Krónika-topik az egyik legnagyobb tudományos felfedezésről.
Az "Én nem tudom elfogadni a relativitáselméletet"-mondanivalójú szurkolókat kérjük a szomszédos pályákon drukkolni.
Kontinuummechanikai módon. Abban van rezisztív (melegszik az anyagrész) és kapacitív is (rugalmasan összenyomódik/tágul az anyagrész), sőt, induktív is (mozgásba lendül az anyagrész).
„A térbeli távolságok hullámzanak, és az ottlévő anyagi kontinuumot ez mechanikusan gyötri. Mennél merevebb a cucc, annál stresszesebb lesz tőle. A gumi jól viseli, elrugózgat kényelmesen tőle. De azért ehhez viszonylag erős gravitációs hullám kell, nem olyan gyenge, mint amilyeneket detektálunk, hogy a Föld méretén csak egy század atommagnyit változtatgat, mert az semmi. „
Ha a gravitációs hullámnak akkora energiája van, hogy az üres tér „távolságát”megnöveli/összenyomja, akkor az üres térnek kell a legmerevebb, legkeményebb cuccnak lennie. Legalább is ahhoz, hogy a galaxisok közötti távolságot is „átdolgozva” mérhető legyen a Földön.
Mindkettő, de itt nem csak tömeg(pont) hanem anyagi kontinuum kell hozzá. A tömegpontok mechanikai feszültségállapotba nem tudnak kerülni, legfeljebb más helyzeti illetve mozgási állapotba a gravitációs hullámokban.
A térbeli távolságok hullámzanak, és az ottlévő anyagi kontinuumot ez mechanikusan gyötri. Mennél merevebb a cucc, annál stresszesebb lesz tőle. A gumi jól viseli, elrugózgat kényelmesen tőle. De azért ehhez viszonylag erős gravitációs hullám kell, nem olyan gyenge, mint amilyeneket detektálunk, hogy a Föld méretén csak egy század atommagnyit változtatgat, mert az semmi. „
Ha a gravitációs hullámnak akkora energiája van, hogy az üres tér „távolságát”megnöveli/ö„A térbeli sszenyomja, akkor az üres térnek kell a legmerevebb, legkeményebb cuccnak lennie. Legalább is ahhoz, hogy a galaxisok közötti távolságot is „átdolgozva” mérhető legyen a Földön.
Szóval ha egy töltés gyorsul és sugároz, akkor csak egy meghatározott rövid tartománynak van rá visszahatása.
Eltávolodva a forrástól a fékezési sugárzás már hiába halad át olyan régiókon, ahol a metrika változik, az már visszahatást nem jelent a gyorsuló töltésre nézve. Ellenben az általánosított Bernoulli szerint a hullám transzformálódik (mozgó közegeknél sebeeség és nyomás - mezőknél pedig bejön a gradiens energia, mint vöröseltolódás).
Az ütköző és összeolvadó fekete lyukaknál a tömegvesztés szerintem kizárólag Penrose-féle effektus révén "kerülhet ki" az eseményhorizont alól, vagyis ami negatív pályás beáramlást jelent.
A térhullámok egy bizonyos energiát jelentenek, ezt szállítja transzverzálisan, és amplitúdófüggő a nagysága. Hogy az anyag ekkora méretváltozásokra mekkora energiát szív magába, az a kontinuummechanikai, dinamikai tulajdonságaitól függ.
Közeltéri kicsatolásnál mondhatni közvetlen a visszahatás. A sugárzásból kicsatolásnak meg azért nincs ilyenje, mert a kisugárzás már elvégezte a visszahatást, és így az már függetlenedett. Ott a kicsatolás a sugárzási mezőt rombolja, deformálja, szóval arra hat vissza.
A térbeli távolságok hullámzanak, és az ottlévő anyagi kontinuumot ez mechanikusan gyötri. Mennél merevebb a cucc, annál stresszesebb lesz tőle. A gumi jól viseli, elrugózgat kényelmesen tőle. De azért ehhez viszonylag erős gravitációs hullám kell, nem olyan gyenge, mint amilyeneket detektálunk, hogy a Föld méretén csak egy század atommagnyit változtatgat, mert az semmi.
A gravitációs hullámok egyaránt húzzák-nyomják az üres teret és az anyagot? A térgyurmázás kevesebb „gravitációs” energiát igényel, mint az anyaggyurmázás?
azt nem tudom, hogy a gravitációs hullám energiáját hogyan lehetne kicsatolni...
Gravitációs hullámok nincsenek. Gravitációs sugárzás van amit lehet periodikusan gyengíteni. Ez lehet például úgy, hogy 2 BH egymás körül keringve egymást takarja mint egy Napfogyatkozás.
Vagy lehet úgy, hogy gravitációs reaktorokkal eltéríted a gravitonsugárzást, mintegy elfókuszálod. Így lehet kicsatolni. Ha ez egy hajóba van beszerelve akkor így a hajó ugrálhat mondjuk a világűrben. Vagy akár itt a levegőben.
Na igen, csak nagyon nem mindegy, hogy valamilyen tényleges erőráhatással mozgatod ide-oda, mondjuk megfogod és megrázod, vagy az igazából tényleges erőhatás nélküli gravitációs téridő vezetgeti ide-oda.
Az a rengeteg végtelenbe tartó kisugárzott energia, ami még nincs akadályoztatva, vagyis csak úgy van/lesz, akadályozva, mint a Penzias, Wilson féle „baseball kesztyűvel”befogott mikrohullámok?
