Keresés

Nincs sugár"nyaláb". Állóhullámok vannak benne.

Tegyél bele pár szelet sajtlapot, úgy, hogy ne forogjon.  Szépen kirajzolja a maximumokat, ahol megolvad. Még  a hullámhosszt is meg tudod mérni :)

A mikrohullámú sütőbe a kaját pont középre kell tenni, vagy nem pont középre?

Azaz, a sugárnyaláb a tányér közepére van irányítva? Mert ha igen, akkor az ételt nem középre kell tenni. Viszont ha nem, akkor igen (középre). :D

De válasz rá . 

Ugyanis egy fogalmat kerestünk .

35 nem válasz a 32-re. Vagy nem is annak szántad?

... de hová is ?

Afelé atébolyda felé, amilyenné az ide is látogató trollok valamennyi értelmesebbnek látszó topikot szeretnének átalakítani.

no ugye, haladunk ...

, de hová is ?

ez nem feltétlen hülyeség. a zöld szín is egy hossz :)

Természetesen. Egy másik hasonló bölcsesség: A krokodil hosszabb, mint zöld.

A kvantumfizika a mikrokozmoszt tanulmányozza, és hogy az digitális vagy analóg az csak egyik aspektusa a sokrétű kutatásnak . 

igen, pongyolán fogalmaztam. kifejezetten a binárisra gondoltam.

Ha volna ilyen tétele a kvantumfizikának, akkor igen. Én kétlem.

(A digitális tudtommal számjegyes-t jelent, és műszerekkel, ill. számítógépekkel kapcsolatos fogalom.)

szerintetek kijelenthető az, hogy a kvantumfizika szerint világunk "nem analóg", hanem "digitális"???

A legáltalánosabban használt elnevezés a legkisebb hatás elve, de tartalmilag ez az elnevezés nem pontos. Az elvet precízebben stacionárius hatás elvének nevezhetnénk, vagy egyszerűen Hamilton-elvnek.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hatáselv  => talán?

Magyar WP-án nincs meg, de remélem, hogy majd meglesz az angol WP-án .

A mondatod szerintem értelmetlen.

Fermat?

Nem jut eszembe a neve annak az elméleti fizika elvnek a megnevezése - a felfedezőjéről nevezték el - hogy a közös metszőponttal rendelkező e pontban differenciálható függvények közül a legkisebb ellenállás felé haladnak a fizikai folyamatok ? ??? 

Eltereled a figyelmet egy fontos kérdésről. Az áradásokat okozó esőzések miatt érdemes lenne kiszámolni, hogy mennyi víz jöhet le az égből.

http://www.szelloztetes.hu/index.php?m_id=2&id=101

Az abszolút páratartalom megadja, hogy egységnyi térfogatú (1 m3) levegő hány gramm vízgőzt tartalmaz. Mértékegysége: g/ m3. Az abszolút páratartalom szoros összefüggésben van a levegő hőmérsékletével. Adott hőmérsékletű levegő csak meghatározott mennyiségű vízgőzt tud befogadni. Például a 10°C-os levegő maximálisan 7,5 g/ m3 vízgőzt tud befogadni. (Természetesen tartalmazhat ennél kevesebbet is, de többet semmiképpen.) Telített levegőnek nevezzük azt az állapotot, amikor a levegő a pára formájában maximálisan felvehető vízgőzmennyiséget tartalmazza. Ha növelni próbálnánk a páratartalmat, akkor a többlet már cseppfolyós halmazállapotban kiválna. A meleg levegő több párát tud befogadni, tehát csak nagyobb abszolút páratartalomnál válik telítetté, mint a hideg.

http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Legnedv.htm

Az abszolút nedvességtartalom az egységnyi térfogatú levegőben található teljes vízpáramennyiség, g/cm3-ben kifejezve.
A meleg levegő több vízpárát tartalmazhat, mint a hideg, ezért abszolút nedvességtartalma nagyobb lehet. Adott hőmérsékleten és nyomáson az egységnyi térfogatú levegő csak meghatározott mennyiségű vizet képes felvenni. Ha a maximális mennyiséget felvette, telítetté válik. Ha a vízgőzzel telített levegő nyomását növeljük, vagy hőmérsékletét csökkentjük, pára csapódik ki belőle.

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/nyomdaipar/nyomdaipari-szakismeret/osszetetel1/atszamitas-az-abszolut-es-a-relativ-nedvessegtartalmak-kozott

A következő táblázat az adott hőmérsékleteken a telítettségi nedvességtartalmakat mutatja:

(Feltehetően ez normál nyomásra vonatkozik. A magasabb légrétegekben viszont csökken a nyomás.)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Relat%C3%ADv_p%C3%A1ratartalom#%C3%89rtelmez%C3%A9se

https://www.testo.com/hu-HU/szolgaltatasok/paratartalom-fizikai-alapelvek

A levegő vízfelvevő képessége hőmérséklet függő. A melegebb levegő több nedvességet tud felvenni.

Úgy képzeljük el a levegőt, mint egy szivacsot, ami hőmérséklettől függően változtatja vízfelvevő képességét. 0 ° C-on a szivacs 4,8 g vizet képes elnyelni (ez a 100%-os páratartalom). Ha 4,8 g-nál több vizet szív magába a szivacs, akkor az elkezd csöpögni. Ha a szivacs 2,4 g vizet tárol magában, akkor ez 50% - os relatív páratartalomnak felel meg 0 ° C-on.

Így például 20 ° C-on a szivacs 17,3 g vizet képes tárolni, azaz a szivacs 100%-os relatív páratartalma 17,3 g víz. Ha a szivacs 2,4 g vizet tárol 20 0 ° C-on, akkor ez kb. 14%-os relatív páratartalomnak felel meg.

A légnyomástól is függ, hogy mennyi vizet tud tárolni a levegő. Erre még nem találtam formulát, sem táblázatot.

Az anyagcsere?

Mi marad el náluk?

Az egyre fejlettebb lények egyre kevesebbet örökölnek a szülőktől, és egyre többet tanulnak a társadalomtól.

Csak hát a tanulásra minden példány különböző mértékben képes.

"Van, létezik fizikai határa az élőnek és az élettelennek?"

Van saját definícióm az élőlényre: Szülőtől örökölt (másolódott) program szerint működő erőmű.

Az özönvíz mennyiségű esőzések miatt felmerülhet a kérdés: mennyi víz fér el az égben?

A kvantummechanikai Schrödinger-egyenlet a diffúziós egyenlet és a hullámegyenlet közötti. Félig ez félig az. Érdekes. Mind a hullám, mind a diffúzió vonásait tartalmazza, mint egy korcs. 

https://www.youtube.com/watch?v=aJLrFWxn0s8&t=573

A térhajtóműről szól, hogy azért gondolkodnak rajta. 

mióta van több hullámegyenlet?

Most már tulajdonképpen egy sincs. :o)

Ez egy tetszőleges hullám egyenlete. Extremly free wave equation. Még a diszperziója is teljesen határozatlan.

De ezt jobban látnád, ha időtartomány helyett frekvenciatartományban oldottad volna meg az egyenletet. :D

Lehet én vagyok lemaradva, de mióta van több hullámegyenlet?  Egy darab hullámegyenlet van, aminek lehetnek speciális esetei, de attól még ugyanaz a hullámegyenlet marad.

"dy/dt = a dx/dt"

Ez nem hullámegyenlet, hanem:

y=af(t)+c₁, x=f(t)+c₂

dy/dx=a, y=ax+b

azaz y=ax+b egyenes mentén tetszőleges x=f(t) időfüggés szerint mozgó pont egyenlete

Sok fajta hullámegyenlet létezik. Rendszerezni kellene.

Például:

dy/dt = a dx/dt

dx/dt = -b dy/dt

(Ugyanezt lehet rotációval is.)

d2^y/dt² = c² d²y/dx²

Jó lenne egy táblázat a fizikában használt hullámegyenletekről.

Továbbá, ezek az egyenletek hogyan transzformálódnak a mozgó megfigyelő szerint.

"A gravitációs lencsével lehet a gravitációs fluxust kondenzálni? ;)"

Azzal csak a képzavart lehet perturbálni. :)