Keményebb logikai feladatok és játékok. Kezdő felvetésem: Kurt Gödel matematikus első nemteljességi tétele érvényes-e, vagy csak főként egy hamis dilemmára alapuló, így érvénytelen érvelési hiba? Tényleg csak két választási lehetőség van? Vagy van még is van több is? Nem kellene inkább ezt átsorolni a paradoxon példákhoz? Mint David Hilbert Grand hotel levezetése is oda van sorolva?
Nemrég több könyve is megjelent magyarul (én ötről tudok).
A "Normális vagy" a legjelentősebb. A "Test lázadása" azonban egy "horror", csak erős idegzetűeknek, akik biztosan tudják, hogy a különböző esettanulmányok olvasása nem vezeti őket oda, hogy rövidesen elpatkoljanak attól, hogy megfertőzi őket az egyik - nem fertőző - civilizációs betegség. Igen! Ezek a kórok nem mikrobák (vírusok, baktériumok, gombák) által terjednek, hanem az agyunk rombolhatósága által, amely hasonló a Mém-hez.
Meglep ugyan az a "nekem semmi különös", de meg kellett évtizedek alatt tanulnom, hogy vannak olyan témák, amelyek engem érdekelnek, s másokat meg hidegen hagynak, bármennyi energiát fektetek is bele, hogy felkeltsem az érdeklődést. S ez akkor is igaz, hogyha Gábor a világ legsúlyosabb, és katasztrófa felé sodró problémájának gyökereiről ír.
(Itt eszembe jutott erről a "Gyalog Galopp" c. Monty Python film Fekete Lovag jelenete. Amikor Arthur király, a lovag másik karját is levágja a harcban, akkor az csak ennyit jegyez meg az esetről: "Bolhacsípés!").
Teljesen mindegy, hogy vallás, tagadásvallás (ateizmus), torz divat, áltudomány ...
Részben megleltem a megoldást és a javító módszertant az általad felvázolt folyamatra. Le is teszteltem és sokszorosan. Tehát az már agytornának sem jó, de ha érdekel itt tudsz róla olvasni:
Máté Gábort olvasgattam régebben (nekem semmi különös) és van egy olyan érzésem, hogy ismerem is az egyik gyerekét ... ha az és nem tévedek benne. Viszont ha ajánlasz tőle valamit, ami alapján neked fontos, örömmel veszem és elolvasom és elgondolkodom rajta.
Mentségére szolgál, hogy - talán tudatosan - olyan nézeteket terjesztett, amely a köznép számára "faék egyszerűségű". (Ma is ilyen hamis magyarázatokkal traktálnak minket, csak éppen a "gazdasági" vallás területéről). Mélyen belegondolva felfedezhetjük a hibát, de erre kevesen hajlandók. Különösen ma, amikorra teljesen eltespedtünk.
Tulajdonképpen mi is az, ami napjainkban zajlik világszerte? Nem éppen egyfajta "felrázásunk" a tespedtségből? Régen is volt ilyen felrázás, az eltespedt uralkodó réteg körében. Gyakorlatilag a történelem mindig erről szólt!
A társadalmunk már évszázadok óta súlyosan beteg. Ahogyan Dr. Máté Gábor fogalmaz: MÉRGEZŐ! És már évekkel ezelőtt is én is erre jutottam, így megerősítést nyert önmagam számára, hogy nem valami különc vagyok ebben a nézetben.
A megoldás megszerzése így, könnyű úton az egyik mérgező tényező. Amiben nincsen erőfeszítésünk, az csak könnyű, és olcsó élvezet. Élvezet egy rövid időszakra, hogy megkaptunk valamit, amire vágytunk. Hosszú távon azonban az marad bennünk, hogy sikertelenek maradtunk, s lassan a saját értéktelenség érzetünket építjük ezzel fel. Az értéktelenség érzet belülről, saját magunk számára tudatosultan észrevétlenül támad. S egyre súlyosabbá váló mentális zavarban testesül meg (ez NEM betegség, hanem az agy számára egy hibás berögzülés, amely paradoxonokban tart minket, és mások számára mind elviselhetetlenné válunk).
Csak azok az apró, hétköznapi sikerek, amik építenek minket, s amit a mentális tudomány késleltetett vágyteljesülésnek fogalmaz meg. S itt nem a vágyra adott kielégülés öröme, ami bennünk martad, hanem az, hogy megcsináltunk valamit.
A (MÉRGEZŐ!) fogyasztói társadalom erre a sikermentességre épít. Belülről értéktelennek érezvén magunkat, vágyunk valami feltöltődésre, amelyre könnyű kielégülések özönét nyújtja. Azaz ezzel tovább mérgez.
Megjegyzem, hogy bár Buddha tanításával sohasem foglalkoztam, de fel kellett ismernem, hogy pont erre tanít, de számos vallási szemlélet is ezt nyújtja nekünk (ellentétben sok más vallással, ill. szektákkal, amely meg nem tesz ilyet - tehát jogos a vallásokkal szembeni ellenérzés).
Az elvallástalanodott társadalmunk valójában vallásosnak(!) tekinthető, amely abban nyilvánul meg, hogy azt a tévedést vallja, hogy keressük csak a különféle, olcsó, könnyű élvezeteket, mert az feltölt minket, tespedtségünkből. Valóban, pillanatnyilag feltölt, de tovább mélyíti azt, ami ellen használjuk. Még tespedtebbé válunk tőle.
(OFF: véleményem szerint szándékosan történik ez, és annak a felismerésnek, hogy kezdjük ezt mind többen megérteni, a következménye, hogy már két éve elkezdődött a világ gyökeres átalakítása, egy másik szemléletű hazugsággal nyakon öntve minket :ON).
Most éppen Gödel paradoxona miatt ott tartok, hogy egy matematikussal levelezek és összekevertem Ruzsa Imrét és Fiát Ruzsa Ferencet egy írásnál... Ruzsa Imre alapította a LOGIKA tanszéket az ELTE-n. Vele még beszélgettem egykor (20-22 éve) a metalogika kérdéskörében. A fia írása azért is volt összekevert általam, mert szinte biztos, hogy részben még az apja írta.
Minden jel arra mutat, hogy megtaláltad a megoldást, bár persze azt nem tudom, milyen formában (eddig két ekvivalens szabályt tudok rá). A 12. tag nálam is 177316, és a 0. tag nálam sem 1. Neked gratulálok, a többieknek meg további jó játékot!
Majd később reagálok részletesebben is, most csak az említem meg megerősítésként arra amit írtál, hogy a kognitív tudományág végül is azt próbálja megtenni, amit írsz. Amúgy is ha egy tudományág nagyon zárt és nincs összeköttetése és összhangban a többi tudományággal, az általában inkább probléma és áltudományosságot jelez.
Ez sok más - már létező, de eddig háttérbe tolt - ismerettel egybevág.
Dr. Máté Gábor gondolatait kellene felfedezni és megismernie mindenkinek. A pszichológia és a biológia sokkal, de sokkal közelebb áll egymáshoz, mint azt valaha is gondolnánk. S bár vannak egymásra emergensen épülő összefüggések, azokat különállóan, mozaikosan szemléljük, és nem holisztikusan. Az élet biokémiai rendszere (DNS, RNS, aminosavak, és számos kiegészítő vegyület), a különböző hormonok, az agyműködés (s annak kettős volta) az idegrendszerrel, az immunrendszer, a mentális funkciók az értelemmel együtt, s a társadalmi viszonyok nem különállóak, hanem egy komplex, teljes rendszert alkotnak, az egyes részek között közvetlen, vagy közvetett kölcsönhatással. Az ember így érthető meg teljes egészében, és csak így válik érthetetlen kijelentéssé az, hogy pl. "nincs emberi természet". S ebből láthatólag a gének és a mémek között sokkal szorosabb az összefüggés, mint azt Dawkins gondolta volna, egyébként bámulatra méltó felismerésében ("Az önző gén") a múltban.
Megjegyzendő még, hogy az evolúció - nevezzük egyszerűen így - mi mindent belevett ebbe az alig áttekinthető rendszerbe. Pl. "kéznél volt" a kvantummechanika is, nem válogatott, hanem felhasználta több helyen is (létezik már kvantumbiológia).
S elő kell majd vennünk - halála után - Dr. Hamer több évtizedes munkásságának az eredményeit, amely miatt állandó üldöztetésben volt (Ez az GNM). Sok átfedés van Dr. Máté és közötte. Hamer szerint a mentális oldal (agy, hormonális egyensúly) felől kiindulva a szervezet kétféle módon reagál a feldolgozatlan traumákra. Az egyik a sejtszaporodás, amely rákhoz vezet, a másik az erózió, melyet a mikrobák (vírusok, baktériumok, gombák). Még nem ismert az az út, amely az agyi folyamatok által, feltehetően hormonális hatásokkal, végül is a DNS láncdarab aktivizálódásához vezet (azaz a blokkolást feloldja), s így akár fertőzés nélkül is vírust generál, vagy pedig beindít egy olyan sejtosztódást, amely az anyaméhben szükséges volt az emberi szervek kialakulásához, ám idővel blokkolva lett.
Amit itt vázoltam, az egy - ma még nem létező - tudománynak csupán egy apró szelete. (Ahogyan a számítástechnika őskorában a programozás is csak egy apró szelete a mai informatikai ismereteknek).
Boldogkői Zsolt: A szabad elme illúziója könyve és videó változata lényeges. Prof. Dr. Boldogkői Zsolt, MTA akadémikus: A Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének professzora és igazgatója. Molekuláris genetikát és sejtbiológiát oktat, elsősorban orvostanhallgatóknak. // " ... az emberi DNS ... több mint 50%-a idegen paraziták ...főleg vírusok ... kódolásai" ... " A vírusnak nem kell megtámadni az embert .... itt vannak bennünk"
Lehet a pszichovírusokkal, a pszichovirulógiában is hasonló a helyzet. ???
Leget e ezt nem csak közvetetten, hanem közvetlenül is bizonyítani?
Sokunknak problémája ez, más területeken is, és gyökere éppen ott van, amelyekre - szintén off-os - hozzászólásaimban céloztam. Az emberi agy egy ragyogó szerkezet, számos önvédelmi mechanizmussal. Olyanokkal is, amelyek egy-egy adott esetben hasznosak, ám berögzült esetben negatív hatást tulajdonítunk neki. Van kiút belőle, de meglehetősen nehéz, és a legtöbbünknek spontán, egyedül nem megy. A "gyógyító" technikai lépéseknek egy eleme lehet pont ez a topik, de önmagában ez kevés, kellenek hozzá más tevékenységek is.
