Krónika-topik az egyik legnagyobb tudományos felfedezésről.
Az "Én nem tudom elfogadni a relativitáselméletet"-mondanivalójú szurkolókat kérjük a szomszédos pályákon drukkolni.
Rendben, de mi az az exterior derivative, és hogyan került az asztalra?
Nos egy négysvektor exterior derivativálása az nem más, mint amit az elektromágneses tenzornál láttunk. Tehát ez a tenzor tényleg egy CURL vagyis örvényességet ír le.
Sőt, ezt az egészet Weyl tovább vitte, amikor geometrizálta a kvantum fizikát. Ő egyesíteni akarta a gravitációt és az elektromágnesességet, ami ugyan nem sikerült, ellenben sikerült leírnia az elektromágneses teret ugyan abban a formában, amiben Einstein leírta a gravitációt.
Tehát görbületként.
És az ehhez tartózó gőrbületi tenzor nem más, mint amit lentebb megismertünk.
Vagy egy szimulációm , ahol elektromágneses tenzort Lorentz transzformálok ahogyan a wiki-n is láttuk. (a tér minden pontjához egy ilyen tenzor rendelhető, ez egy tenzor-mező) Ebből a transzformált tenzorból az E és B mezők értékei közvetlenül kiolvashatóak.
Ellenben van egy másik fajta transzformáció is a szimulációban, ahol a "four vector potential"-t transzformálon, majd utánna állítom elő a "four gradient"-ekből a tenzort.
Sőt van olyan is ahol nincs is tenzor, hanem közvetlenül az E és B-vektorokat állítom elő a "four vektor potentialból" a del operator segítségével. Mind a négy féle variáció ugyan azokat az E és B mező vektorokat adja eredményül.
De ami minket most érdekel ebből az a "four gradient". Nos kibontva így néz ki:
Ami szemmel láthatóan egy általánosítása a del cross operátornak. (CURL ami hasonlóan működik mint a cross product, hiszen az is egyfajta "asszimetrikus mátrix"). És mint tudjuk,a dot product (asszem skalár szorzat magyarul) pedig a szimmetrikus része a mátrixnak, (átlója)
(A helytelen magyar szakzsargon használata miatt külön meg leszek korbácsolva,xD)
A mérnökök úgy általában utálna, mivel máshogy beszélek a dolgokról, mint ahogyan ők tanulták.
Vegyük pl az elektromágneses tenzort. Amikor leírom azt, hogy "four vektor potential", akkor az illető köp egyet, és arra gondol. hogy "mi a fszomról beszél ez az idióta?" xD
Nos, számoljunk akkor egy kicsit. Lássuk, ki az aki érti amiről beszél.
Hát nemtom, de én most is érzem ezt az erőt. IR-től és mozgásállapottól, helyzettől függően ez az erő a relativitásban is jelen van. Szóval értelmetlen ilyeneket kijelenteni.
"A gravitációs mező nem szokványosan, de anyagi forma,"
Látom az SG-n leosztottál. Holnap ott folytatjuk. Szóval anyagi forma?
Nem, egy elvont matematikai fogalom, mint minden a modern fizikában. A kvantum mezők, tenzor-mezők, vektor-mezők és a skalár-mezők mind csak matematikailag definiálhatóak.
Nincs értelem anyagi formaként gondolni ezekre, mert ez már légbőlkapott feltételezés.
Mindkét álláspont megmagyarázható fogalomértelmezési alapon, de én a következőket preferálom:
A gravitációs mező jó fogalom, Einstein is használta.
A metrikus tenzormező meghatározza a tér gravitációs jellegét. ==> gravitációs mező fogalom.
A gravitációs mező nem szokványosan, de anyagi forma, hiszen rendelkezik az alapvető anyagi jellemzőkkel: van energiája, impulzusa, és impulzusmomentuma. És gravitál is.
(490)-ben beidézett nézet téves és primitív. Azért primitív, mert a hibás állítások magja az, hogy a mező = folytonosan eloszló anyag, és fordítva: folytonosan eloszló anyag = mező. Mintha ezek így egyszerűen egymást definiálnák. Roppant primitív látásmód, nem fizikusra vall. (494)<-- :]
Ha már szóba hoztad, azt hiszem DGY beszélt a Higgs-mező manipulálásáról.
Csak egy megjegyzésem van ehhez a témához
Ha majd valahogy manipulálni tudjuk a Higgs-mezőt, anti-gravitációt akkor nem lehet vele létrehozni, mivel a proton tömegének nagy százaléka nem a Higgs-mechanizmusból származik. (a gluonok energiájából)
Írta valaki: van elektromos mező, van mágneses mező, de gravitációs mező nincs
Jelezted: " Szomorú, hogy ezt kell olvasnom egy "tudomány" fórumon."
Tudj róla, hogy hazánkban nem mindenkii tart(ott) bármit mezőnek.
Példa erre Dávid Gyula professzor úr véleménye, a HIX levelezőlistáról idézve:
* Ter, anyag, mezo, historia... 2001-08-09
... A gravitacio tehat nem mezo, azaz folytonosan eloszlo anyag egy adott hatter- teridoben, hanem maganak a teridonek a jellemzoje. Ezert kell csinjan banni az olyan kijelentesekkel (par honapja a Tudomanyban is olvastam), mely szerint "a gravitacios mezo is anyag". Eloszor is nem mezo, masodszor nem lehet neki olyan anyagi jellemzoket (energia, impulzus, perdulet, toltesek) tulajdonitani, mint pl az elektromagneses mezonek. ...*
Krónika-topik az egyik legnagyobb tudományos felfedezésről. Az "Én nem tudom elfogadni a relativitáselméletet"-mondanivalójú szurkolókat kérjük a szomszédos pályákon drukkolni.
Nincs semmiféle gravitácós mező... Van elektromos mező, van mágneses mező, de gravitáviós mező nincs. A tér alakját nevezhetük gravitációként megnyilvánuló jelenségnek.. (hogy közelítő pontossággal Newton képletével számolhassunk)
Vagy ahhoz hasonlít, mint amikor Galileinek eszébe jutott, az égre irányítani egy olyan bűvös közelítő csövet, aminek divatja akkoriban söpört végig Európán. Egy Holland optikus találta ki és árusította vásári mutatványosok részére, de Galilei azt állítja, ő nem vásárolta, hanem maga csiszolta a lencséit.
Hát azóta kissé elbonyololódott a tudomány háttéripara!
