"Ha jól látom viszont nem tértél ki arra, hogy vajon miért olyan látványosan erősebb a vonzás pozitív elektróda felé? pedig ellentétes pólus a másikkal is..... holnap átolvasom mégegyszer...... "
Arra gondolok, hogy a higanyfolyadék, mint minden folyadék felszíne ekvipotenciális felület. Az elektronok a pozitív elektróda felé áramlanak. A pozitív elektróda közelében nagyobb térerőség hat az elektronokra, mint távolabb. Mivel az elektronok és a higanyatomtörzsek(atommag+ belső héjon maradt elektronok) erősen vonzák egymást, így az elektronokkal a higanyatomok is elindulnak. És ez az áramlás nagyobb hozamú, mint a higanyatomtörzsek negatív elektróda felé történő áramlása. Így egy pozitív elektróda felé vastagodó higanyfolyadék jön létre.
"neeeeem..... az biztosan nem..... azt kizártam, nem melegedés.... "
Én csak a hőre tudok gondolni. Ugyanis az ionáramlás önmagában szerintem nem mozgatja meg a vízet. Sokat bontottam vízet, de az sohasem forgott. Csak a hőmérsékletkülönbség miatti konvekcióra tudok tippelni. De ezt érdemes lenne műszerekkel megvizsgálni.
Abban biztosra megyek, hogy az amalgán felületi feszültsége nagyobb a higanyénál. A nátriumatomok erősítik a higanyatomok közötti vonzóerőt. Így a folyadékfelületen kialakuló erőasszimetria is nagyobb lesz, ami a felületi feszültség oka.
"Ha jól látom viszont nem tértél ki arra, hogy vajon miért olyan látványosan erősebb a vonzás pozitív elektróda felé? pedig ellentétes pólus a másikkal is..... holnap átolvasom mégegyszer...... "
Ezen még gondolkoznom kell.:)
"valaki azt mondja, hogy a fémdarab két vége mivel fejlődik ott a gáz, abból lesz egy oxigén-hidrogén galván elem..... igen, ez biztos így van.... na de.. (((((-:"
Ez az olvtárs bizonyára járatos az Öveges kísérletek terén!:)
Ez igaz, de ennek az áramtermelése a vízbontó áramhoz képest érzésem szerint elenyészően pici. Vagyis nem hiszem, hogy érdemes figyelembe venni.
Nem biztos, hogy olyan nagy problémát jelentene az olajról áttérni az alternatív energiaforrások felé. Csak úgye ez óriási pénz az olajvállalatoknak...
Angelikával teljesen egyetértek abban, hogy a foszilis üzemanyagot égetű erőművek sokkal több radioaktív anyagot bocsát ki, mint amennyi az atomerőművekből kiszivárog.
Amúgy Magyarországnak kéne még egy atomerőmű, hogy be lehessen zárni a foszilis erőműit. Bár a Paksi 2 új blokk is fejlődést hozhat.
"Gondolná az ember, hogy a két elektróda között a fémdarab rövidre zárja az áramkört, az áram inkább ott megy mint a vízben.... de nem egészen ez a helyzet, hanem az elektródok és a fémdarab két vége közt rendes vízbontás, mintha a..... mintha az egyik elektróda felöl nézve, mintha a fémdarb másik vége hozzá érne a szemközti elektródhoz.... a másik oldalról nézve meg úgyszintén.... (-: "
A vízen és az elektródák között lévő fémen is átfolyik áram. Ugyanis az áram a könnyebb utat választja elv csak annyit jelent, hogy az áram az ellenállások nagysága szerint oszlik el. A két áram aránya a fém és a víz ellenállásától függ. Mivel a víz ellenállása sokkal nagyobb, mint a fémé, ezért a vízben nagyságrendekkel kevesebb áram fog átmenni, mint a fémen. De a vízen is átfolyik, ezért a vízben lehet vízbontás, csak sokkal kisebb mérvű, mintha az fém nem lenne jelen. Ugyanis a vízen a teljes áramnak csak kis része folyik át nem pedig az egész.
"Még meg is emeli a higany szintjét. úgy vettem észre a jelenséget, hogy nátriumot akartam higanyban feloldani és véletlenül 150V lett rákapcsolva. (ha direkt figyeljük akkor pár V-al is észrevehető) Úgy nézett ki mintha a pozitív elektródból "kifújna" valami.... mint amikor ráfújunk egy poros asztalra. aztán rájöttem, hogy az történik, hogy a pozitív elektróda alatt megemelkedik, egy domb lesz a higany felszinén és a rajta lévő lepedékek leszaladnak.... na meg a víz mint az őrült elkezd forogni a kerek műanyag edényben..... (-: biztos egyszerű magyarázata van, de érdekes mert elég látványos ahoz, hogy valahol leírva találkozhattam volna vele éppen.)"
A nátrium amikor oldódik a higanyba akkor amalgán keletkezik. Ennek még nagyobb lehet a felületi feszültsége, mint a sima higanynak, így az üvegedénytől mégjobban eltávolódik, ezért kezd domboródni. Ezzel a higannyal érintkezésben levő víz "megérzi" oly módon, hogy az amalgán felületére kerülő nátrium atomok reakcióban lépnek a vízmolekulákkal. Ez erősen exoterm reakció, vagyis felmelegíti a vízet, ez okozhatja szerintem a víz termikus konvekcióját, ami víz forgása.
Remélem jó a magyarázatom!
Ezt a kísérletét egyszer én is szívesen megnézném!:D
Persze, hogy környezetbarát berendezések az atomerőművek! Még a radioaktív háttérsugárzás is a széntüzelésű erőművek közelében intenzívebb, mint az atomerőművek közelében! És a csernobili csipkebogyók tanúsítják, hogy ha valaha sivataggá válik is a Föld, abban biztosan NEM az atomerőművek lesznek a ludasok....
Ezek nagyon szép gondolatok! Az a probléma, hogy a részecskéknek még nincs a kiterjedést is tartalmazó elméletük, vagyis teljesen pontszerűek. Ha már adhatnak nekik kiterjedést, akkor esetleg olyan tulajdonságok is származtathatóak lehetnek elméletileg, amik mindezidáig pusztán kisérletből tudhatók(a töltésekre gondolok). Ekkor lehet visszatérni erre a kérdésre. Úgy gondolom amíg ez az idő el nem jön, addig a mikrovilág részecskéit nem lehet összevetni a csillagászati égitestekkel.
Bár én nem tartom kizártnak, hogy a galaxisok és az elemi részecskék közötti hasonlóságnak van valami fizikai alapja.
"De csak ha víz is van jelen, ha csak higany csepp vagy fémdarab van a tálban semmi látható hatással nincsenek rá az elektródák, 600V feszültséggel se."
Itt gondolom az elektronok általi elsődleges vezetés megold mindent. Nincs szükség anyagi vezetésre, folyadék konvekcióra.
Felmerült bennem egy kérdés ami számomra akár lehetségesnek is tűnhet, persze ha szóba kerül mindenki támadja és nevetségesnek tartja, de az ellenérvek még nem tántorítottak el.
A helyzet a következő, szerintem az atomos szerkezet olyan mint a körülöttünk lévő galaxisok bennük a naprendszerekkel. Szerintetek előfordul6, hogy bennem is és bennetek is galaxisok lehetnek, például a mi naprendszerünk csupán csak egy elektron, vagy ilyesmi?. Mert hát ugye van bőven tér az elektronok és az atommagok között. És talán mikor a csillagász a távcsövével az égre néz valaki épp a mikroszkóppal figyeli őt fentről, de sajnos még nem elég jó a zoom, így még nem veszik észre egymást. Gyerekorom óta így élem meg a végtelent, méretben lefelé és felfelé, rossz lenne, ha kiderülne, hogy nincs kisebb a kisebbnél és még nagyobb a nagynál.
Azért NEM olyan, mint Pompeii, hiszen LAKNAK is ott emberek, kutyák, macskák, lovak is, meg a Vörös-erdőben madarak, szarvasok, nyuszik, stb:)) A csipkebokrok pedig olyanok, mint a mesében:
...elkeztem olyan fémedényt használni,ami kéznél volt.alu lemezből,és most jön a lényeg megdöbbenve tapasztaltam,hogy lassítja a neodimium mágnest,a motor fordulatszáma,láthatóan,illetve hallhatóan is csökken. gondoltam biztos vas van abban az aluban...
Nem, nincs vas az alumíniumban. :o) A jelenség oka, hogy a mozgó mágnes örvényáramot gerjeszt a vezető anyagokban, alu, réz, stb és ez az örvényáram aminek hatására csökken a fordolatszám. Az örvényáran meg melegíti az edényt. Próbálkozz szigetelő anyagú edénnyel, pl főzőpohár és nem lesz lassulás.
nem értek a fizikához kezdjük azzal,és az elején: Naszal szerkeztettem egy mágneses keverőt.ami úgy mükszik, hogy egy proci hűtőn egy neodimium mágnes forog,és ez a forgás készteti forgásra a szilikonnal bevont vasrudat. mivel olyan fémedény kéne ami nem vonzza a mágnest,elkeztem olyan fémedényt használni,ami kéznél volt.alu lemezből,és most jön a lényeg megdöbbenve tapasztaltam,hogy lassítja a neodimium mágnest,a motor fordulatszáma,láthatóan,illetve hallhatóan is csökken. gondoltam biztos vas van abban az aluban. fogtam egy 2.-ik világháborús üres ágyúhüvelyt ami bizony sárgaréz ugye,és szintén lassulást tapasztaltam,mégha messzebb huzom a mágnestől akkor is. alufolia tekercs szintén lassította. pár darab töltényhüvelyt is ráhelyeztem,az ugylátszik nem. tehát a sárgarezet vonzza a neodimium mágnes??meg az aluminiumot??(nem annyira mint a vasat természetesen)
Ezt írtad: "Következtetés: Ahol a szalag osztásvonalai sűrűbbnek látszanak - ott a szalag anyagának sűrűsége is nagyobb a fényképezőgép rendszere szempontjából. Ebből pedig az következik, hogy elengedve a fényképezőgépet, az szabadesésekor a sűrűbb osztásjelek felé kell kanyarodjon. Azaz az elejtett tárgy nem a newtoni mechanika szerinti pályán halad, hanem eltérülve."
A következtetésed lényege: a sűrűbbnek látszó anyag jobban vonz. Ez pedig valamiféle erőtörvényt sejtet, még akkor is ha nem fejtetted ki részletesebben. Vagyis ha van egyáltalán értelme annak amit írtál akkor az ezen alapul, vagy ha semmiféle vonzási szabályt nem képzelsz hallgatólagosan mögé, akkor az egész mondandód úgy ahogy van értelmetlen.
