkozó matematikai kifejezés felírásán alapul, hasonlóan az Epimenidész paradoxonhoz. - Tautológia? (Duglas Richard Hofstadter (1945 -), kognitív tudomány.
Sőt a netes fórumos társaslgásokban is rátapintanak a lényegre: "Szemléletes példája annak, hogy minden krétai matematikus hazudik. De mit kezdjünk vele, ha ezt egy krétai matematikus mondja? Ha a tétel teljes, akkor önmagáról bizonyítja, hogy nem teljes."
Egy kijelentés vagy IGAZ vagy NEM-IGAZ. Ez egy egydimenziós világban való mozgás. Vagy előre megyek, vagy hátra. Vagy mind az idő, amely szintén 1 dimenziós. 2 dimenzióban már mehetek jobbra is és balra is és végtelenül sok irányba.
Sok geometriai kijelentés csak az euklideszi térben érvényes. Pitagorasz-tételéhez hozzá kell kapcsolni azt a feltételt, hogy az "euklideszi térben játszódik". Valószínűnek tartom, hogy az "egy kijelentés vagy IGAZ vagy NEM-IGAZ" állításhoz is hozzá kell kapcsolni, hogy mindez csak az XY logikai rendszerben érvényes. Ebből követezik, hogy minden állítás érvényes, csak meg kell találni a hozzá illő logikai rendszert. Lényegében minden igaz. Ahogy Stanislaw Lem lengyel sci-fi író fogalmazta: MINDEN VAN.
Pedig nagyon könnyű megérteni. 14-15 éves gyerekek is megértik 1-2 perc alatt, csak jó példát kell felhozni hozzá. Ez a példa meg a barkóba kitalálós játék. Annak van két változata. Az alap barkóbában csak igen és nem válasz lehetséges. A bővített barkóbában meg már öt válasz van. Nos az utóbbi az ami jobb és hatásosabb.
It's very easy to understand though. Even 14-15-year-old children can understand it in 1-2 minutes, you just have to give a good example. This example is a guessing game. It has two versions. Only yes and no answers are possible in the basic Barkóba. There are already five answers in the extended puzzle. Well, the latter is better and more effective.
Egyes matematikusok tolták túl és amiatt vannak hibák. Erről így írok a netes naplómban:
Úgy kezdődött hogy néhány matematikus fejébe vette, hogy a MATEK MINDENEK FELETTI, ....ÜBER, ... meg szárazabb érzés. ... Meg a Matek a tudományok führere, császára és királynője. Meg minden tudományok tudománya és alapja. Logikák logikája és mindent lehet vele helyettesíteni, az általános logikus gondolkodást, a filozófiát és a tudományfilozófiát is. Tehát kitalálták úgy köbö 120-140 évvel ezelőtt főként a tudományfilozófiát helyettesíteni kívánó szándékkal a MATEMATIKAI FORMALIZÁLÁST. Aminek később és főként a számítás és irányítástechnika miatt lett jelentős haszna is persze, de nagy hiba, hogy azt néhányan, ettől eltérő logikai területeken túltolták.
Keresed a menekülő útvonalat? Mert hirtelen átdefiniálod a "matematika" fogalmát, mert bevontad a logikát meg a halmazelméletet és így bizonytalanítod el a fogalmakat, amiről itt hadoválunk. Ismerem módszeredet, hogy utólag úgy definiálod a fogalmakat, hogy előző tévedéseidet is bevonzod, csakhogy valamilyen formában igazad legyen.
A laposföldes gondolkodásmód a tied, tartsd meg magadnak. Egy angol online lexikonból idézek:
"A matematikai logika és a halmazelmélet két tantárgya a 19. század vége óta tartozik a matematikához. Ezen időszak előtt a halmazokat nem tekintették matematikai objektumoknak, és a logika, bár matematikai bizonyításokhoz használták, a filozófiához tartozott, és a matematikusok nem vizsgálták kifejezetten. ... Még mindig filozófiai vita folyik arról, hogy a matematika tudomány-e."
"A matematika önmagában egyértelműen áltudomány, nem tudomány.... "
Sokkal rosszabb vagy a laposföldeseknél. Azok ilyen kijelentést soha nem tennének. De hát neked mindegy. Valószínűleg a rombolásért vagy fizetve. Ahogyan vannak egyének, akik az őrült LGBTQ ideológiát (meg a 72 nem létezését) terjesztik, ezzel rombolják a családot, a társadalmakat meg az emberi civilizációt, úgy látszik személyedben megjelentek a matematika rombolói. Ha már a katolikus dogmatikát is (Bergoglio felhasználásával) sikerült lerombolnotok, akkor vajon - gondoljátok magatokban - miért ne sikerülne a matematiát is?
A matematika önmagában egyértelműen áltudomány, nem tudomány....
Ebben a legnagyobb gondolkodók és a legnagyobb matematikusok is egyetértenek.
Más tudományágak empirikus és gyakorlati alátámasztásával tud csak egy része hasznos és eredményes lenni.
Így segédtudomány, ami alkalmas lehet megközelítő modellezésre és esetleges előrejelzésekre is. Önmagában képtelen lenne bármelyik hasonló dologra. A mérnököknek ismerni kell a mechanikát, a vas, a vasbeton, a fa szilárdsági mutatóit és jellemzőit és az alapján modelleznek.
Hozzáteszem, a mérnökök és a technikus építők tudnak matematika nélkül is hidakat építeni ... sok éves előző tapasztalat és megfigyelések és kísérleteik alapján.
Ja és sokszor a matek és a modellezés sem ér semmit sem, ha valami fontos szempont nem lett számításba véve.
Lásd a szél frekvenciáját átvevő híres hídat, amivel nem számoltak és hát le is szakadt.
Válaszod csúsztatás. Én nem azt mondtam, hogy a hidat a matematikus építi (és nem a mérnök), hanem azt mondtam, hogy a hidat az EGYETLEN MATEMATIKA építi! Ember, az építő, a mérnök csak ezt az egyetlen matematikát alkalmazza.
"Igazából nem egy matematika van, ahogyan "Vallás" sem csak egy van, hanem matematikák és vallások. Amelyek elveikben és szabályaikban ellenkeznek egymással."
TILTAKOZOK! Milyen matematikák? Az Euklidesz-i térben érvényes Pitagorasz tétele. Ez abszolút igazság. Mondjál olyan "matematikát", ahol ez nem igaz. Igaz, ki lehetne találni valami marhaságot, de a valóság nem igazolná vissza és összeomlanának a hidak meg az épületek. No persze ha nem hiszünk a valóságban, akkor az álomvilágban minden lehetséges.
"A matematikai logika és a halmazelmélet két tantárgya a 19. század vége óta tartozik a matematikához. Ezen időszak előtt a halmazokat nem tekintették matematikai objektumoknak, és a logika, bár matematikai bizonyításokhoz használták, a filozófiához tartozott, és a matematikusok nem vizsgálták kifejezetten. ... Még mindig filozofiai vita folyik arról, hogy a matematika tudomány-e."
Igazából nem egy matematika van, ahogyan "Vallás" sem csak egy van, hanem matematikák és vallások. Amelyek elveikben és szabályaikban ellenkeznek egymással.
GB: Gödel's first incompleteness theorem is just a trick, a trick, which mainly uses the false dilemma. A false dilemma is a fallacy in reasoning that sets up an argument as if there are only two alternatives, when in fact there are multiple, unconsidered choices. If there is such a flaw in the argument, it is called and considered invalid in logic and science. H: Gödel első nemteljességi tétele csak egy trükkös átverés, becsapás, ami főként a hamis dilemmát használja. A hamis dilemma egy olyan érvelési hiba, amely úgy állítja be a vitát, mintha csak két alternatíva létezne, mikor valójában több, nem mérlegelt választási lehetőség is van. Ha az érvelésben ilyen hiba van, akkor a logikában és a tudományban érvénytelennek mondják és annak is számít.
Az önellentmondás ugye másként nevezve meg paradoxon. Lehet-e paradoxonokkal, bizonyítani a paradoxonokat? Nos Kurt Gödel megtette, vagy csak az emberi elme "zombisága" miatt zombitárbort hozott létre? Kiemelkedő tudós, vagy a képleteibe is az az elmebetegség húzódott bele már, amibe bele is halt?
Tesztelés: Ja örömmel veszem az érdemi kritikákat ezen Gödel nemteljességei tételeinek, az általános tudományban és logikában való érvénytelenségének felismerését és kimutatását illetően, ha esetleg a lényegi kérdést illetően pontatlan lettem volna vagy tévednék valamiben. Persze, csak az ha betartja a vitakultúra, a helyes érvelés és tudományos módszertan szabályrendszerét. Apróbb hibák nem érdekesek, mert mint jeleztem, ilyet direkt hagytam benne néhányat.
Bővítésekkel és apróbb folyamatos javítgatásokkal és pontosításokkal ellátott P-Dox Semmiben Sem Hívők vallás időszámítása (+40 ezer év a mostani még hivatalos Eu-hoz ) szerinti 42 023. március 14.-i változat. Később is tettem benne még néhány apróbb változtatást, betoldást, de a dátumot memetikai okokból már nem módosítom.
My introduction would lead to this: is mathematician Kurt Gödel's (1906-1978) first incompleteness theorem valid, or is it just a reasoning error based mainly on a false dilemma? Is it permissible to make reasoning errors in mathematical derivations and theorems? Are there really only two choices? Or is there more? Shouldn't this be reclassified as paradox examples? As David Hilbert (1862-1943), one of the most famous mathematicians, the Grand hotel proposal is also classified there. Is this mathematics at all, or is it just a very stupid and, moreover, flawed philosophizing? Do Gödel's various theorems contradict each other?
"A matematikai logika és a halmazelmélet két tantárgya a 19. század vége óta tartozik a matematikához. Ezen időszak előtt a halmazokat nem tekintették matematikai objektumoknak, és a logika, bár matematikai bizonyításokhoz használták, a filozófiához tartozott, és a matematikusok nem vizsgálták kifejezetten." forrás
Ezt a gondolatot is betoldottam még ma, de a dátumot már nem írogatom át:
marad ez és memetikai okok miatt:
Bővítésekkel és apróbb folyamatos javítgatásokkal és pontosításokkal ellátott P-Dox Semmiben Sem Hívők vallás időszámítása (+40 ezer év a mostani még hivatalos Eu-hoz ) szerinti 42 023. március 14.-i változat.
