Keresés

Részletes keresés

szabiku_ Creative Commons License 2022.02.10 0 0 929

A szimmetrikusság mögött pedig a tömeg-energia ekvivalencia áll. (bónuszként pedig az impulzusmomentum megmaradás is.)

Előzmény: Törölt nick (923)
szabiku_ Creative Commons License 2022.02.10 0 0 928

A differenciálegyenlet nem csak az adott pontban szabja a dolgokat... de ez érezhető kellene legyen. 

Előzmény: Törölt nick (923)
szabiku_ Creative Commons License 2022.02.10 0 0 927

Nem kell hozzá akréciós korong, azzal csak még bonyolultabb a dolog, hogy mi honnan ered. Én kb. csak körül üres Kerr-féle forgó (ergo szférás) fekete lyuk kettősről beszéltem. Ennél is fogy az össz nyugalmi tömegükből a keringőzés végefelé. Amikor még nem érnek össze, akkor szerintem még nem. Ez az elképzelés összhangban van azzal, hogy nincs kifelé áramlás az eseményhorizonton, csak befelé, és Penrose-féle folyamat, vagy hasonló. 

Előzmény: Törölt nick (919)
szabiku_ Creative Commons License 2022.02.10 0 0 926

Jó, ok, nem sikerült felfognod a Penrose-folyamatot. Semmi gond, nem olyan egyszerű. Mély meggondolást igényel. 

Előzmény: Törölt nick (915)
szabiku_ Creative Commons License 2022.02.10 0 0 925

Egyáltalán nem léteznek. 

Előzmény: szabiku_ (924)
szabiku_ Creative Commons License 2022.02.10 0 0 924

Nem beszéltem gravitonokról. Szerintem azok nincsenek. 

Előzmény: Törölt nick (912)
Törölt nick Creative Commons License 2022.02.10 0 0 923

Viszont azt nem sikerült kitúrnom sehol, hogy miért T01=T10.

Az egyik lendületsűrűség, a másik pedig energiaáram. Hogy a túrós rétesbe' lesz ez egyenlő?

 

 

Lenne egy másik kérdésem is. Úgy tűnik, hogy a tenzor egyenletet nem elegendő egyszer megoldani.

Hanem a tér minden egyes pontjában ki kell számolni. Ha nem értettem félre nagyon valamit.

Na de a tér (vagy inkább téridő) egyik pontjában lévő anyag akkor hogyan hat a környezetére?

Ha adott a görbület az egyik pontban, valahogy ki kell számolni a görbületet a szomszédságában is...

Távolságot és üveggolyót viszont nem találok az egyenletben.

Előzmény: pk1 (922)
pk1 Creative Commons License 2022.02.10 0 1 922

A túró az a Quark.

Előzmény: jogértelmező (921)
jogértelmező Creative Commons License 2022.02.10 0 0 921

" a fénysugarak ott az eseményhorizonton 'állnak'."

Egy nagy túrót állnak! Fénysugár nem tud állni.

Előzmény: Astrojan (918)
pk1 Creative Commons License 2022.02.10 0 0 920

"hátha igazat mond ez a nyomorult astrojan."

 

Majd ha alá lesz támasztva matematikával, jól meg lesz támadva és bírálva és sikeresen meg lesz védve. Anélkül? Annyi légből kapott állítás lebeg a felhőben, hogy nem lesz elég a "mert Astrojan mondta" (de akár Hawking, stb neve is szerepelhetne itt).

Előzmény: Astrojan (918)
Törölt nick Creative Commons License 2022.02.10 0 0 919

Te honnan tudod, hogyan deformálódnak az eseményhorizontok ütközés közben?

 

#Ezt nem tudom.

Viszont egy ilyan régi FLY esetén a kondenzált anyag már mélyen a horizont alatt kell legyen.

Az nem biztos, hogy egyetlen matematikai pontba zuhan bele az anyag. De azt biztosra veszem, hogy mélyen a horizint alatt van és nem fröccsen ki.

 

 

Amelyeken kívül ráadásul még csak nem is üres vákuum taláható, amit a szimpla fekete lyuk megoldásoknál feltételezünk, hanem ott örvénylenek az egyre jobban eltorzuló és egymásba olvadó akkréciós korongjaik is.

 

Saccoljuk már meg, hogy mennyi anyag lehet az akkréciós korongban.

Előzmény: construct (905)
Astrojan Creative Commons License 2022.02.10 0 0 918

Már az eseményhorizont végtelen vöröseltolódásánál gyanakodni illik, hogy a szingularitás az jövőbeli.

 

Nem illik. Az eseményhorizont az a képzeletbeli felület ahol a gravitációs sugárzás (= graviton sugárzás) beáramlása és a BH-n keresztülhaladó kiáramlása közötti különbség (= graviton szél) a BH-ból kifelé tartó fotonokat éppen a látszólagos megállásig visszafújja, tehát ezek a fénysugarak ott az eseményhorizonton 'állnak'.

 

Miért kellene ebből szingularitás hülyeségre gyanakodni? Főleg a jövőben. Arra kellene gyanakodni, hátha igazat mond ez a nyomorult astrojan.

Előzmény: pk1 (909)
Törölt nick Creative Commons License 2022.02.10 0 0 917

Van egy újabb ötletem. Azt nem mondom, hogy eredeti, csak kvázi eredeti. ;)

 

 

Susskind egyszer a részecskegyorsítót mikroszkóphoz hasonlította. Amelynek a felbontása kiszámolható a nyaláb de Broglie hullámhosszából, vagyis a gyorsító energiájából. Nézzük meg most két nagyobb objektum ütközését.

 

Az említett FLY összeolvadásakor a gravitációs hullámok frekvenciája nagyjából 100 Hz.

Ez megfelel kb. 3 km-es felbontásnak. Szóval ezzel a Földet még lehetne látni, a Holdat már nem.

 

Nosza rajta, jó fizikusok!

Rajzoljuk fel a két csillag ütközésének Feynman-diagramját.

Eredeti ötlet? (Hát, majdnem.)

 

Előzmény: construct (910)
Törölt nick Creative Commons License 2022.02.10 0 0 916

Akkor beszélhetünk potenciális és kinetikus energiáról, ha a résztvevőket külön objeltumként kezeljük.

 

 

Azonban ha az ütközés kellően nagy környezetét rendszernek tekintjük, ott az egész egyetlen tenzormező.

Ettől függetlenül persze cimkézhetjük a tenzor komponenseit, hogy

jééé, itt mintha kinetikus energiája lenne az áramlásnak.

 

De nekem meggyőződésem, hogy a kinetikus komponensek miatt keletkeznek a kisugárzott gravitációs hullámok. Mert ha csak a nyugalmi energia lenne, és adiabatikusan egymásra tolnánk a két csillagot... számítással ezt simán lehetne ellenőrizni.

 

(Na azért van egy probléma, konkrétan a tenzor egyidejűségével.)

Előzmény: szabiku_ (903)
Törölt nick Creative Commons License 2022.02.10 0 0 915

Ezt ki kellene számolni. Mert a jelenség nem lineáris. Ahol az eseményhorizontok átlapolnak, szerintem ott nem kidobódik az anyag. Azaz nem behorpad a horizont, hanem inkáább kiterjed.

Előzmény: szabiku_ (902)
Törölt nick Creative Commons License 2022.02.10 0 0 914

Az akkréciós eljárás azt bizonyítja, hogy a csillag tömegközéppontjától kellő távolságban már nem geodetikusan mozogna az ott lévő anyag (ha a csillag egy merev test lenne).

Előzmény: construct (905)
Törölt nick Creative Commons License 2022.02.10 0 0 913

lehet, hogy a jövőben sincs szingularitás.

 

A szingularitás a gauge-mező forrása, azaz töltés.

Ha egy csillag összeomlásakor szingularitás jönne létre a semmiből, az valamiféle szimmetriát sértene.

Előzmény: pk1 (909)
Törölt nick Creative Commons License 2022.02.10 0 0 912

Mondta neked talán valaki, hogy gravitonok keletkeznek a Penrose-folyamatban?

Előzmény: szabiku_ (899)
szőrinszálán Creative Commons License 2022.02.10 0 0 911

„Számolás nélkül egyszerűen nem volna mit összevetni az észlelt hullámokkal.” Ezt senki nem vitatja. Ami a szóbeli utasításokat jelenti, az a nagy többség számára nélkülözhetetlen. Vedd már észre, hogy nem akarok a Te csoportodba tartozni! Maradok a kíváncsi laikusoknál. Ha annyira irritál egy beszólásom, ne vedd figyelembe.

Előzmény: construct (910)
construct Creative Commons License 2022.02.10 0 0 910

Ugyan-ugyan!

Számolás nélkül egyszerűen nem volna mit összevetni az észlelt hullámokkal.

Talán a fizikáról való verbális locsogások hanghullámaihoz hasonlítsák?

Ez olyan, mintha azt mondaná valaki, hogy a kottaírás fetisizálva van a zene felkent papjai számára.

Talán valami szóbeli utasítások formájában kellene megörökíteni a zeneműveket?

Úgy a kívülállók számára még az ámulat se maradna, mert senki nem volna képes lejátszani azokat.

 

Előzmény: szőrinszálán (906)
pk1 Creative Commons License 2022.02.10 0 1 909

Abba a tévedésbe szaladtál most bele, hogy a fekete lyukaknak van térbeli középpontja. Nincs. Már az eseményhorizont végtelen vöröseltolódásánál gyanakodni illik, hogy a szingularitás az jövőbeli.

 

És a Hawking-sugárzás? Az már egy másik elmélet (lesz): lehet, hogy a jövőben sincs szingularitás.

Előzmény: Astrojan (908)
Astrojan Creative Commons License 2022.02.10 -1 0 908

A téridő az események valóságosan létező elrendeződése.

 

Óriási. Tehát a téridő az események halmaza. Csak tudod az események nem léteznek hanem megtörténnek. És mivel a kettő között nem érzékeled a különbséget emiatt képes vagy kontroll nélkül hülyeségeket terjeszteni. A anyag nem megtörténik hanem létezik, mozog, van.

 

Az események nem léteznek, nem mozognak, nem büdösek, nem nehezek, nem magasak, nem sugároznak, nem ütköznek, nem vannak.

 

Tehát ostobaságot akarsz lenyomni a torkunkon, mert sem tér, sem pedig téridő a szervetlen természetben nem létezik. Csak a fejedben. De ott bőven.

 

887Ha a kérdés a nehézségi gyorsulásra vonatkozna, ott 0-nak tippelném.

 

A gyorsulást mi okozza? Ha ott a középpontban a gyorsulás nulla (pontosabban a nullához közelít) akkor mi okozza a középpontban a végtelen sűrűséget vagy a végtelen nyomást - ami természetesen mindkettő szimpla hülyeség.

 

A relelm oda a végtelenbe hajló tér és/vagy téridő görbületet vízionál amellyel a gravitációt szándékozik modellezni és ez a nemlétező eseménygörbület okozza a nemlétező szingularitást.

 

És mivel a nehézségi gyorsulást nullának véled a középpontban (helyesen), így nemcsak a középpontban mond csődöt a relativitáselmélet hanem már a középpont megközelítésének környezetében is és így 

az elkövetett hiba a középpont megközelítésével a végtelenbe nő.

Mert a kijelentéseddel annyit állítasz, hogy a középpont felé közelítve a térgörbület vagy miarosseb nem a végtelenbe tart hanem pont ellenkezőleg, nullához közelít.

Előzmény: construct (893)
construct Creative Commons License 2022.02.10 0 0 907

Amiről nincs mit mondanod, arról hallgatnod kell!

(Wittgenstein után szabadon)

Kérdezz inkább!

De ne a szokásod szerint. Amikor valami saját elméletet próbálsz általa megerősíteni.

Előzmény: szőrinszálán (904)
szőrinszálán Creative Commons License 2022.02.10 0 0 906

„A LIGO projekt numerikus megoldáskönyvtáraiban nagyon sokféle szituációt kiszámoltak, de én nem tudom, hogyan lehet ezekhez hozzáférni, és abban se vagyok biztos, hogy ha beleláthatnánk, akkor értenénk, hogy mit látunk.”

 

Erre mondta valaki, hogy a matematika fetisizálva van, a felkent papjai számára. A kívül állóknak csak az ámulat marad.

Előzmény: construct (905)
construct Creative Commons License 2022.02.10 0 0 905

"Kibújt volna valahogy az eseményhorizont alól?"

Te honnan tudod, hogyan deformálódnak az eseményhorizontok ütközés közben?

Puszta ránézésből, mindenféle számolás nélkül?

Már egyetlen forgó fekete lyuk térideje is bonyolultabb, mint a szimpla Schwarzschild megoldás. Egy ilyen statikus Kerr téridőben van pl. ergo-szféra, amiben mindenféle csalafintaságok tudnak történni. Én nem vállalkoznék arra, hogy két forgó és egymás körül is instacionáriusan keringőző, végül egymásba olvadó fekete lyuk eseményhorizontjainak, ergo-szféráinak, s ki tudja még miféle szféráinak alakulásáról mondjak bármit is. Amelyeken kívül ráadásul még csak nem is üres vákuum taláható, amit a szimpla fekete lyuk megoldásoknál feltételezünk, hanem ott örvénylenek az egyre jobban eltorzuló és egymásba olvadó akkréciós korongjaik is. Még egyetlen csillag gravitációs kollapszusának lefolyását se sikerült matematikai precizitással végigkövetni. Csak a végeredményre van megoldása az Einstein egyenletnek, az összeomlásról magáról ma is alig tudunk többet, mint hogy az anyag bezuhanását semmi se korlátozza, de ezt már Oppenheimer és Snider levezette.

 

Szóval te mindenféle számolás nélkül akarsz itt valami okosat mondani. Úgy, hogy még az egyenlet matematikai és fizikai természetét se ismered igazából. Olyan vagy mint a hályogkovácsok, akik magabiztosan vagdosnak, de fogalmuk sincs a dolog mélységeiről és kockázatairól. Bekurjantod, hogy a "kinetikus energia" sugárzódott ki, meg hogy te már kapiskálod, mi az a pszeudo-tenzor. De amit mondasz, az még annál is naivabbnak mutat, mintha semmit se szóltál volna.

 

A LIGO projekt numerikus megoldáskönyvtáraiban nagyon sokféle szituációt kiszámoltak, de én nem tudom, hogyan lehet ezekhez hozzáférni, és abban se vagyok biztos, hogy ha beleláthatnánk, akkor értenénk, hogy mit látunk.

Előzmény: Törölt nick (898)
szőrinszálán Creative Commons License 2022.02.10 0 0 904

Kösz a választ!  

„Még ha nagyon érdekel is téged ez a dolog, be kell látnod, hogy a saját korlátaidat képtelen leszel átugrani.

Nem hogy királyi út nem vezet hozzá, de a műkedvelői út is nagyon fáradságos. Még a fizika számos területének egyetemi szintű elsajátítása után is.”

 

Ezt már régen beláttam, viszont a kíváncsiságom nem hagyott alább.

 

„Csak azt kérném, ne dobálózz folyton olyan kifejezésekkel, amelyek jelentését nem ismered!”

 

  Megpróbáltam a saját szavaimmal, de azt nem értelmezik még úgy sem. Ha netán provokációnak veszi valaki, és válaszával elküld a fáradtságos útra, azzal már nem sokra megyek az én koromban.

Azért mindig tanulok egy keveset a fórumozásból, a jó szándékúak révén. :) 

 

Előzmény: construct (893)
szabiku_ Creative Commons License 2022.02.10 0 0 903

1-nél még az van, amiről kb. beszélsz, hogy kinetikus és potenciális energiájukból sugároznak ki. 

2-től pedig már kezdődik, amiről én beszélek, hogy saját tömeget is kisugároznak.

 

A kisugárzás csak 2-től olyan erős, hogy észleljük, mérjük nagy nehezen.

 

Előzmény: szabiku_ (902)
szabiku_ Creative Commons License 2022.02.10 0 0 902

Leírom a fázisokat, ha nem megy az elgondolásuk:

 

1) viszonylag közeli keringőznek

2) már szinte összeérve keringőznek

3) egymásba lógva metamorfóziáznak

4) egybekelten lenyugszanak (és elszívnak egy cigit) 

Előzmény: Törölt nick (898)
szabiku_ Creative Commons License 2022.02.10 0 0 901

>

29M+36M=65M
65M-62M=3M gravitációs hullámok

 

#Nem tűnik fel, hogy ezek kb. a nyugalmi tömegek?

 

Nem a keringőzési mozgási energia, sem a helyzeti potenciális? 

Előzmény: Törölt nick (898)
szabiku_ Creative Commons License 2022.02.10 0 0 900

>Kibújt volna valahogy az eseményhorizont alól?

 

#Igen.

Előzmény: Törölt nick (898)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!