Kurt Gödel (1906-1978) matematikus, de igazából filozófia könyveket írt négy tétele / érve az ami híresebb. 1. Matematikai teljességi tétele 2 Matematika első nemteljességi tétele 3 Matematikai második nemteljességi tétele 4. Matematikai formalizált nyelven megírt ontológiai istenérve. Minden jele szerint ezek egymást is cáfolják.
"A matematika önmagában egyértelműen áltudomány, nem tudomány.... "
Sokkal rosszabb vagy a laposföldeseknél. Azok ilyen kijelentést soha nem tennének. De hát neked mindegy. Valószínűleg a rombolásért vagy fizetve. Ahogyan vannak egyének, akik az őrült LGBTQ ideológiát (meg a 72 nem létezését) terjesztik, ezzel rombolják a családot, a társadalmakat meg az emberi civilizációt, úgy látszik személyedben megjelentek a matematika rombolói. Ha már a katolikus dogmatikát is (Bergoglio felhasználásával) sikerült lerombolnotok, akkor vajon - gondoljátok magatokban - miért ne sikerülne a matematiát is?
A matematika önmagában egyértelműen áltudomány, nem tudomány....
Ebben a legnagyobb gondolkodók és a legnagyobb matematikusok is egyetértenek.
Más tudományágak empirikus és gyakorlati alátámasztásával tud csak egy része hasznos és eredményes lenni.
Így segédtudomány, ami alkalmas lehet megközelítő modellezésre és esetleges előrejelzésekre is. Önmagában képtelen lenne bármelyik hasonló dologra. A mérnököknek ismerni kell a mechanikát, a vas, a vasbeton, a fa szilárdsági mutatóit és jellemzőit és az alapján modelleznek.
Hozzáteszem, a mérnökök és a technikus építők tudnak matematika nélkül is hidakat építeni ... sok éves előző tapasztalat és megfigyelések és kísérleteik alapján.
Ja és sokszor a matek és a modellezés sem ér semmit sem, ha valami fontos szempont nem lett számításba véve.
Lásd a szél frekvenciáját átvevő híres hídat, amivel nem számoltak és hát le is szakadt.
Válaszod csúsztatás. Én nem azt mondtam, hogy a hidat a matematikus építi (és nem a mérnök), hanem azt mondtam, hogy a hidat az EGYETLEN MATEMATIKA építi! Ember, az építő, a mérnök csak ezt az egyetlen matematikát alkalmazza.
"Igazából nem egy matematika van, ahogyan "Vallás" sem csak egy van, hanem matematikák és vallások. Amelyek elveikben és szabályaikban ellenkeznek egymással."
TILTAKOZOK! Milyen matematikák? Az Euklidesz-i térben érvényes Pitagorasz tétele. Ez abszolút igazság. Mondjál olyan "matematikát", ahol ez nem igaz. Igaz, ki lehetne találni valami marhaságot, de a valóság nem igazolná vissza és összeomlanának a hidak meg az épületek. No persze ha nem hiszünk a valóságban, akkor az álomvilágban minden lehetséges.
"A matematikai logika és a halmazelmélet két tantárgya a 19. század vége óta tartozik a matematikához. Ezen időszak előtt a halmazokat nem tekintették matematikai objektumoknak, és a logika, bár matematikai bizonyításokhoz használták, a filozófiához tartozott, és a matematikusok nem vizsgálták kifejezetten. ... Még mindig filozofiai vita folyik arról, hogy a matematika tudomány-e."
Igazából nem egy matematika van, ahogyan "Vallás" sem csak egy van, hanem matematikák és vallások. Amelyek elveikben és szabályaikban ellenkeznek egymással.
GB: Gödel's first incompleteness theorem is just a trick, a trick, which mainly uses the false dilemma. A false dilemma is a fallacy in reasoning that sets up an argument as if there are only two alternatives, when in fact there are multiple, unconsidered choices. If there is such a flaw in the argument, it is called and considered invalid in logic and science. H: Gödel első nemteljességi tétele csak egy trükkös átverés, becsapás, ami főként a hamis dilemmát használja. A hamis dilemma egy olyan érvelési hiba, amely úgy állítja be a vitát, mintha csak két alternatíva létezne, mikor valójában több, nem mérlegelt választási lehetőség is van. Ha az érvelésben ilyen hiba van, akkor a logikában és a tudományban érvénytelennek mondják és annak is számít.
Az önellentmondás ugye másként nevezve meg paradoxon. Lehet-e paradoxonokkal, bizonyítani a paradoxonokat? Nos Kurt Gödel megtette, vagy csak az emberi elme "zombisága" miatt zombitárbort hozott létre? Kiemelkedő tudós, vagy a képleteibe is az az elmebetegség húzódott bele már, amibe bele is halt?
Tesztelés: Ja örömmel veszem az érdemi kritikákat ezen Gödel nemteljességei tételeinek, az általános tudományban és logikában való érvénytelenségének felismerését és kimutatását illetően, ha esetleg a lényegi kérdést illetően pontatlan lettem volna vagy tévednék valamiben. Persze, csak az ha betartja a vitakultúra, a helyes érvelés és tudományos módszertan szabályrendszerét. Apróbb hibák nem érdekesek, mert mint jeleztem, ilyet direkt hagytam benne néhányat.
Bővítésekkel és apróbb folyamatos javítgatásokkal és pontosításokkal ellátott P-Dox Semmiben Sem Hívők vallás időszámítása (+40 ezer év a mostani még hivatalos Eu-hoz ) szerinti 42 023. március 14.-i változat. Később is tettem benne még néhány apróbb változtatást, betoldást, de a dátumot memetikai okokból már nem módosítom.
My introduction would lead to this: is mathematician Kurt Gödel's (1906-1978) first incompleteness theorem valid, or is it just a reasoning error based mainly on a false dilemma? Is it permissible to make reasoning errors in mathematical derivations and theorems? Are there really only two choices? Or is there more? Shouldn't this be reclassified as paradox examples? As David Hilbert (1862-1943), one of the most famous mathematicians, the Grand hotel proposal is also classified there. Is this mathematics at all, or is it just a very stupid and, moreover, flawed philosophizing? Do Gödel's various theorems contradict each other?
"A matematikai logika és a halmazelmélet két tantárgya a 19. század vége óta tartozik a matematikához. Ezen időszak előtt a halmazokat nem tekintették matematikai objektumoknak, és a logika, bár matematikai bizonyításokhoz használták, a filozófiához tartozott, és a matematikusok nem vizsgálták kifejezetten." forrás
Ezt a gondolatot is betoldottam még ma, de a dátumot már nem írogatom át:
marad ez és memetikai okok miatt:
Bővítésekkel és apróbb folyamatos javítgatásokkal és pontosításokkal ellátott P-Dox Semmiben Sem Hívők vallás időszámítása (+40 ezer év a mostani még hivatalos Eu-hoz ) szerinti 42 023. március 14.-i változat.
"1954-ben Gödel állandó munkatárs lett a princetoni Institute for Advanced Studyban, és ott kollégája volt Einsteinnek. Ők ketten gyakran sétáltak együtt az Intézetbe és haza, és Einstein a legbuzgóbban "filozófiáról, fizikáról és politikáról" beszélt Gödellel e séták során. Ezt maga Einstein mondta Ernst Straussnak és Carl Seelignek, aki Einstein életrajzírója volt.7 Seelig azt is állította, hogy Gödelnek nagyon negatív nézetei voltak Einstein végső céljairól. Ez mind nagyon sokatmondó.
Szemmel láthatóan azok a beszélgetések nem tartalmazták Gödel tételét és a fizika kapcsolatát. Mindenesetre Gödel tételét Einstein nem tárgyalja egyik jól ismert könyvében sem, mely a fizika és filozófia kapcsolatát tárgyalja ..."
Na jó 12 percig bírtam nézni folyamatosan, aztán belepörgetve.... aztán feladva az egészet, hogy ez csak amolyan bulvár összeollózás és mesélgetés. Felejthető.
Ezt többek közt Bertrand Russel (1872-1970) matematikus is felismerte a zárt logikai rendszerek körkörösségi érvelési hiba önellentmondását, az önmagát borotváló meg nem is falu borbélya paradoxon tanpéldájával.
*„Hogy a ’szép’ melléknév szép-e vagy nem, ízlés kérdése. Még inkább áll ez a Russell-féle antinómiának arra a népszerű, tréfás alakjára, amely a falu borbélyát úgy definiálja, hogy az az a férfi a faluban, aki azokat és csak azokat a férfiakat borotválja a falu lakosai közül, akik nem borotválkoznak maguk. Ha feltesszük, hogy a falu borbélya maga borotválkozik, akkor ebből a definícióból az derül ki, hogy mégsem borotválkozik maga, mert azokat, akik maguk borotválkoznak, nem ő borotválja. Ez azonban azt jelenti, hogy feltevésünk – ti., hogy a falu borbélya, tehát egy olyan ember, aki nem borotvál meg olyan embert, aki maga borotválkozik, maga borotválkozzék – lehetetlen, így az derül ki a falu borbélya fenti definíciójából, hogy a falu borbélya maga nem borotválkozhatik. Ha azonban ő maga nem borotválkozik, akkor a definícióból az derül ki, hogy mégis csak maga borotválkozik, mert azokat, akik maguk nem borotválkoznak, S borotválja; tehát ellentmondásra jutottunk a falu borbélya definíciójának azon következménye ellen, hogy a falu borbélya maga nem borotválkozik. Ennek a fogalmazásnak nagy hátránya az, hogy tulajdonképpen nem ellentmondás jött ki, hanem csak az derült ki, hogy a kérdéses definíció hibás. Definiálás közben ti. a falu összes többi lakosaira gondoltunk, csak magára a falusi borbélyra nem.”
Mert Russel is felismerte a zárt logikai rendszerek körkörösség érvelési hiba önellentmondását.
"A végtelen halmazok elmélete „Georg Cantor nevéhez fűződik. Ő lépi meg annak az euklidészi axiómának az elvetését, hogy az egész nagyobb, mint a rész. Ha két halmaz között van kölcsönösen egyértelmű leképezés, akkor azok egyforma nagyok, még ha az egyik valódi része is a másiknak. Cantor először is bebizonyítja azt, hogy ez nem annyit jelent: a végtelen halmazokat mind egyforma nagynak tekintjük. Sőt, kidolgozza a végtelen számosságok elméletét, melynek az egyik alapvető, viszonylag egyszerű tétele éppen az, hogy minden végtelennél létezik nagyobb végtelen, sőt, végtelenek egy adott, növekvő sorozatánál is van nagyobb és így tovább.Cantor halmazelmélete egyfelől, a nagy végtelenek aritmetikájával, meglehetősen fantasztikus építménynek tűnik. … Igen ám, csakhogy még maga Cantor észreveszi azt a kellemetlen tényt, ami aztán elsősorban Bertrand Russel révén vált nevezetessé: hogy ez a halmazelmélet egyáltalán nem tökéletes, hanem ellentmondásos.”
Új fejezetet nyitottam a memetikában és új névvel. Pszichpvirulógia. Ennek a módszertanával sikerült Kurt Gödel első nemteljességi tételének az érvénytelenségét is kimutatnom, mert az csak memetikusan és nem tudományosan terjedt el. Duglas Richard Hofstadter tehát tévedett erről is az egyik könyvében.
Angolul:
I opened a new chapter in memetics and with a new name. Psychovirology. Using this methodology, I also managed to demonstrate the invalidity of Kurt Gödel's first incompleteness theorem, because it only spread memetically and not scientifically. Douglas Richard Hofstadter was also wrong about this in one of his books.
